Észak-Magyarország, 1971. július (27. évfolyam, 154-179. szám)
1971-07-11 / 162. szám
1^971. július TI., vasárnap 9 ÉSZAK-MAGYARORSZAG 1 adomány — technika A műszaki haladás és a termelés A futóbolond A tudományos-technikai forradalom legfőbb jellemzőit tea úgy foglalhatnánk össze, o°gy ugrásszerűen növekszik * találmányok száma, s eze- **t a korábbinál jóval rövi- debb idő alatt alkalmazzák a gyakorlatban, az elektronikus számítástechnika segítségével Podig fejlődik az irányítás 'jotomatikus rendszere. A tudományos-technikai forrada- oalom segíti új munkaeszközük és technológiák elterjedést, így kevesebb munka és teechanikai energiaráfordí* ásnál mind több terméket "‘Híthabunk elő. Megváltozott f „gép” szó értelme. Koráb- “OJi azt értettük alatta, hogy ?z a berendezés helyettesíti, juotwe megkönnyíti az emtermelési funkcióit, ma a nemcsak a terhelési, hanem az intellektuá- teendőket is átveszi, illet- Ve Megkönnyíti. A tudomá- nyos-technikai forradalomnak ®zek a sajátosságai még in- ^txb érthetővé teszik a tudományos eredmények hatását a termelési folyamatokra. Központi tervezés — műszaki haladás . A szocialista népgazdaság tesaonyai között a központi hPv«aés elősegíti a műszaki jteladás adta lehetőségek ki- "asználását A központi ter- Vezés előírja a népgazdasági 'Munkaráfordítás csöikkentésé- h leginkább ható ágazatok kiemelt fejlesztésének szüksé- *ksségét. A terv külön fejéretekben foglalkozik a leg- tudományos-technikai feladatokkal, a tudomány és a technika vívmányainak felhasználásával. A legutóbbi ötéves tervben például a i'ö erőfeszítéseket az energetikai, az elektronika, a vegyi-, és a gépipar kiemelt fejlesztésére összpontosítottuk. A gépgyártásban jelentősen emelkedett a program- vezérlésű és a precíziós automatagépek, valamint a különböző gépipari, .fémfeldolgozó és kovácsoló-sajtoló automata és félautomata. gépsorok gyártása. Az egésa' gépiparnál gyorsabb ütemben növekedett a műszeripar, ezemi belül is a számítógépek termelése. A tudományos-technikai feladatok ’megoldású révén a Szovjetunióban jelentősen emelkedett a termelés, öt év alatt több mint 15 ezer új gép és berendezés,, körülbelül 5 ezer műiszertípus gyártását kezdtük meg. Az Iparban több mint 75 ezer gépesített, illetve félautomata gépsor könnyíti a munkát. Új irányzatok A népgazdaság és az .ipar számos ágazatában széles körben alkalmazzák a tudomány és a technika vívmányait. Ezek közül négy, elvileg új irányról kell említést tenni. Az első: a most zárult ötéves tervben kezdődött meg az északi körzetek viszonyainak megfelelően kialakított 70 berendezés és közlekedési eszköz sorozatgyártása. Ezek között teherautók és dömperek, autóbuszok, útépítő és építőipari, valamint fakitermelő gépek, bányagépek vannak, amelyek —50 fokos hidegig alkalmazhatók. Ez azért olyan fontos, mert a távoli Északon rendkívül sok természeti kincs található. A második irányzat: a magfizika eredményeinek alkalmazása a népgazdaságban. Az atomenergiát nemcsak az évről évre növekvő teljesítményű atomerőművek hasznosítják. Ma már nyugodtan beszélhetünk radiációs technológiáról. Az iparban elektrongyorsírókat alkalmazunk a polietilén kábelszigetelők és a csövek besugárzására, ezzel kétszeresére növelhető azok hőállósága. Elektronikus berendezések vágják a vastag fémtárgyakat, gyógyítják a daganatokat. Kísérletek folynak arra, hogy szintetikus fólia besugárzásával olyan anyagot nyerjünk, amely helyettesítheti a rendkívül drága csillámokat. A nukleáris berendezések árának csökkentésével mindinkább kifizetődővé válik alkalmazásuk a népgazdaságban. A harmadik irányzat: az elektronikus számítástechnika alkalmazása a termelési és a technológiai folyamatok automatikus irányításában. A most zárult ötéves terv elején ilyen rendszerek még gyakorlatilag nem működtek, csak egyes számítóközpontok és elektronikus számítógépek segítették a különféle technikai kérdések és tervfeladatok megoldását, öt év alatt 430 elelctronikus számítógéppel működő automatikus irányítórendszer könnyítette meg a munkát; Végül a negyedik irányzat: a kozmikus kutatások nép- gazdasági felhasználása. A műholdakkal például a tervezettnél csaknem egy évtizeddel korábban lehetővé vált a központi tv-adások vétele a Szovjetunió távoli vidékein, és létrejött a telefonösszeköttetés is. A műholdakkal javult a meteorológiai előrejelzés, ami rendkívül fontos a népgazdaság és a honvédelem szempontjából. Végül a rakéták segítségével közelebb jutottunk a jégverés elleni védekezéshez. 1970-ben a leginkább veszélyeztetett területek 00 százalékán sikerűit így megvédeni a termést. A tudomány és a nemzeti jövedelem A szovjet népgazdaság az utóbbi öt évben á nemzeti jövedelem növekedésének mintegy 40 százalékát a tudomány és a technika vívmá- nyainaík alkalmazásával érte el. Az iparban a munkatermelékenység növelésének mintegy felét, a gép- és a vegyiparban, a vas- és színesfémkohászatban pedig csaknem 70 százalékát a technikai tényezők biztosították. Évről évre növekszik a technikai haladás hatása a gazdasági mutatókra. Az állam rendkívül nagy összegeket költ a tudomány és a technika fejlesztésére. 1970-ben a tudományos kutatásokra és az új technika bevezetésére csaknem 13 milliárd rubelt irányzott, elő. A nemzeti jövedelemből a tudomány és a technika fejlesztésére fordított.1 összeg aránya állandóan emelkedik. K. Jcfimov a Szovjet Állami Tervbizottsig osztályvezetője Minden reggel, pontosabban minden koi-a reggel feltűnik az utca forgatagában egy melegitös, langaléta pali, enyhén őszülő halántékkal, még borotválatlanul —, és fut. Egy háztömb körül fut, cikázik Inkább a gyalogosok, autók, motorok között, kapkodja a levegőt, látszik, hogy soha életében őnár sportoló nem lesz, de mégis fut. Mint valami megszállott. Minden reggel! Azok, akik arra járnak, már eleve úgy osztják be idejüket, hogy legyen néhány percük, amíg jól kiröhögik magukat a melegítős. langaléta palin. Aki elkésik, izgatottan kérdi a járókelőktől: — Elfutott már? — Már egy kört lenyomott az ürge... De jön rögtön me. gint — nyugtatják meg a későn jövőt, aki megelégedetten sóhajt és egy cigarettát dug a szájába, hogy teljes'űegyen az élvezet. És valóban, a melegítős, langaléta pali tántorog elő a sarkon, majd fellök egy há- tikosáras kofát, kikerül egy babakocsival loholó mamát, pardont mond egy idősebb férfinak, és gyorsan étlihegve két megtorpanó autó előtt, hátában az autósok átkával, már az egyenesben törtet a következő sarok felé ... — Hülye? — kérdi valaki tömör és világos egyszerűséggel. — Nem hiszem, hogy teljesen begolyózott volna az ipse, de hogy gipszes, az biztos — magyarázza nagy szakértelemmel egy aktatáskás, aztán vigyorogva figyeli, mint esik majdnem hasra a futóbolond, mert a kanyarban, ott a sarkon rálépett egy almacsutkára. — Nekem volt égy katonacimborám. Légnyomást kapott a Donnál, amikor futottunk vissza. Az még évek múlva is futott. Már régen béke volt, de még mindig futkosott. A légnyomástól — fejti ki szakszerű nézetét egy overallos motoros és elpöccintve a cigarettáját, az órájára pillant —Hűha, elkések! — Mindent bele Zátopek... — Nem Zátopek... Azzal valami baj volt Mecser! — Azzal is volt valami baji — vitázik két ifjonc, és már öten ujjomganák és huj- jonganak: — Nyom jad ürge ... Tied a világcsúcs... Hajrá! A melegítős, langaléta pali most fordul harmadszor az egyenesbe. Egy öreg, kendős néne aggódva szólal meg: — Nem kellene hívni a mentőket... ? Hogy mik vannak manapság. Ilyen szép ember és megbolondult Az atomtól van ez is, én mondom.. . — Sose aggódjon, nyanya. Ez már napok óta csinálja, négy-öt kör, aztán eltűnik ott szemben, abban a házban. Ez a hobbyja — nyugtatgatja egy fiatalabb férfi az aggódó nénit. És a melegítős, langaléta pali zihálva fut be valóban most már a kapu alá; a mai napra vége az ingyencirkusznak. Többen megfogadják, hogy holnap Is eljönnek, mások azon tanakodnak, hogy a tanácsnak mégiscsak intézkednie kellene: szabadon futhat egy ilyen nagy város belterületén egy futóboiond? Na és mi van, ha egyszer késsel a szájában kezd futni? Ámokot fut, vagy hogy is nevezik ... Hogy mik vannak! Hiába, ilyen ez a mai világ. Borzasztó. A langaléta pali otthon zihálva veszi le a melegítőt és káromkodik: — Nem, ezt nem csinálom többet. Hát rajtam röhög már a fél város. Mit a fél, az egész! Hülyének néznek és igazuk is van. Hát jöjjön az a nyomorult szívinfarktus. nekem mondhatnak az orvosok, amit akarnak a gyógyító, a megelőző futásról. Nem futok» Ha meghaltam, legalább tisztességgel megsiratnak, de nem röhögnek ki. Nem! ... és másnap reggel a röhögő, vigyorgó kórus közepette ismét kerülgeti a háztömböt. Melegítőben. Zihálva. A belváros forgatagában. Gyurkó Géza Vákuumos betonfúrás UtA betonba, vasbetonba való lyukfúrás nehéz feladat elé ál- t-tJa a szakiparosokat, különösen nagyobb lyukátmérők esette A kisebb lyukak fúrása megoldottnak tekinthető a ke- v ®nybetétes spirálfúrók és az ún. ütve-fúró gépek segítségé- a ■ de 15—20 mrri-es átmérőn felül ezek már nem felelnek a célnak. Érthető tehát, hogy nagy érdeklődéssel fogad- a szakemberek az angol gyártmányú „Dentol 220” gyé- antfejes fúrógép megjelenését. Az alumínium testű fúró- szívóhatással (vákuummal) bármely szögállásban szi- ardan a fal, padló vagy mennyezet sima felületéhez rögzít- tetö; 2—20 cm átmérőjű lyuk fúrható vele, mégpedig szinte ^jtalanul, por- és törmelékmentesen (a gyémántbetétes fú- ^°tej által „kitermelt” betonpor az elülső hengeres részben eyűuk össze. A motort biztonsági tengelykapcsoló védi a fúró Megakadásából, illetve az átszakadásból eredő túlzott igénybevétel ellen. Mind átmenő, mind pedig zsáklyukak fúrhatok 62tel a nagy teljesítményű géppel ,a betonba. Á1LACSÚLV FREKNOY ÁDÁM és neje, született Varga Panni, tizenöt évvel ezelőtt mondták ki egymásnak a boldogító igent és házasságuk eleinte boldognak is látszott. Később, amikor három év után megszületett a kis Gyurika, még boldogabbak lettek, a férj nagyon tehetséges mérnök volt, akit nemcsak a felesége kedvelt, hanem a vállalatnál is szerették. Sokat dolgozott, könyveket is írt, műszaki dolgokról, az asszony is dolgozott, de közben a gyerekei is nevelgette, majdnem egyedül, mert a férjnek erre nem jutott ideje. Egy idő óta a férj kissé megváltozott, Titokzatos útjai voltak, munka után órákra eltűnt hazulról, kipampilázta magát, gondosan kötögette a nyákkendőjét és amikor az asszony érdeklődött titkos útjai felől, a férj kitérő válaszokat adott: — Nézd, szívem, tudod, hogy szeretlek, tudod, hogy minden gondolatom a családé, de egy férfi életében vannak bizonyos dolgok. Tizenöt évi házasság után az ember már nem tud úgy lángolni, mint eleinte, szóval, jobb, ha nem firtatjuk ezt a dolgot. Csalás Panni okos volt és megértette, hogy a férfiak ilyenek. Jólesik nekik néha egy kis változatosság, biztosan talált magának valami kis nőt, hadd lelkesedjék, hadd szaladgáljon, elmúlik hamar az egész, kár ügyet csinálni belőle. Erről nem beszéltek többet, az asszony megnyugodott is amikor férje elindult titokzatos útjaira, mep sem kérdezte, hova megy, úgyis tudta és azt is, hogy a fellángolás nem tarthat soká, mert utóbbi időben Adóm egyre nyugtalanabb. És egy szép keddi napon a férj elment hazulról, a gyerek kirándulni indult kis kollégáival és Panni betévedt az egyik belvárosi eszpresszóba, egy feketére. Már az ajtóban meglátta Ádámot. Hatalmas könyv volt előtte, körülötte papírok és önfeledten írt. Amikor felpillantott, meglátta maga mellett a nejét. A férj zavartan mentegetőzött: — De szívem... vagyis te ... hát ugyanis ... — Hol van az a zengő nagy szerelmed? — tért a tárgyra a feleség. A férj a kéziratcsomóra mutatott: — ITT. TUDTAM, milyen okos vagy és megérted. Egy kis ballépést még elnézel nekem, de nyugodtan dolgozni melletted és a gyerek lármájával, meg a telefonnal együtt, sajnos nem tudok. Királyhegyi Pál
