Észak-Magyarország, 1971. július (27. évfolyam, 154-179. szám)
1971-07-08 / 159. szám
1971. július 8., csütörtök ÉSZAK-MftGYARORSZAG 5 Szélesedő társadalmi bázis lie ssélg eien a Horst ni megyei MHSZ munka járói Ismeretes, hogy az MSZMP Politikai Bizottsága 1967. évi, júniusi határozata értelmében a hazafias szellem elmélyülésében, a honvédelmi nevelésben nagy feladat hárul a Magyar Honvédelmi Szövetségre. A szövetség jelenlegi Munkájáról, eredményeiről, tennivalóiról oeszélgetünk Bokor József alezredessel, az MHSZ Borsod megyei vezetőjével. — Mit tart legfontosabbnak alezredes elvtárs, az eddig eltelt idő eredményeiből? — Annak a szemléletnek a megérlelődését, mely egy- t'e inkább tudomásul veszi, hogy a hazafias nevelés, a honvédelmi munka nem csupán az MHSZ feladata, ha- njm az egész társadalom ügye. Mindezt kitűnően szemlélteti társadalmi bázisunk szélesedése, aktívaháló- zatunk bővülése, örvendetesen megnövekedett azoknak az embereknek a száma, akik nem a szövetségen belül Munkálkodnak, mégis szószólói a párt honvédelmi politikájának. Tanácsi dolgozók. KlSZ-fiatalok, szakszervezeti funkcionáriusok, a fegyveres erők tagjai és meg sokan Mások. Sokan törődnek ezzel a /munkával, sokan és eredményesen tesznek érte, hiszen csak így tudjuk elérni a sikereket. — Közelebbről: milyenek erek a sikerek? — A megyei párt-végre- hajtóbizottság 1968 októberében vizsgálta munkánkat. Megállapította, hogy ez a Munka a Politikai Bizottság határozata szellemében halad, megfelelő ütemben. Ugyanakkor a megye állami es társadalmi szerveinek ilyen jellegű tennivalóit is Meghatározta. valamint a Mi munkánkhoz is útmutatást adott. Mindezeket fi gyelembe véve merem mondani a következőket, ''azaz „közelebbről” ismertetve az eredményeket. Fokozódott a lakosság érdeklődése a honvédelmi munka iránt. Előrehaladás tapasztalható a katonai előképzés ügyében. Emelkedett az ulóképzés színvonala is, mivel a tartalékos tisztek, tiszthelyettesek jobban bekapcsolódnak ebbe a munkába. A lakosság nagyobb tömegekben kapcsolódott be a polgári védelmi tájékoztató jellegű oktatásokba. Hogy néhány adatot is mondjak: 1969-ben a/. MHSZ 624 alkalommal tartott honvédelmi tárgyú rendezvényt, melyeken 400 ezernél több ember vett részt. 1970-ben a rendezvények száma 5 ezernél, a részvevők száma pedig 500 ezernél több volt. Ezek a számok nem tartalmazzák a tömegsportokat,' valamint ezek látogatóit. — Az imént a katonai előképzésről is szó volt. Ez a munka teljes egészében sikeres? — Teljes egészében nem. A sorkötelesek érdeklődése szamokban mérhetően is, az aktivitást tekintve is fokozódott, minden sorköteles fiatalt azonban nem tudunk Egészségügyi intézmények fejlesztése Miskolcon a következő években nagy gondot fordítanak az egészségügyi ellátás javítására. Fő feladat a járóbeteg-ellátás szakmai szín- vonalának emelése. Ennek érdekében a közeljövőben öt új körzeti rendelőt építenek. így — a város népességének növekedése ellenere — csökken majd az orvosi rendelők zsúfoltsága. 19'1. elején 34 szakorvosi óra jutott naponta 10 ezer főre. Az egészségügyi intézmények fejlesztése és az új rendelők felépítése után már naponta 40 óra jut tízezer lakosra. bevonni ebbe a munkába, mivel a jelentkezés önkéntes. A fiatalok egy kis hányadáról van persze szó, akik nem tagjai az ifjúsági szervezetnek, így a szervezet nem is tud rájuk hatni. — Valamelyest ehhez kapcsolódik a következő téma, az iskolai honvédelmi oktatás. Mit hallhatnánk erről? — A megyei tanács művelődésügyi osztályával kialakított jó együttműködés revén lehetővé vált, hogy különböző értekezleteken általános és szakmai jellegű ismereteket nyújtsunk a pedagógusoknak e témáról. A honvédelmi oktatásért különösen a felsőbb iskolákban nagyon sokait, tettek a magasabb egység főtisztjei. Az oktatás technikai szintje különben még nem teljes. Az MHSZ klubjai a patronált iskolákat — anyagiak miatt — még .nem képesek minden szükséges technikai eszközzel ellátni. Itt-ott még szemléletbeli visszásságok is feltűnnek, amelyek abból adódnak, hogy néhányan az iskolai honvédelmi oktatást még mindig kizárólag csak az MHSZ feladatának tekintik, pedig itt is többről van szó. — A tanítók között mind több a nő. Sárospatakon, az idén végzett, 60 új diplomás közül mindössze 5 a fiú. Zavarja-e ez majd később az (általános iskolákban a honvédelmi oktatást? — Véleményem szerint nem. Számolunk ezzel a ténnyel és éppen Sárospatakon a nők is tökéletesen elsajátították azokat a tudnivalókat, amelyek az általános iskolában a honvédelmi oktatás elméleti és gyakorlati foglalkozásaihoz szükségesek. A tapasztalatok szerint nagyszerűen elsajátították, és semmi okunk sincs annak feltételezésére, hogy ezeket az ismereteket ne tudnák továbbadni. — Mi a véleménye a megyében munkálkodó MHSZ-klubokról? — Képesek átfogni, irányítani területükön a honvédelmi munkát. Természetesen nem egységesen elfogadható színvonalon. A klubok számszerű fejlesztése nem szükséges, a gyenge klubok megerősítése viszont igen. — Fejezzük be azzal, amivel kezdtük: a tömegbázissal. Mely szervekkel, intézményekkel tart a munkában is hasznosítható kapcsolatot az MHSZ, és szükséges-e még ezek számának növelése? — Nemcsak kapcsolata, hanem együttműködési terve van szövetségünknek a megyei tanáccsal, ezen belül külön a művelődésügyi osztállyal, a KISZ megyei bizottságával, a Szakszervezetek Megyei Tanácsával, a testnevelési és sporttanács- csal, a Hazafias Népfronttal. a Vöröskereszttel és természetesen minden fegyveres testülettel. Régóta nagyszerűen dolgozik megyei tanácsadó testületünk, melynek tanácsait mindig.szívesen fogadjuk, hasznosítani tudjuk. Területi tanácsadó testüle- teink is vannak, ezektől azonban üzemi, községi titkáraink, bizonyos fokig még járási, városi titkáraink sem kapják meg azonban azt a hatalmas erkölcsi segítséget, melyre egyébként: a testületek összetételüknél fogva képesek lennének. Ezektől a testületektől is szívesen fogadnánk még a többletet. Mint ahogyan mindenki mástól is nagy örömmel fogadnánk a jövőben is. Hiszen feladataink továbbra is nagyok, tennivalónk sok. (pt) hiányzik a kánikula Az Ital- és Vegyicikk Gyárnak is A hűvös időben nem fogy a szódavíz Ez a hűvös nyár mindnyájunknak szokatlan. Hiányzik a meleg, a jó idó. A miskolci szikvízüzemnek is hiányzik a kánikula, mert kevesebb szódavizet és üdítő italt fogyasztanak a vásárlók. Ezzel fogadott minket Kékesi Antal, a vállalat főmérnöke, amikor a napokban ellátogattunk hozzájuk. Nézzük, mi újság van náluk? Örömmel hallottuk, hogy az utóbbi időben szép fejlődés tapasztalható az izemben. Az elmúlt év első félévéhez viszonyítva, az idén 600 hektoliterrel többet termeltek üdítő italból. Ez egy átlagos havi teljesítménynek felel meg. A szikvíz előállítása sem csökkent ez évben, tavalyhoz képest. Megtudtuk még a főmérnöktől, hogy üveghiányuk van. Jó lenne, ha az üvegipar gondolna rajuk. természetesen robbanásmentes üvegek gyártásával. Jelenleg 16 000 üvegre lenne szüksé" helyette csak 6000- es a készlet. A szállítási »ondót sem sikerült az AKÖV- vel megosztani. így a vállalat az elmúlt fél évben 2 darab teherautót vásárolt, és jelenleg várják az úiabb két. új, 5 tonnás Csepel gépkocsit. Ez anyagi megterhelést jelent, de a szükség miatt vállalniuk kell. Jelenleg korszerűsítés folyik, technológiai vonalon, amely további minőségi javulást eredményez. Ez évi újdonságuk a „Cenci” üdítő ital, amelynek természetes gyümöics az alapanyaga, és- citromízű. A vállalat palackozza a borsodi vizet, s miután az üvegipar pótolja a hiányzó palackokat. így ebből is növelni tudják a termelést. Huszti István, a szakszervezeti bizottság titkára elmondotta nekünk, hogy a dolgozók 70—80. százaléka nő. Főleg a palackozókban végeznek munkát. Itt is örülnek az édesanyák a 3 éves gyermekgondozási segélynek, es eddig mindenki kivette a gondozási szabadságot. Jó hír, hogy fiatalodik a gyári kollektíva. A törzsgárda példamutatása jelen van, hat szocialista brigádjuk van. helytállásukkal elégedettek, társadalmi munkájuk is élen járó. A törzsgárda tagok anyagi és erkölcsi megbecsülése biztosított. A rövidesen életbe lépő törzsgárda szabályzat összegezi a róluk való gondoskodást. Ezután évente, május elsején ünnepélyes keretek között adják át a törzsgárda jelvényeket, a letöltött éveknek megfelelő három fokozatban. A nyereséget differenciáltan osztják fel. A családtagokra is kiterjed a gondoskodás. Különösen ha kezdődik az iskola, akkor anyagi támogatást kap a szülő a vállalat szakszervezetétől. Oszlánszki Tiborné, K1SZ- titkár elmondotta. hogy mindent megtesznek a fiatalokért. kirándulásokat, táncdélutánokat rendeznek. Ezzel szemben az ifjúmunkások is helytállnak. Megtudtuk, hogy Nagy Miklós. áruforgalmi előadó már 27 éve dolgozik a vállalatnál. Kozma lm révé és Markovics Istvánné fizikai munkások 17 éve hűséggel dolgoznak az üzemben. Kívánjuk, hogy a meteorológiai előrejelzések most már a kánikula hírét hozzák a szikvízüzemnek is. Boda Erzsébet Miskolci fényképészek fotói a nemzetközi kiállításon Ez év októberében rendezik meg első ízben — az ilyen országos rendezvények ki- egészi tő.i ekén t, t óva bbfejlesz- teseként — az ipari szövetkezetek első nemzetközi fotókiállítását. Az esemény színhelye fővárosunk, közelebbről a Gellért-szálló lesz, ahol a csehszlovák, román és a magyar fényképész szakemberele mutatják be felvételeiket. A hazai fényképész szövetkezetek — köztük a Miskolci Fényképész Szövetkezet — tagjai már elküldték a kiállításra felvételeiket. A hazai és a nemzetközi zsűri már kiválasztotta a legszebb és legértékesebb felvételeket. Mint ismeretes, az ipari szövetkezetek évenként rendeztek meg eddig az országos fotókiállítást 1971-gyel kezdődően. Erre minden második évben kerül sor, és minden páratlan évben nemzetközi kiállítást tartanak. A miskolci fényképészek bíznak benne, hogy felvételeikkel sikeresen szerepelnek az első nemzetközi szövetkezeti fotókiállításon. ? Gyalog a Szinván Patak vagy szenny csatorna? Bizonytalan lépések a mederben. Mi is úgy botladozunk, mint a Szinva. De nemcsak a kövek, sokkal inkább a köveken fennakad!, s lépten-nyomon valóságos gátként tornyosuló szemét miatt. A kis vizű, s így már idefönn erőtlen patak nem képes megtisztítani önmagát. ton Debreceni Ferenc helyi tanácstag —, s a válasz: nem a mi dolgunk. Valamikor az erdészet csinálta a fahidat. Évek óta azonban senkinek sincs gondja rá. Pedig alig lehet már közlekedni rajta. A bokrok és indák közt bujkáló patakkal lassan szaTehetetlenül íuldoklik a szennyben. Siralmas látvány. Rengeteg műanyag pohár, konzervdoboz, letört és fennakadt gally állja útját. Mielőtt az autóparkírozóhoz érünk, a partmenti sűrű bozótból megfeketedett, korhadó, beszakadt fahíd bukkan elő. — Havonta szólok a tanácsnak —. mondja a parbadabb levegőre érünk. Előttünk emberriyi sziklák, amelyről azelőtt az úgynevezett 'felső vízesés zuhogott alá. Most éppencsak csorog. Sokkal bővebb vizű és vadregénvesebb volt itt az: előtt a Szinva. Mocsári gólyáim- és nefelejcs virágzott a parti televényen. Sebes vizében pisztrángok árnya su hant az árral szemben. Akkoriban még, az erdészet emberei minden tavasszal tisztították medrét. Most azonban senki földje. Azaz senki sem törődik azzal, hogy tiszta, vagy piszkos ... Ami azt illeti, nemcsak a patak mutat elszomorító képet. Úgy látszott, a parkok szépségén sem őrködik túl sok dolgos kéz. A gyepen az idén nemigen járt fünyí- rógép, a fákat, ki tudja mióta nem metszettéík. S a kirándulók sem kímélnek semmit. A bokrokat összetévesztik a nyilvános W. C.-vel. Lehet azért, mert ebből csak kettő van idefönn ... Aztán ... Aztán volt itt a felső parkban tizenkét lapun cseresznyefa is. Kettő maradt meg belőlük. Mert szép a virágjuk, s ha kibom- lanak a rózsaszín szirmok, a kirándulók letördelik galv- lyaikat. Amikor tovább indulunk, látjuk, hogy néhány asszony és lány munkára érkezik a felső parkba. Kevesen vannak és nehezen készülnek neki. Mindegy. Jó, hogy megjöttek. Mert bizonyságuk szerint, mégiscsak gondozzák a lillai közparkokat... Másnap hajnalban a hegy lábától indulunk tovább kis patakunkkal. Onnan, ahol a kisvasút keskeny sínpárja az erdőből, a papírgyári állomástól leereszkedve kiér a síkra, a városszélre. Gyümölcsösök, kaszálók, kukoricatáblák váltják egymást mindkét oldalon. A házak itt, Felső-Majláth elején még messze esnek a parttól, amelynek szélén piros a fű. A víz fölött pedig zöld. E furcsa színváltozás oka valószínűleg a papírgyárban leeresztett vegyszer. Azonban itt sem csak láthatatlan szenny úszik. Bébi guminadrágot, mosószeres flakonokat, rozsdás lavórokat és befóttesüvegeket kerülgetünk. S itt találkoztunk azokkal a cserépkályha- csempékkel, amelyekkel még Alsó-Hámor egyik lakója ajándékozta meg a patakot. A vasgyárban már „V” alakú, kövezett mederben visz tovább a Szinva útja. Annak idején nyilván azért döntöttek e kiépítés mellett, hogy könnyebb legyen a tiszti lás. hogy gyorsabban folyjon a víz. Csakhogy így a gyári strand“) lenne, ha tiszta vizű eredetijében mutatná magát, a DVTK-stadion edzőpályával szemközt, a jobb parton. De a medencéket átalakították ipari viz- teleppé, s ma már rá sem ismerni arra a helyre, amely Miskolc egyik nevezetessége is lehetett volna .. . De félre a nosztalgiával! Hisz utóvégre az is jó lenne. ha a Szinva éke és nem szégyené lenne Miskolciak. Ha az elkerülhetetlen szeny- nyen kívül nem kellene még olyasmikkel is küszködnie, mint a VI. ^tca környékén. I Szinva szennycsatoma jelleget öltött, amolyan kloaka maximummá lett, s a köveket pedig már reg felverte a gaz. Ügy látszik — miután ember ebbe már nem szól bele — a természet ismét természetessé akarja alakítani a Szinva-partot. S bár itt-ott virít is nefelejcs, a restaurálás mégsem sikerült szépre... Csodálni való, már csak az egykori Szinva-strand („vasaitól a csatornát építő vállalat munkásai a selejt betongyűrűket lelkiismeret- furdalás nélkül bedobálták a mederbe; Mint ahogy bedobál mindenki más, minden mást is. Mindent.; i S mi még azt hittük; csak a nagyüzemek szennyezik a Szin- vát; ; . Bíró Péter Nyiíray Péter Foto: Mécs Ernő iKctOtatjuk)
