Észak-Magyarország, 1971. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-22 / 145. szám
«sä »■ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1971. június 22., kedd A szovjet * Szovjetunió elleni fasiszta támadás napján — emlékezik meg a hitleri Németország és szövetségesei ellen vívott Nagy Honvédő Háború 30. évfordulójáról. Kár a második világháború óta teljesen új nemzedék nőtt fel és foglalta el helyét az életben, a haladó emberiség azonban nem feledkezett meg arról, hogy a negyvenes évek elején szinte a katasztrófa szélén állt. A német fasiszták nem titkolták, hogy nemcsak egész népek leigázására törekedtek, hanem egyes népeket ki akartak irtani. A Hitler-cllenes koalíció, élén a Szovjetunióval, amely magára vállalta a főcsapást ebben a korszakalkotó harcban, számos ország haladó erőit egyesítette az önvédelemre. A második világháború történelme arról tanúskodik, hogy ha a Szovjetunió és hadserege nem tudta volna visszaverni a szövetségesei és szinte az egész Nyugat- és ltözép-Európa gazdasága által támogatott nácik hitszegő és váratlan támadását, ha nem tudta volna megszervezni a történelmi ellentámadást Moszkvától és Sztálingrádtól Berlinig, Európa, sőt az egész világ a visszafejlődés, a barbarizmus martalékává lett volna. A Szovjetunió már jóval a hitleri támadás előtt jól látta, hogy a világ népeit a fasizmus fenyegeti. A szovjet kommunisták a kongresszusokon és a sajtóban az egész világ előtt leleplezték a példa nélküli háborús rablásokra kész hitleri rendszer való arculatát. 1333-tól a Szovjetunió többször is megkísérelte, hogy meggyőzze a nyugateurópai államokat: célszerű lenne egy olyan kollektív biztonsági rendszer megteremtése, amely garantálná az európai határok sérthetetlenségét. Nyugati vezető imperialista köröknek azonban más elképzeléseik voltak. A szégyenietes S£'i egyezmény, amelyet Franciaország, Anglia, Olaszország és Németország írt alá 1938. szeptember 29-én, szabad kezet adott Németországnak és Csehszlovákia, valamint az európai béke halálos ítéletét jelentette. A nyugati hatalmak ezzel azt akarták elérni, hogy Németország támadja meg a Szovjetuniót, maguk pedig kívül maradnának az egész küzdelmen, hogy azután mindkét léinek ők diktálhassák a békefeltételeket. A szovjet kormány a müncheni összeesküvéstől egészen a háború kitöréséig folytatta erőfeszítéseit és mindent elkövetett, hogy rávegye Angliát és Franciaországot a Szovjetunióval való kölcsönös katonai segélynyújtás szerződésének aláírására. Ez a szerződés garantálta volna a kelet-európai részvevők, így Lengyelország biztonságát is. De minden erőfeszítés hiábavalónak bizonyult. Ha a nyugati hatalmak egyetértettek volna a harmincas években felvetett szovjet javaslatokkal, cl lehetett volna kerülni a második világháború minden szörnyűségét. A Szovjetunió a győzelem érdekében többet áldozott, mint a második világháború minden más részvevője. Húszmillió embert vesztett, ennek majdnem a fele polgári áldozat és elpusztult hadifogoly volt. Miután Európában rövid idő alatt két világháború tört ki, a Szovjetunió rendkíviiJ fontos és halaszthatatlan feladatnak tekinti a hatékony kollektív biztonsági rendszer megteremtését Európában. A szovjet kormány minden erejét az európai feszültség enyhítésére és a leszerelés kérdéseire fordítja. Az SZKP XXIV. kongresszusa előterjesztette és javasolta az azóta már ismert hatpontos békeprogramot. A javaslatok egyike, mint tudjuk, az európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésére vonatkoznak. E javaslat megvalósítása jelentősen enyhítené az európai feszültséget, s megteremtené a feltételeket a tartós európai békéhez. A XXIV. pártkongresszus megismételte az európai biztonsági értekezlet összehívásának javaslatát. A Szovjetuniói nemzetközi helyzet értékelésében az vezeti, hogy nem elég ismerni a második vi- i lágháború tényeit és a nuk- j leáris veszély lehetőségeit, I hanem le kell vonni a helyes következtetéseket a történelem könyörtelen leckéinek józan tanulmányozása j alapján. Észak-írországban újra feszült a helyzet. Képünkön: Belfastban brit katonák szögesdrót mögül néznek farkasszemet a tüntető katolikusok tömegével A Szaljut. szovjet, órbitális űrállomáson megkezdődött a harmadik munkahét. Hétfőn folytatták a csillagászati megfigyeléseket a Szaljuton elhelyezett ,,Orion” asztrofizikai , obszervatórium segítségével. Miután elvégezték az űrállomás tájolásához szükséges műveleteket, az Oriont ráállították a Kígyó csillagkép egyik csillagára. Ezt követően elvégezték az asztrofizikai obszervatórium A TEA ÉS riRÍTÓS MELLÉ A szerdai reggelihez a tea és a pirííós mellé már felszolgálhatják Nagy-Britan- nia közös piaci belépésének fő feltételeit — jelentették ki Luxemburgban a csatlakozási tárgyalások hétfőn kezdődő fordulójára oda érkezett angol küldöttség tagjai. VÁD SARTRE ELLEN Jean-Paul Sartre francia író és filozófus ellen eljárást indítottak a rendőrség és . a büntetés-végrehajtási szervek rágalmazása címén á Cause du Peuple című ultra balos lapban — amelynek Sartre a főszerkesztője — megjelent cikkek miatt. A vádpontok alapján börtönbüntetést és súlyos pénzbírságot róhatnak ki a francia filozófusra. ROA MOSZKVÁBAN Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára hétfőn fogadta Raul Roa-t, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagját, külügyminisztert, aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodik a Szovjetunióban. KGST-ÜLÉS KESZTHELYEN A KGST mezőgazdasági állandó bizottsága június 22— 2íi között Keszthelyen, a Mezőgazdasági Egyetemen programjában szereplő kísérleteket. Viktor Pacajev kutatómérnök egyidejűleg két teleszkóp munkáját irányította. Mindkét teleszkópot az Alfa-Líra csillagra irányította, azzal a céllal, hogy egyidejűleg két teleszkópon kapjanak spektro- grammot a csillag ibolyántúli kisugárzásáról. A kísérlet sikeresen ment végbe. . Az űrállomás rendszerei szabályszerűen működnek, az űrhajósok közérzete jó. tartja a 31. üléséi. A küldöttségek hétfőn megérkeztek Budapestre. OKINAWA A Pravda tokiói tudósítója az Okinawa szigetének visz- szaadására vonatkozólag június 17-én aláírt amerikai— japán egyezménnyel foglalkozva megállapítja, hogy a sziget Japánhoz váló visszacsatolásával amerikai támaszponttá válik Japán területe az ország kormányköreinek beleegyezésével fontos katonai bázis az amerikai imperialistáknak a szocialista államokkal szentben folytatott aknamunkájában. AZ TJTOLSÖ IS MEGHALT Geraldine Brodrick asz- szony június 12-én Sydney-. ben világra hozott kilenc ikre közül a vasárnapra virradó éjszaka az utolsó is meghalt. A legutóbbi órák különböző földrajzi pontokról keltezett jelentései ismét érzékletesen illusztrálják azt a tételt, hogy az amerikaiak vietnami agresz- sziójával szemben újra gyorsan növekszik a morális ellenállás. Ez az ellenállás természetesen soha, egyetlen pillanatra nem szűnt meg. Volt azonban egy olyan időszak Nixon megválasztása után, amikor mind Amerikában, mind a nagyvilágban mintegy helyt adlak az akkor új elnök kérésének, hogy adjanak neki időt választási jelszavai, ígéretei teljesítésére. Ez az időszak immár véglegesen és visszavonhatatlanul a múlté. Nixon nemcsak, hogy nem teljesítette Indo- kínávai kapcsolatos ígéreteit, hanem a sokat szenvedett délkelet-ázsiai térségben éppen az ellenkezője történt annak, mint amit kortes kőrútjain „trükkös Dick” megfogadott. Az emiatti felháborodást jól tükrözik a legutóbbi órák hírei. Oslóban, tehát egy NATO-ország fővárosában ülésezik — méghozzá széles körű nemzetközi érdeklődés középpontjában — az amerikaiak indokínai háborús bűneit kivizsgáló bizottság. Pham Van Bach, a VDK-dele- gáció vezetője ezen a világfórumon nagy beszédben leplezte le, mit is jelent a valóságban a „vietnamizálás”: a háború folytatását és kiterjesztését. A demokratikus Vietnam fődelegátusa az elemi logika jegyében bizonyította be, milyen tarthatatlan az amerikai álláspont az általuk egyik leginkább feszegetett hadifogolyprobléma ügyében. Nixon demagóg módon arról á pillanatról beszél, amikor „az utolsó amerikai katona is szabad lesz”. De amíg folyik a háború, addig elkerülhetetlenül újabb amerikaiak esnek fogságba — hangsúlyozta a vietnami küldött. Magában az Egyesült Államokban is ugrásszerűen megnőtt a vietnami háború elleni tiltakozások száma. A Kentucky állambeli Fort Knoxban kalonaorvosok tilta-' koztak Washington indokínai politikája ellen, egy Douglas Smith nevű tiszteletes felment a hóborította, kaliforniai Shasta hegycsúcsra, és megfogadta, addig nem jön le, amíg hazája ki nem vonul Vietnamból. Michigan államban pedig az amerikai nömozgalom aktivistái olyan határozatot hoztak, hogy az esztendő csillagászatilag leghosszabb napján — vagyis hétfőn — egyetlen centet sem adnak ki, és ezzel tiltakoznak a háborúra épített konjunktúra ellen. Nixon számára sem közömbös a tiltakozások száma, hiszen közelegnek a választások. Biztos, hogy a megmozdulásokat olvasva, a hétfő az -elnök számára nemcsak csillagászati értelemben 'volt az' esztendő • leghosszabb,- vagy legalábbis egyik leghosszabb napja. - ■ A tábor vezetői 7. KEVESEN mondhatják el magukról, hogy 27 éves korukban expedíciót vezetlek. Szenthe István geológus, az Eötvös Lóránt Tudomány- egyetem földrajz tanszékének tudományos munkatársa, alpinista, minden szempontból kiválóan alkalmas ilyen nehéz, bonyolult, tudományos, egyben nagyon is gyakorlati feladat megoldására. Tudását, tapasztalatát, rátermettségét a kutatótábor minden lakója osztatlanul tiszteli. Ez a tisztelet azonban nem hogy elválasztaná társaitól, hanem a közös munkában szövődő barátságokkal ötvöződve még közelebb hozza az expedíció tagjaihoz. Szenthe István olyan fiatal tudós, aki — képletesen szólva — nemcsak képleteket tud megoldani, hanem százféle csomót tud a köteleken megkötni, s ugyanakkor ért az emberekhez is. ami lehetővé teszi, hogy jó szervező is legyen. Legnagyobb értéke mégis az, hogy a munkát — legyen az tudományos, vagy gyakorlati — egyaránt tiszteli és megszállottként dolgozik. Személyes példamutatása az expedíció munkájának egyik hajtóereje. Nem egyszer tapasztaltam, hogy húsz órát is képes eltölteni, dolgozni a barlang sötétjében, sarában, hidegében, szinte étlen-szom- jan, pihenés nélkül. ról vallatják. Ilyenkor több napos szakáiktól borostás, sápadt arca elkedvtelenedik, kicserepesedeifct szájaszéiét összeszorítja, s fáradtságtól vörös szemével kezét nézegeti, rajta a már hegedő, vagy éppen frissen kapott sebeket. — A hegymászás a szakmámhoz, szorosan a geológiához tartozik — szokta mondani. — Tíz esztendeje csinálom, s örömömet lelem benne. A barlangkutatás talán még izgalmasabb, mint a hegymászás, csak valamivel nehezebb. És nemcsak amiatt, mert a föld alatt sötét van ... A fiatalokból álló expedíció fiatal vezetője több éven át volt hegymászó-oktató Ausztriában, sokat túrázott az Alpokban. Tapasztalatait, tudását, mint a Barlangi Mentőszolgálat technikai vezetője is kamatoztatja. Két éve például ő vezette a Bódfél évtizede űzi a hegymászó sportot. Most megtisztelő feladatot kapott; ő a kutatótábor vezetője, egyben az expedíció vezetőjének helyettese. A felszínen az ösz- szes munkákat ő irányítja. Az Országos Villamos Távvezeték Vállalat szerszámlakatosa sokoldalú ember. A táborvezetésen kívül ő kezeli a felszíni csörlőgépat. Ez igen felelősségteljes, állandó megfeszített figyelést, jó reflexeket igénylő munka. A csörlőáílás ott van a zsomboly szájánál, egy nagy, két; oldalról nyitott sátor alatt, hogy Kányási József jól lássa a hét milliméter vastagságú drótkötélen le-, illetve felszállókat. Ott ül, szinte a gépben, a csörlődob és a villanymotor között, egyik kesztyűs keze az ékszíj tárcsán, a másik a motor kapcsolóin, szeme, figyelme az ácsolatra akasztott csigán, illetve a drótkötélen. Itt tűnSzenthe István Az alacsony, erős testalkatú, élénk tekintetű fiatalember készségesen áll az újságíró rendelkezésére, ha az expedíció munkájáról van szó. Annál szerényebb, ha életéről, eddigi munlcásságáKányásí József vaszilas melletti Meteor cseppkőbarlangban a mentési munkálatokat 150 méter mélységből. * A harmincesztendős Kányási József több mint másHoller Hubáné (Kunkovács László felv). nek el előtte bajtársai, akik a barlang mélyébe indulnak, és itt tűnnek fel munka végeztével a vasoxidos agyagtól vörösre színeződött-plsz- kolódott védősisakjukban, overálljukban, csizmájukban. Amikor a csörlöálláson dolgozik, Kányási Józseffel nem lehet beszélni. — Tudod — mondja később mentegetőzve —, szinte magam előtt látom a srácokat, amint az általam vezényelt drótkötélen haladnak le, vagy fel, a függőleges mészkőíalhoz súrlódva. Ilyenkor nem szabad a figyelmet megosztani. * A kutatótábor egyik kedvence Holler Hubáné, aki az expedíció élelmezéséről, ellátásáról gondoskodik. Az ő „birodalma” a ládákkal, dobozokkal, víztárolásra szolgáló, hatalmas műanyag ballonokkal, konzervekkel, gáz- főzőkkel, edényekkel zsúfolt szer- és konyhasátor, amely a közelében levő, kövekkel koszorúzott, állandóan égő tűzzel egyben a tábor központja is. — A fiúknak farkasétvá- gyuk van — mondja a Vörös Meteor SK fiatal hegymászónője. — Nagyon sokat esznek. Nem is ez a baj, hanem az, hogy messze van a falu, nehéz az élelmiszerek, a kenyér felszállítása. Kon- zervünk van ugyan, de ez nem nagyon megy. Probléma, hogy nem jutunk hozzá zöldséghez és gyümölcshöz. Az egyoldalú táplálkozás ellensúlyozására, valamint a hideg, párás, barlangi levegőben dolgozók ellenállóképességének biztosítására különféle vitaminok adagolását vezettük be. A TÖRÉKENYNEK'látszó fiatalasszony a nehézségek ellenére közmegelégedésre latja el feladatát. Ha rajta múlná azonban — vérbeli hegymászóként — legszívesebben ő is a barlangban dolgozna, mint férje, aki az ország egyik legjobb hegymászója. Oravce Janó« T e® 1 •• | \ | rukkos ilick leghosszabb napja A Szál jut útjáról E SÍIMÉN ¥ Etiltől,
