Észak-Magyarország, 1971. július (27. évfolyam, 154-179. szám)
1971-07-22 / 171. szám
1971. július 22., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 5 ♦ Papucs helyett félcipő ♦ Mikrobuszokon es URH-val ♦ „Zsuzsival" a háztetőn Zsúfolt a Lídó-szálló. Leg- L. alábbis erre következtettünk a parkolóhely képéből. — Évről évre nő a kül- j földiek érdeklődése — kezdte ! a beszélgetést Horváth 1st- 1 vánné. a szálloda vezetőbe- i lyettese. Sok a visszatérő I vendég, akiket a fürdésen kívül egyéb szórakozási lehető- ; ség is vár. Gazdag útiprogram (Lillafüred, Széphalom. 1 Sárospatak, Tokaj) szabadtéri i mozi, esténként tánc az An- j na és a Kisvadász étteremben. A vendégek elégedettségét mi sem mutatja jobban, ! mint az. hogy két-három hé- i tig igénybe veszik a szobákat és nyaranként újra meg I újra visszatérnek. A szálló j 126 férőhellyel rendelkezik és [ a szezonban mindig foglalt, j A tavalyihoz képest itt is na- j gyón sok a vendég, igazi I csúcsforgalom van. A vendégek elsősorban fü- ; rödni jöttek erre a szép { helyre.- A strand és a nagyon kedvelt’ barlangfürdő óriási forgalmat bonyolít le. ! Egy-egy vasárnapi kánikula- | ban 12 ezer ember keres felüdülést a medencékben. Bizony ilyenkor kevésnek bi- 1 zonyul a 700 kabin, a két medence, a gyümölcs, a sör... S akinek már nem jut hely a medencében, annak a csónakázás, a kirándulás ?a közeli hegyekbe, vagy egy kis séta a park öreg fái alatt nyújt talán vigaszt. Vidám és kipihent emberekkel találkoztunk Tapolcán, s ennél egv nyári szezonra talán neon is kell több. Bodnár Éva an iskolcon a negyedik öt- ItI éves terv feladatai közé tartozik a Zsolcai kapu, Ady Endre utca és Lalából- Endre utca közötti szakaszának korszerűsítése, valamint tervbe vették a Gö- möri közúti felüljáró megépítését is Az úttest olyan rossz \ állapotban van már, hogy a nagy forgalmú utcán a közlekedés csigalassúvá válik, hiszen csak lépésben lehet haladni a gödrös, macskaköves úton. Nincsenek jobb állapotban a járdák sem. Betonozott vagy aszfaltjárda alig van. s ahol mégis ilyen a gyalogjáró burkolata, azt régen megette az idő. feltöredezett, hepehupás. A Zsolcai kapu a József Attila utcában folyta tódik, s ott is csak ócska, macskaköves járdákat találunk. Pedig a József Attila utcára számtalan vállalat, intézmény. üzem települt, s aki i gyalog akarja megközelíteni ezeket — annak ez sok idejébe és sok bosszúságába kerül. Három-négy, esetleg öt év elég nagy idő azoknak, akik napjában legalább kétszer : végiggyalogolják ezeket a ] rozzant járdákat, s mivel főútvonal mind a kél utca, na- ponta több százan fordulnak meg itt. Ha a negyedik öteves terv időszaka alatt min- den igényt kielégítően korszerűsítik is az utat és a ; járdát, valamilyen áthidaló I megoldást már most lehetne találni. Az MKV-nak sok gondot okoz, hiszen az amúgy is szűk pályaudvari kijáratról az autóbuszok nehezen ' fordulnak ki a rázós és keskeny úttestre. Piaci napokon az árut szállító teherautók lottyadttá zötykölik a paradicsomot. Állandó a baleset- veszély is. Az ötéves távlat : tehát sok a lehetetlen útvi- szonyokhoz képest. O. J. I A kéményseprés is korszerűbb körülmények között folyik napjainkban. mint azelőtt. A Borsod megyei Kéményseprő Vállalat 123 dolgozója 350 ezer kémény gondoz. A kollektíva 70 százaléka szakmunkás. Az imént említett kéménymeny- nyiségnek kétharmad részét havonta, a többit évente hatszor kell kitisztítani. Éjszakai műszakot is kell teljesíteni. napközikben, kórházakban, a vendéglátóiparnál. ahol nappal nem lehet dolgozni. Ez a szakma is modernizálódott. Mária Terézia óta mindig papucsban jártak a kéményseprők. Ma nyáron félcipőt, télen bakancsot viselnek. A tanyai körzetekben mikrobuszok szállítják a dolgozókat a színhelyre. Az URH adó-vevő is munkaeszközük lett. A hatalmas gyárkéményekben ketten dolgoznak, és ezen közlik egymással a tennivalókat. Edelényben házat vásárolt a vállalat, s abban munkás- szállót rendezett be. Kertészkedni, gyümölcsöt termeszteni is lehet. Egyik kéményseprő sem hordja már a nyírfaseprőt, meg a létrát a vállán. Üj munkaeszközük a körkefe. amellyel jól és gyorsan lehet dolgozni. Hozzá kell sorolni szerszámaikhoz az égetőapparátot is, nincs már szükség a petró- leumos kannák cipelésére a kémények kiégetéséhez. A munka után fürdő és zuhanyozó várja a dolgozót. Bogácson pedig üdülőt építenek részükre. Az ottani gyógyvíz jót tesz az ízületeknek. Megismerkedtünk ..Zsuzsivá!" is (ez a neve), a háztetők gyakori „vendégével’. Súlya 7—8 kg. alakja lövedékszerű, egyik vége hegyes, a másik végén drótkötél van. Ezzel szabadítják meg a kéményeket a szuroktól. A szakma utánpótlása csak döcög. Kevés fiatal választja ezt a pályát. Húzódoznak tőle. Pedig a kereset sem kevesebb, mint az átlagos szakmunkáskereset. Bizony előfordul, hogy olykor a feleség. vagy a menyasszony beszéli le párját erről a munkáról. Ezzel szemben napjainkban, Édes bácsi fia, aki már kitanulta az autó- szerelési, apja nyomdokába lépett, kéményseprő lett. Az ötvenes években — már csak, mint legenda terjeng a szakmában — volt egy női kéményseprőjük is. Nagy Miklós, miskolci dolgozó 20 éve járja a háztetőket, és azóta mindig átvarrja új munkaruhájára a fényes rézgombokat. A szakma velejárója a magányosság. Egyedül járnák a magasban, a padlásokon, és megvallják, hiányzik a más szakmabelieket körülvevő kollektíva melege. Előfordul itt is hiba, el- mellöznek olykor egy-egy keményt, és a szegény háziasszony az ünnepekre nehezen tudja megsütni a kalácsot. Adódnak más panaszok is, de alapjában véve, 350 ezer kémény mellett helytállni 125 kéményseprőnek nem könnyű dolog, és a létszámhiányt csak még nagyobb szorgalommal tudják pótolni. Boda Erzsébet Kedves F. O., bármennyire is szomorúnak tartja, de minden kórházban Id van té-n ve az ember a fertőzés veszélyének. Ez a veszély a fejlődésben levő kisgyermeket jobban fenyegeti, mint a felnőtteket. Gondolja meg, hogy amikor bevisznek egy lázas beteget a kórházba, előfordulhat, hogy fertőző betegség lappang benne, amely csak néhány nap múlva, vagy csak a laboratóriumi vizsgálatok után diagnosztizálható pontosan. Jó. átviszik a járványosztályra. De ki tudja, hogy a környezetében, ahol esetleg csak egy napig tartózkodott, kiket, hány embert fertőzött meg? Vagy gondoljon a fertőző, geny- nyes daganatok műtéti feltárására! Ezek mind fertőzők lehetnek, s míg a felnőtt esetleg megteszi, hogy kórházi látogatás után kezet mos, a gyerek percenként veheti szájába ujjait. Ezenkívül még egy jelentős dolgot kell figyelembe venni, szintén a beteg érdekében. Ha Visszaemlékszik, influenzás járvány alkalmával megszüntetik a kórházban a látogatást, nehogy a hozzátartozók megfertőzzék a beteg amúgy is legyengült, kisebb ellenállóképességgel rendelkező szervezetét. Ez a fertőzési veszély fennáll nem járványos időszakban is. Sokáig folytathatnánk még kedves F. O., de remélem, ennyiből is megérti a kórházi rend ésszerűségét, mely nem irigységből, hanem kifejezetten a betegek gyógyulása érdekében olyan, amilyen. Üdvözlettel: A- I» Nagy a strand, sokan elférnek Gépkocsik, autóbuszok pihenője Miskolc-Tapolca megyénk i degen for galmán ak egyik je- ler>tős centruma. Környezete, Mres barlangfürdője nemcsak h»zai, hanem külföldi vendégeket is ide csalogat. a hangulatos, pihenésre k'yálóan alkalmas hely az ltlei nyári szezonban is sok V'TT embert fogad a követező hetekben. Körsétánkén az°kat a helyeket kerestük e\> amelyek az ide érkezők Várakozási, fürdési, pihenési lehetőségét biztosítják. Szabó János, az Anna étterem vezetőhelyettese elmondta, hogy az idén sokkal j nagyobb forgalmat bonyolí- j tottak le, mint tavaly. A bel- | földi vendégeken kívül látó- ; gatók érkeztek a Német De- j mokratikus Köztársaságból, Csehszlovákiából, Svédországból, Olaszországból. Dicsérik a jó magyar ételeket, a borsodi ételkülönlegessége- ket, s a jó tokajit is. Még egyszer a kórházi látogatásról Válasz F. O.-nak Kedves F. O.! Névtelen leveleket, nem szoktunk ugyan figyelembe venni, de mivel soraiban olyan álláspontra helyezkedni, amellyel —. sajnos — bizonyára nem áll egyedül, ezért, most eltérünk a szokástól és válaszolunk. Levelében többek között ezt írta: „Olvastam a július 2-i számban a Látogatás a kórházban című cikket. Igaza van abban, hogy nem jó a sok látogató, de ezt a kétszeri látogatási nap idézi elő. Régen mindennap mehetett az ember, így megoszlott a tömeg ... aki a rokonát, családját szereti, az siet, hogy láthassa a betegét, egy héten legalább kétszer. Ezen kellene sürgősen változtatni, mert csak így lehet elkerülni ,a torlódást.. Kedves F. O. Az a mindennapi látogatás bizony nagyon régen volt, s csak átmeneti ideig, mégpedig a háború alatt, amikor valóban kétes volt, hogy hetek múltával viszontláthatják-e egymást az emberek. Aztán a viszonyok konszolidálódtak, s bevezették a hetenként háromszori, majd a kétszeri látogatást. Nem tudom önt megnyugtatni afelől, nem fog-e a látogatási napok saiáma a jövőben egyre, a vasárnapra szűkülni. Az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben fejlődött az orvostudomány, korszerűsödött. a betegellátás. Ugyanakkor nagy előrelépés történt a pszichológiában is, s régen bizonyítást nyert, hogy a kórház nemcsak gyógyszerekkel és műtéttel gyógyít, hanem a beteg számára biztosított légkörrel is. Vegyünk példának egy háziasszonyt, akit szigorú fekvésre ..ítéltek”. Megteheti-e ezt otthon? Nem, mert számtalan körülmény zavarja ebben. A kórházban is gondolni fog az otthoni tennivalókra, de mivel távol marad tőlük, figyelme arra összpontosul, hogy betartsa az orvos utasításait, hogy egészségesen hazatérhessen mielőbb. Hamarabb gyógyul-e ez az asszony, ha például férje, anyja, anyósa, sógornője és unokatestvére naponta meglátogatja, biztosítja szerete- téről, s egyben behozza a kinti élet kisebb-nagyobb gondjait? Azok az orvosok, egészségügyi dolgozók, akik a tömeges és gyakori beteglátogatás ellen foglalnak állást, nem a maguk, hanem a beteg érdekében teszik ezt. Mert bebizonyosodott, hogy látogatási napok délutánján felszökik a beteg láza, hogy a behozott ételektől gyomorrontások keletkeznek, hogy a súlyosabb betegek állapota ilyenkor mindig romlik. A hozzátartozók iránt érzett szeretetnek nem akkor kell elsősorban megnyilvánulnia, ha megbetegszenek és kórházba kerülnek. Jobban mondva, nemcsak abban kell megnyilvánulnia, hogy a betegágya szélére telepszik még az is, aki máskor hónapokig sem keresi fel. A hozzátartozók segítsék ilyenkor az otthon maradottakat, különösen ahol gyerek is van, s ezáltal biztosítsanak a betegnek nyugodt, gondtalan napokat a kórházban. így is megnyilvánulhat a szeretet. Az Ön levele tovább is folytatódik, s meg kell mondani. nagyfokú egészségügyi járatlanságot árul el: ......a kisgyermek is vágyik apját, anyját látni és azt írja a cikk. nem gondolnak-e arra. hogy esetleg fertőzést kapnak. Hát, kedves A. szomorú volttá, ha egy nem fertőző kórházban fertőzés veszélyének volna kitéve az ember, mikor a kórházaikban higiénia, s rend van. A fertőző beteget nem itt ápolják, t'an a tanácsnak külön kórháza. ahová nem lehet látogatónak menni, mert ott tényleg fertőző betegeket apóinak!” ú ttestek Kéményseprés korszerűbb körűim é sí vek k özöí t AP01CÁN
