Észak-Magyarország, 1971. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-09 / 134. szám

juntos 9., sreHo ?$7 AX - MA GY A RÖRSZAO 3 O *• S a rr 0 r • Születőben az új kollektív szerződések — Hogyan lehet könnyen meggazdagodni? — A ®»nyos oJ ú kérdés a Boraod Megyei Népi Ellenőrzési Bi- 2ottságon hangzik el. — Felkészültem a válasz­ai — mondja az elnökhelyet­tes, s dossziék, vizsgálati Miyagok halmazát teríti az Asztalkára. Sok panasz érkezett a va1- *«i tsz elnökére: sorozatosan Megsérti az írott és az irat- tett törvényeket, szabályo­sai. Es a vizsgálati anyag „be­szel". Az alkotmány minden dol- Sozonak biztosítja a pihenés­hez, az üdüléshez való jogot. 'iA vizsgálat megállapította ~~ olvashatjuk —, hogy a tsz önökének és 67 tagnak 43 ezer 918 forintot fizet­ek ki szabadság megváltása '■'men. A tsz elnöke ilyen ci­cién. 6000 forintot vett fel... Kifogásolható az is, hogy a tsz elnöke a vezetőségi ta­tok részére megszavazott évi 'Ooo forint tiszteletdíjat is felvette. Véleményünk sze­rint a fixfizetéses tsz-elnököt ez nem illette meg.” Az OTT irányelveiben a tsz-ein öltök prémiumának Taxim urna a fizetés 60 szá- Mléka lehet. Az elnök 56 szá­zalékos prémiumot vett fel. Az utakra saját Volgáját használja. A tagsággal meg­szavaztatta, hogy a kilomé­terenként kifizethető 80 fii— I érrel szemben — elszámol­hatja az üzemanyagot is. S ez 12 ezer 202 forintoi; tesz hi. Mintha csak végszóra tör­tenne: vaskos irat érkezik a KNEB-töl. Üjabb bejelente­tek a tsz-eJnök étien. Elég egy idézet: „alig használt ^’olga és egy jó karban levő Moszkvics díszíti az udvarát”. "Egyik barátja kérésére Volkswagent vétetett a tsz- Aaei.” Es újabban havonta 3 l5"tét- forint útiáilalányt számít tel a közösségnek saját Vol­gája. után. Az elnök mindennek hiva­talos látszatát akarja adni: Megszavaztatja a tagsággal, diggetlenül attól, hogy az s?-abályos, vagy szabályelle­nes. A tagság nagyrcsze pe­stig nem ismeri a .jogi, s egyéb szabályokat... A Sajőszentpéteri Vegyes- ’Pári Szövetkezet már egyszer szerepelt ország-világ előtt. (A már nyugdíjba jnent el­nök egy sor új termékre újí- 'Ási dijat, összesen 120 ezer forintot vett fel. A szakem­berek szerint több tízezer forintot, jogtalanul.) Most a ktsz isméi „szere­pel”. M. F.-t a Miskolci Járás- bíróság csalás, sikkasztás, ár­drágítás, magánokira thami- ®itás büntette miatt 3 évi te.abadságvesztésre ítélte, s öt 6vre eltiltotta a közügyektől. A büntetés letöltése után az Tilftett ktsz-ben jelent meg, Ahol a poroltó készülékek el- 'enöitesével bízták meg. M. a ktsz vezetőinek tudtá­val — a Mezőkeresztesi A.FÉsZ-szel másodállásra kő- tett szerződést. Elutazik va- fAhová a ktsz megbízásából, ngyanalokor elintézi az áfész dgyeil is. A ktsz-nek a sajár bocsijáért; felszámolja az en­gedélyezett, Idlométerenkénli "0 fillért, de áz áfész-tói ha- ri átalányban ötezer forintoi óméi fel! Az áfész két veze­tője a NEB-hez küldött iga­zolásban ezt írja: „A neve­tett havi utazása saját kocsi - val 8—io ezer kijpméterre ,'*helö.” Mikor utazott M. f- havonta ennyit? lia az Afész-nek ilyen sokat dolgo­sát, mikor lett valamit a Ktsz-nek? M a ktsz-nél 2100 forint fizetést kapott. Az 1969. jú­nius 13-i pénztári tétel sze­rint: májusban a ktsz érde­kében hat utazást, s állítólag >080 kilométert lett meg. Ezért 2557 forintoi vett fel. A következő hónapban 2809 forint az útiköltség. A leg­több út egybevág, s valójá­ban. egy-egy utat két helyen számol el. Vannak képtelen­sége1!-:. Az elszámolás szerinl — 9 óra megszakítással — 57 órán keresztül utazik M. és 1465 kilométert tesz meg. A ktsz a költséget minden további nélkül ki is fizeti. Senkinek eszébe sem jut, hogy mikor tárgyal, alszik, ha folyton úton van? M. a Mezőkeresztesi Á-FÉSZ-tói ügynöki dijat is kap. 1968-ban tíz hónap alatt 44 ezer, a következő évben hét hónap alatt 43 ezer 700 forintot veit fel — hozzászá­mítva a havonkénti Ötezer forint útiátalányt., amelyet még akkor is felszed, ami­kor két hónapon keresztül egyáltalán nem végez ügynö­ki munkát. Az SZTK-ellen- őrzés felfedi; táppénzcsalást is elkövet, aminek révén 6528 forintot vesz fel. Az áfész megindítja ugyan az eljárást, de az később abbamarad. A ktsz és az áfész vezetői elfelejtettek utána nézni, ki­nek a kezére bíznak értéke­ket, lehetőségeket. Az áfész vezetői később gyanút fog­nak, erkölcsi bizonyítványt kérnek, de .sohasem kapják meg. A ktsz új elnöke pedig arra hivatkozik, hogy az el­nök szuverén, joga, kit alkal­maz, és az OKISZ rendelke­zések néni írják elő az üzlet­szerző esetében az erkölcsi mérlegelést. Hm. Hát min­denre utasítás kell? Nem tű­nik fel, hogy M. F. havi jö­vedelme — szabálytalanul — a 14—15 ezer forintot is el­éri ? M. F.-et az áfész mellék- foglalkozásra leérte. Sem itt, sem ott nem gondoltaik rá, hogy az ügynökösködést nem lehet munkaidő után csinálni, hanem csali munkaidőben, igy az másodállás lehet. Így pedig M. F. csak maximum 50 százalékát vehette volna fel megállapított bértételnek. A lakosságnak nagy szük­sége van különféle javítá­sokra, szolgáltatásokra. így kapott engedélyt a munka­idő utáni kisipari tevékeny­ség folytatására a Miskolci Építőipari Vállalat két épí­tésvezetője és egy brigádve- zétője. A , NEB-anyagban erdekes esetek szerepelnek róluk. A totó-lottó kirendeltség pél­dául megegyezik a vállalattal egy tisztes összegű munká­ban. Ezt jegyzőkönyvben is lerögzítik. A kirendeltség azonban hamarosan levelet kap a vállalattól, hogy kapa­citás hiányában a .munkát nem tudja elvégezni. Baj nincs, mert S. L. építésvezető közli, hogy' mint kisipar-ős, elvégzi a munkát. Pontosab­ban végezteti. Hogy kivel, nem tudni, csak itt és másutt a számlák jelzik a segéd- és a szakmunkások bérét. A dol­gozókat egyébként az SZTK- ba is „elfelejtették" bejelen­teni. A vállalata „kisiparosok” az évi több százezer forintos munlcából csak jelentéktelen értéket végeztek a lakosság­nak, A NEB-jelentés joggal állapítja meg: „S. L. és M. L>. esetében összeegyeztethe­tetlen a magánkisipari tevé­kenység, a Miskolci Építő­ipari Vállalatnál betöltött munkakörrel. Társadalmunkban akadnak olyanok, akikből alkalom esetén gátlástalan meggazda­godási vágy tör elő, s olykor korábbi, tisztes életükkel el­lentétes életformát teremte­nek, vagy akarnak megte­remteni. Az esetek kísérője­lenségei, vagy előidéző okai: a rossz ellenőrzés, a törvé­nyes rendelkezések be nem tartása, a nagyfokú felelőt- j lenség, s egyes emberek ve­zetésre való alkalmatlansága. A társadalmi tulajdon vám- ; szedőil, a munka nélkül gaz­dagodókai a társadalom ere­jével, közös összefogással le- | bel; és kell megfékezni. Csorba Barnabás A vállalati középtávú ter­vekkel egyidöben készülnek az új, ezúttal már öt eszten­dőre — tehát a IV. ötéves terv egész időtartamára — szóló kollektív szerződések. Borsod megyében csaknem 150 önálló kollektiv szerző­dés készül, s természetesen valamennyivel szemben alap. vető követelmény, hogy szo­rosan kapcsolódjon a követ­kező évek gazdasági célkitű­zéseihez. A vállalati alkot­mányok hivatása, hogy rög­zítsék azokat a ..játékszabá­lyokat”, amelyek lehetővé te­szik a gazdasági tervek való­ra váltását, a másik oldalról pedig határozzanak a válla­latok jövedelemelosztási rendszeréről. a követendő bérpolitikáról es a különféle juttatásokról is. JNagyobb felelőssé«! Az öt évre szóló kollektív szerződések elkészítése a ko­rábbinál is nagyobb felelős­séget. igen alapos előkészítő munkát követelt meg a vál­lalati szakszervezeti szervek­től és a gazdasági vezetőktől. A munka az előző szerződé­sek tapasztalatainak elem­zésével kezdődött. A gazda­sági vezetők beszámoltak a szakszerv ezeti t a n á csokna k, A láncos vonszolóval ellátóit frontokon a. géptér kiképzése házi ősit,ja a maróhenger Min­tását. Képünk egy ilyen munkáról készült Edelényben. a XV. József és Kiss József vastám előfeszítést végez számú fronton, ahol Gál Foto: Kacsó József. Gondolatok a batáridőről A XEKVGAZDAJLKODAS- SAL> terjedt el, s lett napja­ink divatos kifejezése a ha­táridő. A szó mindig ugyan­azt jelenti, ha hallom, mégis mindig más jut róla eszembe. Attól függően, hogy ki, vagy kik mondják. Ha kohászok, gépipari üzemek dolgozói em­legetik, általában arról van szó, hogy bizonyos feladatot az előre meghatározott idő előtt; elvégeznek. Ha viszont az építőiparral kapcsolatban hallom azt a kifejezést — kevés kivételtől eltekintve —, a téma a határidő „csúszá­sa”, vágyik az, hogy nem vé­geznek az élőre meghatáro­zott időre a munkával. Hogy más példát, ne említ­sek, Özdon az elmúlt; év ele­jén kezdték meg házgyári elemekből az építkezést. Az első 120 családos épületet szeptemberben kellett volna átadni, de csak december­ben és januárban költözhet­tek be a lakók. A második, 286 családos lakóház átadási határideje december volt, de még a mai napig sem készül­ték el vele. A lakáskérdés pedig nagyon érzékeny téma manapság. Egyik elkeseredett ózdi panaszosunk, B. J.-né például a következőképpen fogalmazta meg: „Nem tu­dom, meddig tart még ez a huzavona, meddig hagyjál:, hogy a dolgozók szükséglaká­sokban sínylődjenek. Ügy tűnik, hogy az illetékeselvnek nem érdekük, hogy csaknem háromszáz család végre ott­honra találjon. Ki a felelős ezért?” — kérdezi. A panaszos leveleiből a továbbiakban kiderül, hogy elsősorban a városi tanács illetékeseit hibáztatja. Alig hiszem azonban, hogy ők len­nének felelősek a határidő csúszásáért. Sőt, úgy gondo­lom, nem kis gondtol szaba­dulnának meg, ha végre megoldódna a csaknem há­romszáz család lakáshelyzete, ami miatt nap mint nap in­gerült ügyfélek kopogtatnak be hozzájuk. KI AKKOR a felelős? Ma­gam is gyakran elmegyek az építkezés telephelye mellett:. Nem ritka látvány, hogy egy dolgozó fúr, farag, reszel, másik három pedig nézi. El­lenőrzik, hogy jól dolgozik-e az az egy. (Ügy tűnik, a mi­nőségi ellenőrzés megoldott, az átadott épület vaskos, több dossziét kitöltő hiánylistája miatt mégis jobb, ha most nem beszélünk a munka mi­nőségéről.) Könnyű megálla­pítani tehát, hogy baj van a munka intenzitásával. De ha ezt tudjuk, márpedig a vál­lalat illetékes vezetői előtt sem lehet titok, miért nem intézkednek, hiszen az új gazdasági mechanizmus foko­zott lehetőségeket biztosit az anyagi ösztönzésre, ugyanak­kor a fegyelmezésre, á szank­ciók alkalmazására. Ez a kérdés sem olyan egyszerű. Jól tudjuk, hogy több iparágban — általában ott, ahol munkaerőhiánnyal küzdenek —, nagyon meg­gondoltan, s „finoman”, elné­zően kell a dolgozókkal bán­ni. A sértett emberek veszik a kalapjukat, továbbállnak, más, nyugodalmasabb mun­kahelyet keresnek. Ezzel pe­dig tovább nő a munkaerő- hiány. Nem egy tv-riporton „meghatódhattunk”, amikor a lemawidás miatt felelősségre vont gazdasági vezetők egy­szerűen a munkaerőhiányra hárították a felelősséget. Va­ló igaz, hogy ezer ember he­lyett hatszázzal ugyanazt a feladatot nem könnyű, s nem is lehet elvégezni. Magától kívánkozik azonban a- kér­dés: hod van a hiányzó mun­kaerő? Kétségtelen sokat beszé­lünk, s írunk a nKmkaeró- vandorlásról. Nem kis gon­dot okoz ez a (nemkívánatos jelenség a gazdálkodó egysé­gek életében. Meg kell azonban jegyezni, hogy a vándormadarak aránya a be­csületesen dolgozó törzsgár­da tagok mellett, elenyésző, s nem ez a jellemző. Tudvale­vő az is, hogy hazánkban munka nélkül nem lehet megélni. A vándormadarak is dolgoznak valahol, még ha gyakran változtatják is he­lyüket, Az egyes helyeken krónikussá váló munkaerő­hiányból okszei-üen az követ­kezne, hogy más vállalatok­nál a szükségesnél több dol­gozót foglalkoztatnak. Ez ■sem lehet viszont jellemző, hiszen erre ügyelnek a szi­gorú gazdasági szabályzók. HOC VAN akkor a hiányzó munkaerő? Egyetlen megol­dás lehetséges. Országos szinten nincs aranyban a meglevő munkaerő és a ter­vezett létszám. Még álékor sem, ha a helyi adottságok miatt néhol gond elsősorban a nők elhelyezkedése. A mérleg kibillent egyensúlyá­ból. s a vándormadarak elő­szeretettel élnek vissza a le­hetőségekkel, s hoznak nehéz helyzetbe nem egy vállalatot, köztük a/, építőipart is. Köz­ponti intézkedésekkel lehet­ne. s kellene a mérleg egyen­súlyát biztosítani, ennek szükségességére figyelmeztet a IV. ötéves terv előttünk álló lakásprogramja is, me­lyet állandó határidőcsúszá­sokkal nem lehet megvalósi- tani. Tolh Isi van szakszervezeti bizottságok­nak a kollektív szerződések végrehajtásáról, majd a be­számolókat a szakszervezeti testületek véleményével együtt széles körű vitára bo­csátották. A beszámolók vi­tája jó alkalom volt a dolgo­zók észrevételeinek, javasla­tainak összegyűjtésére, s mint a tapasztalatok mulat­ják, a dolgozók általában él­tek is az alkalommal. Az Ózdi Kohászati Üzemekben például mintegy, ezerötszázan tettek észrevételt, vagy ja­vaslatot a kollektív szerző­déssel kapcsolatban. Igen ak­tívak voltak a viták sok más vállalatnál is. A javaslatok es észrevételek mintegy 30— 40 százaléka közvetlenül is alkalmas az új kollektív szer­ződésekbe való beépítésre. Az ösztönzés rendszeréről A javaslatok tetemes há­nyada az anyagi ösztönzés rendszerével volt kapcsolatos. A dolgozok a kereseten igaz­ságos differenciálása, a va­lóban ösztönző prémiumfel­tételek kialakítása, .a törzs­gárda fokozott megbecsülé­se melleit érvelték. Sok szó esett azonban a béren kívüli juttatásokról Is: elsősorban a lakásépítési hozzájárulás ki­szélesítését szorgalmaztak a hozzászólók. Feltétlenül szólni kell az olyan javaslatokról is, ame­lyek ugyan nem tartoznak szorosan a kollektiv szerző­dések témakörébe, de a min­dennapi munka során még­is figyelmet érdemelnek. A kollektív szerződések vita jó­ban sokan foglalkoztak a munkaszervezés .különféle problémáival, s az elhangzott észrevételek jelentős része feJíbétáeoül hasznosítható. A vitákat követően a vál­lalatoknál megkezdődött az új kollektív szerződések ter­vezetének készítése. A me­gye számos vállalaténál — elsősorban a legnagyobbak­nál — a leír'ezet, elkészítési ideje alatt, sőt ezt követően is törekedtek az újabb és újabb javaslatok, észrevéte­lek figyelem bevételébe. A tervezetek ismertetése A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa, illetve a munkabizottságok állandóan figyelemmel kísérik es segí­tik a kollektív szerződések készítését. Megállapításuk szerint a dolgozók számára általában elég időt; hagylak ahhoz, hogy elmondják ta­pasztalataikat, s megtegyék észrevételeiket, javaslataikat. A már elkészült tervezetei: vitáját azonban nehezíti, hogy azokat viszonylag kis számban sokszorosították a vállalatok. Ez elsősorban „technikai” nehézségeket okozott, hiszen ugyanakkor tény, hogy a tervezeteket ál­talában igen sokféle formá­ban ismertették, erre felhasz­nálták az üzemi lapokat, a szakszervezeti taggyűléseket, a termelési tanácskozásokat, s más fórumokat is. Ismeretes, hogy a kollektív szerződések végleges elkészí­téséig, kihirdetéséig és élet­belépéséig már csak hetek vannak hátra. S ezekben a hetekben a szakszervezeti szerveknek különösen nagy gonddal kell ügyelniük ar­ra, hogy az új vállalati al­kotmányok valóban tükröz­zék a kollektívák véleményét, s minden tekintetben megfe­leljenek a követkéz* ev-»k célkitűzéseinek. Hiszen e szerződések alapján öt esz­tendeig kell maid dolgoz­niuk. E. T. Hogyan lehet ■ könnyen meggazdagodni?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents