Észak-Magyarország, 1971. július (27. évfolyam, 154-179. szám)

1971-07-10 / 161. szám

1971, július t(9„ 4 hanqoayi tsz kövépééní tervei Süket ! a liailiiisréE A Hazafias Népfront mis­kolci nóbizattsága, a Miskol­ci Élelmiszer Kiskereskedel- fi 1 Vállalat és a Halértéke- sitö Vállalat ankétot rendez július 13-án, kedden a hal­húsnak a korszerű táplálko­zásban betöltött szerepéről. Az ankéten részt vesznek az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat önkéntes piackuta- •oi is, akik a légii let ékeseb­bek, a háziasszonyok nevé­ben vetik fel a halellátás Problémait. A részvevőket ■szakemberek tájékoztatják a halételek készítésének alap­vető szabályairól. Háziból! nyílt lelsőűobszán (Tudósítónktól) Mintegy 150 ember él a községtől távol eső ielsodob - ■Vai parton. Élelmiszerellá- | lásuk, bevásárlásuk körűimé- . nyes volt eddig, mert a szétszórt településen nem volt bolt A választási gyű­léseken a part mindhárom választói körzetének polgárai házi bolt létesítését kérték a tanácstagoktól. Kérésükre a községi pártszervezet és ta­nács vezetősége felkereste a Halmaj és Vidéke ÁFÉSZ-t. ** tolmácsolta a választók kérését. Az áfész vezetősége egyetértett ezzel, s hamaro­san intézkedett. A napokban teeg is nyílt a szép kis há­ziból* a parton, ahová a szikszói sütőüzem naponta szállítja a friss, jó minősé­gű kenyeret. Ezúttal mon • d unk köszönetét mindazok­nak, akik intézkedtek, segí­tettek, SawbomtM József Felsődobsza i ii.u. „..mimnmmmmmmmmmmmm 21 új konzerv Bayer Janos kereskedetrnj igazgató pénteken sajtótájé­koztatón ismertette a kon­zervipart tröszthöz tartozó vállalatok munkáját. Elmon­dotta, hogy idén egyenletes, jó ellátásra lehet számítani, miután az üzemekből a tava­lyinál csaknem 17 százalék­kal több áru kerül majd ki. A belkereskedelem i) száza­lékkal több áru fölött rendel­kezik. Összesen 164 000 ton­nányi konzervböl válogathat­nak a fogyasztók. 21 újfajta konzerv került az első fél övben a boltokba és az év második felében is legalább ennyivel növelik a választé­kot. Most. az aratás J™; befi történt, hogy a hango- nyi Zöld Mező Tsz-ben a ki­bővített vezetőségi ülés ala­posan megvitatta, majd el­fogadta a gazdaság fejlesz­tésének középtávú terveit. .Sok gonddal, nehézséggel küzd ez a mostoha termé­szeti viszonyok között gaz­dálkodó tsz. A közel 3000 holdnyi összterületből alig több, mint 900 hold a szán­tó, de ez is zömmel mere­dek domboldalakon terül el. Az 128*1 holdnyi erdőterület sem valami ki való. A tsz- tagság is kiöregedőben tan. A 170 tagból már most 95 a nyugdíjas, s a többiek át­lagéletkora is 63 esztendő. A nehezebb, kétkezi, fizikai munkákra bizony már alig- alig találnak valakit a tag­ság soraiban. Ferenci Miklós ehl'0bk; lói az iránt érdeklődtünk, hogy vajon hol, miben igyekszik megkeresni a kö­zéptávú terv a kiutat ezek­ből a gondokból ? Elmondotta, hogy elsósor­Megyenk gyárv árosát, Óz dot úgy ismerik és emlege­tik, hogy itt van az ország legdrágább piaca. Az akado­zó áruellátás és a magas arak miatt a rmmkásváros lakosainak — nem megala­pozatlan — panasza eljutott a legmagasabb fórumokig. Az ózdi Népi Ellenőrzési Bi­zottság egész évben folyama­tosan vizsgálja a gyárváros áruellátását, azzal a céllal, hogy feltárják a felhozatalt akadályozó okokat és az árak „leszorításának” lehetőségét, s ily módon hozzájárulja­nak az ózdiak több évtize­des sérelmének megszűnte- léséhez. A vizsgálat első fél­évi tapasztalatairól XJjpál Elemértől, az ózdi NEB el­nökétől kértünk tájékozta­tást. • A NEB elnöke elöljáróban elmondotta, hogy a gyárvá­ros zöldség- és gyümölcsel­látása több csatornán törté­nik. Több termelőszövetkc­ban a fokozottabb gépesítés­ben keresik a segítséget. A meglehetősen szegényes am a- gi lehetőségek ellenére mai- jövőre 760 ezer forintot irá­nyoznák elő gépek vásárlá­sára. Az idén, például csak azzal, Hogy a pillangósak be­takarítását kétharmad rész­ben sikerült gépesíteniük, már az első kaszálásnál 300 mázsányi többlet la karmany- hoz jutott a gazdaság. Terveik között, szerepel az is, hogy a legmeredekebb lejtőkön, ahol a gépesítés le­hetetlen. s ahol az alacsony termésátlagok miatt ki sem fizetődlk a szántóföldi ter­melés. réteket, legelőket, évelő pillangósokat telepi fe­nek. A kisebb szántóterüle­ten, intenzivebb gazdálko­dással, fokozott gépesítéssel ugyanaz, vagy még nagyobb mennyiséget, illetve értéke; tudnak majd termelni, mint a most művelt szántókon. Az erdők adta lehetősége­ket is jobban ki fogják hasz­nálni. A kitermelt fát sza­lagfűrészek és körfűrészek segítségével maguk igyekez­nek feldolgozni. zet nyitott etárusítóhelyet Ozdon, s különösen piaci na­pokon részt vállalnak az áruellátásban az őstermelők is. A zöldség- es gyümölcs- ..piacon” azonban az irányí­tást az AGROKONZUM vég­zi, ugyanis a zöldáru 80—90 százalékát a vállalat bizto­sítja a gyárvárosnak. — A vizsgálat tapasztala­tai szerint az AGROKON­ZUM saját üzleteiben, eláru­sítóhelyein lényegesen jobb az áruellátás, nagyobb a vá­laszték. Ügy tűnik, a nem kifejezetten zöldség árusítá­sával foglalkozó üzletek nem szívesen vállalják a romlan­dó áruk forgalmazásával já­ró rizikót, ez a tevékenysé­gük inkább csak a látsza­tot szolgálja. A kiskereske­delmi üzleteknek lehetőségük van saját, önálló felvásárlás­ra, de ezzel a lehetőséggel a Beke-telepi ABC-áruhéz ki­vételével alig éltek. Sőt az AGR OKON ZU M -ma I is lé­nyegesen kevesebb árura kö­Az ailattenyesztes fejlesz- lesere vonatkozó terv egyik legfontosabb része az, hogy növelik a juhászától. Ezen a vidéken, a gyenge legelő­kön a juhászkodas a legjö­vedelmezőbb. Mostani kö­rülményei között a tejterme­lő tehenészet is ráfizetéses a gazdaságban. A kiutat abban látják, hogy a jövőben in­kább szó r va sm a r ha - h izla 1 ás - sál kell foglalkozniuk. A végleges belvízrende­zéstől is sokat várnak a jö­vőben. Es számol a közép­távú terv azzal a ténnyel is. hogy az olyan kis gazdaság, mint a Zöld Mező Tsz, egy­magában nem rendelkezik az ésszerű, a megkívánt tovább­fejlesztéshez szükséges ele­gendő forinttal. V szomszédokkal való összefogás, a társulás teremtene csak kellő anyagi lehetőségeket a szükséges építkezésekhez, a fejlesztés­hez, a korszerű termeléshez cs valóban jövedelmező ál­lattenyésztés megteremtésé­hez. főttek szerződést., mint a megelőző évben, bar jóval többet, forgalmaztak. Nem rugalmasak az élelmiszerüz­letek a zöldség-gyümölcs árak kialakításánál sem. Az AGROKONZUM az e\ eisö hat hónapjában mint­egy 30 százalékkal forgal­mazott több árut, mint a múlt év hasonló időszaká­ban. — Vott-e tartós hianv- cikk? — Május minden évben kritikus időszak. A 23 téli árucikkből 8 tartósan hiány­cikk volt, Ozdon. (Sárgaré­pa, zeller, káposzta stb.) Az említett aruk azonban az ország legtöbb piacán hiá­nyoztak. Sajnos ugyanakkor még primőrből, paprikából, paradicsomból csuk mutató­ba julott Özdra. — Milyenek voltak az arak ? — A felhozatal ebben az évijén jelentősen nőtt — bar még mindig nem kielégno — ennek eredményeként ör­vendetesen csökkentek az árak. Ha a ládió reggel is­merteti a piaci árakat, az ózdi háziasszonyok kétkedve hallgatják. Ugyanis már nem az ózdi piac a legdrágább az országban. A vizsgálatunk szerint legalább 15 városi megelőztünk. Az arak elfo- gadhatóbbak lettek, a minő­ség azonban változatlanul rossz. Ez a nagy szállítási távolság rovására írható Sajnos emellett kedvezőtlen tapasztalataink is vannak Az üzletek nem fordítanak gondot az áruk osztályozásá­ra, szétválogatására, a fony- nyadt, törődött gyümölcsöt is igyekeznek elsőosztályú áron értékesíteni — Várható-e további ja­vulás? — Igen. A kiskereskedel­mi vállalatok vezetői ígére­tet lettek á saját felvásár lási tevékenység fokozására, néhány már wldig feltárt hiányosság megszüntetésére, s örömmel vettük az ígére­tet. hogy a nagyobb üzle- tok elé külön zöldség-gyü­mölcs árusító pavilonokai ál­lítanak. A további javulást nem az őstermelőktől, ha­nem a szocialista kereskede­lemtől várhatjuk. Az első fél év tapasztalatai mindeneset­re biztatóak. Szorgalmas asszonyok A 'areali Tarral Vezér Tsz fiatal szőlőiben szorgalmas női brigádok, zömmel a tsz asszonyai Osztogat,jalv a gaztól a szcp termést ígérő sorokat Már nem az ósdi piac a legdrágább! Javult a zöldség­F mm ««1 I § F A r es gyumolcsellatas Fiatalok fiatal üzeme Az Ózdvidéki Szénbá­nyák Farkaslyukon levő központi üzeme 1966-ban alakult meg jelenlegi for­májában. A bányagépek, berendezések karbantartá­sán. javításán kívül ekkor kezdtek más vállalatokkal együttműködni. Erre azért is szükség volt. hogy a környék bányászdolgozói ­nak hozzátartozóit is fog­lalkoztatni tudják. A koo­perációs gyártásnak a fej­lesztései-e pedig szinten a szükség szolgáltatott okot, amikor 1967—68-ban — több akna bezarasa miatt — a férfidolgozók fogadá­sain is be kellett rendez­kedniük. A kooperációs gyártáshoz szükséges épü­leteket. berendezéseket, szerszámokat a-z Ózdvidéki Szénbányák biztosította. Az elmúlt években bebi­zonyosodott, hogy a kény­szer szülte megoldás a munkaerő foglalkoztatása­in, hozzáértő vezetéssel es a dolgozók szorgalmas, igyekvő munkájává! életké­pes lett, önállóvá vált, meg­hozza olyan mértékben, hogy a vállalat tiszta nye­reségének jelentős részié in­nen származik. Jé munká­juk nyomán kétszer érde­melték ki az el üzem címet., A központi iraemben je­lenleg 623 fizikai munkás dolgozik, amelyből 370 nő A dolgozók nagy résszé fia­tal, harminc év alatt, van az átlagos életkor. A fia­talok fiatal üzemének tevé­kenységéről Dobos István üzemvezető főmérnök el­mondotta, ltogy az idén a terv szerint 95 millió formt termelési érteiket kell elér­niük. Ebből fő munkájuk a kooperációs gyártás 84 A kooperációs gyártásnál főleg nők dolgoznak. Ké­pünkön » sajtol órészteg lát­ható hogy ez liasznos a népgaz­daságnak, az együttmőködó vattaiatoknak, es a dolgo­zóknak is. A központi üssem másik Feladatát hanyásaasti jeítegú munkák teszik: ki. Ide tar­tozik a sajat beruházások kjvtteleaésc, s a féhijütágab, korszerűsít esek et végzése. Az idén készítették el es szerelték be pét-da ul a far- kaslyuki új osztályozó, a centen átrakó berendeaas- seit, és a vállalást száSÉÉási részlegének gépkocsin**» készülékeit. A gépkocstga- rázs vasszer kőzeteinek ké­szítése és beépítése most van folyamatban. Sok man­kó* ad jelenleg a taráké kötélpálya fogadóőBonjásn- nak korsaerösftése, később Az arany,jel vén nyel kitüntetett, lakatos szocialista bri­gád Ardai Gyula vezetésével a királdi kötélpálya fo­gadóállomás elemeit, készíti Uaczó József felv. millió forintot tesz ki. Szer­ződéses kapcsolatuk van a Vöt lám os berendezés és Ké­szülék Müvek hat gyáregy­ségével, melynek értelmé­ben itt végzik el a külön­böző kapcsolók vasmagjai­nak sajlolásat és szerelé­sei, a kapcsolók különböző alkatrészeinek gyártását, valamint a villamos beren­dezések vasszerkezeteinek készítését. Az ő munkájuk is benne van például az egyik moszkvai repülőtér, vagy a mexikói olimpiai stadion villamos hirdetőtáb­laiban. Kooperációs kapcso­latban vannak a Gyöngyö­si Félvezető Gyárral is. a higanylámpák fojtó transz­formátorainak vasmagjait gyártják itt. A kooperációs gyártásról bebizonyosodott. pedig az egeresein szenmo- sómü továbbfejlesztése. Természetesen a közpon­ti üzem feladata a bánya­gépek és berendezések tar­talék alkatrészeinek gyár­tása, valamint az önjáró biztosítóberendezések, illet­ve más korszerű biztosító- berendezések karbantartá­sa. javítása, felújítása is. A fiatalok fiatal üzemé­nek sikereit nagymértékben elősegítette és elősegíti a szocialista munkaverseny. Jelenleg 24 kollektíva küzd a szocialista brigád címért, amelyek közül 20 egyszer, vagy többször ezt a címet már elérte. Innen került ki múlt évi munkája nyomán az Ózdvidéki Szénbányák legjobb szocialista brigádja is. T. I. Csak a gépesítés segíthet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents