Észak-Magyarország, 1971. július (27. évfolyam, 154-179. szám)

1971-07-28 / 176. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1971. július 28., szerda Opera, folklór, sült kolbász Dóm téri Wurlitzer, bárpult, Szegeden, a Dóm téren is­mét megszólaltak a íanlá- rok, s a szabadtéri játékok nézőterét újra megtöltik a nézők ezrei. Az első, hétvége — bár a Spartacus előadása örök élmény volt mindenki­nek, aki látta —, nem hozott teljes sikert. A második elő­adást ugyanis elmosta a sze­szélyes időjárás. Ezrek t>osz- szankodtak, akik az előadás kedvéért utaztak Szegedre. A második hétvége szeren­csésebb vált. Szeged, a nap­fény városa napközben per­zselő hőséggel fogadta láto­gatóit. s még az éjszakába nyúló előadásokon sem pa­naszkodhatott senki az idő­járásra. E hét vege külön eseményt is hozott. Muszorgszkij ope­ráját, a Borisz Godunovol először mutatták be szabad­téri előadásban. Szinetár Miklós rendező a hatalmas játéktér adta lehetőségeket maximálisan kihasználva ál­lította színpadra a monu­mentális zenedrámát, a leg- messzebbmenően kielégítve, a látványosságra vonatkozó igényeket, ugyanakkor gon­dosan figyelve rá, hogy az alapmű a történelmi dráma mondandója is kristály- tisztón álljon a több ezer néző előtt. Fülöp Zoltán díszletei külön látványos­ságot jelentettek (már dél­után, az előadás előtt szá­zak és százak lopakodtak oda, hogy megcsodálják a dóm elé varázsolt csaknem félévezred előtti orosz környe­zetet, az óriási ikonosztáz szerű hátteret, a színpad cél­szerű hármas beosztását), s nemcsak hangulatilag kere­tezték jól a játékot, hanem a dráma történés!’ helyeinek .változatosságát is érzékeltet­ni tudták. Természetesen a nagyszerű tömegmozgatással. Márk Tivadar ,a dráma han­gulatához illeszkedő, ugyan­akkor a szabadtéri előadás látványossági követelményei­nek is eleget tevő jelmezei hasonlóképpen külön elisme­rést érdemelnek. Végül, de nem utolsósorban szólni kell Vaszy Viktor karmesteri munkájáról, aki kitűnően fogta egybe a nagy létszámú zenekart, a több száz» főnyi kórust és a szólistákat, és va­lójában az egész előadás lel­ke, legfőbb irányítója, kitűnő vezénylője volt. A Borisz Godunov kitűnő előadásban valósult meg Sze­geden. Legfőbb erőssége a címszerepet éneklő Nikolai Gyuszelev, a szófiai Opera­ház basszbaritonja volt, aki az óriási tömegjelenetekben, a monumentalitás, a látvá­nyosság fölé emelkedő mó­don tudta érzékeltetni törté­nelmi alakjának drámáját. Rerdál Valéria, Jablonkay Éva, Udvardy Tibor, Csányi János, Karika Teréz, Szalma Ferenc, Kiilkey László, Do- mahidy László emelendő ki a nagy létszámú szereplő­gárdából. Az előadás kapcsán töb­bekben felmerült a kérdés, vajon a Borisz Godunov al­kalmas-e rá. hogy kilépjen a zárt színház falai közül, és szabadiéri látványossággá is legyen. A szegedi bemutató választ adott a kételyekre. A dráma és a látványosság ötvözete mesteri módon sike­rült. S a mű ereje nem utol­sósorban a közreműködők, főleg a címszereplő egyéni művészete révén, a szabadté­ri látvány fölébe tudott ke­rekedni. Szinetár Miklós sza­badtéri rendezéseinek sora újabb értékes darabbal gaz­dagodott. Nem lehet elunni, akár­hányszor is látta az ember a Magyar Állami Népi Együt­tes műsorait. Az. együttes ál­landó vendége Szegednek, s most az. Ecseri lakodalmas című összeállítással lépett színpadra. Áprilisban ünne­pelte fennállásának 20. évfor­dulóját, s hajdan, 1951. ápri­lis 3-án első produkciója az Ecseri lakodalmas című kom­pozíció volt, amely ezernél több előadásban járta már be többször is az egész vilá­got, s most részben cím­adóként, részben a három és fél órás műsor záródarabja­ként isimét a Dóm térre ke­rült. A három részből álló ösz­szeállítás tulajdonképpen válogatás volt az együttes nagy sikerű számaiból, és örömmel láttunk újra olya­nokat, mint az Üvegestánc, a Botos pásztortánc, az Este a Vonóban, a Kalotaszegi le- anytánc, a Magyarországi ci­gánytáncok, a Kállai kettős, vagy éppen a címadó Ecseri lakodalmas. Talán sok is volt a különböző ének-, ze­ne- és tánckari számokból, különösen a második vész tűnt soknak, de úgy érezzük, a műsor osztatlan tetszést aratott, s a ' közönség nem akarta leengedni a színpad­ról az újabb és újabb ismét­lésre visszatérő táncosokat. Már erősen közeledett az éj­fél, amikor a nézők még mindig lelkesen ünnepelték a szereplőket és Rábai Mik­lóst, az együttes vezetőjét. A MüM 100. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet és a Diósgyőri Gépgyár felvételre -keres gimnáziumi érettségivel rendelkező tanulókat gépé forgácsoló és gépszerelő szakma tanulására. Tanulmányi idő 1,5 év. A vállalat havi 250,— Ft összegű társadalmi ösztöndíjjal segíti a továbbtanulókat. Az augusztusi pótfelvételi alkalmával még Vili. oszt. vég­zettségűek is kérhetik felvételüket gépi forgácsoló és kovács szakmára. Jelentkezés helye: MüM 100. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet Miskolc, III., Téglagyár u. 2. sz. Érdemes megjegyezni egyéb- ként, hogy az Ecseri lakodat- ; inasban az együttes hat, vagy ; hét menyasszonyt és vőle­gényt „nyűtt” már el, s a j mostani menyasszony és vő- { legény Nagy Erzsébet és fri­eze Péter is már kétszázötven­szer tartott lakodalmat. És kétszázötvenegyedszer is olyan frissen, látványosan, vonzó módon, mint mikor először mutatták be. o A szabadtéri játékokra Szeged mindig gondosan ké­szül. S ma már elválasztha­tatlan a Dóm tértől a július­ban, augusztusban ott felso­rakozott, a közönséget kielé­gíteni hivatott büfésor. Igaz, hogy a gondos rendezés a korábbi évektől eltérően előbbre hozta az Oskola utca felé, már nem a nézőteret övezik a vendéglátóipari bó­dék, de a legdominánsabb il­lat Szegeden ez időben a süli kolbász ínycsiklandó szaga, amely nemcsak elébe megy a nézőnek, ha a Dóm tér felé közelit, hanem körül is öleli, hívogatja. Érdemes megjegyezni, hogy a vendég­látóipar nem lebecsülendő üzleti élelmességgel a sza­badtéri játékok rangjához emelte a bódék besorolását. Erre az időre másodosztá­lynak lettek a sör- és bor- mérő helyek, s még a legol­csóbb jaffa üdítő is három- ötvenre tornászta fel magát erre az időre. Természetesen nem ez szabja meg a szegediek ven­déglátó szívélyességét. Kü­lön jegyzetet érdemelne pél­dául az Idegenforgalmi Hi­vatal vezetőjének, dr. An- talffy Györgynének szolgá­latkészsége, udvariassága, ahogyan a Szegedre érkező i vendégeket fógadja, és segít az elhelyezkedésben. Pedig a szállásbiztosítás sem könv- nyű feladat És nem könnyű ilyenkor az autók parkolása sem. A Borisz Godunov be­mutatója előtt egy órával ép­pen Szinetár Miklós rende­zőt küldte el a rendőr a dóm mögül, mert kocsijával olyan helyen akart parkolni, ame­lyet éppen a játékok idejére tettek parkolásra tilossá. * Három bemutató már meg­volt Szegeden. De még hát­ra van a Borisz Godunov és a Magyar Állami Népi Együttes néhány előadása, továbbá Farkas Ferenc Csí­nom Palkó című daljátéká­nak, valamint Illyés Gyula Dózsa György című drámá­jának bemutatása. És lesz még nagyön sokféle kiállítás, sok-sok koncert, ifjúsági na­pok és sportesemény. Sze­ged, a napfény városa várja a látogatókat. Érdemes le­menni. Benedek Miklós Meglepetés az üveggyár pincéjében Eléggé régimódi épület ,i Sajószen I péleri Ü veggyár irodaháza. — De a régimódiban is rejtőzhet olyasmi, ami a má­nak tökéletesen megfelel. Szóval, valami egészen kor­szerű. .. — jegyezte meg nem kis titokzatossággal né­hány fiatal, amikor a hét elején német vendégeket ka­lauzoltak a gyárban. A több mint negyven vendég a KISZ-esek meghívására ér­kezett az NDK egyik testvér- gyárából. — Erre már mi is kíván­csiak vagyunk. Elvégre ta­pasztalatcsere-látogatásra jöttünk... S nagy meglepetésükre az üveggyáriak a pincébe invi­tálták őket. i * A labirintusszerű, világos­kék falú folyosó fehérre lak­kozott ajtóhoz vezet. S itt mintha bárba lépnénk. De nem egy rossz értelemben vett lokálba, hanem egy rendkívül hangulatos helyi­ségbe. Pann ószerű falfestés, műanyagpadló, rejtett meny- nyezetvilágítás, bárpult, szí­nes székek, fényes asztalkák és sokrsok üveg. No, nem itallal teli. i. Méregzöld óriáslombikokban faágak, s a díszpárkányon különféle ala­kú, üdezöld és áttetsző üveg­palackok. A gyár termékei­nek egy kis kiállítása. Még a vítrinfalon is ezt látjuk: a gyár munkáit, illetve mun­kafolyamatait színes fotókon. A helyiségből egy másik terem nyílik. Itt is színes bútorok, s egy Intersztár te­levízió. Rejtett ventillátorok zúgnak. — Levegőcsere — magya­rázza az egyik „kalauz”, s egy gombnyomással meg­szünteti a zajt. Helyette más hangzik fel. Zene. Tom Jo­nes énekel. • • Ot magyar, öt külföldi kisfilrn Az augusztusi moziműsor­ban öt magyar és öt külföl­di kisfilm szerepel kísérő­műsorként. A magyar alkotások sorá­ban látható Szálkái Sándor Krokodil című, a miskolci filmfesztiválon már bemu­tatott riportfilmje, amely azt mutatja be, milyen hivatali huzavonával jár, ha egy bu­dapesti lakásban valaki kro­kodilt tart. Lagos, ahogy én láttam címmel Fehér! Tamás mutatja be a nagy afrikai várost. Helytállás címmel Glósz Róbert készített fil­met a néphadsereg építő- egységeinek helytállásáról az 1970-es árvíz idején. Ezt a filmet is bemutatták a mis­kolci filmfesztiválon. Fele­ségképzés címmel egy tan folyamon, szatirikus formá­ban keresi Vajda Béla a vá­laszt an«, milyen is egy iga­zán jó feleség. Szintén sze­repelt a miskolci fesztivá­lon. Végül a magyar alkotá­sok sorát a 70. sz. Világma­gazin (Tudományos kalei­doszkóp) zárja. A külföldiek sorában lát­juk majd a Romeo és Júliái, az ismert történet lengyel rajzfilmben történt feldol­gozását. a Jamal, a világ vé­ge című színes, népszerű tu­dományos szovjet filmet. A csehszlovák alkotókat három kisfilm képviseli. Az egyik címe: Sajnos, szerelem. Rajz­film. A másik, a L aokon, animációs eszközökkel ké­szült sci-fi, amely az ember­ség, a humánum gondolatát fejezi ki sajátos eszközökkel, végül a harmadik A fa éle­te, halála után. E film külön figyelmet érdemel: két ér­dekes ember fába faragott álmait mutatja be. ■— A másik helyiségben bekapcsolták a wurlitzert. De van rádiónk is, ha akar­játok. .. * — Kik, mikor és milyen céllal létesítették mindezt? Az érdeklődőknek Fodor Antal, a gyár KlSZ-bizoli- ságának titkára szívesen el­árulja a „titkot” (mert en­nek számít még az új klub): — Hét hónappal ezelőtt KISZ-csúcsvezetőségi ülésen határoztuk el, hogy ifjúsági klubot létesítünk. A gyár­ban dolgozó, legalább 170 fiatalnak nem mindegy, hol tölti szabad idejét... A KISZ-nek volt 140 ezer fo­rint megtakarított pénze. Társadalmi munkákból, ren­dezvényekből. Beszéltünk a gyár gazdasági, társadalmi és tömegszervezeti vezetői­vel. Megkaptuk a pincét... És megkezdődött a nagy munkaszervezés. Péter And­rás, a KISZ csúcstitkára ugyancsak sok ötletet, fel­ajánlást, vállalást gyűjtött össze. Jöttek például a la­katosok, Gaál László vezeté­sével : — Megcsináljuk a szellő­ző-berendezést és az összes vasmunkát! A villamos-műhelybeliek a világítást vállalták. Az asz­talosműhelyből még a KISZ- en kívüli Nagy Attila, Fele­di Imre. Fábián Ferenc is nagy kedvvel ajánlotta fel munkáját a berendezések el­készítéséhez. Faragó Pál mű­szaki rajzoló, a fotoszakkör vezetője hozta a szép színes képeket. Nagy Ferenc még éjszakánként .is dolgozott a fal díszítésén. A II. alapszer­vezetből Újhelyi Gusztáv la­katos, Paszternák Pál es még sok fiatal készítette a piros-fekete huzatú ülőkéket. Legbüszkébbek azonban ta­lán mégis a lányok. A III. alapszervbeliek. — Mi kezdtük el az első „kapavágást”, illetve a íalva- karást az elhanyagolt pincé­ben. — s amint Szacskó Éva, a „csupa nő” KlSZ-alapszer- vezet titkára elújságolta: ez június 16-án történt. S már­is kész a 6zép klub. — Ez még számunkra is meglepő — ismerték el a német vendégek. — Nálunk is sokfelé siránkoznak még a fiatalok, hogy nincs hol tar­taniuk a szervezeti rendez­vényeket, összejöveteleiket. Majd elmondjuk, miként le­het gyorsan, olcsón és szép ízléssel kialakítani egy ifjú­sági klubot. . Kuttkay Anna Foto: Laczó József. Vállalatok! Szövetkezetek! Közül etek! Figyelem! RAKTÁRI KÉSZLETÜNKBŐL FELAJÁNLJUK AZONNALI ELADÁSRA: i ■LO. 1800 líp. gépkocsikhoz komplett kerekeket, GARANT tip. gépkocsikhoz komplett kerekeket. Igényeiket központi raktárunkból soron kívül elégítjük ki ÉRDEKLŐDÉS: ALIT XVI. sz. Autójavító Vállalat, Miskolc, Zsolcai kapu 9—11. Gila Béla anyag- osztály-vezetőnél. Telefon: Miskolc, 14-222.

Next

/
Thumbnails
Contents