Észak-Magyarország, 1971. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-23 / 146. szám

1971, iünhrs 23., sterdő ESZAK-WA©¥A1?OifS2AX5 3 A területfejlesztés időszerűsége Köztünk sarjad a kommunizmus A tervszerű területfejlesz­tés legfontosabb célja, hogy biztosítsa az ország külön­böző területein élő lakosság életszínvonalának tartós emelkedését. A legtöbb fej­lett és fejlődő ország számá­ba gondot okoz az az örök­ség, hogy egyes területei és tájegységei elmaradtak az átlagos fejlődéstől. Ezeknek a területeknek a lakossága természetesen jogosan igény­li a különbségek csökkenté- séh. illetve megszüntetését. Hazánkban a felszabadulás óta kedvező változások kö- ' étkezték be az egyes 'terü­letek fejlődésében is. A ko­rábban gazdaságilag elma­radt megyékben és területe­ken az ipái’ az átlagosnál gyorsabban fejlődött, s en­nek hatása az életszínvonal alakulásában is megmutatko­zott. Napjainkban a hazai vá­roshálózat- és településszer­kezet — a területié,jleszrtési Politika hatására — már kevésbé koncentrálódik a fő­városra. Időközben kialakult az öt felsőfokú vidéki köz­pont— közöttük van termé­szetesen Miskolc — is. Nemcsak az iparosítás A területfejlesztés problé­mai között kell említeni bi­zonyos területi aránytalansá­gokat. Ezek közé tartozik, hogy az ipar és a népesség tetemes hányada a főváros­ban koncentrálódott, s ezzel együtt jár a szellemi élet Budapestre koncentrálódása is. Súlyos gond az ingázás, amely összesen mintegy egy­millió embert érint, és mind a családok életére, mind a nemzeti jövedelem alakulá­sara kedvezőtlenül hat. Meg­állapíthatjuk azt is, hogy az ingázás egyben az elvándor­lás folyamatának kezdetét jelenti. A vidék iparosítása ma mar önmagában nem ele­sendő. Átfogó, területfejlesz­tés-politikára van szükség. Hazánkban folyamatban van a népgazdaság 19f>5-ig meg­valósítandó fejlesztési tervé­nek készítése. Az említett időszakban előreláthatólag mintegy 2000—2300 milliárd forint beruházásra számítha­tunk — mint ezt a terület­fejlesztés kérdéséről szólva Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhe­lyettes a Magyar Urbaniszti­kai Társaság helyiségében megtartott előadásában mon­Az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Ta­nácsa legutóbbi ülésén ez év december 14. 15. 16. napjára összehívta az általános fo­gyasztási szövetkezetek VII. kongresszusát. Megyénk több százezres tagságot számláló általános szövetkezetei, a fo­gyasztási cs értékesítő, a ta­karék- és a lakásszövetkeze­tek a kiadott kongresszusi irányelvek alapján megkezd­ték az előkészületeket a nagy országos tanácskozás előké­szítésére. Legkésőbb szeptember 30-ig bezáróan valamennyi szövet­kezetben kongresszust előké­szítő közgyűlést, illetve kül­döttgyűlést tartanuk. A tag­ság ezeken tárgyid ja meg a kongresszusi irányelveket és választja meg küldötteit a dotta. A IV. ötéves tervben a beruházás volumene 480— 500 milliárd forint. Tudatosan A beruházásokat célszerű felhasználni a területi egyen­súly, a helyes arányok meg­teremtésére. Nem kerülheti el azonban a figyelmünket, hogy egyes problémák — külföldi tapasztalatok is er­re utalnak — éppen a be­ruházások réven termelőd­nek újra. A beruházásoknál feltétlenül mérlegelni kell egy egész sor tényezőt, töb­bek között a jelenlegi terü­leti határokat, a termelőerők fejlesztésének hatásait, a fo­lyamatban levő beruházások és az ipartelepítés helyi meg­határozóit. Az elmúlt években végre­hajtott fejlesztések révén ki­alakult az Északkelet-, Dél- nyugat-Magyarország közötti, fejlett iparral rendelkező zó­na. A jövőben tehát új te­rületfejlesztési övezet kiala­kítására kell törekedni. Ezen belül igen fontos a beruhá­zási eszközök koncentrált felhasználása is. A területfejlesztői, új rend­jében fokozottan kelt figyel­nünk az ipar szerkezetének alakulását, a termelés szer­kezeti változásait, és a köz­ponti támogatást tudatosan a szükségletek, illetve az arányos fejlesztés érdekében kell felhasználni. A lerületíejlesztesi célki­tűzések megvalósításának fontos tényezője az ipar, a mezőgazdaság és az idegen­forgalom közötti összhang megteremtése. Az ipari ter­melőerők fokozatosan 8—12 fejlesztési centra tnba tömö­rülnek, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya csökken. A szocialista mező- gazdaságot jelenleg 2400 ter­melőszövetkezet alkotja. Az urbanizációs folyamat Íratá­sára máris igen jelentős mértékben csökkent a tanyán élők száma. A szocialista me­zőgazdaság fejlett üziemei mellett, felszereltségükben és színvonalukban a városiak­kal azonos készenléti lakó­telepek épültek, s ezek szá­ma egyre gyarapodik. Hatékonyabb tervezés Igen sok még a tennivaló a közművesítés, azon belül is a csatornahálózat fejlesz­tésében. A településhálózat megyei küldöttértekezletre. A VII. kongresszust előké­szítő megyei küldöttértekez­letet október végéig nreg kell tartani. Ezen a megye valamennyi általános fo­gyasztási szövetkezetének küldöttei teljes — szavazati és választhatósági — joggal vesznek részt. A kongresszust előkészítő megyei küldöttértekezleten az egyes fogyasztási szövet­kezeti ágazatok leüldöttei szekcióüléseken vitatják meg ágazatuk sajátos problémáit. A megyei küldöttértekezle­tek fogják megválasztani a kongresszusi küldötteket, va­lamint az országos tanács tagjainak többségét, 80 szá­zalékait. egységeinek szociális és kul­turális ellátásában a reáli­san megszüntethető különb­ségek fokozottan felszámo­lódnak a terv' és az irány­elvek szellemében. Az elmúlt 20 évben soli szellemi erőt fordítottunk a hatékony területfejlesztésre. Most igen fontos a meglevő irányitó és kutatóbázis ed­diginél komplexebb igényű átszervezése és tömörítése. A területfejlesztésben működő szakemberek légi kívánságait fogalmazták meg a mostaná­ban napvilágot látott rendel­kezések. Bízunk benne, hogy ezek nyomán a településtu­domány kutatóbázis olyan fejlett központja alakul ki a Városépítési Tudományos és Tervező intézet szervezeti keretei között, amely meg­felelő vidéki hálózatával ké­pes a tanácsi munka segíté­sére is. Szükség van a területfej­lesztési tervek átértékelésére is. Eddig ezekben a tervek­ben a műszaki jellegzetessé­gek voltak a meghatározók, most a fejlődés alapján vár­ható a gazdaságföldrajzi, a közgazdasági elemek jelen­tőségének növekedése. A ta­nácsi tervezés a területfej­lesztés keretében hatéko­nyabbá, s a gazdasági' sza­bályozók revén megalapozot­tabbá válik. lfj. Horváth Bcla, A Tiszai Vegyikombinát gazdasági és politikai vezetői messzemenően egyetértenek azokkal a párt- és kormány- határozatokkal, amelyek a dolgozó nők élet- és munka­kör ü lm cnyeinek szü n télén javítására hívnak fel. Szá­mos példát lehetne felsorol­ni annak alátámasztására, hogy n. kombinátban már eddig is több konkrét intéz­kedés követte a felsőbb párt-szervek, s a X. kong­resszus határozatát, állásfog­lalását. A dolgozó nők javat szol­gálja a Tiszai Vegyikombi­nátnak egyik, közelmúltban napvilágot látott döntése is. mely szerint a IV. ötéves tervidőszak alatt újabb 100 férőhelyes óvodát építtet a P ártunk X. kongresszusa összegezte' a szocializ­mus teljes felépítésé­nek — a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet második fő szakaszának — feladatait, azokat, az elveket, amelyeket figyelembe licit vennünk a gyakorlati poli­tikai munkában és világné­zetünk terjesztésében. Szá­molnunk Ivel 1 többek között a társadalmi mozgás tör­vényszerűségeivel, a fejlődés átmeneti elemeivel, a társa­dalmi ellentmondásokkal, az ideológiai harccal, az impe­rialista fellazítással és ag- , ressziós törekvésekkel. A marxizmus klasszikusai­nak az átmeneti korszakra vonatkozó tanításai talán so­hasem voltak annyira élők, mint éppen napjainkban. Fontos azonban ezek helyes megközelítése. Tökei Peren: „.4 szocializmus dialektiká­jához” című cikke — meg­jelent a Valóság, 1971. 3. szá­mában — Marxnak a Gaz- dpsági-filozófia i kézira tok­ban kidolgozott kommuniz­mus-elmélete első vázlatát elemzi. Egyebek közt azt ír­ja, hogy a szocializmust alapvonásaiban n kapitaliz­mus felöl lehet és kell meg­érteni. Az SZKP XXIV. kong­resszusán is megfogalmazást nyert, hogy a szocializmus még nem késs, nem befeje­zett társadalmi rendszer. Ilyen helyzetben gyakori, hogy sokszor még nyitott kérdésekre kell szilárd elmé­leti alapon választ adni. in­tézkedéseket hozni. vállalat Lenin varas ban. De még ennél is jelentősebb az az intézkedés, amelyet a leg­utóbbi igazgatói rendelkezés tartalmaz. Ennek lényege, hogy a dolgozó nők élet- és munkakörülményeinek javí­tása érdekében a kiemelke­dő munkát végző kisgyerme­kes anyáknak a jövőben ju­talomszabadság adható. Az igazgatói rendelkezel értelmében, ha az anya a munkaköri kötelességeknek minden tekintetben mara­déktalanul eleget tesz, fe­gyelmezett, kifogástalan kö­zösségi magatartást tanúsít, és legalább egy év óta a vál­lalatnál dolgozik, évenként meghatározott számú napra jutalomszabadságban része­sülhet. Egy 14 éven aluli A X.- kongresszus jelsza­va, hogy munkánkat, a szocializmus teljes fel­építésének feladatát maga­sabb szinten folytassuk. A magasabb szint megvalósítá­sa szocialista épitőmunkánk- ban kapcsolódik politikánk állandóságához és a fejlődés­sel járó új igények kielégi- 'éséhez. Az új feladatok mérlegelése viszont párosul az alapelveinkhez való hű­séggel. Üj vonása volt a kong­resszus munkájának, hogy a társadalmunkban lehetséges ellentmondásokkal . nyiltan foglalkozott. Az ellentmon­dások világos felismerésé­nek, feltárásának és megol­dásának kulcsa, a társadal­munk jelenlegi fejlettségi fo­kán kialakult objektiv érde­keltségi viszonyok tanulmá­nyozása és tudatos felhasz­nálása a szocialista épitö- munkában. A szocializmus alapvető érdekének egybe­esése nem zárja ki az érde­kek sokféleségét. Ezek a spe­ciális érdekek ellentmondás­ba kerülnek. Az érdekek összehangolása a párt fel­adata elsősorban, hiszen a párt az összérdekek kifeje­zője. Különösen fontos és nehéz a helyes arányok megtalálása például a napi és távlati érdekek realizálá­sa között. Amikor a csoportérdek ér­vényesülésé előtt tudatosan tág teret nyitunk, számol­nunk kell azzal, hogy ez szinte automatikusan magá­ban hordja a nemkívánatos kísérő jelenségek veszélyét gyermek eset-eben ti, két í gyermek után 9, és 3 vagy ennél több kiskorú gyermek esetében maximum 12 nap jutalomszabadság adható. Erre az évre — mivel a ren­delkezés július 1-én lép élet­be — az említett jutalomsza­badságnak csak a fele ese­dékes. A szabadság igény bevéte­lét a főosztályvezetők, gyár- ; vezetők, önálló osztályveze­tők vagy' kinevezett helyet­teseik engedélyezhetik. Ki­záró tényezőként említi a rendelkezés a fegyelmi bűn. tetőst, a hanyag munkavég­zést, az igazolatlan hiány­zást, valamint a megállapí­tott vállalati munkaviszony hiányát. L. L. is. A negatív, „nyers" jelen­ségek miatt azonban nem kell kétségbeesni. Ha a ve­zetés feladatának lekinti, hogy a jelenségeket idejé­ben felfedje, akkor elural­kodásukat is meggátolhatja. A szocializmus kezdetleges­sége viszont, megköveteli, hogy ezeket idejében meg­gátoljuk. hiszen a kapitaliz­mus maradványai: a birtok­lásvágy, az irigység, az egyen lösdi szemlélete nem tűnhet el. ha táptalaját nem nyesegetjük, ha nem ápoljuk az új élet hajtásait. Idősze­rű emlékezni Lenin ..A nagy kezdeményezés" című cikke­re. „A munka termelékeny­sége, ez végeredményben az új társadalmi rend győzelme szempontjából a legfonto­sabb. a legfőbb dolog... A kommunizmus ott kezdődik, amikor az egyszerit, munkás önfeláldozóan, nehéz munká­val megbirkózva kezd gon­dolkodni. a munka, termelé­kenységének emeléséről, ar­ról, hogy minden púd gabo­nát. kőszenet, vasat cs egyéb termékeket megőrizzen, bár azokat nem személyesen a dolgozó kapja, nem is ,hoz­zátartozói’, hanem ,távolál­lók’, azaz a társadalom, egé­szé." A szocializmus fejlődésé­ben nem elegendők csupán az eszmei ösz­tönzők önmagukban. Az át­meneti korszak törvénysze­rűsége az anyagi ösztönzés, összhangban az erkölcsi-po­litikai ösztönzéssel. Sokan azonban helytelenül értelme­zik ezt napjainkban; az anyagi ösztönzést abszolút­nak tekintik és elhanyagol­jak az erkölcsi-politikai kö­vetelményeket. Lenin szavai­val mi is feltehetjük a kér­dést: eléggé gondosan, ápol­juk-e a kommunizmus haj­tásait, amelyek ntár most megvannak? A X. kongresszuson'.jelen­tőségének megfelelően ka­pott. hangsúlyt á kispolgári - ság elleni eszmei harc. Pár­tunknak nagyon világos marxista állásfoglalása van arról, hogy mi a ki «polgár* - ság, és hogy miért káros az, A gazdaságirányítás reform­ja társadalmi hatásában elő­segíti a kispolgáriság elleni fellépés lehetőségét, mrvel felismerhetőbbé teszi a tor­zulásokat és nyíltabbá az ér­dekviszonyok kapcsolódását, érvényesítésüket. A szocialista közszellemet sértő, eszmeileg káros jelen­ségek elleni harc megköve­teli szükségszerűen a mun­kásosztály és a párt vezető szerepének erőteljesebb ér­vényesülését a szövetségi po­litika, a Szocialista nemzeti egység jegyében. Lenin már említett cikkében erre is élő útmutatást adott. „A pro le- tár iátus, miután kivívta a politikai hatalmat, nem szün­teti meg az osztályharcol, hanem folytatja — persze más viszonoyk között, más- formában, más eszközökkel — egészen az osztályok meg­szüntetéséig ..." „Aki úgy igyekszik, megoldani a kapi­talizmusból a szocializmusba való átmenet feladatait, hogy a szabadságról, egyenlőség­ről, demokráciáról, általában a munkademokrácia, egyen­lőségéről, stb. hangoztatott általános frázisokból indul ki (mint ahogy ezt Kautsky, Martov és a berni sárga In­ternationale többi hőse te­szi), az ezzel csak a maga kispolgári, filiszteri, nyárs­polgári természetet árulja cl, eszmei tekintetben szolga- módra. a burzsoázia mögött kullog.” A proletárdiktatúra nem­csak erőszak a kizsák- mányolókkal szemben, sőt nem is elsősorban erő­szak — tanítja Lenin —, ha­nem a társadalmi munka kommunista szervezete, amely felé első lépés a szo­cializmus, amely magúiénak a dolgozóknak szabad és tu­datos fegyelmére támaszko­dik. Ezt az új fegyelmet erő-: síteni elsőrendű feladat. Bogár Károly Kongresszusra készülnek az általános fogyasztási szövetkezetek Szeptember végéig megtartják a küldöttgyűléseket Üj üzem épül az LKM-ben Újszerű kasdeményesé» a TUK-ban Jutalomszabadság a kisgyermekes anyáknak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents