Észak-Magyarország, 1971. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-20 / 144. szám
1971. június 20., »osnmep IISZM-MÁGYÁRORSZÁG i Száz csengős, négy fehér paripával Bodgát Ferenc Szélhámosok a Szeles utcában (in.) Adjanak egy vállalatot! Mikor kcidla Bottdi lótól nyerge (ni, nfergslni Cifra csikós kontárjával lékelni, lékelni. Rajta Ofie G&nc városa, megfogni, megfogni, Akkor kezde Angyal Bandi bámulni, bámulni. Megkötözték a két kezét kötéllel, kötéllel, így kísérték el Kassára fegyverrel, fegyverrel. Harminchárom fontos vasat mind a két lábára, Egy fent kenyér, egy icce víz a Bandi számára. úr mellém ért, a kocsija megcsúszott, beleakadt az én szekcióm be, s mivel az könnyebb volt, felfordultunk. Hál’ istennek, nem történt egyéb bajunk semmi. Amint tetszenek látni, egészséges vágyóit, nem haltam meg! — Hát a pénzed hol van? — kérdezi az alispán. — Otthon! — mondá a bérlő. — Nem azt kérdeztem, hanem amit Ónody úr elvett! — Nem volt nálam, kérem alázattal, hiszen azért dűtott fel a tekintetes nemzetes úr! — mondá a megrémült bérlő. Dömötör Sándor tanulmányából tudjuk, hogy Angyal Bandinak nem minden ügye végződött ilyen szerencsésen. A ballada is így fejezi be a történetet: kézirat a mai napig is megőrizte betyáros tetteit, csíny- tevéseit. Művészeti körkép az országról — Tokajban Tokajban a Zilahy György Művészetbarátok Köre Tenkács Tibor festőművész-tanár irányításával messze- ható példa arra, hogyan lehet művészeti vonzásköz- központtá erősíteni egy kis települést, az ország peremén. Ennek a Tisza-parti szellemi hídfőnek ma már — túlzás nélkül írhatjuk le — megkülönböztetett rangja van a művészeti köztudatban. Szívesen küldi alkotásait az itt rendezett képzőművészeti kiállításokra az ország bármely táján élő festő, szobrász. S készséggel lepnek itt közönség elé — rendszerint a tárlatokhoz kapcsolódó hangversenyeken, előadóesteken — jeles kórusaink, ének- és zeneművészeink, kiváló versmondók, előadóművészek. Lapunk junius 6-i számában elmeséltem Angyal Bandinak, az egykor híres betyárnak történetét. A történet azonban nem ért véget. A betyár híres furulyája. mint említettem, Bástliy Lászlótól került századunk elején miskolci múzeumunkba, s most is itt őrizzük. Angyal Bandiról eddig keveset tudtunk, a továbbiakban azonban segített a véletlen. Lapunk egyik olvasója, dr. Kriston Pál közölte: birtokában eddig nem publikált, hiteles dokumentumok vannak, amelyek nagyobb érdeklődésre számíthatnak. A háromkötetes, több száz oldal terjedelmű és felbecsülhetetlen helytörténeti, néprajzi értékű kézirat alapján » következőket tudjuk meg. Angyal Bandi, rendes nevén Ónodi András kétszer kötött házasságot. Először 1768-ban Olchváry Krisztinát vette el, második felesége Hangácsy Judit volt. Ez utóbbi házasságból hat gyermek született: Erzsébet, Judit, Krisztina, János, György, István. Krisztinát Básthy László vette el 1808KMona Lóránt több funkciót töltött be az ÉSZV-nél. Többek között 6 volt a „jogtanácsos” is. A jogügyi dolgokhoz zseniálisan értett, ezt bizonyítja a társulási szerződésből idézett rész is: „Jogvita esetén a vonatkozó törvények az irányadók (Ptk. Btk. Mtik...)” Ezt a sort igazán kívánatos lenne így folytatni, szakszerűen: DVTK, Fradi és a többi. A megbízólevél A működési szervezési szabályzatban, különben roppant „politikus” gondolatok vannak. A szabályzatuk szerint a vállalkozás célja: „megfelelő kapacitást biztosítani a bejelentett, leendő 5 éves terv irányelveinek megfelelően, de nem utolsósorban a legutóbbi pártkongresszus határozataiban foglaltak mielőbbi maradéktalan megvalósításához: az országos szinten jelentkező hiányzó építő és vegyesipari tevékenység — kapacitáshiány — enyhítéséhez, a lakosság ilyen irányú igényeinek kielégítéséhez ..Mindenesetre ez a szöveg azt bizonyítja. hogy a szélhámosok a magyar sajtóból hamar kibogiazzák, hol szorít a népgazdaság cipője. A helyzet ismeretében joggal számíthattak rá, hogy az alábbi megbízólevélnek mindenütt sikere lesz: „Megbízólevél. Vállalkozásunk, vezetősége megbízza Katona Lóránt műszaki vezető kartársat, hogy vállalkozásunk részére általános építő-t.ataroző- tervező-szakipari jellegű munkákat, illetve kapacitás ban, s ennék unokája, Gábor adta a nevezetes furulyát múzeumunknak. Ju- ditot Kriston László vette feleségül 1831-ben, így tehát a kézirat birtokosa ugyancsak rokona a balladahősnek. Megőrzött a kézirat egy érdekes szájhagyományt is: előbb csak suttogás, később szóbeszéd, s mindinkább élesztődött a gyanú, hogy Angyal Bandi nem igaz úton jár. A hír a vármegye fülébe is eljutott, hogy a kereskedőknek útját állja, szekerüket felforgatja, s hogy ki is rabolja őket. Innen van gazdagsága, földje, majorja, kastélya, no, meg a négy fehér paripa, amilyen nincs a vidéken senkinek, és a többi. Följelentés is érkezett a megyéhez, meg is idézték. Ónody András (mert őt nevezte a nép Angyal Bandinak, mivel rendkívül szép, daliás ember volt) látta már, hogy komolyan gyanú alá fogják, beállított hát a vele szomszédos bérlő udvarára, a száz csengővel felcsengőzött. négy fehér paripával, kocsival, s azt mondja; — No, Mózes, most lekötési megrendeléseket ügyintézőén. Intézményeknél, vállalatoknál személye- sen eljárjon, jelen megbízatásunk alapján érdemben tárgyalásokat folytasson. Megbízatásunk érvényes a visszavonásig. Miskolc, 1971. március 31. Burai, Árvái”. Természetesen rajta a vállalkozás pecsétje. bszmccscrt a „főmérnök úrral” Katona Lóránt, a többszörösen büntetett előéletű okirathamisító kifejezett ellenszenvvel viseltetik a sajtónyilvánossággal szemben. Az ő „szakmájában” ez semmiképpen sem előnyös — érthető. Hétszer megúszta úgy, hogy nem teregették ki dolgait, szeretne inkognitóban maradni nyolcadszor is. Beszélgetésünk során meglepő dolgokra hívja fel a figyelmet. — Mi a munkát, amit vállaltunk, elvégeztük. Határidőre ... tudja, mit mondok? Adjanak nekem egy vállalatot, mondjuk a tejiparit, vagy a faiparit, vagy egy építőipari vállalatot. Adjanak szabad kezet, s én három éven belül bebizonyítom, hogy nyereségessé teszem! Ha kell, adjanak mellém rendőri felügyeletet, úgy is megcsinálom ... mert nem a diploma teszi a vezetőket... — Bizonyára ez a diploma iránti ellenszenve bírmenjünk mindjárt a vármegyére, s elmondod, hogy akadtunk össze, mert kiváncsi rá a vármegye! A szomszéd behúzódott, de mit tehetett egyebet, mint felült a kocsira, s azzal elhajtottak. Megérkezvén a vármegyeház udvarára, nagy csengős-bongósan, kiállt az egész vármegye a csodára, élén az alispánnal, szolgabírókkal, esküdtekkel, Mondá Ónody: — Itt vagyok. megjelentem a megye rendeletére, hozok is magammal egy bérlőt, aki majd elmondja, hogy történt a dolog! A bérlő megszeppenve, dadogva mondá: — Hát, az úgy volt kérem alázattal, hogy nagy sár volt, az út pedig síkos. Midőn a tekintetes nemzetes Angyal Bandi halála óta 165 esztendő telt él. A népi emlékezet, s az említett ta rá, hogy iskolai végzettségeket igaaolé papírokat hamisítson. — Ügy van! Tudja, hogy leborultak a diplomám előtt? Mint az oltár előtt! Itt a papír beszél. Ha az Ml, ám legyen! — Más, ssraecw ezt az úgynevezett ^sapírtószfeaie- tét”, évekig küszködik, tanul, gürcöl, hogy megszerezze a tudást, a végzettséget bizonyító papírt. Magánál ez sokkal könnyebben ment... Katona Lóránt eme csak félre néz, majd újabb támadásba kezd: — Tudja, milyen bürokrácia van nálunk? Én akármit bevehetnék a közjegyzőhöz. Automatikusan ösz- saeolviassák, s hitelesítik a másolatot... A hiszékenysé>* vámszedője Az ÉSZV működése és bukása nagyon sok figyelemre méltó tanulságot rejt magában. Az úgynevezett értelmes szélhámosok éber figyelemmel kísérik rendszerünk minden mozzanatát. Lakáshiány van? Akcióba lépnek a lakásűzérak. Kapacitáshiánnyal küzd az építőipar? Készenlétben állnak Katonáéit, Árváiéit, Buraiék, majd ők megmentik a beruházásokat! Az már más kérdés, hogy szélhámosságaiknak a kétkezi dolgozók isszák meg a levét. De folytatssuk tovább. Túlságosan nagy tiszteletet adunk a diplomáknak? Többet ér a papír, mini. a szaktudás? Vigyázzunk, meri résen állnak Kartoné - ék, s készítenek olyan népi motívummal ellátott, csárdás oklevelet, hogy ugyaniatok tisztelegnek előtte a munkaügyi osztályok hivatalnokai, és sapkájukat levéve vezetik be a szélhámos úr munkakönyvébe. Hallgatom a hiszékenység vámszedőjének rágalmait, és szégyenkezve gondolok a mérnöki továbbképző intézet tanulmányi osztályának optimista, „humort értő” dolgozóira, a bemssftásvói hiteteffiftetí másolatot készítő közjegyzőre, akinek az sem tűnik fel, hogy 1966-ban márnám beszélünk vármegyékről, eszembe jutnak a kapacitáshiánnyal küzdő, mindenbe kapaszkodó, munkát biztosító vállalatok, amelyek most nem tudnak hová fizetni. Az ÉSZV „kimúlt". Rózsi néni nyugodtan főz és ruhákat szárít konyhájában, örül, hogy megszabadult a szélhámosoktól, örül, hogy végre kiköltöztették a vállalatot. Egy örömünk, a sok keserű tapasztalat után azonban nekünk is maradt: A három vállalkozó szellemű férfiú előzőleg sorra járta a Szárazvölgy termelőszövetkezeteit, s eredetileg ott akart közös vállalkozást szervezni. Ez az elképzelés meghiúsult, a termelőszövetkezetek már nem álltak kötélnek. És ez jő hír, hogy tsz-eink végre éberek, neon nyűjtanak szabad vadászterületet a többszörösen büntetett előéletű vállalkozók újabb űzőiméihez. Adamovics Ilona (Vége) Ez a, minden elismerésre érdemes társadalmi testület felbecsülhetetlen értékű munkát végez a művészeték népszerűsítésében, ezáltal az ízlésnevelésben. Tevékenységük módszertani nézőpontból is figyelemre méltó. A rendezvényeket önkéntes buzgalomból szerve?» tokaji művészet- barátok képesek új, meg új kezdeményezésekkel változatossá tenni az egész éven át tartó kulturális programot, nehogy a megszokás megcsappantsa a már felkeltett érdeklődést. * Idén elkezdett vállalkozásuk továbblépés választott útjukon. Eddig egyéni, s kisebb, csoportos kiállítások rendezése volt a fő I módszer. Az új vállalko- zással az ország egy-egy Í jellegzetes művészeti táj- : egységéről adnak átfogó kéI pet a kiállítások látogatóinak. S aki rendszeres nézője a tárlatoknak, az előtt kitárul az egész ország művészeti körképe. Az első ilyen összegező kiállítássorozat a most évezredes jubileumi ünnepére készülő Székesfehérvárt és Fejér megyét mutatta be a tokaji tárlatlátogatóknak. A megnyitó csoportos kiállításról annak idején már értékelést adtunk lapunk, lapunkban. Most az azóta megrendezett tárlatok együttes méltatása a feladatunk. * Bardos Istvánná, Sauer- wald Rudolf és Sándorfalvi Sándor festőművészek érdekesen egészítették lei egymás művészetét közös kiállításukon. Bárdosné lirai hangulatú, karakteres női portréival kelt figyelmet. Sauerwald Rudolf konstruktív stílusú képein a szerkezeti elemeket hangsúlyozó, éles kontúrokkal ábrázol fehérvári városrészleteket Sándorfalvi Sándor fenntartás nélküli kolorista, aki oldott festőiségű csendéletein a belső hangulatokat is képes érzékeltetni. A záró kiállításon a Meszlényi házaspár szerepelt. Meszlényj János szobrászművész tudatosan követeli a reneszánsz mestereket életigenlő, az emberi test szépségét, a mozgás harmóniáját ábrázoló rézdomborításain. Tokajban kiállított művei közül a Profán oltár című domborműve a legmegkapóbb. A nagyméretű alkotás mezőin az emberi élet stációit jelképezi közvetlen szépségű női, férfi- és gyermekalakjaival. A Profán oltár művészeti különlegessége, hogy belső tábláit a szobrász nagytehetségű festő barátja, a Hódmezővásárhelyen élő és alkotó Szalay Ferenc festette, a domborításokhoz hangolt, de az új alföldi festőiskola markáns jegyeit megőrző stílusban. A műélvező látogató egyszerre találkozik — a közös mű révén — két alko-' tóval. Mészlényiné Molnár Eszter az anyaság élményét festi olajképein megnyerőén közvetlen stílusban. Egyéni hatásúak a tájakat ábrázoló grafikái. A székesfehérvári hetek alkalmából bemutatkozott Tokajban az Építők Álba Regia Kórusa és a Vide- oton-kórus is. Kneifel Ferenc karnagy értő vezényletével. Fejér megyét ismertető amatőr filmbemutató és fotókiállítások egészítették ki az emlékezetes sikerű rendezvénysorozatot, A biztatóan kezdődőt! vállalkozás méltó folytatást ígér. Borer/ József
