Észak-Magyarország, 1971. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-11 / 136. szám

1971, június TI.; péntek OSZAK-MAGYAROKSZÄG 3 ' Műszaki fejlesztés a Diósgyőri Papírgyárban A Papíripari Vállalat, 1159 esztendős diósgyőri gyárcgy- ffS® közel 30 lajtu papírt «szít, azonkívül cukrászt ál­akat, sajtdobozokat, torta- rátéteket, tejespalack záró- áorongokat. Innen kerülnek a kártya alappapírjai, de a. bankjegypapirok, rájzpa- P|r°k, hanglemezborító "papi­tok és a könyvborító papi­ak is. Mint Belley Imre •Sazgató elmondotta, az idén 60 millió forint értékben tiltanak elő termékeket. 8— 0 ezer tonna papírt, illetve Papírterméket. Idei terve­it nyereségek 16 millió fo- llr>t. a Diósgyőri Papírgyár ®; vállalat 19 gyáregysége közül az első negyedévben — értékelés szerint — az el- So három helyezett közölt '’an. A gyár 460 dolgozója brigádban vesz részt a ^Oria lista munka verseny­ben Az idén nagy gondol, ’ for- öilanak a műszaki i'éjlesz- tosre, de a szociális létesil- niények bővítésére is. 1970 szeptemberében kezdték -meg eSy új üzemcsarnok építé­sét, amelynek a munkálatai már befejezés előtt állnak, s amelyben elhelyezik azt a Papírgyártó gépet, amelyet a ti gusztus elején szándékoz­lak üzembe állítani. A/,1 el­képzelések szerint ezzel, a géppel az idén még 400—300 tonna papírt állítanak elő. Vz új üzemcsarnok és a gép értéke több mint 20 millió torint. Az új üzemcsarnok pP'tése jelenleg még tart. Az 1100 négyzetméter alapterü- totü csarnokot előre gyártott elemekből állították össze. A toüszaki, fejlesztés keretébe tartozik, hogy az idén is tointegy másfél millió forin­tot fordítanak kisgépest tésre, toleg az anyagmozgatás meg­könnyítésére. A gyár dolgozóinak a fele Pő. a szociális létesítmények bővítésénél ezt messzeme­nően figyelembe veszik. A toásodik fél évben kerül sor Vasutas dolgozók panasza (Tudósítónktól.) A .május 23-án életbe lé­pő menetrend-változás óta a miskolci vasúti csomóponton szolgálatot teljesítő forgalmi és vontatási dolgozók a Sze­rencs, Sátoraljaújhely vonal- részről, valamint a Mezőzom- bor, Tárcái, Tokaj, Görög­szállás vonalszakaszokról igen költségesen utaznak. Ha nem akarnak két-három óra. ké­séssel beutazni a munka­helyre, vagy visszatérni az otthonukba, kénytelenek a reggel és este közlekedő Lil­lafüred expresszre saját költ­ségükön 6 forintos hely je­gyet váltani. A MÁV a|jiely- ■íegyek megtérítésében eddig nem intézkedett, jóllehet, a kiküldetéses költség megtérí­téséhez hasonlóan, a menet­rend-változtatással egyidejű­leg erről is rendelkeznie kel- j lett volna. A dolgozók a vasút felső Vezetéséhez fordullak kére­lemmel, hogy bérletjegyükre olyan engedélyt írjanak rá, amellyel a expressz vonaton az ülőhely elfoglalása nélkül, a hely jegy váltás mellőzésével is utazhassanak. A vonaton­ként utazó 30—35 vasutas a kocsik folyosóin, a peronon is elférne, s télen azt is meg lehetne tenni, hogy külön fülkét bocsátanának a ren- ó-l kezesükre. Sajnos, a vas­utasok a mai napig erre a kérésre még csak választ sem kaptak. A MAV-nál suk gondot okoz a létszámhiány, ,íái ká­derutánpótlás. E vonatkozás­ban is segítene egy kevés fi­gyelmesség, s a kicsit ..gyor­sabb intézkedés.' Kovács Gyula Képünkön a meg épülőben le\ ö üj üzemcsarnok és a szc rclcs alatt álló papírgyártó gép látható Szabados György felv. a női öltöző bővítésére, fej­lesztésére. A gyárban ugyan már . működik egy óvoda, azonban közel hárommillió forintos beruházással au­— Balra akarok kanya­rodni, kiteszem az irányjel­zőt, beállók középre, s erre hátulról beleszalad a teher­autó a kocsimba ... — Belső sávon mentem a FIAT-tál. Balra egy utcába akartam bekanyarodni, míg várok, hogy a szembe jövők elhaladjanak, hátulról ne- kemütközik egy személyko­csi .’.. A hoc ni (éhezhet is! Hasonló baleset történt ta­valy, amikor egy városi busz ütközött neki egy bekanya- rodásra váró, középen álló kis kocsinak. Koccanások, többé-ikevésbé szerencsés kimenetelű össze­ütközések tömegei, mert a gépkocsivezetők jó része nem számít rá, bogy az előtte, kö­zépen haladó kocsi le is fé­kezhet, balra kanyarodhat. Erről a figyelmetlenségről akartam írni, s konkrét pél­dákat kerestem hozzá az idei karambolok közt. Az egyes esetek áttanulmányo­zása azonban nagyon lehan­goló. Kitűnik, hogy egyelő­re örülhetünk annak, ha nem sértenék meg olyan so­kan a KRESZ-t a legele­mibb dolgokban. Azt hihetne az ember, gyerekes dolog lenne a gép­kocsivezetőket és a közleke­désben részt vevőket arra figyelmeztetni, hogyha bal­ra akarnak kanyarodni, előbb el kell engedni a há­tulról és a szemben szabá­lyosan haladót. Sajnos erről is beszélni kell. íme a szomorú I bizony­ság: Vészéi} hen a szembe jövő is! Május 13. Miskolc, Szent- Péteri kapui út. Dobóczki Mihály motor biciklijével nagy ívben balra kanyaro­dik, s elüti a vele szemben | szabályosan közlekedő B I István kerékpárost. Szeren­csére könnyebb' sérülés iör- I lénl csak. gusztusban hozzákezdenek egy új, 50 gyermek részére szolgáló óvoda építéséhez, melyet a jövő év tavaszán fejeznek be. Május 14. A szerencsi úton lovas kocsival halad Szabó Kálmán nyugdíjas és felesége. Az út jobb olda­láról balra kanyarodik, nem ügyelve rá, hogy háta mö­gött jön Sz. Zoltán motorke­rékpáron. A motoros bele-, szalad a kanyarodó kocsiba, Szabó Kálmánmé súlyosan megsérül, a motoros és uta­sa könnyebben. Május 19. Baktaikéken Szalkó Bálint traktoros von­tatójával, irányjelzés nélkül balra kanyarodik, s összeüt­közik a mögötte haladó mo­torral, amelyen egy házas­pár ül. Május 33. Miskolcon a Polli Sándor utcán figyel­metlenül balra kanyarodik Ruttkay András, összeütkö­zik a szembe jövő motorke­rékpárral, amelyen szintén egy házaspár ült. A fiérj sé­rüléseibe belehalt, a feleség és a kerékpáros súlyosan megsérült. Május 35. Szerencs külte­rületén Pandák Gyula balra kanyarodott tehergépkocsi­val. s nem adta meg az el­sőbbséget a vele szemben szabályosan haladó motoros­nak, Takács látván 18 éves ipari tanulónak. A fiú az összeütközés következtében életét vesztette. Ha mén i(í tartunk? Egy hónap alatt, öt sérü­léssel, sőt halállal végződő baleset, a balra kanyarodás szabályainak durva megsér­tése miatt. Ezek azok az ese­tek, amikor a gépkocsi ve­zetőjét feltétlenül újabb KRESZ-vizsgára kellene uta­sítani, hogy jogosítványát to­vább használhassa. Ezek azok az eseték, ame­lyek újra figyelmeztetnek rá, milyen veszélyt jelentenék a forgalomra, a biztonságos közlekedésre azok a kerék­párosok, lovas, kocsisok, akik egyáltalán nem jártasak a KRESZ-ben. A balra kanyarodásból az említetteken tűi még szá­Az idei esztendő eddig na­gyon nyugalmas volt „vizes” szemszögből nézve. Nagyobb árvizek és belvizek nem tel­ték próbára a vízügyi szol­gálatot. Az Eszakmagyarországi Vízügyi Igazgatóság c „csendes” időszakban is i gondolt az árvíz- és bel­vízvédelem apparátusá­nak további megerősíté­sére. Az elmúlt évi és az előző árvizek idején nagy szolgá­latot tettelv az igazgatóság AKSZ (Árvízvédelmi Ké­szenléti Szolgálat) részlegei és a BKSZ (Belvízvédelmi Ké­szenléti Szolgálat) egysége. A tiszapalkonyai és a tokaji i nagy, gépesített AKSZ, vala­mint a tarnamérai AKSZ könnyürészleg és a tokaji BKSZ több esetben már az ország más részein, sőt, kül­földön is hatalmas segítsé­get nyújtott a támadó vizek • elleni harcban. A közelmúltban két; újabb j ilyen gépesített, gyorsan mozgó árvízvédelmi egységet szerveztek megyénkben. Az Encsen létesített új ÁKSZ-osztag a Hernád. a sárospataki ÁKSZ pe­dig a Bodrogköz és egyúttal a Ttonyva men­ti területek biztonságát növeli esetleges árvíz mos osszeűtkozes keletke­zett, ahol csak anyagi kár van, nem sérült meg senki. Ez utóbbi azonban legtöbb­ször csak a véletlen műve. Egyelőre jo lesz bevésni azt- hogyha valaki balra akar kanyarodni, nézzen hátra is, de lehetőleg előre is, a szembe jövő forgalom­ra. Ha pedig csak itt tar­tunk, akkor ne csodálkozzunk rajta, ha eltapossák a kö­zépre beálló, balra kanya- ] rodni szándékozót. Ezt a sza- 1 bályt a következőkben ok­tatja még néhány összetört gépkocsi példája. idején. A régi éá az új gépesített osztagok kétnapos árvízvé­delmi gyakorlatot is tartot­tak. A „csendes” időszakban rendezett próba kitűnően si­került, az osztagok óramű pontossággal működtek. A PELT ELŐTT fáradtan, ernyedten, vagy türelmetle­nül várakozók felfigyelnek. Az addig szerényen álldogá­ló 38 év körüli férfi így szól az eladóhoz: — Kérem, legyen szíves beállítani a mérleget. Egy dekát „siet”. Az eladó már-már fölé­nyesen kioktatná az okve- tetlenkedőt, de a fürge fő­nök leinti.: — Pszt! Népi ellenőr — súgja és • látszólag zavartan magyarázza, hogy ugyebár, teljesen érthetetlen, hiszen a mérleget az előbb túrázták ki. — Lehet — mosolyog el­nézően dr. Tőkei Lajos, s megjegyzi —, a „siető” mér­leg segítségével önök meg­károsítják a vevőt. Az esetről nem készül jegyzőkönyv s ivem készül feljegyzés a NEB-nek, Tőkei Lajos alapelve; meggyőzni, meggyőzni, meggyőzni... Az ember elgondolja, ha sokezer ember tenne így, figyelmez­tetne a kis hibáknál, ez na­gyon sokszor elejét venne sok visszaélésnek, s talán nagy bűnöknek is. Dr. Tőkei Lajos valaha kis tanyavilágban ismerte meg az életet. Már gyermek­korában is vonzódott a moz­galmi munkához; így lett uttörövezető. Részt vett a tsz szervezésében, dolgozott - a községi tanácson vb-titkár- ként, volt KISZ-titkár, s most a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság párt- alapszerveinek csüestítkára. Igaz, ezt társadalmi munká­ban végzi, mert hivatalos beosztása; jogtanácsos. Dr. Tökei Lajos 1956-ban került az erdőgazdasághoz. Két év múlva — az itt vég­zett politikai és társadalmi megbízatás mellett — vál­elliárifoUálí a feltétele­zett veszélyt, kipróbálták az új gépeket, begyako­rolták az új védelmi technológiákat. A két; új ÁKSZ-osztag tagjai is kitűnően vizsgáztak a gya­korlaton. lalta a népi ellenőri megbí­zatást is. — 1959-ben vettem részt az első jelentősebb vizsgá­latban. A MIK-nél ellen­őriztük a panaszok, a bead­ványok intézését. Mi volt a legérdekesebb munkám? Az, amikor ugyancsak a pana­szokat: és beadványokat vizs­gáltuk, a gázműnél, vala­mint a vízműnél. Egy-egy egységnél 3—4000 panaszt kellett végignézni és elemez­ni, hogy megfelelően intéz­kedtek-e. Ezekből kellett ál­talános következteléseket le­vonni. Mi volt a tapasztala­tunk? Igen sok a szolgálta­tásra vonatkozó panasz. De láttuk mögötte azt az erő­feszítést is, amelyet mind a két vállalat végzett. Es öiümmel tapasztaltuk az utóellenőrzésnél, hogy a vizsgálatnak volt hatasa, sok javaslatot megfogadtak, intézkedtek. Tőkei elvtárs a mindenna­pi munkája, a társadalmi feladatok végzése mellett el­végezte a jogot, s így lett. közgazdászból jogtanácsos. Azt mondja, hogy ezek a népi ellenőrzések, vizsgála­tok az ő számára is sokat jelentenek. Sok embert meg­ismert, sok új tapasztalattal meggazdagodva tér vissza a saját munkaterületére, ahol hasznosítani tudja a tapasz­talatokat. A NÉPI ELLENOKI mun­ka sok fáradsággal, sok sza­badidő feláldozásával jár. Az erdőgazdaság csúcstitkára mégis vállalja ezt. — A népi ellenőri munka már hozzátartozik az életem­hez. Szívesen végzem ezt a munkát, mert tudom, hogy segíthetek vele, s tudom, hogy ez az általános emberi haladást, a szocialista er­kölcs erősödését szolgálja. (Csorba) Adaitaovics Ilona 4 II legfontosabb: az egészség! 4 levegő szennyezettsége világjelenseg, az elle­ne indított mozgalom is világméreteket ölt. Kü­lönféle bizottságok, kutatók, tudós professzorok munkál­kodnak azon, miként tisztít­sák meg a nagyvárosok mér­ges gázokkal, füsttel telített levegőjét, hogyan állíthatnék helyre a természet, immár megbomló egyensúlyát. Köz­vetlen környezetünkben sa­ját magunkon is érezzük ezt a problémát. A mai kor emberét: ezernyi külső hatás éri, melyek mind károsak szervezetére, idegrendszeré­re. Az idegesítő zaj néha már-már elviselhetetlenné váló decibelei a járművek szaporodásával együtt foko­zódnak, s bár a legkülönfélébb típusú, új gépkocsik kerül­nek forgalomba, elsősorban a nagy autógyárak egymás­közti versengése következté­ben, a konstruktőrök ma még kevés gondot fordíta­nak rá: olyan gépkocsikat tervezzenek és gyártsanak, amelyek nem szennyezik to­vább a nagyvarosok amúgy is egészségtelen levegőjét. A gépkocsikból eltávozó mérges gáz annyi tragédiá­hoz vezetett már! Emlék­szünk esetekre- valaki gép­kocsiját járatta, s közben magára zárta a garázsajtót. Mire észrevették, mar hatott volt... Gyermekek, felnőttek tragikus halálesetéről tudunk a városban történtek kap­csán is. A levegő szennye­zettségét műszerekkel mérő kutatók egyebek között ki­mutatják, s adatokkal bizo­nyítják: nagyon sok benne a járművektől, elsősorban a kétütemű járművekből szár­mazó szénmonoxid. Hova­tovább oda jutunk, mintha valamennyien egy nagy ga­rázsban élnénk, melyre köz­ben rázárták az ajtót.,. H allottunk róla, hogy egyes városokba már be sem engedik a két­ütemű jármüveket és inten­zív védekezés folyik a négy­ütemű járművekből eltávo­zó mérgesgáz ellen is. Mert a hibás, nem kellően beállí­tott négyütemű jármű is legalább annyi kárt okoz, mint egy dúsított keverék­kel járó motorkerékpár. Mindezen felül a tulajdonos számára dupla költséggel jár, mert nagyobb az üzem­anyagfogyasztás. erőtelje­sebb a kopás, több a meg­hibásodási lehetőség — de ez a téma, már a szerelők, a szakemberek érdeklődési kö­rébe tartozik. Maradjunk a levegő szennyezettségénél. Abban a világméretekben folyó küzdelemben, mely egészségünk érdekében a le­vegő tisztaságáért folyik, ta­lán eltörpül a XVl-os Autó­javító Vállalat 3-as számú üzemegységében egy zömmel KISZ-tagokböl álló kollek­tíva ötlete és javaslata.' A kezdeményezést mégis nagy­ra becsüljük és követendő­nek tartjuk. Egy televíziós műsor kapcsán, mely a nagyvárosok levegőszennye­zettségével foglalkozott — támadt az ötletük: ha .a szo­kásos revíziók, műszála szemlék közé a füstgáz- elemzést is beiktatnák, sok hibás gépjárművet kiszűrné­nek, kevesebb mérgező ha­tású szénmonoxid távozna a levegőbe. A lelkes KISZ-fia- talok röpgyűlésen dolgozták ki elképzelésüket — vállal­va, hogy' éppen a probléma társadalmi hatására való te­kintettel ezeket a vizsgálato­kat díjtalanul elvégeznék. I n nnyit az ötletről, me- lyet feltétlenül érde­mesnek tartunk, hogy' lapunkban is felhívjuk az il­letékesek figyelmét: minden kezdeményezést, ' minden gondolatot fel kell karolni, ami a levegő tisztaságának visszaállításával kapcsolatos. Mindannyian egy nagy ga­rázsban élünk. Ki kell tár­ni az ajtaját, hogy friss le­vegő tóduljon he O. M. Kanyarodás balra Egy ember a népi ellenőrzésről Uj gépesített árvízvédelmi egységek Encsen és Patakon /

Next

/
Thumbnails
Contents