Észak-Magyarország, 1971. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-03 / 129. szám

*nnm9 1971, június 3., csütörtök m ESZÄK^MftGYÄRORSZÄ© 3 A kiskoréi csoda o ..A másfélezer tonnás hajó most, halad át a zsilipen. Ura- *ai. a hajókorlátnak dőlve gyönyörködnek a táj szépségeiben Bal oldalon, az egykor ismeretlen Kisköre emeletes házak­ból álló lakónegyede fürdik a pazar napfényben. A kiszéle­sedő folyam kel oldalán jó 60—60 méter széles főcsatorna nyúlik a Jászság és a Kunság egykor sivár, most rengeteg csatornával át-átszeldell dús termőföldjein. A kísérő tájé­koztatást ad az utasoknak. — Hosszú évszázadokon. ál ez a vidék volt csapadékban a legszegényebb. A szikes földet hamar kiégette az izzó nap­fény, kínlódva, élt ill növény és. ember. A vízlépcső-csator­narendszer félmillió hold föld öntözését tette lehetővé. Most' hatalmas kertgazdaság az egész. A 'duzzasztónál négy darab, 7 megawattos turbina, egyen­letes zümmögéssel termeli, az áramol. A hajó dohogó motor­ral. indul előre az új magyar tenger vizén. Itt a szőke Tisza 35 kilométer hosszúságig 6 kilométer szelesre duzzadt fel. 400 millió köbméter vizei foglal magába. Partjain halászta - nyálc, víkendházak és.. Hogy csapong a képzelet l<p't és időt átlépve. Még nem írunk 1080-at, még nem fejezték be a nagy természetátalakílást. Hajó he­lyett terepjáró gépkocsin ha­ladunk a Tisza-parti nyálkás sárban. A ragyogó napfényes idő után napok óta könnye­zik az ég. Eső csapkodja jár­müvünket is. Pontosan egy évvel ezelőtt, s talán ugyan­ezzel a terepjáróval voltunk ugyanitt. Akkor félelmetesen óriás volt a Tisza. Az építők fáradtak és kimerülték vol­tak. A munkásőrök zuhogó esőben álltak a parton, s nyugtalan pillantásokkal mérlegelték a helyzetet. nem kell-e ismét riasztani? O A hömpölygő Tiszától jo ötven méterre es 20 méter mélyben dolgoztak az épí­tők. Az addig elvégzett mun­kát, az emberi életeket fél­tették. Az ár rég elvonult, és az építők azóta igen sokat ha­ladtak előre. A vízlépcső fő ütőereiből, a 4 nyílású erő­műi, az 5 nyílású duzzasztó­műi rész betonozása csak­nem kész, s a hajózsilip épí­tése következik. A gépek tö­mege, földgyaluk és marko­lógépek faragják a hatalmas vasbeton építmény két olda­lát, a Tisza új medrét. — libben az évben — köz­li kísérőnk, Tóth Hajos fő­építésvezető — hárommillió kétszázezer köbméter földet kell kiszednünk, eldördü­ltünk. Ez évben befejezzük a jászsági főcsatorna négykilo­méteres, a nagykunsági fő­csatorna háromkilométeres szakaszát. És készítjük a, há­rom kilométer" hosszú, új medret a Tiszának. Az építmény másik oldalán a folyó is segít az új me­der építésében. Hatalmas marófejes vízkotró hever a Tiszában. Vaskos csőrendsze­rek nyúlnak fel a partra. A csőrendszer végén magas vízsugár lövi ki a hordalé­kokat. A víz ugyancsak a vastag csőrendszeren, a mes­terségesen képzett vákuum segítségével visszazúdul, s a homok, a kavics, az iszap fennmarad az óriási kazetta- bari. A vezető főgát, a tározó­gát, a hullámtér1 építése rop­pant nagy munka, millió és millió köbméter főidet kell megmozgatni, több százezer köbméter kövei, kell beépí­teni, s el kell tolni a Tisza medrét. Borsod sokat segí t Itt van a segítsége, a kőben. Csupán ez évben 135' ezer topna kő­re van szükség a burkolatok­hoz. — Tokaj és Erdöbénye szállít nekünk követ — mondja a főéprlésvezető. — Hogy clegendőt-e? Sajnos, keveset kapunk. A bányák nem bírnak elegendő anya­got; szállüa.1 rí. Mi a. megol­dás? összesen 460 ezer köb­méter köre van szükségünk. Ezért. Borsodban közös be­ruházással új bányát ho­zunk létre. Az új kőbánya az év második felében már meg is kezdi, munkáját, 1071-ben 55 ezer tonna anyagot vá­runk innen. Mi a lő gondjuk? Az, ami sok helyen, másutt. Kevés a munkaerő. Szükségünk lenne gépkezelőkre. Ki is taníttat­nák a jelentkező fiatalokat. Kellene kotrómesler. Tóth Lajos, s a lobbi épí­tő érthető büszkeséggel be­szél a nagy munkáról. Hatal­mas, nagy munka ez. A munka monumentalitására jellemző, hogy 23 millió köb­méter földet kell eltávolíta­ni, megmozgatni, 350 ezer köbméter betont kell beépíte­ni. Nagy természeté talakító ,munka ez. Más- lesz a vidék arculata, más lesz az embe­rek élete. Előnyeit az egész orezágban érezzük majd. Csorba Barna ("oly tatjuk) Lehet ezer forinttal több? 1 rllH Kétezerrel is. Sót, laUlU'l. annyival is lehet több, mint amennyiből nem is kevés háromtagú család él. Lehet ennyivel több jö­vedelme, sőt még többel is több jövedelme annak, aló — megdolgozik érte! Meg­dolgozik? Nem tartom a tar­talmat jól kifejező szónak. Minden bizonnyal sokan akadnak olyanok, akik meg­dolgoznak a szó fizikai, vagy szellemi erőfeszítését jelentő értelmében a kevesebbért is, vagy a néhány száz, esetleg néhány ezer forint többért. Ám mi haszna a társada­lomnak abból, ha valaki má­zsás csillárokat kovácsol, na­pi tizenhat órai szakadatlan, megfeszített munkával, és ezért csilláronként húszezer forintot kér és kap ? Egy csil­lár egy hónap: ha kiszá­moljuk órabérre, nem is kell irigykednie senkinek amiatt, hogy mennyit keresett a csil­Ünnepélyesen /ogadják A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalatnál és a Miskolci Pániul fonóban a vállalat vezetői, társadalmi szervéi minden évben ünne­pélyesen fogadjak a pálya­kezdő fiatal szakmunkáso­kat. Tájékoztatják ókel. a. vállalat, helyzetéről, felada­tairól és a kezdő szakmun­kások lehetőségeiről. A fiatal szakmunkásuk »gyökereztetésével”, á válla­lati törzsgárda természetes utánpótlásával mindkét vál­lalatnál, a későbbiek során is sokat törődnek. Megyénk legnagyobb üze­meiben — a Lenin Kohásza­ti Művekben, a Diósgyőri Gépgyárban, az. Ózdi Kohá­szati Üzemekben, a Borsodi Szénbányák Vállalatnál stb. —, ahová évente nagyobb létszámban kerülnek fiatal szakmunkások, rendszerint a gyáregységvezetok és az üze­mi KISZ-szervezetek titká­rai köszöntik és tájékoztat­ják a pályakezdő fiatalokat. Nagyszerű eredményeket érnek cl a szocialista brigádok az ózdi durvahengerműben. Képünkön az üzem egy része lát­ható Foto: Mizerák. lárkovács, Hiszen megdolgo­zott érte! De minék? De kinek? Egyik üzemünk korban még fiatal, de szakmai tu­dásban és gyakorlatban már korántsem annak mondható művezetője viszont * több százezer forintot vett fel né­hány újításáért. Nem évtize­dek alatt, talán ha két esz- ' tendö alatt. Havi jövedelme, legalábbis e két évet figye­lembe véve, elérte a majd harmincezer forintot. A szó ..fizikai” értelmében aligha dolgozott meg ezért a pén­zért. Az agy, az emberi érte­lem igénybevétele azonban nem semmiség, s eredménye, a gyárnak hozott sok-sok milliós haszon még kevésbé. A több milliós haszon az üzem minden dolgozójának bérében, év végi nyereségé­ben ott tükröződött, és ha korántsem ennyire kimutat­hatóan, de hozzájárult az egész népgazdaság fejlődésé­hez, a nemzeti vagyon és jövedelem gyarapodásához. Lehet-e ezer forinttal több? Lám, az adott, esetben még a kérdés feltevése is fölös­leges. A kél példa “Ä seges: a két példa, a két ha­táreset között azonban szá­mos változat létezik, még az is, hogy a hasznot hozó újí­tó egy vasat sem kap, de a csillárkovács feltétlenül, sőt azt is, hogy egyikük sem kap pénzt, rmg egy, harma­dik, a „közreműködő” armál inkább. Az az elgondolkoz­tató, hogy gyakran a gyári, vagy a termelőszövetkezeti közvélemény egy kalap ala veszi az ügyeskedő harácso­lok a más elől mindent el­kaparó! . a törtetőt azzal, akt a maga hasznára, s a közös­ség gyarapodására dolgozik, s teszi ezt úgy, hogy a fej­lődés szolgálatába állítja szel­lemi, fizikai erejét, szakmai tudását. Nem a természetes — saj­nos, még mindig természetes — emberi irigységről van szó, hanem inkább egy hi­bás szemléletről, amely el­len valamiféle álszemérem­ből még a legerősebb poli­tikai testületek, a pártszer­vezetek sem nagyon veszik fel a küzdelmet: többet ke­resni az átlagosnál feltétle­nül gyanús dolog, de leg­alább messzemenően illetlen! Annak az embernek, aki szereti a pénzt, mint eszközt élete gyarapításához, s aki ehhez az eszközhöz nem a sikkasztó ujjaival nyúl, nem a harácsolo manipulációival szerzi meg, hanem a szel­lem, vagy a fizikai erő ter­melő készségével, annak nincs mit szégyenkeznie. S meg kevésbé van oka rá, hogy pironkodva hallgassa el több, jobb. értékesebb mun­kával szerzett: jövedelmét \imr íoriufof is le­het munkával többlétként, meg­keresni es egy forintot is le­het érdemtelenül1 E bölcsesség — 'tudom —. már közhelyszámba megy. Bár már a gyakorlati élet- lsen is annak számítana! (iyurkó Géza Junks lö-én avatják fel az ország legnagyobb tej leldolgozó üzemét Miskolcon Miskolc .legszebb városré­szében. a Kilíán-lakótelepen épült fel — 140 millió forin­tos beruházási költség fel­használásával ;— az ország eddigi legnagyobb tejfeldol­gozó üzeme. Az új gyárban — amely Elkészült a TVK tömbösített kivitelben ké­szült ■— naponta 150 ezer li­ter tejet fogadnak, amelyet palackozva, műanyag fala­kokba csomagolva, valamint tejföl, vaj, túró, joghurt, ke­fir, tejszín és .kakaó formá­jában hoznak forgalomba Így az űj tizem Miskolcor kívül' friss tejtermékkel lát­ja el •— többek között — Ózd, Sátoraljaújhely, Sajó­Ojabb hal országra terjesztették ki a külföldi Casco-biztosítási új kollektív szerződése Az Állami Biztosító ./kel éve vezette be a nyugati or­szágokban is érvényes kül­földi Cascu-biztosítást. Ak­kor még csak az NSZK, Ausztria és Olaszország egy- ogy biztosítójához fordulhat­lak a károsullak. A múlt évben egy, francia biztosító- társasággal kötöttek hasonló megállapodást, most pedig . — a hazai autósok régi, ké­résére — újabb hat országra ■— Belgiumra, Finnországra, Luxemburgra, Norvégiára, Svájcra és Svédországra — is kiterjesztettek a Caseo- biztosítás érvényét. A most már tíz országra érvényes külföldi Oasco-biz- tosifás dija: a hazai cascö­sok 165 forintok akiknek itt­hon nincs ilyen biztosításuk 330 forintot fizetnek 15 na­ponként. A külföldi Casco- szerződés megkötésekor az AB megadja azoknak a biz- losYtó társaságoknak a címét, amelyek 200 dollár összegha­tárig elvégeztetik a bizton­ságos továbbjutáshoz szüksé­ges javításokat. Nagyobb baj esetén, ha külföldön nem lehet rövid idő alatt rendbe­hozni, mozgásképessé tenni a kocsit, az ottani biztosító gondoskodik az autó haza­szállításáról. A Tiszai Vegyikombinát­ban, élve az üzemi demokrá­cia biztosí totta lehetőségek­kel, a dolgozok széles réte­gei nagy felelősséggel, foko­zott érdeklődéssel vitattak meg a kollektív szerződés­tervezetet. A termelési ta­nácskozásokon sok hasznos észrevétellel, javaslattól tel­ték teljesebbé a mintegy 50 oldalas anyagot. Ezt követően terjesztették a szakszervezeti tanács elé, amely alapos vi­ta után — több javaslattal kiegészítve — egyhangúlag elfogadta a TVK üzemi al­kotmányát. A most elfogadott, vállala- li kollektív szerződés 5 évre szól. Évenként kell azonban szabályozni bizonyos része­ket. így például a jutalom elosztásának elveit, a jólé­ti, kulturális és sporttámo­gatás összegét, az év végi részesedés felosztását stb. Termesz«.esen a szerződést módosítóm lehet, ha ezt a vállalat életében, gazdálko­dásában bekövetkezett válto­zás, vagy az időközben meg­jelenő jogszabály-rendelkezé­sek szükségessé teszik. Az új kollektív szerződés­ben, a dolgozóktól beérke­zett javaslatok alapján, a szakszervezeti tanács több módosítást hajtott végre. A jelentősebbek között szere­pel, hogy' a vállalati -dolgo­zók lakásproblémáinak meg­oldására — a fejlesztési alap terhére — lakásépítési ala­pot kell létesíteni. A hatá­rozat. értelmében a IV. öt­éves terv időszakára elő­irányzott vállalati lakásépí­tési hozzájárulás összegét 5,6 millió forintban szabták meg. Jelentős változtatásnak számit az is, hogy' a jóléti keretet évi 200 ezer forint­tal felemelték. A régi kollektív szerződés módosítása eredményeképpen lehetővé vélik a gyermek- üdültetés kiszélesítése is. Az eddigi 40 gyermek helyett az idén már 170 veheti igény­be a vállalat által biztosí­tott üdülési lehetőséget. Az új kollektiv szerződés­ben nagy' súlyt helyeztek a dolgozókat közvetlenül érin­tő kérdések világos megfo­galmazására. Egész sor fon­tos rendelkezés szól a bére­zésről, arról a vállalati tö­rekvésről, hogy' a lehetősé­gekhez mérten tovább kell emelni a dolgozók bérszín­vonalát, különös tekintettel a fiatal mérnökök, techniku­sok, szakmunkások érdekei­re. szentpéler és Mezőkövesd la­kosságát is. A könnyen tisz­tán tartható nagyüzem gy’árt- ményainak minőségi ellenőr­zésére korszerű, jól felsze­relt laboratóriumot is be­rendeztek. A Miskolci Tejipari Válla­lat körzetében, mintegy 360 községben begyűjtött folya­dék csaknem R0 százalékát jól zárható tartálykocsikban szállítják az űj üzembe, ahonnan a feldolgozás után a kész termékek nagy ré­szét hűtőberendezéssel fel­szerelt. autókon továbbítják az üzletekbe. A korszerű nagyüzemet — amelyhez ké­nyelmes irodaház csatlakozik — június 10-én, délelőtt ün­nepélyes keretek között avat­ja fel dr. Dimény Imre. me-' j zögazdasági és élclmezésustf 1 miniszter.

Next

/
Thumbnails
Contents