Észak-Magyarország, 1971. július (27. évfolyam, 154-179. szám)

1971-07-09 / 160. szám

1971. július 9., péntek ESZWC-M*GYARORSZAG 5 „Felelősek vagyunk egymásért1" Eziislserlcií a balesetek csökkentéséért n A Borsod megyei Közúti Baleset-elhárítási Tanácsot az 1970-ben végzett országo­san kiemelkedő munkáért, eredményekért első helyezes­se! és ezüstserleggel tüntet­lek ki. Az előző évihez vi­szonyítva az országos 10—13 százalékos növekedéssel szem­ben megyénkben vsak 3.0 százalékkal volt több bal­hét. Ez azért is figyelemre méltó, mivel tavaly az előző evihez viszonyítva 11,6 szá­zalékkal több gépjármű köz­lekedett útjainkon. •— Mi abból az alapelvből indulunk ki -*• mondja Im- reQh István, a Baleset-elhá- i'itási Tanács megyei titká- ra —, hogy valamennyien fe­lelősek vagyunk egymásért. Azt valljuk, hogy a gépko- esivezetők óriási része becsü­letes, lelkiismeretes ember be a lelkiismeretességet, fe­lelősségérzetet örökké ápol­ni- fejleszteni kell. És mi­után a balesetek, kevés ki­vételtől eltekintve, nem míi- szaki hibából, a rossz utak miatt, hanem emberi figyel­metlenségből, hanyagságból adódik. így a hagyományos- l°l eltérően, elsösoi ban az emberek nevelésére fordítjuk a figyelmet. Ez a nevelés már az óvo­dában kezdődik. A gyerme­kekkel játékos formában is­A mélyművelésű rudabá- n.vai Gagarin-aknán az elmúlt évek legnagyobb és egyik legtermelékenyebb „ma­gazin” fejtését készítik elő Az újszerű bányaműveléssel a jelenlegi altáró alatt mínt- e8y 50 méter mélységből több mint 60 ezer tonna pát- vasércet termelnek majd ki. A műszakiak és a dolgozóit jól együttműködve, a bizton­sági előírásokat szigorúan betartva, merletik a közlekedési a lap ­el veket. Az országban elsők között hozták létre Borsod­ban a közlekedési őrsöket, ma már 48 őrs működik a megyében és nyújt segítséget a balesetek elleni küzdelem­ben. Ez a folyamat tovább halad a középiskolákban amelynek eredményességét sok vetélkedő, s később sok jó gépkocsivezető igazol. A felnőtteknél tovább szé­lesítik a KRESZ-ismereteket. A gépkocsivezetők képzése a szabályok alaposabb meg­ismertetése érdekében több tízezer példányban adtak ki KRESZ-magv arázó füzetet, képes anyagot. A TIT-tel együttműködve továbbképző tanfolyamokat szerveztek es szerveznek. A filmvetitéses oktatáson több tízezer gép- járművezető vett részt. Rend­szeresen tartanak elméleti és gyakorlati KRESZ-versenye­ket. Nagy energiát fordítot­tak a Vezess balesetmente- sep mozgalom szervezésére. Több üzemben pszichológiai vizsgálatokat is végeznek, s a tapasztalatokat felhasználják a KRESZ-oklatásra. Gondol­nak a külföldiekre is. Az IBUSZ-szal és a vámőrség­gel együttműködve, négy nyelven készült brosúrát juttattak el a hazánkba jö­vő szovjet, cseh, lengyel tu­robbantásra. A tervek sze­rint 1800 kilogramm lőszerrel öt méter széles és húsz méter vastag vasércsza- kaszt repesztenek szét. Az új nagy teljesítményű fejtésből csaknem annyi vas­ércet vesznek majd ki, mint egy év alatt a bánya többi mélyművelésű munkahelyé­ből. ristáknak. A füzet a megye szép területei mellett felhív­ta a figyelmet a legfontosabb közlekedési szabályokra is. A Baleset-elhárítási Tanács eddig elért jő eredményei, az országos elsőség mellett sem lehetünk azonban teljes mér­tékben elégedettek, hiszen a legkisebb baleset is fájda­lommal, a súlyosabb eset pe­dig tragédiával jár együtt. És még valami: 1971. első telében 1820 gépjárművel kapcsolatosan érkezett beje­lentés az ÁB megyei igazga­tóságára. Ez jóval nagyobb a hivatalos statisztikánál. Ab­ból ered, hogy az Állami Biztosító olyan károkat is nyilvántart, amelyek nem szerepelnek a rendőrségi je­lentésben. Ismeretes az az új rendelkezés, amely szerint — ha nincs személyi sérülés, és az érdekelt felek egyike sem kívánja —, a 15 ezer forin­ton aluli káresetnél csak az ÁB-n kell bejelentést ten­ni. Kevesen tudják viszont. hogy ennek 24 órán belül meg kell történnie. Ajánla­tos rögzíteni az eseménye­kéi. mert akadnak emberek, akik mindent vállalnak, utá­na mindent tagadnak. Külön fel kell figyelni rá. hogy a gyalogosok egyhar- madát a védett területen ütik el a gépjárművek. Ez abból ered, hogy egyes veze­tők a sebesség csökkentése nélkül, felelőtlenül robognak át a gyalogos átkelőhelyeken, a villamosmegállók mellett. S akadnak emberek, akik a lakott területen a megenge- l dettnél nagyobb sebességgel j rohannak. A vezetői jogosít- 1 vánnyal rendelkezők között ha néhány ezrelék arányban is. de vannak olyanok, aki­ket a felelőtlenség, a lelkiis­meretlen vezetés, a vad szá- | g üld ás, az emberekben és a gépjárművekben okozott so­rozatos károk miatt ki kel­lene rekeszteni, el kellene Iá- volítani a gépkocsivezetés­ből. És ez elsősorban a lelki­ismeretes gépkocsivezetők , jogos és olykor türelmetlen kívánsága. Csorba Barna 1900 kilogramm lőszerrel Magazinfejtés a Gagariii-akiiáii Miskolciak a szegedi nyár rendezvényein Holnap kezdődnek a szegedi ünnepi betek Pedagógiai nyári egyetem, szakszervezeti néptánc-fesztivál Július 16-án nyílik a szegedi ipari vásár Egy hónapig tart az ünnepi program a Tisza-parti városban * Épül a ssegedi vásárváros impozáns bejárata a Marx téren. Dr. Somogyi Ivárolync felv. Szegeden holnap, július lil­én — egyelőre még csak képletesen — „megszólalnak a fanfárok”, hogy hírül ad­ják: megkezdődött a szegedi ünnepi nyár, az ünnepi hetek egyhónapos, gazdag és érté­kes programja. Nem marad el idén sem a pedagógiai egyetem mar hagyományosnak mondható kéthetes kurzusa, amelynek külföldi és hazai részvevői az oktatas^pevelés fontos elvi és metodikai kérdéseiről szó­ló előadások meghallgatásán kívül megismerkedhetnék a várossal és környékével, s megnézhetik a szegedi sza­badtéri játékok előadásait. Ezen a napon este 6 órakor a Széchenyi téren ünnepélyes megnyitóval kezdődik a szakszervezeti néptánc-feszti­vál. A legjobb szakszervezeti néptánc-együttesek találkozó­ját idén először versengéssel egybekötve rendezik, amely­ben több külföldi együttes is részt vesz. A szereplők között ott lesz a kitűnő miskolci Avas Táncegyüttes is, amely­nek sok sikert kívánunk. Július 16-án — pontosan egy hét múlva — dr. Biczó György. Szeged megyei vá­ros tanácselnöke nyitja meg a Marx téren a 26. szegedi ipari vásárt és kiállítást, amely megnőtt területen, összesen 15 ezer négyzetmé­teren mutatja be 160 hazai és külföldi nagyvállalat, üzem, ipari szövetkezet legszebb és legjobb termékeit. Ezekben a napokban már a kiállítási helyek berendezese folyik. A Felsőfokú Vasútfor- galmi Technikum épületein kívül — ahol többek közt 50 jugoszláv kiállító kapott he­lyet — a téren felállított, három, felfújható sátor fo­gadja majd a vásár vendé­geit. A mar felállított, s fel­fújt állapotban repülőtéri hangárok méreteivel veteke­dő sátrak most is sok érdek­lődőt t'oncanak az épülő, alakuló vásárváros közelébe. A sátrak közül kettő egyéb­ként a Győri Pamutszövő és Mübőrgyár terméke, a har­madik pedig a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat saját termékéből, a BNV-n nagydí­jat nyert Trikoplan műanyag ponyvaszövetböl készült, s benne a vállalat termékeit mutatják be. A három ösz- szehajtható, felfújható kiál- lítócsarnok mellett kisebb pa. vi Ionok sokasága élénkíti majd a vásárváros összképét. A szegedi ipari vásárra több miskolci és borsodi üzem és ipari szövetkezet i.v jelezte részvételi szándékai, elküldte nevezését. A kiállító 160 vállalat többsége egy vagy több termékkel pályázik a bemutató díjaira. A vásár megnyitásának napján a zsű­ri három nagydíjat, öt arany-, tíz ezüst- és 20 bronzérmet ad ki a legjobb termékeknek. Reméljük, lesz a díjazottak között borsodi, miskolci is; mert jó, helyes a részvétel, de azért a győze^ — lem sem mellékes... Július 17-én, szombaton es­te pedig valóban megszólal­nak a fanfárok a Dóm téren, a szegedi szabadtéri játékok megnyitója, Hacsaturján Spartacus című balettjének bemutató előadása kezdetén. ppl Gyalog a Szánván Legendák és lapuerdők a vasérctömzsekbcn 50 méter hosszú és 30 mé­ter széles kamraszerú fejtést alakítottak ki. •'melyet csapolónyílások kötnek össze az új mun­kahely kiszolgálására ké­szült szállítóvágattal. Az „óriáskamrában” a 20 Ulster vastag pátérctömböi alulról fölfelé különleges Robbantási eljárással repesz- össze. A lerobbantott ér- oet pedig a csapolónyíláso­kon keresztül a szállítóvá- Satba engedik, ahol azt szlcréperekkel csillékbe rak­ják. A munkák annyira előre­haladtak, hogy rövidesen s°r kerülhet az első nagy Szakmunkásavató ünnepség Holnap, július 10-én dél­előtt kerül sor a Vas-, fém­es Villamosenergiaipari Dol­gozók Szakszervezete és an­nak megyei szervezete ren­dezésében a szakmunkásava­tó ünnepségre. A Szakszer­vizetek megyei Tanácsa székhazának színháztermé­ben 9 órakor kezdődő ün­nepségen dr. Balogh András, SZMT titkára köszönti a ntost végzett szakmunkás fia­talokat, ezt követően az ÉRM, az ÓKÜ és a DIGEP nevében Rábai István, az lKM KlSZ-bizottságának titkára fogadja az üzemekbe tttnst már szakmunkásként **®szatérő fiatalokat. A SZIN\A talán Felső-Há­morban a legszebb. Egy jó darabig — amíg az ország­únál nem találkozik — nyíl­egyenesen fut tova. Enyhe lejtövei aláfutó partján, egé­szen a vízig, üdezöld a pá­zsit.. Fenn a partszegélyen, mindkét oldalon nyírfasor. Hopp! Egy fecske csap le. Szélsebesen végigsuhan a víz fölött, aztán ott. ahol a két patak, a Szinva és a Garadna találkozik, meredeken felvág az égre. Gumicsizmánk megcsúszik. S ahogy hirtelen, önkéntele­nül lekapjuk tekintetünket, szemünk ellsáprázik. Az erős napfényben erősen, játékosan csillog a patak tükre. A vib­ráló íény-árnyek-szóttes alatt zöld hátú kövek pihennek. Éles sarkú csak itt-ott akad közöttük. Többségüket göm- bölydedre koptatta a Szinva. — Mi a neve ennek a sé­tánynak ? — Nincs neve — válaszol­nak a kerítésen túlról. Egy sírkőfaragó téglából épülő műhelye előtt bandu­kolva. a felső-hámori régi Szinva-part képét idézzük Valamikor egészen a vízig ér­tek a vadalmafás kertek, amikor még ide jártak mosni az asszonyok. Ez idők emlé­két, már csak a vízbe vezető, terméskőből kiépített lépcsők őrzik. Mielőtt nagy kanyarral az országú thoz érne a Szinva, újabb sérelem éri. Dolgos, ügybuzgó fiatalember „taka­rítja” a víz melletti, nyitott kocsimosót. S a sár a patak vizét szennyezi szintén. Az autóbuszmegálló után embernyi sziklák között hánykolódik, és morajlik a víz a szurdok mélyén. Félel­metes a köveknek, sziklafal­nak feszülő erő. Megborzon­gunk, ahogy megcsap hideg lehelete. Az öregek szerint ott. ahol nagy. fekete üregek néznek a szemközti, meredek fallal emelkedő hegyre, valaha ko­vácsműhely állt. A monda szerint a mécs lángja — amelynek fényénél éjszaka dolgoztak — kormozta be a sziklát. Attól feketék még ma is azok az üregek . . . Átellenben pedig az a ma­gas sziklafal, ugyancsak sok embert állított meg ez úton. Hideg, téli napokon a Bükk legérdekesebb lakóit, ritka­ságnak szűnni tó muflonokat lehetett megfigyelni innen, amint sziklaperemröl szikla­peremre ugráltak. Aztán itt bújt meg, ennek a hatalmas mészkőfalnak a tövében, a kis csordásház is ... Alsó-Hámor után elcsen­desedik a Szinva. Medrét sze­les levelű erdei lapuk, bozó­tok és bokrok szinte áthatol­hatatlan sűrűségű szövevénye borítja be. A MoLnár-sziklaval szem­ben lépünk ki a partra. Vala­ha két ágra szakadt itt a meder. A víz körülfogta a szigetet, a malom szigetét. A molnárlegénynek és szerel­mének tragédiájáról híressé vált malomból csak a ház maradt meg. Egrenyüó, tv- antennás kis helyiség áll a malom helyén, amit lebon­tottak. No, meg az öreg ma­lomkő, az is arccal a falnak támasztva. Eleget látott... A csanyiki útelágazás után messze hagyja a Szinva az országutat. A széles völgyben, almáskertek között fut a pa­pírgyár felé. Szeszélyesen ka­nyarog, s úgy megforgat ben­nünket, hogy a (letéknyi vastagságú fák és sűrű bok­rok alkotta, összefüggő folyo­só közepén bizony azt sem tudjuk hirtelenjében, hol jár­hatunk. Azt, hogy a papír­gyárhoz értünk, a magasra duzzasztott vízről és az elénk bukkanó drótkerítésről tud­juk meg. S BAH MERESZTJÜK sze­münket, a fürjek mégis rejt­ve maradnak előttünk. Csak a hangjukat halljuk. S oly sokáig kísérnek szaggatott énekükkel, mintha csak lel­künkre akarnák kötni: hol­nap ugyanitt találkozunk! Bíró Péter Nyitray Péter Foto: Mécs Ern» \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents