Észak-Magyarország, 1971. július (27. évfolyam, 154-179. szám)

1971-07-25 / 174. szám

StPfFArtm rfrm £52ÄK-MÄGYARÖRSZÄG 6 1971. Julius 25., vasárnapi ^«V'VWV'WxA^WA^VV^VWVVVWVV^VVVVWV'/V',' Egyeíem-e valóban? N éhány napja nyílt meg Miskolcon a VII. borsodi nyári egyetem. Megnyitáskor szembetűnő volt az érdeklődők alacsony száma; alig haladta meg a harmincat. Visszaemlékezünk a nyári egyetem kezdeteire, amikor messze 200 fölött volt a résztvevők száma, és a rendező bizottság nem győzte a jelentkezéseket udva­riasan visszautasítani. A létszámcsökkenés már tavaly, 'tavalyelőtt is elgondolkoztató volt. Ugyancsak a megnyitó ünnepségen kiadták a meg­jelenteknek azokat a rövid előadásokat, illetve előadás- vázlatokat. stenciles sokszorosításban, amelyeket való­jában élő előadás formájában kellett volna megtartani, de amelyeknek ismerete nélkülözhetetlen, hogy a me­gye életéről legalább vázlatos képet kaphasson az egye­temi kurzus részvevője. Ezzel tulajdonképpen az „egye­temi” program be is fejeződött, a hátralevő napok, azaz az egyetemi időszak teljes tí napja nem több, mint bármely társasutazás. © Á nyári egyetem elnöke, dr. Gyulai Zoltán profesz- szor. a rádiónak adott nyilatkozatában utalt rá, hogy jövőre már nem rendezik meg a nyári egyetemet. Nem tudja, a TIT a későbbiekben tervezi-e egyáltalán az egyetemi hét, vagy hetek felújítását, bár véleménye szerint kár lenne ezt a kezdeményezést teljesen abba­hagyni. Az érdeklődés csökkenését Gyulai professzor többek között azzal magyarázza, hogy az érdekeltek már többször jártak itt, s aki azokból a körökből, ame­lyekből a nyári egyetem közönsége adódhat, kíváncsi volt Borsodra, nagyrészt már megfordult itt, részben más körülményeik között, s ezért számára már nem különösebben vonzó a nyári egyetemi forma, 9 Ez az elnöki nyilatkozat csak aláhúzza mindazt, amit a nyári egyetem körül a kívülálló is tapasztalhat. Ne­vezetesen azt. hogy a kezdeti sikerek után olyan ará­nyú visszaesés tapasztalható, amely megkérdőjelezi: kell-e egyáltalán ebben a formában rendezni nyári egyetemet, s tóposan megkérdőjelezi azt is, hogy egyáltalán r egyetemnek nevezhető-e egy ilyen 10—11 napos kirándulási program? Nem akarjuk itt részletezni a programot, de annyit érdemes megje­gyezni. hogy a sokszorosításban kiadott előadásokra hivatkozva egyetlen élő tájékoztató előadás sem hang­zik el a program szerint, s a szabad programos, tapolcai fürdőzéssel egybekötött napokat leszámítva a többinek oly zsúfolt a programja, mintha szántszándéktól csak körbe akarnák kergetni a részvevőket Észak-Magyaror- szág néhány érdekesebb helyén. Például a mai napon, vasárnap. 8 órakor indulnak Aggtelekre. Tíz órakor barlangtúra, barlanghangverseny, 13 órakor ebéd a Cseppkő-étteremben, és már 14 órakor indulnak Agg­telekről Egerbe, ahol városnézés, és fürdés szerepel a délutáni programban, de este 7 órakor már vacsora és borkóstoló a Tavernában. Ha figyelembe vesszük, hogy Aggtelekről Egerbe eljutni jócskán időbe télik, elkép­zelhető, milyen városnézésre jut idő a szomszéd megye székvárosában. © A csökkenő érdeklődés, a programok évről évre történő szűkülése és mindinkább nyári egyetem­ből egyszerű társasutazássá válása a rendező szerveket arra kell, hogy késztesse; vizsgálják felül, miként lehetne megyénk természeti szépségeit, ipari, +ársadalmi, közoktatási, egyéb érdekességeit vonzóbb formában megismertetni hazai és külföldi vendégekkel jól, tartalmasán, szórakoztató módon és eredményesen?. Esetleg anélkül, hogy ezt a társasutazást, ismeretter­jesztéssel egybekötött tíz napot kicsit megalapozatlanul egyetemnek neveznénk. (benedek) Hoqyan szüleinek a sza vak? A szavak úgy születnek, mint a növények: hol ter­mészetes módon ösztönös fejlődéssel (a nép teremtő képzeletének eredménye­képp), hol pedig a nyelv tudatos fejlesztésének út­ján, amit nyelvújításnak nevezünk. Milyen okok teszik szük­ségessé új szavak megho­nosítását? A gazdálkodás, a termelés fejlődése, a tudo­mány, a technika, a mű­veltség növekedése, a tár­sadalom, a politika, a gon­dolkodás gazdagodása. A természetes nyelvfejlődés nem mindig elégíti ki a szükségleteket. A szükség abroncsa elsősorban a tu­dósokat. írókat szorítja, utóbbiak azért is alkotnak új szavakat; hogv hajléko­nyabbá, szebbé, kifejezőbbé tegvék nyelvünket. Az új szavak alkotásának főidénye nálunk a XVIII. század utolsó és a XIX. szá­zad első évtizedeire esik, ezért ezt az időt a nyelv­újítás korszakának nevez- ' zük. Természetesen "már a főidény előtt is alkottak tu­datosan új magyar szava­kat, és ez a folyamat máig sem szűnt meg. A tudatos szóalkotás leg­egyszerűbb fajtája régi, el­avult szavaknak, azonos je­lentésű felújítása. Az igen gyakori év szavunk például finnugor örökség. De iro­dalmi nyelvünkből az ün­nepélyesebb hang alakú esz­tendő a XVI. század végéig kiszorította, s feltámasztá­sát Baróti Szabó Dávid költőnek köszönhetjük. A szóalkotás másik egy­szerű módja, ha elavult szavakat módosított jelen­téssel újítunk fel. Az elhe­lyez jelentésű állít például nyelvújítási származékszóra kinyilvánít, kijelent értel­met Verseghy Ferenc forra­dalmár írótól kapta. Szókészletünk gyarapítá­sának elterjedt módja, hogy a nyelvújítók tájszavakat emelnek a köznyelvbe. Rik­kancs szavunk a tájnyelv­ben csordás, kanász, csősz, kerülő jelentésben élt. Űj- • ságáruló gyerek megjelö­lésére állítása szerint Koz­ma Andor használta először a XIX. század legvégén. Nyelvtanórán egy tanító- képzős hallgatóm hozzá sem kezdett a nyelvtani prob­léma megoldásához. — Maga, barátom, elfige- részte az időt — állapítot­tam meg egy Hortobágy mellékén hallott tájszóval, nem is sejtve, hogy ez a tréfás hangalakú tájszó mi­lyen karriert fut be az in­tézetben. Nyelvújítóinknak a már elterjedt idegen szó pótlása okozta a legnagyobb gon­dot. A matematikát előbb íudákosság, iudáksag, mé­rőtudomány, majd tudatom, nagyságtudomány, tudvány, bizlan szóval akarták pó­tolni, míg 1842-ben megje­lent Taubner Károly Tiszta mennyiségtan című műve és ez megoldotta a problé­mái. Néhány évvel ezelőtt egy mosógépgyár pályázatot hir­detett a centrifuga szó ma­gyarítására. Egy sárospataki nyelvészkedő , társaság a szikkasztót ajánlotta, de a magyarítást a gyár nem va­lósította meg, .mert egy ifjú rádióriporter pénzpazarlás­sal vádolta. Elégtételnek számítható, hogy jóval ké­sőbb, az egyik nyelvtudo­mányi folyóiratunk is kar­dot rántott a szikkasztó ér­dekében. Nem elég azonban jó magyar szót ajánlani az idegen helyébe, hanem gon­doskodni kellene meghono­sításáról is. Ez pedig igen bonyolult feladat, sokkal nehezebb a szóalkotásnál. E. Kovács Kálmán Régi hajólámpák ErdeUPS formájú ríffl tiajólámpáltat firiznele a Közlekedési Múzeum­ban Budapesten. Es.v-esy lámpa-matuzsálem száz évesnél is öregebb, még a folyamhajózás őskorában világítottak a Dunán. A mai korszerű hűtőgé­peik ősét, a Carré-féle vá­kuum-hűtőgépet 1840-ben találták fel, s annak is már több, mint száz éve, hogy az első. nem jéggel hűtött hússzállítmány megérkezett Dél-Amerikából Európába, egy, e célra épített hajó gyomrában. Az emberiség gyorsan felismerte a mes­terségesen előállítható hi­deg nyújtotta élelmiszer- tartósítási lehetőségeket, s élt is alkalmazásával. Az ipar, a mezőgazdaság, a ke­reskedelem. majd a háztar­tások is „rákaptak” a gépi hűtésre. Jelentős „minőségi ugrást” jelentett a mélyhű­tés és gyorsfagyasztás tech­nológiájának kidolgozása, alkalmazásba vétele. E«\enícíes tv élelmiszer-ellátás A hűtőipar a fogyasztók egész évi egyenletes élelmi­szer-ellátásának letétemé­nyese. A megtermelt nagy gyümölcs-, zöldség- és hús­készletek, valamint egyéb élelmiszer-féleségek a hűtő- házak raktáraiban várják, hogy folyamatosan forga­lomba hozzák őket. Hűtő- iparunk tárolókapacitása az elmúlt évben meghaladta a 4400 vagont. Fajlagos hűlő- Icapacitásimk azonban mind a nyugat-európai országo­kéhoz, mind az iparilag fej­lettebb szocialista országo­kéhoz (NDK, Csehszlovákia stb.) képest alacsony. A kü­lönbségek kiegyenlítésére a IV. ötéves terv további hű­tőtárolók építését irányozza elő, összesen mintegy 2 ezer vagonos befogadóképesség­gel. Ezenkívül az országban sokfelé építenek még ki- sebb-nagyobb előhűtőket, hűtött gyümölcstárolőkat. Ahány élelmiszer, annyi­féle a hűtési igény. Néhány gyümölcs, zöldség, a tojás stb. hónapokon keresztül beéri a plusz két-három fo­kos hőmérséklettel. Ugyan­ez a hőfok a tejnek és né­hány tejterméknek csak né- "hány napig biztosítja áz el­tarthatóságát. A hús meg­őrzése a romlástól ugyan­csak plusz 1—4 fok közötti hőmérsékleten történik, hosszabb konzerváláshoz azonban már mélyen ' a fagypont alatti — mínusz IS—20 fokos — hőmérsék­let szükséges. Cvors fagyasztás —30 (okon Sok gyümölcsnek, élelmi­szernek, nem utolsósorban a készételek széles válasz­tékának eltarthatósága fcsak gyorsfagyasztással, mélybű- téssel oldható. meg. Ha megfelelően nagy sebesség­gel történik a lehűtés, a sejtekben levő víz nem tű alakú kristályokká fagv meg. amelyek felszúrhatnák a vékony sejtfalat, hartem legömbölyített élű kis „ma­gokká”, amelyek nem sér­tik meg azt. így használat­bavételkor — a felolvasz­táskor — az élelmiszer nem „esik össze”, nem ereszt le­vet. hanem eredeti formá­jában áll rendelkezésünkre. A gyorsfagyasztó alagút mí­nusz 30 fokos hőmérsékle­tén megy végbe ez a gyors fagyás. s utána mínusz 20 fok körüli hőmérsékleten történik a tartós tárolás. A hűtőháztól azonban még igen hosszú az út a fo­gyasztóig, sok idő telik el a kiszállítástól a felhasználás pillanatáig. Mind a mély­hűtött. mind a magasabb hőfokon hűtve tárolt élel­miszereket a hűtőházihoz hasonló körülményeknek kell, fogadniuk az üzletek­ben. A mélyhűtött élelmi­szereket forgalomba hozó üzleteket tehát mélyhűtő- pultokikal kell ellátni, a többi élelmiszerek pedig hűtővitrinekbe kerülhetnek. Még ma sem mondhatjuk, hogy megnyugtatóan meg-, oldódott volna e sok költ­séges beruházás, s a szállí­tás. Negyedik ötéves ter­vünk* további előrehaladást irányoz elő. nevezetesen a hűtőlánc minél hosszabb kiépítését, akár a községe­kig, falukig is. Szállítás íiicíe«»I*cii Gondoljunk azokra a hűt­ve tárolt élelmiszerekre is. amelyeket külföldre kell szállítanunk. A mélyhűtött árukat ma már kompresz- szoros, hűtőfolyadékos fri- gidaire-kocsik szállítják, amelyek egész úton a tá­rolás során megkíván! hő­mérsékletet biztosítják az áru számára. A kisebb hű­tési igényű élelmiszerek táblajéggel, vagy úgyneve­zett szárazjéggel feltöltött szállítási eszközökben is •omlatlanul célhoz érnek. Tagjai vagyunk az 1N- TERFRIGO-nevű nemzetkö­zi szervezetnek, a legmo­dernebb hűtővagonok áll­nak rendelkezésünkre, ame­lyeknek ellátásáról egészen a célállomásig, minden or­szágban folyamatosan gon­doskodnak. Borsodi pajtások a zánkai úttörővárosban Tetemes költséggel felépüli Zánkán, a falaton északi hegyvidékén az új úttörőváros, amely Balatonfüredtől mintegy 15 kilométerre, gyönyörű vidéken fekszik, s külön útja van a Balatonhoz. Zánka ezen a nyáron az ország, különböző tájairól jutalomüdülésen látja vendégül a kiválóan tanuló út­törőket. Borsod megye iskoláiból is sok pajtás vesz részt a zánkai üdülésben, elsősorban azok, akik az el­múlt tanév folyamán az egyes tantárgyi versenyeken kimagasló eredményt értek el. A jelenleg Zánkán üdülő borsodi úttörőket, újabb csoportok váltják fel, s minden csoporttal kellő számú kísérő nevelő is utazik Zánkára. Változás a mediterrán ég alatt Ahol Pál apostol hajótörést szenvedett Mintol „régi számlákat egyenlít ki” Már nem amerikai tó A Földközi-tenger medi­terrán ege alatt történt leg­újabb változások egyaránt foglalkoztatták legutóbb a nyugatnémet Süddeutsche Zeitung tudósítóját és az amerikai Time vezércikk- íróját. Elvégre nem min­dennapi jelenség, hogy Málta, a brit korona egy­kor „leghűségesebb” tá­maszpontja, amely — mint a Süddeutsche Zeitung írja „a második világháborúban hősiesen ellenállt a római és a berlini diktátor ostro­mának”, és ezért a lakosság kollektíván megkapta a leg­magasabb angol rendjelet, a György-keresztet, m.a fel­mond a NATO-nak, emeli a támaszpont árát az ango­loknak, és hazakíildi az an­gol kormányzót. Teszi pedig mindezt Mintof, az új mun­káspárti miniszterelnök, aki­nek választási győzelmét — ugyancsak a nyugatnémet lan szerint — „a britek és a NATO maguknak köszön­hetik”, és mindezzel csupán „régi számlálcat egyenlít ki”. Hiszen az angolokkal akkoriban szövetkező kato­likus egyház névtelen sírba temettette el a bűnözők te­metőn kívüli árkába azt a politikust, alti az előző. 1958-as munkáspárti kor mány tagja volt, és azt kép­viselte, amit ma Mintof megtehet. Az akikor Anglia által támogatott katolikus egyház, elfogadta a kor­mány nélküli angol ural­mat, és ennek lett az ára a munkáspárt mostani, újabb győzelme, a „régi számlák” kiegyenlítése. Ezt a változást azonban nemcsak az angolok, és a velük szövetséges konzerva­tív katolikusok akkori előre nem látása érlelte meg. ha­nem az is, amiről a Time című amerikai lap ír. Neve­zetesen az, hogy a medi- terrán tenger ma már nem amerikai, tó, megjelent ott a szovjet flotta is. Legutóbb épperi Grecsko szovjet had­ügyminiszter szemlélte meg ezt a flottát, Gorskov flot- tatengemaggyal együtt. Az amerikai lap kénytelen el­ismerni — nem minden ke­serűség nélkül —, hogy manapsáig majdnem egyenlő erőt képvisel a két flotta”, aminek eredményeképpen — miként Moorer amerikai tengernagy mondta — „sem­mi sem tudja feltartóztatni a- szovjet hajókat, min­denütt jelen vannak”. Nos. ennek a flottának jelenléte nem csekély mér­tékben segíti Málta függet­lenségi törekvéseit, . annak a szigetnek önállóságát, amelynek partjainál szen­vedett hajótörést — a Bib­lia szerint — Pál apostol, útban Rómába. Seychell atya, a katolikus lap mos­tani főszerkesztő-helyettese szerint Máltát „a szovjet flotta növekvő ereje segíti” Máté Iván „Hideg gondok” ia és holnap A hű tő ipar jelene és jövője

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents