Észak-Magyarország, 1971. július (27. évfolyam, 154-179. szám)

1971-07-04 / 156. szám

kz«k**simsmzmi&m 7

7 alálkozások útközben

l j kétm^Ai:

DK- BAGOTA BfifeA— DK. GARAM JÓZSEF :

A népgazdaság fejlesztésének negyedik ötéves terve

Marcal és Tokai között vari egy 82 holdas szőlő. Ez * Tarea] Vezér Termelöszó v^tfeezét, ttriaidoria Most Permetezik. Eső utain mm kell permetezni, mert a Pnronoszpona és a liszthar Tnset ilyenkor támadja meg ■íőSádsább a szólót.

Isá®r a fö3d. A sa®é i»e- Sebőlaa tnaktor. a tartalyko csinál együtt becsúszott az, arofcba. Nincs hely a for- üwlásra. Ezért nehéz a. reg SÖ 6 órakor kezdődő mun körkap. Kíöíőnösen, akkor, ha ’’tana 10—12 om var meg ^ embereikre. gépekre. De ögyebkent. is általában, haj- Pöroam, kendik a rmmkama es késó végzik be, ■sttőgy a rmrnka kwmija.

®ssan a 82 holdas szőlő - táblán jelenleg 5 traktor doi-gozfk. Két traktor permetez, egy traktor a vizet szállítja. Kicsit hűvös van, meg néha esik az. eső.

Tárca! es Toltaj kozott, s szoiótablat egyik Oldalról a múwt, masaik olctairól a vas ó* határolja. Egyik oldalon °fct robognak a szernélv- es fehergepkocsik, a másik ölelem, a vasút legmoder neAfc-tsBlamos mozdonyainak kÚBfS^sjSaól. A kért üt, az út és 8 VS»#; között, merőlegesen a pfcwíúffcr.3. ott járják szm le végtelen ütjük«! a trak Ionok, nyomaiban a per- metSére! megtelftett tartálykocsi. Szigorúan meg szabott paljsap, ho Mákból készéit karok es zőldellö szőtök kozott visz az utjwk. A kremféher színű pórias/ lőtt permet! e eBreéeredjk a triafetor lapufogocrevénék kékes füstjével.

Szadin György traktorom, es Magyar Mihály bn-gád- tarsa együtt dolgoznak . a tarcai! határiban.

Tomcsak Janos 11 észtén deje roves/, a bőd rogkeres z - tun kompon. Kilencven - szaz métert tesz meg a 8-9 méteres mélységű Bodrogon oda-\ issza, napjában •sokszor. Mielőtt: elindulna, leakasztja az ajtót a nagy- karikáro!. aztán húzóvassai a kőtélen sétál visszafele a komp deszkáin. A hidas ed indul, s olyan csendesen megy. mintha meg se mozdult volna. Még a viz- kükör sem veszi eszre, s hullámok sem széfietmek a nyomán.

A komp teherbírása 15 tonna. 120 embert, vagy 35 szarva smarhat, vagy 150 .sertest, illetve juhot, vagy két: üres tehergépkocsid,

traktort, vágj' egy terhelt, tehergépkocsit vagy traktort: inhet a hatan. A hidasnak: három mentöfeteze- réléee es egy mewtöcsonak ja van.

Ezelőtt két esztendővel egy 14 eves kislány kiesett a karzaton túl a vízbe, Tomcsak Janos revesz ruhástól ugrott utana. és kihúzta a komp alól. Nem szívesen beanél erről az emlékéről.

Nyárion nagyon sok' a rrmntoa. S estére a révész nagyon.,faradt. És.ha .meg a; szel, .is, fújj. különösen, a Reteég félő). "■ akkor " annak ellenére, hogy hármem- negyen huzalt a kompot,« hidas megaffl a foíyo közepén. A vázén, a. viz íŐKtt egyaöen, bútes pont, vagy pontok sorozata vsán, ess pedig nem més, mint a vastag, zsíros drótkötél.

Fenyes a sinkorona, olajos a fű körülötte. Az er- dobenyei kőbányától a szegd on gi korakodóig 3 kilométer a t ávolság, Jerebák István mozdonyvezető két. óra alatt: fordul meg a két állomás között.

Kocog a síneken a Csepel Diesél-motoirral felszerelt knsmozdony, amely a 3-as számot viseli, és kocognak utána a zúzott kővel megrakott. csillék. A mozdonyvezető, aki 36 esztendős, valamikor fékes volt a csilléken, és úgy lett gépkezelő. Reggel fél 5-kor kezdi a metrikáját, amikor meg .sötet van, mikor meg kell gyújtani a lásmoizdony lámpáit es dudálni kell. A mozdonyban négy henger dolgozik, 10—25 kilométeres sebességgé! halad óránként a vad- és nemes gyümölcsfák , a .szeder bokrok között.

Azt mondjak, nemsokára ez .is megszűnik, hiszen a korszerű szállítás] módok véget vetnék a raentom gördülő Diesel-motor Jro- csikájanak”. A kilátás &z. hogy néhány esztendő múlva közúton, tehergépkocsival .fogjak száUitam a követ Erdőben verő! a sae- güoingi áffltomásra.

HMba. A ©jzdesagi fényezők könyörteLenék És ha egyszer halálra ítéltek valamit, akikor — egyrészt; igazuk van —, másrészt, semmi értelme a nosztalgiának.

A vadnegenyas táj közepén fwtó vonafezieipeivönr szebb, mrrri a lcbtöwtO|őc nem jóbb anraát.

Orarver James,

A harmadik öteves téri’ teljesítésének tapasztalatait elemzi bevezetőként a szerzők és bemutatják, milyen alapról indultunk ez év januárjában az új tervidőszakban.

A továbbiakban nemcsak részletesen ismertetik a terv célkitűzéseit, hanem feltárják a belső összefüggéseit, azokat az eszközöket és módszereket, amelyek elősegítik a terv teljesítését.

Végül külön foglalkoznak azokkal a közgazdasági szabályozó eszközökkel, amelyek a vállalatokat a terv teljesítésére, a gazdaságos termelésre orientálják.

A népgazdaság fejlesztésének negyedik öteves tervét nagy’ érdeklődéssel kíséri az ország lakossága, épp ezert ajánlhatjuk olvasóink figyelmébe ezt a könyvei.

hmemmel, Mü

E kötet. — amelyet Nemes György, az „Etet és íro- dalom” fösaerteszlő.ie állított össze — az ÜWO-ben megjelent jelentősebb riportokat, szociográfiákat tartalmazza, az 1970-es magyar mióság egy-egy jellegzetes pillanatát matatja be.

Nem akármilyen esztendő volt ez az ér népünk számára : negyedszázados szabadsagunk «nneptesének, számadásának éve, de ugyanebben az evben voílt az emíe- keaetes tiszai asnúz is. Az írások mindegyike a .je§aü vallatja a magyar ESBaág ta«H**raihc es tapsadafiBi te- taamódjarol. bányászok, epi- tőépen munkasek életerői, a demográfiai proHémaScrd?, a lartyavaág éMéről és a munkahelyek légköréről

szol. Tartalmazza többek láStícftt — Gulyás Mihálynak, a Nápjamk fősaerkesatő^nek egy#; írását; is.

AäkS érdekSöctö. a zmagy&t •BSbsag «ránt. roegnsmert»e*i ebből a kötetből trépönkr: eredmenreK. országos gowd-> je*.

F ik ól Jaaas tüsszdfoie

HP”' sek folynak a nyan szabadién sHűnházl játékokra a fővárosfean es vidéken egyaránt, A magyar szabadtéri program, különböző adottságainknál es törekvéseinknél fogva, alighanem a leggazdagabb Közép-Európaban. E játékoknak határainkon túl is hírük van, s az idei készülődés a hagyományok és eredmények méltó folytatását jelzi.

Ha megvonjuk az utóbbi idők mérlegét, megállapíthatjuk: az eltelt négy-öt esztendő alatt a budapesti es vidéki szabadtéri játékok szervezettebbek, anyagi szempontból is megala- pozottabbak lettek — és művészileg sok újat, eredetit adtak.

örvendetes, hogy a. nyári színpadok élén lassanként kialakult a kipróbált művészeti irányító és szervező gárda, amely nem nélkülözi a megfelelő tanácsi segítséget. Az is kezd kialakulni, hogy melyik szabadtéri iátefe milyen közönségbá- zisra támaszkodhat.

Mindezek alapján eddig is szép művészi eredme nyék születtek. Szeged folytatja a színvonala:, m o ns 1: r e - r éri d ezve n yelcet.

Gyula évről évre jó rendezéseket, kitűnően válogatott szinészegyütteseket hoz, és kialakította a szabadtérit kamanatjÉítek .korszerű eszközieit, A legnagyobb műnaéstai eredményük a szentendrei játékoknak volt, teljesen eredeti mű sorpohtikárjukikal. Szent - endre ugyanis a regi magyar drámai hagyományokból táplálkozik, s ezeket úgy támasztják fél. hogy az eszközőikbep izasg-vérig modem produkciókat nyújtanak. A régi alkotásokat úgy adjak elő, ahogy’ azxfkat korukban játszották, de a rendező, a színész mindent idézőjelbe tesz. Szentendre egyúttal a közönség, és a színházi játék újszerű kapcsolatát. is jelenti (vásár- játék).

Ami az idei Set’tl

leti, a vidéki játékok választéka tovább gazdagodott. Szentendre bájos főterén Paisiello játékos sző- vegkönyvű XV1H. század - 'égi operáját (Botcsinált h bölcsek) láthatjuk, s a XVII. századbeli magyar drámai hagyományokból „A szüzesség tüköré” kerül színpadra Békés István át- dotgorzrasában. Ezúifalmindkét produkciót tehetséges vidéki rendezők ..vezénylik”: Buszt József debreceni, illetve Sfk Ferenc a jiecsi szirrfíáztöl. Emellett a régebbi produkcióikat is megismétlik. Nem lesz hiány tehát Szentendrén a mtűiatságban, bóvéríí komé- diazBébB»!, modenn. kaposo

A sacgedi

laőtwemtésben a közönrég gél.

műsorról már résa- tetesesn. beszámoltak a lapok — hadd emeljem ki a ,,kínálat ”-ból Muszorgszkij Borisz Godunovját, Illyés Gyula Dózsáját Félix László rendezésében — mindkettő samte a Dóm-térre termett: — és Parkas Ferenc kitűnő Csínom Palkó - .iát,

A hetedik ewebe lepő Gyulai Vá*s65HJbáz Koós Károly romániai magyar- szerző „Országépítő” című ctrámáiját mutatja be Masz- lay István, rendezésében. Ezt a produkciót Száftw. György alkalmazta szabadtéri színpadra, s az előadás mintegy a múlt évi, István királyunkkal kapcsolatos imnepségek folytatása. Itt kerül srzaibadtérre Sándor János rendezésében Moreto Idasszákus vígassága, a „Donna Diana” is. Mindkét: müvet az eddigieknél többször viszik színre, s ez is jelzi, milyen örvendetesen nő a békési szánháas kultúra iránti érdeklődés.

Fertődön a szophoikieswi Antigoné és Beethoven Fí- delriója mellett megismétlik a tavalyi CWdrposz királyt. A szombathelyi „csemege” egjr nálunk még soha be nem mutatott Mo- zaaí-opera lesz, a zeneköltő fiatalkori m«nifcája: Tba- mos, Egyiptom kwaty«.

F '^akasatókboJ — s a ko- ’•abbeekbol is — saesmbe- tűnő bőség azonban súlyos gondcÄcat is okoz. így’ liát egyszer már aast is hangsúlyozni kellene, — hogy kevesebb több lenne. Okosabban kellene gazdálkodni erőtmfcikél a szó minden érteimében, mert itt- ott már egyeztetési problémát is jelentkeznek, nem .iwt mindenhová kiemelkedően jó művészi erő, pedig e nyári rendezvények, te- lúntettel a nagyszámú külföldi közönségre „presztizs- Predukcióik” is. Nem lehet tehát akárhogyan odaállni a szabadtéri „deszkákra” sem . . .

A másik gond; mindezekhez eredetiség, újszerű rendezői felfogás, elmélyült színészi felkészülés és modem játékstílus szükséges. Félő, hogy egyik-másik nagy hírű rendeEvénysoro- aatonknal élőbb-értőbb a me&nerevedés, a megrekedés jélei is mwtafkozrwrk majd.

Az owflSc «SS

ütem berakó mgiBgyjeBf ke* senfei ne vegjö önnep- rawtasnalc: öríüföők a kultúra nyári gassdagságának. s a gondofcről csak azért írtam, hogy ezt a saeftemi bőséget óvjam az egészség tétén hdaásoktö! és az el .vské! yusedtJsWa..

fgj’ indul el a patak Miskolc fele.

A patak új képe a belvárosban,

A Free, találkozik a Sztnvával.

Srinva-parfi hazak.

Egy kora hajnalon találkoztak munkatársaink — Biro Péter, és Nyitray Péter — a Szinva-forrásnál, a Bükkben. Gyalog indultak el, hogy végigjárják Miskolc patakját a forrástól a torkolatig Vizen, patakparton és Szinva menti házakban készült írásaikból állt össze lapunk következő sorozata, amelyet keddtől közlünk.

Gyalog a Szilván

Szabadtéri színházak nyílás előtt