Észak-Magyarország, 1971. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-08 / 133. szám

1971, június 8,, kedd ÉSZAK-MAGYAROR5ZÁG 3 «SHHC Vj falusi krónika Kapok egy szaks/iivdkczcli szocialista brigád naplójából Bodrog k eresztü r, 1970. május 1. A ma ala- Bu.lt, 27 tagú szőlőtermesz- •° brigádunk elhatározta, hogjí részt vesz a szociális- brigád címért hirdetett ''ersenyben. Az alakulás idő­pontjára való tekintettel bri­gádunk a Május 1. nevet vette fel. . Június 10. A kedvezőtlen lc|öjárás miatt a szőlőkötö- ^est késön tudtuk megkez­deni. Mai brigádgyűlésünkön elhatároztuk, hogy rádolgo- Xassal pótoljuk az időjárás okozta elmaradást. Bét héten át túlórában is dolgoztunk és sikerült ide­gben befejeznünk a költö­zést. Július 4. Két ügyet beszél­őink meg: 1. Vállaljuk, hogy a szer­ződésbe foglalt 100 munka- 11 aP helyett minden brigád- lagunk 110 munkanapot tel­jesít. A brigád fiatalabb laSjai vállalják, hogy az idő- ^bb és gyengébb tagok Sonkáját segítik. 2- Kirándulást tervezünk ‘X'stóra. A kiránduláson a “l’igád valamennyi tagja 'észt kíván venni. Augusztus 2-án egész na- b°s kiránduláson voltunk oóstón. Nagyon jól éreztük Tagunkat a napsütésben a ürandon. Szívesen marad­iunk volna tovább, de az «Utóbusz indult. Az utal vé- Sigdaloltuk, s még iitfthon lSenr akarózott elválni, késő ®®tig együtt szórakoztunk. A nyáron két asszony [peg betegedett, név szerint Király Jánosné és Suberl Jánosné. Mindkettöjükét meg- látogattúk. Nagyon jóleset beleik, hogy nem feledkez­tünk meg róluk. Szeptember 12-i brigád- Syülésünkön jelen van 21 'agunk, beteg kettő, igazol­tan távol van négy "fő. Na­pirend : ismeretterjesztő elő­adások szervezése. A terve- z©tt előadások száma hat. 'bejük: december—január, ilogy a téli hónapokat is hasznosan töltsük. Témakör: ' ’ A nők helyzete a terme­lésben. 2. A falusi nők a '■'saladban. (Ugyanis brigá­dunkban 25 nő dolgozik és "sak két férfi.) Október 27: az első szüre­ti nap. Minden tagunk kinn dolgozott a szőlőben, pedig «2 időjárás nagyon goromba V°11, hozzánk, borús, ködös. Második napon már minden­ki jobban felöltözött, hiszen szeretnénk mindannyian vé­gigdolgozni a szüretet. A SZÜRET sikeres befe­jeztével mulatságot rendez­tünk. A legízesebben főző asszonyaink készítették a birkagulyást. Mindenkinek ■ió étvágya támadt. Ebéd után néhány pohár bor mel- ü-U elszórakoatunk. A jó­kedv táncra perdilette még ufókat is, akiknek a koruk . miatt már kicsit nehéz a lá­buk. November 11). Névnapi ün­nepségen együtt köszöntöttük a brigádunkban levő Erzsé­beteket és Jolánokat. • December 5. Szövetkeze­tünk különau tóbuszt rendelt számunkra, hogy elmehes­sünk a Miskolci Nemzeli Színházba. Az Adáshibát néztük meg. Elhatároztuk, hogy hamarosan újabb szín­házlátogatási szervezünk. Decemberben minden hé­ten volt szakmai előadás. Témák: A szakszövetkezeteik •dősaerű problémái. — A ■szövet kezelpolitika alapjai. A háztáji gzdas'ágok szé­ppé és jelentősége. A bri­gád tagjainak D0 százaléka részt vett az előadásokon. 1071. Január hónap első eseménye: 4-én szakmai elő- dásl hallgattunk, a növény- védőszerek szakszerű alkal­mazásáról a közös és a tag­sági szőlőkben. Február 12. Balogh István brigád vezetőnk .baleset el- len valp oktatást tart a met- szöolló helyes használatáról es a balesetek ellen védő .legfontosabb tennivalókról. Február 16. A felszabadu­lási évfordulóra vállaliuk, hogy kihasználjuk a kora tavaszi .jó időt és 16 holdon pótoljuk az elmaradt trágyá­zást. Ezenfelül befejezzük a szőlő nyitását, metszését, a venyige kiszedését és elége­tését. Az idősebbek, tapasz­taltak vállalják a fiatalok betanítását, a gondos körül­tekintést, szakértelmet kívá­nó metszési munkába. • Április 3. Elérkezett az idő, hogy mérlegeljük a vál­lalás teljesítését. Megállapít­hatjuk, hogy az első ne­gyedévi vállalásunkat egy szálig teljesítettük. Április 30. Ünnepélyes brigádgyűlést tartottunk. Ezen a szakszövetkezet ve­zetői is részt vettek. Ekkor tudtuk meg, hogy a Terme­lőszövetkezetek Országos Ta­nácsa állal kiutalt összegből a területi szövetségünk a Május 1. brigádot eddigi munkájáért 4000 forint kü­lön jutái ómban részesítette. A szakszövetkezetünk pedig a kulturális alapból külön 1400 forinttal jutalmazta a brigá­dunkat. Május 1. Megalakulásunk első évfordulójára majálist terveztünk a Bodrog partjá­ra. Az idő azonban közbe­szólt, egész nap esett az eső, fújt a szél, ezért a szövet­kezetünk székhazában ren­deztünk ünnepséget, ame­lyen minden brigádtagunk részt vett, s ott. volt a szak- szövetkezet többi tagja és a vezetőség is. Mindenki jól szórakozott a késő esti örök­ig. A BRIGÁD tagjai vállal­ták, hogy a mulatság után .rendet csinálnak az egész épületben. Ez másnap reggel meg is történt. 1971. június. A krónikás utóirata: Az első év próbáját jele­sen megállta a brigád közös­sége. Most már a kivívott jó hír méltó folytatásra kö­telez. A munkában össze­szokott asszonyok, lányok a megérdemelt ünneplés * óta még inkább iparkodnak a szőlőben. A keresztúri példa serken­tően hatott Tokaj-Hegyalja lobbi szakszövetkezetére is. Jó néhány helyen megala­kultak, s szép eredménnyel dolgoznak újabb szocialista brigádok. A területi szövet­ség idei munkatervében már fontos ösztönző tényezőként számol velük, e sajátos sző- vetkezeti gazdálkodási ág te- rebélyesítése érdekében. Feljegyezte: Bcrecz József i 22 nli Baits' fiipt fípvaszt Maii évente az ózii fi-iritsiri temem Az Özdi Kohászati Üze­mek a negyedik ötéves terv időszakában új rúd-drótsori hengerművel gyarapodik. A Center község határában fel­épülő hengermű energiaellá­tását a külföldi partnerek adatszolgáltatása és a KGM tervezőirodájának műszaki meghatározása alapján dol­gozták ki. Eszerint az új üzemben évente 22 millió köbméter föld­gázt használnak lel. Megszűnt o zsákolás A legtöbb gázt a 20 méter hosszú és 10 méter széles — óránként' 85 tonna kapacitá­sú — izzító kemencében égetik el, ahol a hengerlésre kerülő acélbugákat 1200 fok­ra hevítik fel. Messzemenően gondoskodnak arról, hogy a gázszolgáltatás folyamatos legyen és egy percig se szü­neteljen. Ezért a Center térségében le­vő gázátadó állomást há­romszoros biztonságra építik ki. így az közvetlen Hajdúszo­boszlóról, továbbá Csehszlo­vák! áj>61 és a későbbi évek­ben Szeged környékéről fo­gadhat földgázt. A különböző berendezések üzemeltetésére óránként mintegy 2 ezer köbméter ipari vízre lesz szükség. Ezt: a mennyiséget különféle víz­rendszerek Jvieprtéséivel többször felhasználják majd, s utánpótlására a Sajóból így óránként csak 207 köb­méter nyers vizet vesznek ki. Az ipari víz hűtésére és tisztítására modern hűtőtornyokat, hosszanti ülepítő medencéket és más berendezéseket ásí­tanak munkába. A felhasznált ipart víz megtisztítva kerül majd vissza a Hangony patakba, A hengermű az eddigi tervek szerint óránként 13 ezer ki­te watt villamos energiát fo­gyaszt. Ennek biztosítására felújítják az ózd—borsodná- dasdi távvezetéket és új, 120 ki 1 ovol tos távvezeték-háíóza- lot építenek Félsőzsolcától Centerig. K. J. Érmek a halásztok A kisebb esőzések, helyi záporok az elmúlt napokban nem zavarták a növények fejlődését, az érést, ami a napsütés hatására ország- széfje jelentősen meggyor­sult, A 3.1 millió holdon ter­mesztett kalászos gabonák saeimképzödésG az emuit na­pokban meggyorsult. A szak­emberek általában elegedet - bek a növény kondíciójával". A tavaszi árpa is inegnytBt az esőzések után. Ettől a nö­vénytől a hosszú szárazság után már nem sokat vártak a mezőgazdászok, a jelentő­sekből azonban kitűnik, hogy a tavaszi vetésű növény so­kat behozott a korábbi le­maradásból. A kaipásnöve- nyok is szépen zökteätoek. Különösen a burgonya „há­lálta meg” a május végi eső­ket, amelyek kedvezően, be­folyásolták a gumőköbést. Az AGROKONZTJM Besenyői utcai raktárában, ahol vngon- lctelben tárolják a vegyestermékeket, például a mákot és a habot, a szárított zöldségfélét, megszűnt a zsákolás. A nehéz fizikai munkákat, a szállítást, a rakodást gépekkel végzik (Foto: Szabados György) Fekete cseresznye A múlt századba nyúlik vissza az itteni cseresznye törté­neté. Még 30 esztendővel ezelőtt, is egri cseresznyének hívta az ország, mert az ottani kereskedők vásárolták fel. S bár 1939-ben már gyümölcstárolót építettek ide (külföldre került a termés zöme), csak a felszabadulás után derült ki, hogy a híres fekete cseresznye szomolyai. — A 40-es évedében, már ahogy* lehoztuk a hegyről a hátiban, vártak az ügynö­kök, s mondták, ki mennyit ad, mit ígér rá — mesélte Szabó Lajos, a szomolyai Sarló-Kalapács Tsz elnöke, áld, 1948-tól 58-ig — a fele­sége pedig 1945 és 50 között — gytimölcsfelvásárló volt a faluban. — Akkoriban még 20—30 vagonnyi is termett a községben, aztán évről év­re csökkent a termés. Igen, kiöregedőben van­nak a fák, s mivel a cseresz­nyés szétszórt területen fek­szik, nehézkes a növényvé­delem is. A szomolyai cse- resznye pedig fogalom. Az itteni talajnak köszönthető a gyümölcs utolérhetetlen zamala. — Visznek tőlünk cseme­tét — mondta Szabó Lajos — és már a harmadik-ne­gyedik községben, csak a for­mája marad a gyümölcsnek, nincs olyan íze-za.mata a cseresznyének,- mint itt. Éppen o kivételes adottság miatt, 1969-ben tervbe velt.e a közös gazdaság, hogy cse­resznyét telepit. (A híres cse­resznye most a háztájiban terem.) Azonban ahová ter­vezték, zárt kert volt, és a szomszédos Novaj községnek (Heves megye) is van ott földje. A tavalyi földrende­zés sem hozott megoldást, pedig a tábla alsó részét, amelyik közelebb esik Novai­hoz, odaadták volna .. . — Tősgyökeres szomo- lyai-e? — kereteztem a tsz elnökétől. — Nem — mondta —, 1939-ben nősültem ide Nő- vaj bői. — Mégsem sikerül a meg­egyezés . .. — Sajnos, A válás területen fekvő ki­öregedett: szőlőkért olyan ma­gas árat kért Nova.j, ami Szo- molya szerint lehetetlenné teszi a megegyezést. Jelenleg 30—40 holdnVi. majdnem összefüggő területe vgn a Sarló-Kalapács Termelő­szövetkezetnek, ahol érde­mes telepíteni. Ha a tavaszi munkák befejeződnek, a tsz elkezdi a telepítés talajmun­káit. — Az állami támogatás is megvan a telepítéshez ■— je­gyezte meg az elnök —, mi­vel kedvezőtlen adottságú tsz vagyunk. De ha kapnánk még segítséget, akkor össze­sen 70 katasztrális hold cse­resznyést és 30 hold roegy- gyest is telepíthetnénk. A cseresznye-telepítés má­sik akadálya, hogy nincs megfelelő csemete. A szomo- iyaiak ezért fel akarják ke­resni a Kertészeti Kutató­intézetet, hogy a tsz adna ol­tógallyat, az intézet pedig adjon alanyokat, s így né­hány év múlva lenne megfe­lelő csemete. — A meggyitelepitést. — mondta Szabó Lajos — az intézet segítségével szeret­nénk végrehajtani. — Milyen a termés az idén? — Jó közepesre számítol­tunk, azonban a hirtelen má­jusi meleg miatt csak gyen­ge közepes termés várható. — Mit jelent, ez egy-egv fánál ? — Körülbelül 40 kilót. Jó évben 70 is van egy fán. — összesen mennyi cse­resznye várható a községben ? — Ügy 8—10 vagon kö­zött. Vasárnap .megkezdődött a cseresznyeszüret Szomolyán, s egy hét alat szedik le a híres gyümölcsöt. Ny. P. Az együttműködés V m r A m * uj utjai M egyénk mező- és éfetaűszergazdaság-aten —- eJfeböoc- faam a piaci mechanizmus és a közvetlen anyagi ér­dekeltség hiánya miatt —• mind ez ideig nem ala­kultak ki a társadalmilag is indokolt kooperációs kapcsola­tok megfelelő, fejlett formái. A több évtizedes sajátos fejlő­dés ellenére is, a kötött; gazdálkodás időszakában a áereiet irányítás egyrészt kizárta a kooperációk létrejöttének lehe­tőségét, má-s-részt a saját mechanizmusával helyettesítette azokat. Az utóbbi években szerencsére több kezdemeo9>ezes, vál­tozás történt. A megyében is egyre több példát tafeaónte a kooperációs kapcsolatokra. De továbbra is alapvető gowd, hogy az együttműködések legtöbbje kimerül a közös hajtató- házak, palánta-nevelők működtetésében; kavics- és kőbányák kiaknázásában, tehát az ipari-kereskedelmi tevékenységben, de az élelmiszergazdaságban, a vertikális együttműködésben még lassú az előrehaladás. Mi korlátozza a további kibontakozást-? Á kdzgaadassgi szabályozók tekintetében az út: lényegében járható. A társu­lásokról szóló törvényerejű rendelet messzemenő segítséget nyújt, de csak rendelettel a problémát vem. lehet megoldani. Nem lebecsülendő az sem, hogy mely tevékenységi kör, mi­lyen jövedelmezőséget biztosít, mert ez a társulások irányát alapvetően meghatározza. Nem utolsósorban pénzalapok nélkül sem jöhetnek létre a társulások. Több életrevaló kez­deményezés fékeződött; már le emiatt eddig is, mert a tár­sulni szándékozók néni rendelkeztek elegendő alaptőkével. Márpedig mindenféle társulás tulajdonosai az alapítók, ezért, még gondolni sem lehet arra, hogy azok valamiféle újai» allami juttatásból jöjjenek létre. égül, de ismét nem utolsósorban, igen nagy szerepe van a társulások létrejöttében az élelmiszer gazdasági termelők szemléletének. A szemlélet hiányosságai ugyanis akkor is fékeznek, ha például a szükséges töke ren­delkezésre áll. Varrnak termelőszövetkezetek, amelyek mind az anyagi alapokkal, mind a terület és egyéb lehetőségekkel rendelkeznek, de az önállóságukat féltik a. társulástól, hol­ott a gazdálkodási önállóság ilyen úton való elvesztésének semmiféle alapja nincsen. A vertikális integráció országosan jelentkező sajátos új vonása a kombinát, amely lényegében jogi egységbe tömö­ríti az alapanyagtermelőt és a feldolgozót, ugyanakkor a Icmrek jellegéből kitűnően részt vesz az értékesítési föl ra­lira löktem. esetleg közvetlenül kapcsolatba lép a fogyasz­tókkal. Bár a kombinátszerü létesítmény kialakításában or­szágosan is csalt á kezdeti lépéseknél tartunk. Borsod me­gye ebben is úttörő szerepet vállalt és játszik, hiszen To- kaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát néven éppen nálunk jött létre ez év elején az első ilyen éleimiszergaz- dasági egység. i A negyedik ötéves terv idejére szóló középtávú fejlesz­tési tervek készítésekor a termelőszövetkezetek veze­tői mérlegelik az összes lehetőségeket, tartalékokat. Több helyütt — s igen helyesen — a különböző szolgáltatá­sokat: nyújtó segédüzemágak létesítésében is a további kibont takozás útját látják. Minden bizonnyal számos lehetőség kínálkozik az élelmiszergazdaságban történő együttanűkö- désre is. csupán az szükséges hozzá, hogy éljenek is ezek­kel a lehetőségekkel. O. M .

Next

/
Thumbnails
Contents