Észak-Magyarország, 1971. július (27. évfolyam, 154-179. szám)
1971-07-30 / 178. szám
1971. július 30., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 5 HÁZFELÜGYELŐK ÉS NÉZŐIK 110 külföldi, (>0 ma»var részvevő Ifjúsági oli vöröskereszteseknek Jóle [*SO elégedettséggel nyugtázza a látogató, ha végighalad egy tiszta lépcsöházban, ha rendes a ház környéke, s ragyognak az ablakok. Meglátni a házfelügyelő kezemunká jónak eredményét. Szolgálati lakást és fizetést kapnak érte — szokták ilyenkor mondani —, önként vállalt, munkaköri leírásban rögzített kötelezettségek teljesítéséért felelősek. Ez így van. Főfeladatuk a takarítás, az ajtó, az ablakok lemosása, a járdák tisztántartása, a lakbér beszedése, a csendháborítók figyelmeztetése, a hibák elhárítása stb. S a némely nagyszájú serdülő fiúval és lánnyal történő nézeteltérés .elviselése. Egy szó mint száz, csak a töredékét írtuk le. nem is említettük meg. hogy több helyen a házfelügyelő és a la- konyilvántartó egyazon személy. Hóin« mindig akad bőven, ahogy elvégezte, kezdheti elölről. En- * nek a munkának jócskán akadnak nézői. A „házfelügyelők is tévedhetnek, nekik is vannak mulasztásaik. Hetekig nem gyullad ki egy- egy lépcsőházi villanykörte, lehet, hogy nem is szóltak neki. Megbetegszik, és ilyenkor felgyülemlik a rpunka. De van példa rá, hogy a lakók végzik el helyette, amíg felépül. Biztosan meg is érdemli. mert megszerették szorgalmáért, gondoskodásáéi'!. hűséges szolgálatáért. Miskolcon 400 házfelügyelő van. Hogy valamennyien il.venek-e nem tudjuk. Nem valószínű. Ujjunk sem egyforma, a házfelügyelők sem egyformák. Egy biztos, sok ezer lakó figyeli tevékenységüket. Olyanok ők, mint a labdarúgópályán a futballbíró. Tízezren nézik, össze piszkeijük a környéket, és 400-an takarítanak. Az arány nem valami jó. Minden házban elkelne jóindulatú segítség. Kezdetben csak ' annyi, hogy mindenki vigyáz környékére, később egy seprő is elforoghatna a kéz- I ben, meg egy ablaktörlő I rongy, hogy ott, ahol lakunk, ne csak hetente legyen takarítás, hanem naponta. Egy házfelügyelő ehhez kevés. S azt se várjuk, hogy csak ő perlekedjék, akikkel perlekedni kell, hanem egy-egy lakókollektíva őrizze meg í környéke rendjét a rendetle- | nekkel szemben. , Hallottunk olyan esetről is, i hogy a házfelügyelőt ki kellett cserélni, mert kibékíthe- ' teilen harag támadt közte és a lakók között. Megérdemelt, vagy érdemtelen volt, nem tudjuk. Csak .. azért mégis jobb a békés' együttélés a háztömbökben, mint a marakodás. Van lakó, aki dirigálni szeret, kritizál, közben a szemetet kiszórja az ablakon, és fia szöggel lövöldözi ki a szomszédos ablakokat. Ejljv szemrcháiivási versenyben házfelügyelők és lakók közt igencsak döntetlen eredmény jönne ki. Ha szabad valamit javasolni e kis elmélkedés végére: alkotó együttműködésben városunk minden bérháztömbje ragyogni fog a tisztaságtól, j és szerintem ezen van a ; hangsúly. Boda Erzsébet í Budapesten, július 30-án, ma ér véget a magyar ifjúsági vöröskeresztes csoportok fennállásának 50. évfordulója alkalmából megrendezett európai vöröskeresztes találkozó és elsősegélynyújtó olimpia. Ez az első vöröskeresztes olimpia, s célja, hogy minél szélesebb körben ismertesse az ifjú vöröskeresztesek munkáját, a szakszerű elősegély nyújtás jelentőségét. A 21 külföldi ország delegáltjai között svédek, norvégek, belgák, spanyolok is részt vettek, s a csapattagokkal, megfigyelőkkel, a hazai megyék küldötteivel összesen 170 vendége volt a fóti gvermek- városnak. A háromnapos olimpiai bemutatókon a legkülönfélébb, igen nehéz feladatokkal kellett megbirkózniuk az ifjú vöröskereszte- seknek. A bemutatókat követő napon nemzetközi tanácskozásra került sor. A részvevők az olimpia tapasztalatairól és a további teendőkről tanácskoztak. Az ifjúsági delegációk tagjai pedig ezalatt Budapesttel, hazánkkal ismerkedtek. Az olimpiai bemutatók három napján Budapesten tartózkodott Varga József, Borsod megye vöröskeresztes titkára is. Tapasztalatairól. élményeiről kérdeztük. — Sajnos, csak három nap eseményein vettem részt, a tanácskozásra már nem jutottam el. Három nap tapasztalatai alapján azonban Vagonok — gumikeréken . Ünden negyedik ionná áru közúton jut célba Még akkor is... T akarékoskodnunk kell a hűsítő, szomjunkat. oltó vízzel! — írtuk szerdai lapszámunkban, a Miskolc vízgondjairól szóló cikkünkben. Az azóta befutóit telefonhívások bizonyítják, hogy a város lakossága megértette szavainkat és a vízművek kéréséi. I)c bizonyítják azt is, hogy holnapi vizünk nemcsak attól függ, meddig hagyjuk nyitva csapjainkat, s azok csöpögnek-e. vagy sem. Bár igaz. hogy a rossz csapokon hihetetlen mennyiség folyik el. Számítások szerint naponta több ezer liter. Am legalább eny- nyi, vagy még több másféle okból. Például? Nos, példa van elég. Tegnap, például a Déryné utca 2, szám alól hívott fel bennünket egy lakó. Elmondotta. hogy április 9-tól körülbelül (i0 forintot költött segélykérő táviratokra és telefonokra. S mind ez idáig semmi haszonnal. A liáz pincéjében ugyanis, az óra egyik csatlakozójának karmantyúja mellett azóla ömlik a víz. Bizottságok havonta többször is megvizsgálták már. A bajt is kiderítették, a hibát is megállapították, csak éppen utasítást nem adtak a javításra. Négy hónap alatt körülbelül négyezer köbméter víz folyt el, annyi, amennyivel naponta az Augusztus 20. stranfürdő forrása segít most a városnak! — alámosással fenyegetve a járdát, az úttestet, a főutcai villamossínt, veszélyeztetve a régi ház mészkő fundamentumát is, és kinevelve a hatalmas fehér, s ily helyen szokatlan látványt nyújtó penészgombákat. A rizferlőzés veszélyéről — nyomócsőről lévén szó — már nem is beszélve. M indez meg akkor is szót érdemel most, ha a Déryné utcai lakóház egyedi eset volna. De hasonló bejelentés érkezett a Széchenyi utca 31. szám alól. ahol ■zintén a vízóra körül van baj, s a Győri kapuból is. Ez utóbbi helyen, a Szupered mögötti négyemeletes ház előtti egy néhány hete beállított villanyoszlop tövében folyik a víz. S még hosszan sorolhatnánk a példákat Miskolc különböző pontjairól. S ez az, ami különösen indokolttá teszi, hogy szót emeljünk most, amikor a vízhiány veszélye fenyegeti Miskolcot, B. P. i Az ipari forradalom az első gőzmozdony „sípszavával” kezdődött, és most a tudományos-technikai forradalom időszakában az áruszállítás „teherviselői” megváltoznak. Ismét nagyobb szerepet kapnak a folyók, de legerősebb az előretörés a közutakon. Az országú lak forgalma sokszorozódik. Teherautók ezrei tartanak a nap minden percében értékes terheikkel céljuk felé. Lehet valamivel gyorsabb?... A közutakon lebonyolódó áruforgalom növekedése azt jelenti, hogy ma már — átlagosan — minden negyedik tonna áru gumikerekeken teszi meg útját rendeltetési he■■ Az edelényi kastély kovácsoltvas kapuja egyik szép muzeális értékünk Eoto: Laczo József. ivére. A gazdasági számítások azt is igazolják, hogy még közepes távolságon is kifizetődő a teherautó alkalmazása. A szállításra fordított idő jelentékenyen összezsugorodik és a kényesebb árut — az esetek nagy többségében — biztonságosabban lehet eljuttatni. Mostani ötéves tervünk azonban még gyorsabb „fejlesztési-sebességre” kapcsol. 1975-re már 120 ezer tehergépkocsival számolhatunk, és a közúti közlekedés által elszállítandó áruk súlya 22—23 százalékkal növekszik. Érdemes megjegyezni, hogy: az elszállításra váró áruk mennyisége „csak” 18—19 százalékkal emelkedik, tehát a közúti szállitás az átlagosnál gyorsabban fejlődik. Mindez azonban tennivalókra is figyelmeztet. Mind a négy henger tonlos! Mindenekelőtt jó utak kellenek, aztán a járműállomány jobb összetétele következik, s ha már az úton vagyunk a teherautóval, kell a szolgáltatás, és végül rangot kellene adni a szakmának. Ha a tennivalóknak ez a „négy hengere” zavartalanul működik, zökkenőmentes lesz a teherszállítás is. öt év alatt a költségvetés 30 milliárdot szán a közúthálózat fejlesztésére. Az útépítés minden kilométerét csak millió forintokban lehet mérni és utána is ejlentös összeget követel a karbantartása. A szervizellátás hú „tükörképe” az országút, ahol tehetetlenül ■ vesztegelnek az árukkal megrakott gépkocsik. A tehergépkocsi-javito műhelyekből sorra mennek el a szerelők, mert a személygépkocsi javításánál jobban megtalálják számításukat. S végül a régi gondok ismétlése: a gépkocsivezetők szakmai elismerése. Tulajdonképpen nem is a pénzzel í van legtöbbször baj, mert, aki sokat dolgozik, tisztességesen is keres. Megsdncs megfelelő rangja a szakmának ... A korszerű termelés szimbóluma Az elmúlt esztendők beruházásai — a közúti jármű- gyártásra fordított erőfeszítések — most kezdenek beérni. Külföldi szabadalom alapján már sorozatban készülnek nálunk a nagy teljesítményű motorok, európai méretekben is figyelemébresztő autóbuszgyártás formálódik, és a tehergépkocsik speciális fajtáira országhatáron túlról is gyarapszik az érdeklődés. De ehhez éppen az kellett, hogy megteremtsük üzemi alapját. A közúti járműgyártás termelési kultúrában is magasabb szintet jelent. Az egymáshoz kapcsolódó alkatrészek ezreiből áll össze a végtermék és egyetlen hanyagság és elmaradás „defektessé” teheti az egész termelést. „Határtalan " szemlélet A gépjárműgyártás „tálcán kínálja” a nemzetközi együttműködés előnyeit is. Azt nem is kell bizonygatni, hogy hazánk például képtelen lenne j az összes igénynek megfelelő ! „autóparádét” felvonultatni, -de az országhatáron túltekin- tés a termelésre is vonatkozik. Egy-egy ország egy-egy termék gyártására specializálhatja magát, és abból ellátja a külföldi érdeklődőket is. Ennek a gazdasági koope- 1 rációnak, a gyártási horizont tágításának valamennyi részvevő országa látja hasznát! Kialakíthat — éppen a nagy kereslet miatt — gazdaságos sorozatot, s ezért a legkorszerűbb technikát is érdemes szolgálatba állítani. Ha a közúti áru-szállításról, a gumikerekeken száguldó „vagonokról” beszélünk, akkor nem elegendő csak ezekre a modern és egyre nagyobb teljesítményre képes gépjárművekre gondolni, hanem mindarra, ami lehetővé és indokolttá tette, hogy sze- repüli a jövőben még jobban növekedjék. | meggyőződtem róla. hogy az első ízben megrendezett olimpia nemcsak az elsősegélynyújtás tudnivalóival foglalkozott, hanem előtérbe kerültek a nemzetközi kapcsolatok bővítésének lehetőségei is. Azzal, hogy a Magyar Vöröskereszt nemcsak a szocialista országok fiataljait hívta meg. nagy lépést tett a kapcsolatok szorosabbá tételéért. A nemzetközi tábor ifjú lakói pedig a lehető legjobban megértették egymást. — Volt-e Borsod megyei kiküldött a: olimpián? — Igen. Két „megfigyelőnk” volt Budapesten. Ök nem szerepeltek ugyan a csapatokban, de minden közös programban részt vettek. — Minek alapján választották a megyei delegátust? — Természetesen a vöröskeresztes munkában elért, eredmények, alapján. Az olimpiát hazai versenyek előzték meg, igv válogatták ki a Pestre utazó csapat tagjait. A megyei vöröskeresztes középiskolai versenyeken Gang Ágnes és Pálosi László igen jól szerepelt, s ez az út volt a jutalom. Az ifjú vöröstkereszfcesek meg Foton vannak. A bemutatok „fáradalmait” pihenik ki, jól érzik magukat- Az olimpia pedig elérte kitűzött céljait, a fiatalok bebizonyították, hogy a balesetet szenvedett, bajban levő emberen bármilyen körülmények között segíteni tudnak. — O — a Értesítési Értesítjük az ajább felsorolt utcákban lakó fogyasztóinkat, hogy AZ ÁRAMSZOLGÁLTATÁST 1971. augusztus 2 7 órától 17 óráig, “7-lg, FENNTARTÁSI MUNKALATOK VÉGZÉSE MIATT SZÜNETELTETNI FOGJUK: Hóvirág, Hegy alja, Baráthegy. Csóka, Papír, Móra F„ Honvéd és Majláth ÉMASZ III. sz. kirend. Meghirdetem megvételre CU 60-19 frsz.-ú Skoda Combi karambolos gépkocsimat. Megtekinthető szombat és vasárnap kivételével Szalai Zoltán autójavító műhelyében, Miskolc, Szcntpéteri kapu 60. sz. alatt. Az árajánlatokat „Roncsautó” jeligére kérem leadni a Magyar Hirdetőbe, Miskolc, Széchenyi u. 83. szóm aló. Tulajdonos neve: Deres Imre, Miskolc. 1
