Észak-Magyarország, 1971. július (27. évfolyam, 154-179. szám)

1971-07-08 / 159. szám

1971. július 8., csütörtök ÉSZAK-MftGYARORSZAG 5 Szélesedő társadalmi bázis lie ssélg eien a Horst ni megyei MHSZ munka járói Ismeretes, hogy az MSZMP Politikai Bizottsága 1967. évi, júniusi határozata értelmében a hazafias szellem elmélyü­lésében, a honvédelmi neve­lésben nagy feladat hárul a Magyar Honvédelmi Szövet­ségre. A szövetség jelenlegi Munkájáról, eredményeiről, tennivalóiról oeszélgetünk Bokor József alezredessel, az MHSZ Borsod megyei veze­tőjével. — Mit tart legfontosabb­nak alezredes elvtárs, az eddig eltelt idő eredmé­nyeiből? — Annak a szemléletnek a megérlelődését, mely egy- t'e inkább tudomásul veszi, hogy a hazafias nevelés, a honvédelmi munka nem csu­pán az MHSZ feladata, ha- njm az egész társadalom ügye. Mindezt kitűnően szemlélteti társadalmi bázi­sunk szélesedése, aktívaháló- zatunk bővülése, örvendete­sen megnövekedett azoknak az embereknek a száma, akik nem a szövetségen belül Munkálkodnak, mégis szószó­lói a párt honvédelmi poli­tikájának. Tanácsi dolgozók. KlSZ-fiatalok, szakszervezeti funkcionáriusok, a fegyveres erők tagjai és meg sokan Mások. Sokan törődnek ez­zel a /munkával, sokan és eredményesen tesznek érte, hiszen csak így tudjuk elér­ni a sikereket. — Közelebbről: milyenek erek a sikerek? — A megyei párt-végre- hajtóbizottság 1968 októberé­ben vizsgálta munkánkat. Megállapította, hogy ez a Munka a Politikai Bizottság határozata szellemében ha­lad, megfelelő ütemben. Ugyanakkor a megye állami es társadalmi szerveinek ilyen jellegű tennivalóit is Meghatározta. valamint a Mi munkánkhoz is útmuta­tást adott. Mindezeket fi gyelembe véve merem mon­dani a következőket, ''azaz „közelebbről” ismertetve az eredményeket. Fokozódott a lakosság érdeklődése a hon­védelmi munka iránt. Előre­haladás tapasztalható a ka­tonai előképzés ügyében. Emelkedett az ulóképzés színvonala is, mivel a tarta­lékos tisztek, tiszthelyette­sek jobban bekapcsolódnak ebbe a munkába. A lakos­ság nagyobb tömegekben kapcsolódott be a polgári vé­delmi tájékoztató jellegű ok­tatásokba. Hogy néhány ada­tot is mondjak: 1969-ben a/. MHSZ 624 alkalommal tar­tott honvédelmi tárgyú ren­dezvényt, melyeken 400 ezer­nél több ember vett részt. 1970-ben a rendezvények szá­ma 5 ezernél, a részvevők száma pedig 500 ezernél több volt. Ezek a számok nem tar­talmazzák a tömegsportokat,' valamint ezek látogatóit. — Az imént a katonai előképzésről is szó volt. Ez a munka teljes egészében sikeres? — Teljes egészében nem. A sorkötelesek érdeklődése sza­mokban mérhetően is, az aktivitást tekintve is foko­zódott, minden sorköteles fia­talt azonban nem tudunk Egészségügyi intézmények fejlesztése Miskolcon a következő években nagy gondot fordíta­nak az egészségügyi ellátás javítására. Fő feladat a járó­beteg-ellátás szakmai szín- vonalának emelése. Ennek érdekében a közeljövőben öt új körzeti rendelőt épí­tenek. így — a város népes­ségének növekedése ellenere — csökken majd az orvosi rendelők zsúfoltsága. 19'1. elején 34 szakorvosi óra ju­tott naponta 10 ezer főre. Az egészségügyi intézmények fej­lesztése és az új rendelők felépítése után már naponta 40 óra jut tízezer lakosra. bevonni ebbe a munkába, mivel a jelentkezés önkén­tes. A fiatalok egy kis há­nyadáról van persze szó, akik nem tagjai az ifjúsági szervezetnek, így a szerve­zet nem is tud rájuk hatni. — Valamelyest ehhez kapcsolódik a következő téma, az iskolai honvédel­mi oktatás. Mit hallhat­nánk erről? — A megyei tanács műve­lődésügyi osztályával kiala­kított jó együttműködés re­vén lehetővé vált, hogy kü­lönböző értekezleteken álta­lános és szakmai jellegű is­mereteket nyújtsunk a pe­dagógusoknak e témáról. A honvédelmi oktatásért külö­nösen a felsőbb iskolákban nagyon sokait, tettek a ma­gasabb egység főtisztjei. Az oktatás technikai szintje kü­lönben még nem teljes. Az MHSZ klubjai a patronált iskolákat — anyagiak miatt — még .nem képesek min­den szükséges technikai esz­közzel ellátni. Itt-ott még szemléletbeli visszásságok is feltűnnek, amelyek abból adódnak, hogy néhányan az iskolai honvédelmi oktatást még mindig kizárólag csak az MHSZ feladatának tekin­tik, pedig itt is többről van szó. — A tanítók között mind több a nő. Sárospatakon, az idén végzett, 60 új diplomás közül mindössze 5 a fiú. Zavarja-e ez majd később az (általános isko­lákban a honvédelmi ok­tatást? — Véleményem szerint nem. Számolunk ezzel a ténnyel és éppen Sárospata­kon a nők is tökéletesen el­sajátították azokat a tudni­valókat, amelyek az általá­nos iskolában a honvédelmi oktatás elméleti és gyakor­lati foglalkozásaihoz szüksé­gesek. A tapasztalatok sze­rint nagyszerűen elsajátítot­ták, és semmi okunk sincs annak feltételezésére, hogy ezeket az ismereteket ne tudnák továbbadni. — Mi a véleménye a megyében munkálkodó MHSZ-klubokról? — Képesek átfogni, irá­nyítani területükön a hon­védelmi munkát. Természe­tesen nem egységesen elfo­gadható színvonalon. A klu­bok számszerű fejlesztése nem szükséges, a gyenge klubok megerősítése viszont igen. — Fejezzük be azzal, amivel kezdtük: a tömeg­bázissal. Mely szervekkel, intézményekkel tart a munkában is hasznosítható kapcsolatot az MHSZ, és szükséges-e még ezek szá­mának növelése? — Nemcsak kapcsolata, hanem együttműködési ter­ve van szövetségünknek a megyei tanáccsal, ezen be­lül külön a művelődésügyi osztállyal, a KISZ megyei bizottságával, a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsával, a testnevelési és sporttanács- csal, a Hazafias Népfront­tal. a Vöröskereszttel és ter­mészetesen minden fegyve­res testülettel. Régóta nagy­szerűen dolgozik megyei ta­nácsadó testületünk, melynek tanácsait mindig.szívesen fo­gadjuk, hasznosítani tudjuk. Területi tanácsadó testüle- teink is vannak, ezektől azonban üzemi, községi tit­káraink, bizonyos fokig még járási, városi titkáraink sem kapják meg azonban azt a hatalmas erkölcsi segítséget, melyre egyébként: a testüle­tek összetételüknél fogva ké­pesek lennének. Ezektől a testületektől is szívesen fo­gadnánk még a többletet. Mint ahogyan mindenki mástól is nagy örömmel fo­gadnánk a jövőben is. Hi­szen feladataink továbbra is nagyok, tennivalónk sok. (pt) hiányzik a kánikula Az Ital- és Vegyicikk Gyárnak is A hűvös időben nem fogy a szódavíz Ez a hűvös nyár mindnyá­junknak szokatlan. Hiányzik a meleg, a jó idó. A miskolci szikvízüzemnek is hiányzik a kánikula, mert kevesebb szó­davizet és üdítő italt fogyasz­tanak a vásárlók. Ezzel fo­gadott minket Kékesi Antal, a vállalat főmérnöke, ami­kor a napokban ellátogat­tunk hozzájuk. Nézzük, mi újság van náluk? Örömmel hallottuk, hogy az utóbbi időben szép fejlő­dés tapasztalható az izem­ben. Az elmúlt év első fél­évéhez viszonyítva, az idén 600 hektoliterrel többet ter­meltek üdítő italból. Ez egy átlagos havi teljesítménynek felel meg. A szikvíz előállí­tása sem csökkent ez évben, tavalyhoz képest. Megtudtuk még a főmérnöktől, hogy üveghiányuk van. Jó lenne, ha az üvegipar gondolna ra­juk. természetesen robbanás­mentes üvegek gyártásával. Jelenleg 16 000 üvegre lenne szüksé" helyette csak 6000- es a készlet. A szállítási »on­dót sem sikerült az AKÖV- vel megosztani. így a válla­lat az elmúlt fél évben 2 da­rab teherautót vásárolt, és jelenleg várják az úiabb két. új, 5 tonnás Csepel gépko­csit. Ez anyagi megterhelést jelent, de a szükség miatt vállalniuk kell. Jelenleg korszerűsítés fo­lyik, technológiai vonalon, amely további minőségi ja­vulást eredményez. Ez évi újdonságuk a „Cenci” üdítő ital, amelynek természetes gyümöics az alapanyaga, és- citromízű. A vállalat palackozza a borsodi vizet, s miután az üvegipar pótolja a hiányzó palackokat. így ebből is nö­velni tudják a termelést. Huszti István, a szakszer­vezeti bizottság titkára el­mondotta nekünk, hogy a dolgozók 70—80. százaléka nő. Főleg a palackozókban vé­geznek munkát. Itt is örül­nek az édesanyák a 3 éves gyermekgondozási segélynek, es eddig mindenki kivette a gondozási szabadságot. Jó hír, hogy fiatalodik a gyári kollektíva. A törzsgárda pél­damutatása jelen van, hat szocialista brigádjuk van. helytállásukkal elégedettek, társadalmi munkájuk is élen járó. A törzsgárda tagok anyagi és erkölcsi megbecsü­lése biztosított. A rövidesen életbe lépő törzsgárda sza­bályzat összegezi a róluk va­ló gondoskodást. Ezután évente, május elsején ünne­pélyes keretek között adják át a törzsgárda jelvényeket, a letöltött éveknek megfe­lelő három fokozatban. A nyereséget differenciáltan osztják fel. A családtagokra is kiterjed a gondoskodás. Különösen ha kezdődik az is­kola, akkor anyagi támoga­tást kap a szülő a vállalat szakszervezetétől. Oszlánszki Tiborné, K1SZ- titkár elmondotta. hogy mindent megtesznek a fiata­lokért. kirándulásokat, tánc­délutánokat rendeznek. Ezzel szemben az ifjúmunkások is helytállnak. Megtudtuk, hogy Nagy Miklós. áruforgalmi előadó már 27 éve dolgozik a vállalatnál. Kozma lm ré­vé és Markovics Istvánné fi­zikai munkások 17 éve hű­séggel dolgoznak az üzem­ben. Kívánjuk, hogy a meteoro­lógiai előrejelzések most már a kánikula hírét hozzák a szikvízüzemnek is. Boda Erzsébet Miskolci fényképészek fotói a nemzetközi kiállításon Ez év októberében rendezik meg első ízben — az ilyen országos rendezvények ki- egészi tő.i ekén t, t óva bbfejlesz- teseként — az ipari szövetke­zetek első nemzetközi fotóki­állítását. Az esemény színhe­lye fővárosunk, közelebbről a Gellért-szálló lesz, ahol a csehszlovák, román és a ma­gyar fényképész szakemberele mutatják be felvételeiket. A hazai fényképész szövetkeze­tek — köztük a Miskolci Fényképész Szövetkezet — tagjai már elküldték a ki­állításra felvételeiket. A ha­zai és a nemzetközi zsűri már kiválasztotta a legszebb és legértékesebb felvételeket. Mint ismeretes, az ipari szövetkezetek évenként ren­deztek meg eddig az országos fotókiállítást 1971-gyel kez­dődően. Erre minden máso­dik évben kerül sor, és min­den páratlan évben nemzet­közi kiállítást tartanak. A miskolci fényképészek bíznak benne, hogy felvéte­leikkel sikeresen szerepelnek az első nemzetközi szövetke­zeti fotókiállításon. ? Gyalog a Szinván Patak vagy szenny csatorna? Bizonytalan lépések a me­derben. Mi is úgy botlado­zunk, mint a Szinva. De nemcsak a kövek, sokkal in­kább a köveken fennakad!, s lépten-nyomon valóságos gátként tornyosuló szemét miatt. A kis vizű, s így már idefönn erőtlen patak nem képes megtisztítani önmagát. ton Debreceni Ferenc helyi tanácstag —, s a válasz: nem a mi dolgunk. Valamikor az erdészet csi­nálta a fahidat. Évek óta azonban senkinek sincs gondja rá. Pedig alig lehet már közlekedni rajta. A bokrok és indák közt bujkáló patakkal lassan sza­Tehetetlenül íuldoklik a szennyben. Siralmas látvány. Rengeteg műanyag pohár, konzervdoboz, letört és fenn­akadt gally állja útját. Mielőtt az autóparkírozó­hoz érünk, a partmenti sűrű bozótból megfeketedett, kor­hadó, beszakadt fahíd buk­kan elő. — Havonta szólok a ta­nácsnak —. mondja a par­badabb levegőre érünk. Előt­tünk emberriyi sziklák, amelyről azelőtt az úgyneve­zett 'felső vízesés zuhogott alá. Most éppencsak csorog. Sokkal bővebb vizű és vadregénvesebb volt itt az: előtt a Szinva. Mocsári gó­lyáim- és nefelejcs virágzott a parti televényen. Sebes vi­zében pisztrángok árnya su ­hant az árral szemben. Ak­koriban még, az erdészet em­berei minden tavasszal tisz­tították medrét. Most azon­ban senki földje. Azaz senki sem törődik azzal, hogy tiszta, vagy piszkos ... Ami azt illeti, nemcsak a patak mutat elszomorító ké­pet. Úgy látszott, a parkok szépségén sem őrködik túl sok dolgos kéz. A gyepen az idén nemigen járt fünyí- rógép, a fákat, ki tudja mió­ta nem metszettéík. S a ki­rándulók sem kímélnek sem­mit. A bokrokat összetévesz­tik a nyilvános W. C.-vel. Lehet azért, mert ebből csak kettő van idefönn ... Aztán ... Aztán volt itt a felső parkban tizenkét la­pun cseresznyefa is. Kettő maradt meg belőlük. Mert szép a virágjuk, s ha kibom- lanak a rózsaszín szirmok, a kirándulók letördelik galv- lyaikat. Amikor tovább indulunk, látjuk, hogy néhány asszony és lány munkára érkezik a felső parkba. Kevesen van­nak és nehezen készülnek neki. Mindegy. Jó, hogy megjöttek. Mert bizonyságuk szerint, mégiscsak gondozzák a lillai közparkokat... Másnap hajnalban a hegy lábától indulunk tovább kis patakunkkal. Onnan, ahol a kisvasút keskeny sínpárja az erdőből, a papírgyári állo­mástól leereszkedve kiér a síkra, a városszélre. Gyümölcsösök, kaszálók, kukoricatáblák váltják egy­mást mindkét oldalon. A há­zak itt, Felső-Majláth ele­jén még messze esnek a parttól, amelynek szélén pi­ros a fű. A víz fölött pedig zöld. E furcsa színváltozás oka valószínűleg a papírgyár­ban leeresztett vegyszer. Azonban itt sem csak lát­hatatlan szenny úszik. Bébi guminadrágot, mosószeres flakonokat, rozsdás lavóro­kat és befóttesüvegeket ke­rülgetünk. S itt találkoztunk azokkal a cserépkályha- csempékkel, amelyekkel még Alsó-Hámor egyik lakója ajándékozta meg a patakot. A vasgyárban már „V” alakú, kövezett mederben visz tovább a Szinva útja. Annak idején nyilván azért döntöttek e kiépítés mellett, hogy könnyebb legyen a tisz­ti lás. hogy gyorsabban foly­jon a víz. Csakhogy így a gyári strand“) lenne, ha tiszta vizű eredetijében mu­tatná magát, a DVTK-sta­dion edzőpályával szemközt, a jobb parton. De a meden­céket átalakították ipari viz- teleppé, s ma már rá sem ismerni arra a helyre, amely Miskolc egyik nevezetessége is lehetett volna .. . De félre a nosztalgiával! Hisz utóvégre az is jó len­ne. ha a Szinva éke és nem szégyené lenne Miskolciak. Ha az elkerülhetetlen szeny- nyen kívül nem kellene még olyasmikkel is küszködnie, mint a VI. ^tca környékén. I Szinva szennycsatoma jelle­get öltött, amolyan kloaka maximummá lett, s a köve­ket pedig már reg felverte a gaz. Ügy látszik — miután ember ebbe már nem szól bele — a természet ismét természetessé akarja alakíta­ni a Szinva-partot. S bár itt-ott virít is nefelejcs, a restaurálás mégsem sikerült szépre... Csodálni való, már csak az egykori Szinva-strand („vas­aitól a csatornát építő vál­lalat munkásai a selejt be­tongyűrűket lelkiismeret- furdalás nélkül bedobálták a mederbe; Mint ahogy bedo­bál mindenki más, minden mást is. Mindent.; i S mi még azt hittük; csak a nagy­üzemek szennyezik a Szin- vát; ; . Bíró Péter Nyiíray Péter Foto: Mécs Ernő iKctOtatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents