Észak-Magyarország, 1971. július (27. évfolyam, 154-179. szám)

1971-07-18 / 168. szám

£SiAif-MÄG¥-ARORöZÄC 4 1971. július 18., vasárnap Tokaji nyári művésztelep. 1971.július M<3 éppen váltás van a tokaji nyári művész- | telepen. Az első turnus mintegy ötven részvevője, J aki június 28-án érkezett a Bodrog, meg a Tisza j mellé, a minap már hazautazott. Ma érkeznek a i második csoport tagjai, mintegy százötvenen. Ök , lukius 31-ig munkálkodnak a telepen. Prí első turnusban — az esek óta . kiiatadoulit szokásnak megfelelően — a szakkor - vezető művésztanárok, keres­tek fel Tokajt. Az ótven kö­zött körülbelül harminc régi vendeg, Tőklaj régs szerel. mese. A többi új, akii először járt a telepem, most Ízlel­gette; milyen is az éLet e testei vidék immár csaknem két evitizedes nyárt művész- telepem. E turnus ideje alatt nemileg módosult a kép. Ko­rábban rnrod többem álltok meg az utcaikon, festették a hegyre futó nomaratiikus ut­cácskáikat, műemlék- és mu. emléki jellegű épületeket, a Ti sza-pairs., a Bodrog-pari szépségéit. Most az utcam<io'l- goeOfo szama kevesebb, Elhsó - soriban azért mert a, vissza- visszatérő nagy többség mindezeket a motívumokat mar felvázolta az elmúlt evek során, és Tokajnak, meg a telepnek másfajta, tematikus lehetítsegert kemssu Persze ar. utjertc rnateg megdosegséHirtok etSP-egy épsaEfcaa., «weg -fog. bwl ca0 é&&bv,-iteei ■ tohwv-te iáHkazesia. A re^ EsmrteBőaöfk tedaőtt tolaikoBtenk Bézsö Ferenc fesrttiewússesszel * Messziről, az Mftötri <1® nzöeról, Hód megóvásaidból ynól jár ttKvl óta minden evíben Tokaijba. Tavalyi 'találkozásunk óta Hodmezb'sesarbelven Békés­csabám,. Szegeden, Szentesen szerepeit tar latokon, jelenleg eppem a .szegedi nyárt tánla- ton láthatjuk műveitt, és Ta- kacs Győzővel együtt Déb récén ben és Derecskén volt leállítása. Ezéken a toriato­kon nagy számiban latinatok olyan alkotásai, amelyek az évről évre ismétlődő tokaji müvesztelepi tartózkodások benyomásait tükrözik. Az elmúlt évben igen sok időt töltött, a viz mozgásának ta­nulmányozásával — ezekre a stúdiumokra a Tisza és Bod­rog összefolyása roppant al­kalmasnak mutatkozott es megfigyeléseit, mint tar­talmi tényezőket sikerült be építenie új alkotásaiba. A szegedi nyári tárlaton egyéb­ként kél konkréten Tokajhoz kötődő müve is szerepéi: a Tokaji találkozások es a Várakozás virágát. Hezsö Fe­renc minden élben várja To­kajt, illetőleg a tokaji telep nyitását. Üj barátokat nyer. új szellemi, felfrissülést, kap itt. anélkül, hogy a telep akar öt. akar mást uniformi zalai akarná. Sokfele jár, az idén is többfelé utazik még, de első szamara mindig To­kaj. Takacs Győző Makón élő festőművész. Öt éve jár ide. s bar Hezsóvel e.s mas del alföldi festőkkel eppen most fáradozik Alakon a Maros menti művésztelep megte­remtésén, amely Rudriay Gyula hagyományainak ápo­lását tekinti majd fő felada­tául, vonzódik Tokajhoz. A hazai táj csodás ötvözetet tataija itt. a hegyvidék es az alföld találkozását, amit még erdekesebbe tesz e két táj­egység határvonalát jelentő íoiyótalalkozas is. És vonz­erő számára Tokaj szellemi felfrissülést adó légköre, amiről már Hézső Ferenc is beszélt. Tajti József háromévi szü­net után jött Tokajba Nóg- radbol. Mátranovákon él, ott munkálkodik, s bár van a megyéjében, Szirákon is mü- vésztelep, Tokaj vonzása, n. telep tizennyolc esztendős múltja igen nagy vonzerő minden ' művész szamara. Nemcsak maguk dolgoznak az emberek, nemcsak sajat alkotásaihoz kap ihletet e nyári táborozáson — mint mondja -—. hanem megrfevc-.fy nedík, majd. az äUcäeu-vevetetff svakkor munkája is. itörrafcj tartja azt az egymásrn-hatást, \ ami a tokaji művésztelep sa- j játja, és különösen fontosnak, j érzi, hogy a kisebb helysé­gekben egymástól tás>ol mű- J ködő -művészek itt, a telepe» egymás munkáját megismer- ve.>önJctátSkuoai&ban lathafjak saját, tevékenységüket, is. A rapszódikus időjárás ki- 1 hatott; a telep munkájára is. Bar voltak kánikulai napok, az első turnus neszivevői két­szer is részesei lehettek olyan elemi erejű felh ős Zakariásnak, amely tannaszamra hordta le a hegyekből a termőtalajt a l nagyközség utcáira. A forró-! sag hűvös napokkal váltoko- j zott, a napfényt; esős, borús J napok szürke ege cserélte. (A j délutáni krokizáshoz például nemegyszer be kellett fűte­ni, mert a nyirkos teremben a modell fázott.) Természete­sen . re hasznos baráti eszme­cseréket. nemegyszer szen­vedélyes vitákat ez .nem be­folyásolhatta. A müvésztelep helyiségei — es hellyel-köz- •zel a ió hírű tokaji borok for­rásait jelentő pincék is — ki- tűnő keretül szolgáltak az al­kotó, gondolatgazdag beszél­getéseknek. S mindezen felül független volt az időjárástól re telep belső, kötött, prog­ramja. Minden napon dél­után két óra krokizás, estén­ként pedig szakmai előadá­sok, viták, többnyire, filmve­títéssel. Néhány különösen értékes műalkotást bemutató, színes filmet nem is a mú- vésztelep keskeny vetítőgép­jével mutattak be, hanem a községi moziban vetítették le a-részvevőknek. Az előadások NADASSY JÓZSEF Mondhatom joggal ml egyedüli tisrta énekemben m barnaságod i isionyú megmaradtul a megüresedett felben esendolakú magányom verejtéke kihalt tereken ismeretlen ismems hervadhatatlan barnaságod mór több mint látomás altalabav egy-egy stilus, il­letve egy-egy világhírű alko­tó munkásságát ölelték fel, de volt művészeit.politikai jellegű előadás is, volt több tovább­képző jellegű, és meghívtak például költőt is, aki a' mo­dern művészet és a népmű­vészet kapcsolatáról beszél­getett a képzőművészekkel. Ez a költő — Csoóri Sándor — színién régi ismerős a to­kaji mű vészié lenen. Xantus Gyula. Tamás Er­vin, Biro Lajos es Lantos Fe­renc szintén évről évre visz- szatérő vendegei a tokaji műveszteleprték. Öle négyen, meg természetesen Karsai Zsigmond, a telep vezetője a turnusváltáskor nem mentek haza. Tokajban maradtak, hogy a ma kezdődő második turnusnak segítségére legye­nek, bizonyos mértékig irá­nyítóivá váljanak. Mától ugyanis a képzőművészeti szakkörök tagjainak legjobb­jai népesítik be a művészte­lepet, s az ő továbbképzés- jellegű táborozásukat, irányít­ja, munkáikat korrigálja I majd az említett négy mű-1 vésztanar. Természetesen a második turnust is gazdag ' előadási es egyéb program várja. Benedek MRtefns 1 A kultúra, a műveltség a társadalom fontos, pro­duktív erejehez tarto­zik, a gazdasági növekedés es a társadalmi haladás egyik alapvető követelménye. Ezért a .szocializmus építésé­nek folyamatában annak ré s zekén t kell értelmezni a személyiség szocialista for­málását, alakítását, a marxis­ta—leninista eszmék megho­nosítását a tömegek között. Ez a célkitűzés egyértelmű, világos és összhangban áll a társadalom általános fejlődé­sének igényével. A megvaló­sítást azonban több ellent­mondás gátolja. Az egyik ilyen ellentmon­dás: művelődési intézmé­nyeink korszerűtlensége. A művelődési otthonok jelentős része a régi népművelési k on cepciónak m egf elel őe n épült, kisebb lennek nélkül és így szakköri és klubfoglal­kozások számára, a népmű­velés új formáinak meghono­sítására alkalmatlanok, A két évivel ezelőtti új besorolás értelmében a falusi művelő­dési házak fele nem felel meg a korszerű követelmé­nyeknek. Ez országos átlag. A másik elterrtmondés: a személyi feltételek hianya. Az ok: a falusi népművelői munkakörök nem vonzóak. Jellemző erre. hogy országo­san ma is huszonöt—harminc százalékos a. fluktuáció, en­nek következtében a képesí­tési rendeletnek — amely például egyetemi diplomá­hoz köti a függetlenített mű­velődési ház igazgatói tisztét — nem lehet érvényt szerez­ni. Két számadat is meggyő­zően bizonyítja ezt. Országo­san a könyvtárosok több mint felének, a művelődési ház igazgatók több mint két­harmadának nincs megfelelő szakiképzettsége. 4 z okokat vizsgáivá meg állapítható, hogy a népművelők gyakori cserélődésének több reális oka van. Az egyik: a népmű­velőkkel szemben támasztott követelmény és felelősség 'nincs arányban anyagi meg­becsülésükkel. Átlagfizetésük kevesebb a pedagógusok fi­zetésénél. nem is beszélve a falura kerülő műszaki, ag­rár- és orvosértelmiség ke raseti lehetőségéről. A má­sik: a népművelők a társa­dalmi rangsorolásban igen alacsony szinten helyezked­nek el. Kétségtelen, hogy szakmai tekintélyük — meg­felelő képesítésük mellett el­sősorban azzal nőne meg, ha a falu szellemi életében leg­alább azt az önállóságot meg­kaphatnák, mint az iskola- igazgatók vagy az orvosok a maguk területen. Ez azon­ban ma még koránt sincs így. A harmadik: a nepmü­Felvételizők Kazámzbarcikún és Putnokon kp, mmás, minden resseből jönnek A főiskolák tonévzaro ün­nepségeiről, a diptotnaátodá - sokról szóló tudósítások wtan mám szükséges az uiarrpot- iámról, az új felvételizőik ará­nyainak alakulásáról beszá­molnunk. Ez ügyben Kazinc­barcikára es Putnokra láto­gattunk el. A kapott adatok azt bizonyítják, hogy mind­két helyre szívesen, nagy létszámban jelentkeznek a diákok. Az ország mirrderhré­széből érkeztek í elvétel rzők, akik örömmel vállalnák a diákéveket ezeken a helye­ken, hogy a tanulmányok be­fejeztével megkapják a ran­gos oklevelet. Kazincbarcikán, a Nehéz­ipari Műszaki Egyetem vegy­ipari automatizálási főisko­lai karán köruíbelu-1 200 szá­zalékos a jelentkezés mind a nappali, mind a levelező ta - gazaim. Néhány érdekes adat a főiskolám jelen ékezettek - vők a fizikai dolgozók gyer­mekeinek aránya 59.1 száza­lék. (Ezen belül az ipari dol­gozóké 93 százalék.) Ipari szakközépiskolából. 14, tech­nikumból 24 százalék jelent­kezett, a többiek gimnázium­ból pályáztak. A felvételizők­nek 24.8 százaléka nő, 75,2 százaléka férfi. A putnoki Felsőfokú Me­zőgazdasági Technikumból is jó hírekről tudunk beszá­molni. A jelentkezés a nap­pali tagozatra itt is 200 szá­zalékos. a levelező tagozatra pedig valamivel ennél is több. Abban az időben, ami­kor az iskolákban a diákok választhattak, hogy' hova küldjék jéientkezesi lapjai­kat, a putnoki, technikum kü­lönböző okok miatt kissé hátrányos helyzetben volt, mégis 200 százalékos a jelent­kezés. Ami kétségtelen a technikum jó híre, rangja mellett szól. A Putnokra jelentkezők zöme Borsodból, Hevesből, Nógrádból való, de jöttek a Dunántúlról as a Duna-Tisza közéből is. Kazincbarcikán az ország valamennyi me­gyéjét képviselik a jelentke­zők. A közeli napokban dön­tenek majd róla, kik lesznek az. új tanév hallgatói. Konzervált éghajlat A 15. szovjet antarktiszi expedíció glaciológusai <• V osztok kutatóállomás közelében mélyfúrásokat; vé­geztek a jégpáncél, rétegződésének, tanulmányozására. Milyen, csapadék, hullott az Antarktiszra 100 ezer évvel ezelőtt? Hogyan változott a levegő összetétele az azóta eltelt idő alatt? Az évezredek során egymás ra rétegződött jeg a régmúlt légköri jelenségeinek sa­játos konzervjeként segít, re fenti es mas hasonló kér­dések, megválaszolásában. NEM VÉLETLENÜL vá­lasztották ki mélyfúrások céljaira a Vosztok kutotóál- lomást. Ez a szovjet száraz­földi megfigyelőállomás ugyanis a hidegpólus köze­lében fekszik. Az évi átlag­hőmérséklet itt mínusz 56 fok. Szeizmikus vizsgálatok szerint a gleccser jegenek vastagsága a Vosztok köze­lében 3500—3700 méter, vagv még ennél is több. Mivel majdnem az Antarktisz kö­zepén található, ez a gleccser lassabban „folyik”, mint a partmenti területeken (az Antarktisz jégpáncélja ugyanis állandóan meghatá­rozott sebességgel a tenger­be ömlik). A gleccser ezen a helyen a rideg éghajlati viszonyok, különösképpen a gyér csapadék miatt lassan képződött. A mélyen fekvő rétegek minden métere kö­rülbelül 30 ezer év alatt ra­kódott. le. A tudósok felté­telezése szerint a réteg „fe­nekén” található jeg mint­egy 100 ezer éve leesett ho bői alakult ki. AZ ANTARKTISZON mór korábban is végezitek jég­szondázást: az amerikaiak a Byrd kutatóállomáson, míg a szovjetek a Mimijén. Ezeket a kísérleteiket azonban a ha­jtódik kontinens viszonylag ..meleg”, laza részein, nem pedig a nagy gleccserekben végezték. A Nárcisz Barkov kandi ­dátus vezette geológus expe­díció tagjai között ott vol­tok a Leningrádi Bányásza- li Intézet szakemberei is. Ök dolgozták ki a különle­gesen hideg közegben is használható ötletes, kom­pakt termoelektromos fúró- berendezést. A szerkezetet egy tíz méter magas akna­toronnyal ellátott házikóra szerették. A villamos fűtésű fúrófej gyűrű alakú rést vág a jégbe. Középén egy 120 milliméter átmérőjű jegosz- lop marad fenn. A jégosz­lopot speciális szerkezet idő­ről időre elvágja és a. fel­színre juttatja. Az eddig fel­színre hozott legidősebb minta kora körülbelül 14 ezer év. A jégmintákban rejlő ér­dekes vizsgalati objektum a történelem előtti korokból származó levegő. A nagy nyomás alatt bu­borékok alakjában beszoruli levegő már 1öbb ezer éve szunnyad a jég pórusaiban. A konzervált levegőnek a jégoszlopbol való kiválasz­tása és összetételének meg­határozása már nem lesz nehéz feladat. A KÉMIKUSOK, a bioló­gusok, a fizikusok es meteo­rológusok a valamennyi mintában előforduló idegen eredetű zárványok vizsgála- tától várnak sokat. Találtak már radioaktív csapadékot, kozmikus eredetű port, nagy erejű vulkanikus kitörések nyomait, valamint növények­től és mikroorganizmusok­tól származó spórákat is. A glaciológusok hűtőgépeikben naturális és felolvasztott, majd részben bepárolt min­tákat is szállítottak. I velők munkaköri kötelessé­gei változatlanul korülhatá- rolatlanok. Gyakran az ira- tjyi ló-szervező munká tói kezdve — megfelelő segítő­társak híján — egészen a plakát festésig terjed a mű­velődési házak igazgatóinak munkaköre. De vajon reális követelmény-e ez havi két­ezer forint körüli fizetésért, ami a pillanatnyi országos atlag? A negyedik: a magas­ra szabott bevételi tervek a népművelőket gyakran sajat igényeikkel szemben is meg­alkuvásra késztetik. Ebben az esetben egyébként is je­lentkezik az a belső ellent­mondás: komolyabb bevétett csak nagyobb befektetéssel, esztétikus, jól felszerelt, kor­szerű intézményekben tud produkálni egy igazgató. Ezek a feltételek azonban csak nagyon kevés helyen ta­lálhatók meg. S végül, ami szintén nem elhanyagolható tényező: a népművelők falu­si letelepedését nem segítik — tisztelet a tóvételnek — a helyi szervek a különböző szociális juttatások révén sem. Tény. hogy a falura költöző értelmiségiek közül a népművelők juthatnak leg­utoljára lakáshoz, ugyanak­kor, amikor a többszörös jö­vedelmi lehetőségekkel ren­delkező orvost kész lakással várják a falvak. Meg a peda­gógusokat megillető lakásépí­tési kölcsönből is csak elvét­ve részesülhetnek. A tiszteletdíjas népműve­lők esetében, ha más csopor­tosításban es mas mértékben is nagyreszt ugyanilyen prob­lémákkal találkozhatunk. Pe­dig számuk nem jélentekte- len: országosan a művelődé­si házak vezetőinek közel kétharmada es a könyvtáro­soknak több mint kétharma­da tisztéletdijért végzi na­gyon fontos munkáját. Nem véletlen, hogy a pedagógusok nem szívesen vállalják a tiszteletdíjas népművelő fel­adatkörét, mert azzal — né­hány száz forintos tisztelet- dijert — olyan gondot és fe­lelősseget vesznek a nyakuk­ba, amely meghatározza egyen], sőt családi életüket is, mivel falun népmüvelni igazan csak az esti órákban lehel. Ugyanakkor sem er­kölcsi, sem anyagi megbecsü­lést nem kapnak olyan mér­tekben — ellenszolgáltatás­ként —, ami egyáltalán von­zóvá tehetné számukra a fa­lusi kulturális munkát. Annak érdekében, hogy a fiatol népművelők és köny. - torosok szívesebben vállal­ják a faluhoz kötődő hivatá­sukat, változtatni kellene társadalmi helyzetükön, meg­becsülésükön. Szükséges len­ne számukra olyan kedvez­mények bevezetése, amelye­ket más értelmiségi kategó­riákba tartozók kapnak álla­munktól falusi munkahelyük elfoglalásakor. f 11 én.v : a társadalmi es gazdasági fejlődés te­remtette új lehetőségek nemcsak az emberrel, hanem annak művelődésével szem­ben is új követelményeket támasztanak. Az új feladato­kat azonban csupán a régi tudás birtokában megoldani már nem lehet. Csak a folya­matos tudásszerzés biztosít­hatja, hogy lépést tudjunk tartani a gyors és egyre fo­kozódó ütemű fejlődéssel. Ehhez azonban megfelelően képzett, munkájukat hiva­tásnak érző népművelők kel­lenek. Ey ay igény viszont szü kségszerüen megköveteli nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülésüket, azt. hogy népművelőnek lenni érde­mes legyen. Népművelő a falun

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents