Észak-Magyarország, 1971. július (27. évfolyam, 154-179. szám)

1971-07-06 / 157. szám

1971. jútiuí 6., k«W ÉSZAK-MAGYARORSZAG Balaíonederics, 1971 Az országúiról éppen meg­pillantjuk a szigligeti várai, amikor Balaíonederics előtt rákanyarodunk a parthoz vezető homokos, kavicsos iöldútra. Már messziről fel­tűnnek a nagy sátrak, a bor­sodi és békési középiskolá­sok építőtábora. Augusztus 21-ig 400 borsodi és ugyan­annyi békési fiatal fordul meg Balalonedericsen. A terv szerint 400 ezer forint értékű munkát végeznek. A tábor üres. Elmúlt 11 óra, nincsenek itthon a diá­kok. Dolgoznak. A két ügye­letes igazít el, megmutatja a táborparancsnok sátrát. A tábor vezetője Szabó Ferenc, a Kohóipari Technikum ta­nára. Sátrában már vendég ül, a Dunántúli Napló mun­katársa, Bekapcsolódunk a beszélgetésbe. — Hol dolgoznak a fiúk? — Az új vasúti töltés ala­pozását végzik 3 km-re a tá­bortól. Nehéz munka. Erőt. és fegyelmet követel — vi­lágosít fel minket Szabó Fe­renc, s hozzáteszi, hogy ki­lencéves táborvezetői gya­korlata alatt ilyen fegyelme­zett, jó szellemű diákokkal nem találkozott, mint az idei első csoport. — Vasárnap nyílt meg a tábor, s az elmúlt három nap alatt túlteljesítették a tervet — értékeli a munkál Varga Tibor főiskolás, aki a KISZ képviseletében irányít­ja a dolgozó diákokat. Teli era u lók érkeznek a sá­tor elé. Fél egy. Vége a mai munkának. Hazajöttek a diákok. Fáradtak, hiszen reggel 4-kor ébresztik őket, s reggeli után 6-kor kezdő­dik a munka. Mindenki zuhanyozni sie!. A sátrak mögött, mint egy tető nélküli vesszőből, szal­mából font nagy indián bun­galow, úgy tűnik kívülről a mosdó. Bent zuhanyrózsák, csapok, langyos viz. Tágas hely. Az ebédlő áttetsző, mű­anyag falú épület. Hosszú sor áll ebédért. — Sok is, jó is — mond­ják a fiúk. A zöldséglevest kanalaz­zuk, amikor a délutáni sportversenyekről esik szó. Tolnai Gábor, Hatzi György, egyetemisták, á táborvezető helyettesei szervezik a röp­labda-, pingpong-, focimecs- eseket, sakkversenyeket és a vasárnapi kirándulást Keszt­helyre. Ebéd után a sátrak között sétálunk. Egy sátor — egy brigád: 10 fiú. Versenyez­nek. A hat legjobb pénzju- ! talomban részesül. A 15-ös sátor lakói Földes-diákok. S j hogy kémia tagozatosak, azt | az apró kövekből a sátor be- j járata elé rakott osztályjcl vény hirdeti. Elhallgat a hangszóró. Csend lesz. A sátrakban szunyókálnak, olvasgatnak. A könyveket a tábori könyv­tárból kölesönzik. 15 óráig pihenő. Délután sportolnak, szóra­koznak, s ha az idő enge­di, élvezik a Balatont vacso­ráig. A napi munka után senki nem találja korainak, hogy 21 órakor takarodó). Az évi megfeszített tanu­lás ulán jólesik a fizikai munka. S a közös hasznos tevékenység ben közösséggé formálódik az építőtábor. Simányi József A kereskedelmi hálózat bővítése Miskolc a borsodi iparvi­dék fontos kereskedelmi központja, s környező tele­püléseikről bejáró dolgozók az itt lakókkal együtt jelen­tős vásárlóerőt jelentenek. A Nemrég alakult; meg To­kajban a Tokaji Lakásépí­tő Szövetkezet. A szervező bizottság márciustól felmér­te a város lakásépítési igé­nyeit. Huszonnégy fiatal csa­lád részére (átlagéletkor 28 ov!) a községi tanács által kisajátított területen — aho­gyan a leendő lakók neve­zik: Tokaj „Rózsadombján"’ — két 12—12 lakásos telep­szerű építkezést engedélyez­tek. A nagyközség éleiében igen jelentős ez az újszerű kezdeményezés, s nem kö­zömbös a munkaerő-letelepí­tés és megtartás szempontjá­ból sem. A társulás tagjai az I alapszabályt elfogadták, és a ! továbbiakban a MÉSZÖV j tagjaiként kívánnak működ- I ni, majd a kivitelezés után I közös alappal rendelkező la - | kásfennlartó szövetkezetté ala kulnak. A társulás tagjai, akik j zömmel a vízügyi igazgató­ság, az áfész és a vasipari ktsz dolgozói, határtalan lel­kesedést tanúsítanak a vál­lalkozás iránt, s remény van rá, hogy vállalataiktól segít­séget kapnak önköltségi árú szolgáltatás formájában, ami jelentősen csökkenti a költ­ségekéi. A két-három gyer­mekes fiatal családok biza­kodva várják az ötéves terv városi közművesítését, s hisznek benne, hogy az év­végéig lerakott alapokon 1972 végére kél-, két és fél szobás, összkomfortos, meleg, családi otthonuk tesz. Ennek mogva lóisulásáért mindent megtennének, közösségi jel- . szóval: minél előbb, minél kevesebbül, s mindent szö­vetségben. vagyis közös erő­vel. Da rat Dezső, a takarék- és lakúss»> vetkezetek titkársá­gának vezetője mondotta, sok ilyen '«íhelőséggel, lelke­sedéssel és tetti'ekészséggei bíró közösség energiákat tud j felszabadítani, hogy az ön- ! magukért, a közösségért va- i ló munkában váljon majd I például a gyermekeknek ját­szóteret létesítő közösséggé, j Ahogyan elmondják, szín- j te magam előtt látom már j én is a Kopaszra néző bal­konokat, a családik remé­nyének dombján, a tokaji „Rózsadombon"’. — ö — y következő öt évben tovább növekszik majd a lakosság fogyasztása, ezért nem ha­nyagolható el az üzletháló­zat bővítése. Mintegy 20 ezer négyzetméter alapterületű bolthálózat épül tanácsi be­ruházással, valamint szövet­kezeti és vállalati támoga­tással is építenek 10 ezer négyzetméter alapterületű üz­lethálózatot. A Tanácsház té­ren és a Széchenyi utcában többszintes üzletközpont lé­tesül, a Búza téren keres­kedelmi irodaházakat és áruházakat, a vasgyárban pe­dig — tanácsi és vállalati összefogással — új vásár- I csarnokot építenek. A Cse- j mege Kereskedelmi Vállalat j is új ABC-áruház építését tervezi. A ZSIGULI népszerűségét nem kell bizonyítani. Amióta az első kocsik megérkeztek Miskolcra, változatlanul az autósok es a leendő autósok érdeklődésének középpontjá­ban állnak. Tetszetős a for­mája, és eddig a legjobb vé­leményeket hallottuk a Zsi­guli motorikus teljesítmé­nyéről is. Az idén. a tervek szerint, összesen 13 ezer szovjet— olasz kooperációval készülő Zsiguli érkezik Togliatti vá­rosából az országba, ezek kö­zött jelentős darabszam Mis­kolcra és a megyébe. Az AFIT XVI-os Autójavító Vállalatánál már az első ko­csik megérkezése előtt felké­szültek a Zsigulik fogadásá­ra, garanciális szervizére, ja­vítására. Togliattiban jártak es tapasztalatokat szerezték a vállalat szakemberei, teg­nap pedig négy vendéget: Anatolij Lobodat, Anatolij Sa- lajevet, Valeri Lazurenkát és Pjotr Luzamot, a Zsiguli- g.vár szakembereit üdvözölte Miskolcon, a vállalat köz­pontjában Váradi István igazgató. A szovjet szakem­berek abból a célból érkez­tek hozzánk, hogy a miskolci vállalat 3. számú üzemegysé­geben, a hejőcsabai szerviz­ben az itteni szervizcsoport­nak és az AFIT debreceni, illetve túrkevei autójavító vállalataitól a tanfolyamra küldött szerelőinek előadáso­kat tartsanak, és a gyakorlat­ban is megismertessék őket a nálunk, és más országokban is gySrsan népszerűvé vált autó tulajdonságaival, a ga­ranciális szerviz és a javítás mesterfogásaival. A TÖBB NAPOS tanfo­lyam a hazai és a szovjet szerelők, autóipari szakembe­rek hasznos tapasztala teseré- je is lesz. Tegnap, mielőtt a munkát elkezdték, Váradi Istvánnál találkoztunk a szovjet szakemberekkel, akik kérdéseinkre többek között elmondták: a Zsiguli „szüle­tésénél” az az elv vezérelte a tervezőket, konstruktőrö­ket, hogy egy, minden igényt kielégítő új kocsit állítsanak Gyalog a Szinván Pisztrángok nyomában — Nem légen . . . Másfél éve — és odabök bicskájá­val társa felé, aki gallyakat állít a tűznek. — Ö már hat éve. Mig lobog a láng. nyár­sat farag egy vesszőből, s megered a szava is. MISKOLC összefüggő, leg­nagyobb kiterjedésű része a Szinva völgyében fekszik. Maga a város keletkezését es fejlődését kedvező föld­rajzi fekvésének köszönheti. Miskolc és környéke Ma­gyarország őstörténetében ki­magasló jelentőségű. A Szin­va Völgyében — amelynek Szinvát, amely a Bükkben ered, s Miskolcon túl tor­kollik a Sajóba, a táj víz­gyűjtőjébe. Állunk a forrásnál. Hajnal és csönd. A nyugtalan nagy­várost itt még semmi sem idézi, innen a Miskolc hata­rát jelző tábla is messze c an. Hegyek és erdők lélegzetét, vízgyűjtő területe 160 négy­zetkilométer — a jégkorszak óta él az ember. Jelen történetéi, az ősi pa­tak arculatának változásai' kutatva Indultunk el egy hajnalon, hogy végigjárjuk a 18 és fél kilométer hosszú friss leheletét érezzük ar­cunkon. Minden nyugalmat áraszt... Három vascsövön folyik a víz, odahailunk és megízleljük. Hűvös és kris­tálytiszta. A kezdet. Innen ered a Szinva. Bölcsőjébe nézünk, a víznek épített kő­vályúba, amelynek alján dú­san burjanzik a zöld béka­nyál. A hajnalt monoton csobo­gás telíti meg. A Lillafüred felőli völgyben már süt a nap. Látjuk, mint ragyog­nak fel a fehér mészkövek' a hegycsúcsokon. Egyre lej­jebb ereszkedik a fény, akár valami pók az ezüstszálon. Elindulunk. Kövek és csö­vek bújtatják a Szinvát, amely csak odébb, a vasosz­lopoknál jut • a felszínre. Nem sokáig mehetünk, az itt még erecske nagyságú Szinva partján, mert a vi­dáman csobogó patakot a Miskolci Vízművek vaskerí­tése kényszeríti rabságba. Hiába, a civilizáció erősebb a természetnél. Megyünk az úton. a Szin- va-parton. Már lakott he­lyen járunk, egyre közelebb a lillafüredi fatelephez. Bá­muljuk a vizet, pisztrángo­kat lesünk, de hiába. A mederben hatalmas fa- rönkök. fahasábok hevernek. Keskeny sínpár fut a par­ton. A fatelep dolgozói reg­geliznek. Kibontott kendőn kenyér, szalonna, vörös hé­jú retek, mint valami csend­élet, s mindezt körüllengi a faillat. — Mióta dolgozik itt" — kérdezzük az egyik munkást. — Azelőtt rengeteg piszt­ráng volt erre — erősíti meg emlékeinket... Gyer­mekkorunkban gyakran bi- ciklmiink tel Lillára, és egv- egv hídról lestük az elvilla­elö. s ez, az eddigi tapaszta­latok szerint, sikerült. Szóba került beszélgetésünkön magyar vonatkozású koope­ráció is. A szovjet szakem­berek elmondották, tuti jak. hogy a népszerű kocsi egyes alkatrészei — ajtókilincsek, csomagtartózárak — Magyar- országon, közelebbről: Bor­sod megyében, Sátoraljaújhe­lyen készülnek, és igen elé­gedettek ügy a minőséggel, mint a szállítási határidők pontos betartásával. Egy jó hírünk is van az autóra várók népes táborá­nak. Szovjet vendegeink, akik itt most több napos tr.nl folyam előadói lesznek, el­mondták az Észak-Magyaror- szág munkatársának, hogj Togliattiban, a Zsiguli-gyári ban befejezés előtt áll a má­sodik termelőszalag építése, és az év végétől megdupl.t zódik a Zsiguli kocsik gyár­tása. A többől több jut ne­künk is, kevesebbet kell rá várni. ADDIG IS — éppen a Z>.- guli készítőivel való beszél­getés alapján — ismételten csak azt tudjuk olvasóink­nak, elsősorban a mostani ái leendő kocsitulajdonosakii.il. mondani: a Zsiguli nem vé­letlenül tett szert, ekkori', népszerűségre. Jó kocsi, db gyors kocsi. A hirtelen gyor­sulás. a kitűnő menettulaj­donság ne vakítsa el a volán mögött ülőket. Az országút: száguldások, a Polski FI AT- ok, az S 100-asok, a Wart­burgok, a Zsigulik országút; erőpróbáját nem bírják a mi útjaink, és az egyre sű­rűsödő forgalom. Tessék nyu­godtan, a szabályokat betart­va, kiszámítottál! autózni, és biztosan célba érni! Onodvári Miklós nő pisztrángokat. — Kei-hú­rom éve, aztán összeszedtek őket. azóta nincsenek ... A MUNKÁS KÖZBEN be- barázdázza a szalonna fellép testét. Azután meghámozza, majd felszeleteli es megsóz­za az uborkát. Amikor to­vábbmegyünk, már forró zsír csorog kényeiére. Bíró Péter Nyttray Péter Foto: Mécs Ernő tFolytatjuk) t Munkában a Balatonnál A zsigulisok Miskolcon A tokaji „Rózsadomb”

Next

/
Thumbnails
Contents