Észak-Magyarország, 1971. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-30 / 152. szám
1971. június 30., sicrcia ESZÄ K-WAOYÄRORSZÄG 3 (Tudósítónktól) Hosszú és szorgalmas munkával, a dolgozókkal való beszélgetések alapján készült el a miskolci MEZŐGÉP „alkotmánya”. Az öl. évre érvényes kollektiv szerződés mcghslározzu a fel adalékai, a fejlődés üteméi, a n'olgozók jósaik s köteles- .egeik A miskolci üzemnél ebben az évoen a bérszínvonal növelésére dolgozónként löt forint jut. Nem mutat ez kedvező képet. Ez az eddigi munka utóhatása. Az eredményekre erősen kihatott az előző években a hiányos szervezettség és tervszerűség. A bérgazdálkodást a part X. kongresszusának szellemében akarják megvalósítani, ehhez azonban meg kell teremteni mind az objektív, mind a szubjektív feltételeket. A jelen időszakban például nagymérvű építkezés folyik. A mezőgazda- sági gépalkatrész gyártásával foglalkozó üzem jelentős rekonstrukciók fejlesztést végez, hogy az egyre gépesedé mezőgazdaság igényeit kielégíthesse. Nyilvánvaló, hogy ez a fejlesztés visszahat a vallalat és a dolgozók jövedelmére is. A kollektív szerződés szerint, a jövőt illetően az a cél, hogy a bérszínvonal emelése a gazdasági célkitűzésekkel összhangban keri.il- jön felhasználásra. A termelés elősegítése, a minőségi munka, a termelékenység növelése érdekében idén 210 ezer forintot fordítanak a dolgozók jutalmazására. Rendezik a női dolgozók bérék amelynél fontos szempont: egyenlő munkáért egyenlő bér jár. A törzsgárdatagok közül a jövő év január i-töl a 10— 15 és 20 éve itt dolgozó emberek 100—100 forintos béremelési kapnak, amely nem befolyásolja az év közben adódó béremelést. Az ötéves törzsgárdalagsaggal 000 forint pénzjutalom jár. A béreknél és a nyereség- felosztásnál differenciálást valósítanak meg. A nyereség felosztásánál például 5 éves munkaviszony után 1.0, tíz év után 20 és 15 éves munkaviszony után pedig 00 százalékkal több jár. Ä nyugdíjba menők 10—15 éves törzsgárdalagsaggal félhavi, a ÍR—20 év után háromheti és a 20 éves munkaviszony feletti dolgozók 1 havi bérnek megfelelő jutalmat kapnak. A szocialista munkaversenyt eredményesebben akarják felhasználni a gazdasági célkitűzések megvalósításában. Ez jut kifejezésre az új szerződésben foglaltakban is. Az aranykoszorús fokozattal kitüntetett szocialista brigád tagjai (300— (300 forintot és 1 — 1 nap jutalomszabadságot kapnak. Az ezüst fokozatúak 400— 400. a bronz fokozattal kitüntetett brigádlagok pedig 200—200 forint jutalmat kapnak. A dolgozók szociális, kulturális és jóléti igényeinek kielégítésére ebben az évben 270 000 forintot, az üzemi étkeztetésre ,277 ezer forintot fordítanak. A vállalat alkotmánya azt tükrözi, hogy a MEZÖGÉP-nél várhatóan sikeresen oldják meg a feladatokat. Molnár bajos Az özdon épülő házak, előtt talál kozott fotóriporterünk ezzel a babakocsiját tologató kislánnyal. Aggódó arckifejezése mintha arról árulkodna: egyáltalán nincs kibékülve a. félelmetes, hatalmas épülettel, toronydaruval. Persze, felnőttként másképpen lát az ember... baczó József felv. Továbbra késik a sályi 70 milliós beruházás Napi 50 ezer forint kötbér A'/ nriiytío' ®sy-ik éll OrSZtii$ gyobb őszibarackosában, a sályi és a borsodgeszti domboldalakon beértek az ízes gyümölcs legkorábbi fajtái. Öröm is, üröm is a most kezdődő, gazdagnak ígérkező őszibarackszüret. Száz vagon termésre számítanak. És a szomszédos, nagy kiterjedésű szőlőültetvények ígérete is gazdag. Szabó József, a Bükkalja Tsz elnöke és Méhész Lajos csúcspárttitkár mégis gondterhelten beszél á jónak ígérkező termésről. Mert mi lesz például azzal a 20—40 vagonnyi őszibarackkal, amely az időjárástól, az érésiül, az értékesítési lehetőségektől függően csak lének, vagy cefrének lesz alkalmas? Máris a témánál, a sajnos, nem újkeletű gondnál vagyunk. Megyénk egyik legnagyobb mezőgazdasági beruházásának, a sályi gyümölcs- és Szőlőfeldolgozónak átadása ugyanis továbbra is késik. Vajon a kivitelezőknek is láj-e a fejük, amikor erről a 70 milliós beruházásról esik szó?! 1970. április 30, lett volna c nagy gyümölcs-szőlő kombinát átadásának eredeti határideje. Akkoriban. 14 hónappal ezelőtt semmi! sem mulatott az építkezés. Még fedél sem voll a százezer do":iros gepek lelett. hiroyiOasoli, variációk egész sora, míg végül az elmúlt év novemberében a generálkivitelező, a Budapesti Nehézipari Építő Vállalat és a tsz közölt az a megállapodás született, jiogv >971. május 13-re elkészül a beruházás. A két fél közös megállapodása alapján a szerződés külön kiemelte, hogy ha mégis késne az átadás,- az 1971. május 15. és június 30. közötti időre napi fél ezrelékes, azaz kerek 20 ezer forintos kötbér terheli a kivitelezőt 1971. július 1. után pedig már napi 50 ezer forint a kötbér.* Ez év május 15-én még szó sem lehetett az átadásról, de 21-én már megkísérelték. A rengeteg hiány miatt ez meghiúsult. Június 15-re tűztek ki újabb átadást, de az is csak „kísérletnek” bizonyult. Hogy mi akadályozza • a műszaki átadást, a'z átvételt? Az. hogy tulajdonképpen teljesen még semmi sincs készen. A szőlő és a gyümölcs ..vonal” is teljesen hiányos. Nincs az épületben se villany, se hő, se víz. A technológiák csak részben készültek el, vagy teljesen hiányosak. Semmi remény arra. hogy a lének való gyümölcsből itt az idén őszibaracklé készüljön. A tsz-elnök és a csúcspárttitkár szerint ismét több milliós kiesés sújtja a gazdaságot. vezetői most joggal kérik, sürgetik minden illetékes hathatós se- gitségét. Senki számára sem lehet közömbös e 70 milliós beruházás további sorsa. Kérik elsősorban a Nehézipari Építő Vállalat vezetőik akik ottjártunldg még nem ültek le személyesen tárgyalni a tsz vezetőivel, hogy vizsgálják felül közösen az egész építkezést. A termelő- szövetkezet — bár a szerződésben részletátadás nincs kikötve — hajlandó, például arra az engedményre, hogy vagy a teljés gyümölcs-, vagy a teljes szölövonalat külön is átvegye. Ezzel szeretnék csökkenteni az előrelátható károkat. fícmélheíőcn tSÄ a kivitelezőknek is kezd már sürgős lenni a sályi beruházás. Talán annál is inkább nagyon-nagyon gyorsan pontot kellene tenni az ügy végére, illetve egy megalapozott átadási jegyzőkönyv végére, mert július 1-töl esedékes a napi 50 ezer forintos kötbér. (p. s.) A nyereségtömeg növelésében érdekelt vállalatoknak alapvető érdeke, hogy anyagi eszközeiket a kívánt eredmény eléréséhez legmegfelelőbb szinten alakítsák ki. Ennek megvalósítása érdekeben a gazdasági reform feloldotta a készletgazdálkodás korábbi kötöttségeit, és a készletszint, a készletösszetétel meghatározását a vállalatok döntésére bízta. Megszűnt tehát a készletszint kialakításával kapcsolatos kü - lönféle módszerek kényszerjellege — például az üzem- gazdasági módszer, a forgási idők alapján végzett számítások, a statisztikai módszer. Ezek helyett — ajánlásként — a készlet-oplimalizációra irányuló elképzelések megvalósítása került előtérbe. Az eddigi tapasztalatok azonban arra utalnak, hogy még nem alakult ki a készletekkel való foglalkozás legésszerűbb formája. A készletszintek spontán alakulása, a termelés, illetve forgalom „trendjétől” való szélsőséges elmozdulásai .azt jelzik, hogy a készletekkel való foglalkozás ma még nem elég tudatos. A korábbi üzemgazdasági, vagy egyéb statisztikai módszereket mór nem alkalmazzák, de nem került sor még a korszerű matematikai módszerekkel megvalósítható készietoptimalizációra sem. A készletek szintjének változása Ezt bizonyltja a készletek szintjének állandó változása is: egy adott időszak készletváltozása a vállalatok rövid távú érdekeltségéhez igazodik. Amennyiben az érdekeltség a következő évben más irányba hat, alapvetően megváltozik a készletek alakulása is. Borsod megyében 1908-ban az ipari vállalatok készletei ugrásszerűen megnőttek, mivel a nyereségérdekeltség arra ösztönözte a vállalatokat, hogy az értékesítés bővítése érdekében a termelés biztonságát túlzott készlet- tartással segítsék elő. A készletek beszerzésével, tárolásával kapcsolatos költségelv viszonylag kisebb mértékben befolyásolták a nyereséget, mint az esetleges készleihi- ányból adódó bevételkiesés. És miután a termékforgalmazási rendszer akadozott, érthető, hogy a vállalatok (ermelésük folyamatossága - nak biztosítására túlzott készlettartásra rendezkedtek be. 1969 óta azonban a tartós eszközlekötésnek a fejlesztési alap terhére való elszámolása következtében számottevően mérséklődött a készletnövekedés üteme: annyira, hogy 1970-ben az ipari vállalatoknál mór viszonylagos forgóeszköz-csökkenés volt tapasztalható. / udatos készletgazdálkodást A kereskedelemben ugyanakkor 1968-ban — és részben 1969-ben — a nyereségérdekeltség hatására abszolút összegben is csökkenlek a készletek. Az árualapok alacsonyabb szintje jelentős feszültséget okozott a fogyasztói piacon. Központi beavatkozásra roll szükség, hogy a kereskedelmi készletek növekedését preferenciákkal is elősegítsék. De ez az intézkedés 1970-ben már túlzott készletnövekedést okozott. A szélsőséges mgadozas elsősorban azt jelzi,'hogy a készletgazdálkodásban nincs hosszú távon érvényesülő érdekeltség, ma még nem beszélhetünk tudatos készletgazdálkodási politikáról. Alig van vállalat, amely a szükséges keszletszinlet optimum- számítások alapján határozná meg, és beszerzéseit ennek alapján végezné. Vajon megvannak-e a feltételei a korszerű, az optimalizálásra törekvő készlet- gazdálkodásnak? Es mi az oka annak, hogy tudatos, tervszerű készletpolitika helyett a rövid távul érdekeltség alapján álló gazdálkodás a jellemző? A gazdasági reform vállalati hatáskörbe utalta a készletgazdálkodóst. A megkötöttségek feloldása azonban nem teremtette meg egyik napról a másikra a vállalatok érdekeltségének megfelelő készletgazdálkodás feltételeit. A korábbi, kényszerítő erejű szabályok helyébe nem lépett azonnal a mai igényeket kielégítő módszer. Nem szűnt meg azonnal a hiánygazdálkodás és — bár a termékforgalmazási kötöttségeket A Hűk hat ja Tsz feloldották — a korábban kialakult termelési szerkezetnek megfelelő kínálatból kellett a vállalatok szükségleteit kielégíteni. Így a re- l'orin első évében minden vállalat túlzott biztonságra törekedett, hiszen a termékkibocsátás növelése és a nyereségtömeg növelése lett a fő cél. A vállalatok többsége nem végzett gazdasági számításokat, a szükséges készlelszint kialakítására. A készletek megrendelésénél, a tárolt forgóeszközök szintjének és összetételének kialakításánál a rutinmunka volt a jellemző. A közgazdasági szabályozok sem működtek kielégi- löen. A túlságosan óvatos vállalati előirányzatok túl- tcljesílése a gazdasági reform első évében jelentős pénzbőséget eredményezett, így a hitel nem tudott megfelelő szabályozó szerepet betölteni. 1969 óla azonban a hitelkapcsolatok kialakításánál a bank már határozottabban tudta érvényesíteni a kormánynak azt az elképzelését, hogy a bővített újratermelés iöbblet eszközigényei a vállalatok fejleszlesi alapjából kell biztosítani. Ennek hatására mér 1969- ben mérséklődött a készletnövekedés üteme, 1970- ben pedig az árbevételek növekedési üteme meghaladta a készletekéi. A szabályozók és a készletek A pénzügyi szabályozó rendszer ma lényegesen hatásosabban fékezi a készletek növekedését. A tartós jellegű eszköztöbbletre a bank nem folyósít rövid lejáratú hitelt, és a bank állal engedélyezhető középlejáratú hitel a vállalat később képződő fejlesztési alapjának bizonyos mértékű lekötését jelenti. A szabályozók tehát fékezik a készletek növekedését, de a tényleges igényeknek megfelelő, ésszerű készletösszetétel kialakítását csak közvetve segítik elő. Bonus Rókus, a Magyar Közgazdasági Társaság megyei titkára (Folytatjuk) \ Tisza os a Bodrog összefolyásától nyugatra kiterjedt nioesárvilág között kanyargóit a folyaip szabályozások előtt a TaUta folyócska. Erről nevezik ezt, a ma is vizenyős, tocsogókkal, sekély tavakkal tarkított területet Taktaköznck. A természetes adottságokat kihasználva Bekecs község Hegyalja Tsz-c az idén 15 ezer iiba tartósára kötött szerződést » Debreceni Baromfifeldolgozó Vállalattal. A magyar fajta búsludak kitűnően fejlődnek az ideális környezetben. Tervezik a (sz-ben, hogy a következő evekben 50 ezerre fejlesztik libaállományukal ^^0t|ls®o§n I? "forzs&ior 0 Uj kollektív szerződés <i miskolci MbZOKbP-nél Kislány, nagv házak OJ A vállalati készletgazdál kodás o problémái
