Észak-Magyarország, 1971. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-20 / 144. szám

T971. június 20., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Mit kellene tenni? A szolgáltatás jelenlegi helyzete országos gond. Nem is kicsi. Megyénk­ben azonban még az átlagos­nál is súlyosabbak a problé­mák. így tehát égető szükség megtenni mindent a minél nagyobb arányú, s minél gyorsabb fejlesztés érdeké­ben. Ebben mindenki egyet is ért. S mégis, csak nehezen lépünk előre. Ügy tűnik, a IV. ötéves terv végére ■ sem érjük el azt a szintet, ame­lyet a szüntelen növekvő igé­nyek kielégítése megköve­telne. Tulajdonképpen a három kérdés, amellyel foglalkozunk, önmagától adódik: hogyan lett súlyos gond a szolgálta­tás, miért mozdul ki nehe­zen a mélypontról, s végül mit lehetne, mit kellene ten­ni a megoldáshoz. A javító-szolgáltató tevé­kenység sajátos terület a nép­gazdaság egészén belül. Az egyenlőtlen fejlődés, azaz az ötvenes évek egyoldalú ipar- fejlesztési politikája követ­keztében messze elmaradt a többi ágazat mögött. A hat­vanas évek elején kezdtük központilag fejleszteni a szol­gáltatást. A különböző vál­lalatok, szövetkezetek vezetői és dolgozói ettől kezdődően egyénileg is érdekeltek let­tek az igények egyre foko­zottabb kielégítésében. A pré­miumok, jutalmak ösztönző hatása megtette a magáét. A fejlődés “aenle megtört, s elakadt a koráb­ban megindult folyamat, a gazdaságirányítás reformjá­nak első évében. Kezdetben ugyanis, a különböző szabá­lyozók érvényesítésekor nem tettünk különbséget áruter­melés és szolgáltatás között. S ez a lakossági tevékenysé­get folytató vállalatokat, szö­vetkezeteket sújtotta; az ala­csony árak, a korszerűtlen Húsz óra almit egy garnitúra Több mint két évtizede alapították a Tisza Bútor­ipari Vállalat 2. számú, sá­toraljaújhelyi gyáregységét. Akkor mindössze 25-en dol­goztak a műhelynél alig na­gyobb üzemiben, és évente 125 konyhabútor-garnitúrát készítettek. Az eltelt több mint húsz év alatt 245-re emelkedett a gyáregységgé nőtt üzem létszáma, és évről évre fokozatosan több gépet, berendezést állítottak üzem­be, hogy a növekvő igények­nek. eleget tehessenek. A profil azóta sem válto­zott, változtak azonban a bútortípusok, hiszen a mai konyhai garnitúrák sokkal díszesebbek, elegánsabbak és praktikusabbak a régieknél. Most csaknem 14 ezer kony­ha bebútorozásához elegendő garnitúra kerül le a szala­gokról. A korábbival ellentétben egyre inkább a gépek garan­tálják a termelés biztonsá­gát; a régi arányok megvál­toztak, hiszen korábban hat­vanöt százalék volt a kézzel tanak helyettük. A viszony­lag lassúbb korszerűsítés azonban egyáltalán nem nyomja rá a bélyegét a ter­melési eredményekre. A gyáregység három éven keresztül elnyerte az élüzem címet, kétszer pedig a szocia­lista munka gyára színiét is teljesítette. A törzsgárda az elmúlt két évtized alatt jó képességű fiatal szakmunká­sokkal erősödött, és jelenleg a gyáregység dolgozóinak 95 százaléka szocialista brigád­tag is. A tizenegy szocialista munkakollektíva közül ki­lenc fizikai, illetve szakmun­kások csoportjaiból alakúit. A műszaki és az adminisztra­tív. brigádok eredményei is igen figyelemreméltóak. Tö­rekvéseik közül figyelmet, ér­demel a minőségi színvonal tartása: az elmúlt évben, s az idén is reklamáció nélkül végezték munkájukat, ami — ismerve a bútorellátást, a bútorgyártást — nem is ép­pen csekély eredménynek számít. teelmika és technológia stb. következtében kisebb tömegű nyereségük képződött. így érthető, hogy ezek. a többsé­gükben vegyes profilú üze­mek az egyetlen kivezető utat, az árutermelés fejlesz­tését választották. Az így képződött nyereségtöbbletet ismét csak az árutermelés to­vábbfejlesztésére fordították, illetve lekötötték az ilyen célra felvett bankhitelek visz- szafizetésére. A múlt évben a megyénk­ben rendelkezésre álló négy­millió forintos kedvezményes, G—10 éves visszafizetési kö­telezettségű szolgáltatásfej­lesztési keretből mindössze csak 2 millió 850 ezer forin­tot vettek igénybe. Ez egy­ben azt is bizonyítja, hogy nincs minden rendjén a szol­gáltatói szemlélet körül sem. A IV. ötéves EX fejlesztési alapból, előzetes el­képzelések szerint 52 millió forintot fordít a megyei ta­nács a szolgáltatás fejleszté­sére. Ezen belül is a nagyobb hányadot a négy kiemelt te­vékenység, a gépjárműjavítás, a mosás és vegytisztítás, az elektroakusztikai és háztartá­si gépek javítása, valamint a lakáskarbantartós fejlesztő, sere. Ez az összeg azonban csak úgy hozhatja meg a kí­vánt eredményt, ha a válla­latok és a szövetkezetek, a kapott részhez hozzáadva a maguk fejlesztési alapját, élve az összes kedvező lehetőség­gel, a modern technika és technológia alkalmazásával szinte forradalmasítják saját tevékenységüket. A modei'n technika és technológia alkal­mazása elősegíti a szolgálta­tásfejlesztést. Az az út, ame­lyen elérhető az árutermelés­sel egyenlő nyereség, amelyet követve megoldható a szol­gáltatás jelenlegi legnagyobb gondja. B. P. Ellenőrzés társadalmi munkában Az ózdi járási-városi NEU munkájáról „A népi ellenőrzés feladata, hogy ellenőrizze az ország gazdasági, szociális, egészségügyi fejlesztésére vonatkozó célkitűzések megvalósítását, segítséget nyújtson az állami és állampolgári fegyelem meg szilárdításához, a társadalmi tulajdon védelméhez, küzdjön a korrupció, a felelőtlen, lé­lektelen ügyintézés, a pazarlás ellen, a visszaélések leleple­zéséért. ..” (A népi ellenőrzésről szőlő 1988. évi V. törvény­ből.) lak. javaslataik számos terü­Özd városában és a járás területén nagy népszerűséget vívott ki lelkiismeretes, igen hatékony munkájával a népi ellenőrzés. A közügyet társa­dalmi munkában szolgáló 220 népi ellenőr köztiszteletnek örvend. Írásbeli és szóbeli bejelentések tucatjai, a dol­gozók látszólag apró, mégis fontos ügyeihez kért segítség bizonyítja, mennyire saját­juknak érzik az emberek a NEB-et. © A NEB-hez címzett egyik levél így kezdődik: „Annyi jót hallottam a NEB-ről, s ezért fordulok kérésemmel bizalommal önökhöz .. — Apróság volt — mondja Üjpál Elemér, a NEB ózdi járási-városi elnöke, fellapoz­va a levélhez tartozó aktát. — Egy dolgozó nő száz-vala- hány forintos, jogos követe­lése. ami csak a lélektelen ügyintézés, a bürokrácia mi­att vált „üggyé”. Azonnal el­intéződött, de elintéződhetett volna már ott, az első író­asztalnál is. A NEB járási-városi elnöke a népi ellenőrzés megalaku­lásától, 1958-tól maga is tár­sadalmi munkásként kezdte el ezt a, népet szolgáló ellen­őrzési munkát. 1964 óta dol­gozik mostani felelősségtel­jes, vezető posztján. Abban is megnyilvánult az ózdiak iránta érzett megbecsülése, hogy városi tanácstaggá vá­lasztották. Ami munkájukat, a NEB eddigi eredményeit illeti, példák tucatjait sorolja: hol, miben tudtak segíteni, hány visszaélést, szabálytalanságot lepleztek le. s hányszor sike­rült csírájában elfojtaniok, megelőzniük a társadalmat, vagy talán csak egv-egy dol­gozó embert .megkárosító, el­keserítő „ügyeket.” Arról is számot adhat, hogy a különböző országos, megyei, vagy é’'oen helyi célvizsgá­lataik igen hatékonyak vol­leten eredményeztek javulást. Részük van benne, hogy a Béke-telepen javult a táv­fűtés, hogy jobb a kenyér minősége, hogy a tsz-ekben lényegesen javult a bizony­lati fegyelem. Kissé furcsán hangzik, de örömmel mondja, hogy egyre több a NEB munkája, mert állandóan növekszik a lakos­sági bejelentések száma. Ez a bizalom legbiztosabb jele. Nemcsak közérdekű bejelen­tések, hanem kérések is ér­keznek hozzájuk szép szám­mal. Ezek zöme látszólag ap­róság, de a dolgozó ember számára a legtöbb esetben ..nagy ügyet” jelentenek. Nagy részüket egyetlen tele­fonbeszélgetéssel el lehet in­tézni, rendezni lehet. Csak a bürokrácia miatt váltak ,.ügy- gyé”. Érdemes megemlíteni, hogy a lakossági bejelentések zö­me nem levélben érkezik. A valamit helytelenítők, a pa­naszosok, a valamit kérők 68 Pénteken délután fél négy órai kezdettel avatóünnep­ségre került sor Miskolcon, a Bottyán János utca 1. szám alatt épült új fogtechnikai laboratóriumban. Az öt és fél millió forintos beruhá­zási költséggel épült, s az ország legmodernebb ilyen jellegű intézményét Móra- vecz István, a Fogtechnikai Vállalat igazgatója adta át Juhász Gyulának, a miskol­ci vállalat vezetőjénél:. Az avatóünnepségen, az ország és a megye minden tájáról érkezett vendégeken kívül ott volt többek között dr százaléka személyesen kereste fel a népi ellenőrzést. & Ami a „nagy” ügyeket, a visszaéléseket, a szabálysér­téseket. a társadalmi tulaj­don megkárosítóit illeti, saj­nos, ilyesmi is akad szép számmal. Arlón nemrégiben egy teljesen szabálytalanul működő terményelárusító hely ügyében volt eredmé­nyes a NEB vizsgálata. Az egyik hivatalból 2240 forintos szőnyeget „vitt haza” a jó keresetű, egyetemet végzett, kapzsi visszaélő. A szőnyeg, persze, visszakerült, s nem maradt el a jól megérdemelt fegyelmi sem. Az egyik or­szágos vállalat ózdi építke­zésén a pesti ellenőrök fi­gyelmét is elkerülte egy tíz­ezer forintnyi, társadalmi tu­lajdont ért kár. Téves, ha­nyag kitűzés .miatt kellett le­bontani egy tízezer forintos, már elvégzett munkát. A népi ellenőrök figyelmét nem kerülte el a nádpallóval le­takart „selejt”. Az a néhány ember, aki­nek visszaéléseit, bűnös mu­lasztását leleplezte a népi ellenőrzés, lehet, hogy harag­szik a NEB-re, de környeze­tükben százak és ezrek elé­gedettek, mind jobban érté­kelik a népi ellenőrzést. (p. s.) Pavlyák Pál, a megyei ta­nács egészségügyi osztályá­nak vezetője, dr. Déváid Jó­zsef, a miskolci egészségügyi pártbizottság titkára és dr. Várhelyi Zoltán, az Orvos­egészségügyi Szakszervezel megyei titkára. Az avatóünnepség része­ként. délután fél hat órai kezdettel tudományos ülésre került sor a Szentpéteri ka­pui kórház kultúrtermében, aohl dr. Ivánkievic Dénes, megyei stomatológus főorvos és dr. Takács Sándor kandi­dátus, a megyei KÖJÁL fő­orvosa tartott előadást. Az ország legkorszerűbb laboratóriuma fivatóünnepség a Miskolci Fogtechnikai Vállalatnál végzett munka és 35 százalék a gépekre várt, most viszont pontosan fordított a helyzet. Sajnos, még így sem túlságo­san korszerű a sátoraljaújhe­lyi gyáregység felszereltsége, hiszen még ötven—hatvan éves öreg gépekre is szükség van, amíg újakat nem úllí­Pedig a most készülő, kor­szerű konyhabútorok mun­kaigényessége sokszorosa a régieknek. Ennek ellenére a régi garnitúra összeállításá­hoz nyolcvan órás munkára volt szükség, míg a mai konyhabútor mindössze 20 órás munkát igényel. Épül a sír and A Duna-kanynr rendezési programjában meleg vizű strand építenek Leányfalun. A strandot még a nyár folyamán át adják rendeltetésének. A 3 medence már készen van, Je­lenleg az öltözőket építik. A vizet a közeli hegyből nyerik »hol bányafűráskor 110 C fokos gyógyvíz tört fel A zsomboly lörténeta 6. (Kiküldött munkatársunk jelenti) A vecsembükki zsomboly melletti kutatótábort a na­pokban meglátogatta dr. Kessler Hubert, az ALU- TRÖSZi lőhidrológusa, az expedíció tudományos irá­nyítója. A zsomboly szájánál levő korláttól sokáig szótla­nul figyelte, hogyan eresz­kednek le „fiai” oda, ahol ő 1927-ben járt először. — Nemzetközi viszonylat­ban is kiváló munkát végez­nek ezek a fiatalok — mond­ta a neves barlangkutató. — Jól alkalmazzák a rendel­kezésükre álló technikai esz­közöket, és különösen az tet­szik. hogy szigorúan ügyelnek i biztonsági előírások betar- 1ására. A táborban, ahol beszél­gettünk, nagy tisztelettel vet­kutatot az expedíció tagjai. Minden túlzás nélkül el­mondható, hogy dr. Kessler Hubert, mint tudós, mint bar­langkutató. és mint ember, egyaránt eszményképe min­den fiatal barlangkutatónak. Tőle tudtuk meg, hogy a vecsembükki zsombolyt a Földtani Intézet egyik expe­díciója vette számba még 1911-ben. Az akkori kezdet­leges eszközökkel azonban nem tudtak a zsombolyba jutni. 1927-ben a fiatal Kess­ler Hubert négytagú expedí­ciót szervezett a zsomboly fel. kutatására. Kötelek, valamint 30 méter hosszú kötéllétra segítségével 90 méter mélyre jutottak le. Ez is nagy szó volt, hiszen önerőből és a felszerelések súlya alatt igen nehéz volt innen a kijutás. Ez után az expedíció után ala­kult ki Kessler Hubert elmé­lete a zsombolyok keletkezé­séről. Ennek az eltnéletnek egyik tétele, hopv á zsombo­lyok alatt vízszintes barlang­nak kell lenni. Ez a tétel egyes barlangoknál, a későb­biek folyamán igazolódott is Valószínű, hogy a Kárpát­medence eddigi legmélyebb zsombolya, a 280 méter mély­ségű vecsembükki baríangak- na alatt is vízszintes bar­langrendszer húzódik. Dr. Kessler Hubert azután szinte eljegyezte magát ezzel a vidékkel. 1932-ben ót bíz­ták meg az aggteleki kutatás vezetésével, ö volt az, aki Or. Kessler Hubert Kunkovács László felv. búvárfelszerelés nélkül jutót át a szifon alatt Domicába. igv az ö nevéhez fűződik Eu­rópa legnagyobb, a világ má­sodik legnagyobb cseppkő- bari:;- ’ inak felfedezése. Mo­solyogva emlékezett vissza minderre, s hozzátette, hogy akkor a nehéz edzések követ­keztében 3 percig is képes volt víz alatt tartózkodni, úszni, dolgozni. Nem véletlen, hogy rábíz­ták az aggteleki cseppkÓDar- lang igazgatását. 1935-től 1944-ig az ö vezetése alatt épültek utak. szállodák a bar­lang közelében, és kapott villanyt a barlang. A 63 esztendős neves oar- langkutató ma is szoros <au- csolatot tart Borsod megyé­vel. Nagy része van Miskolc és Diósgyőr vízellátásának megoldásában, a tapolcai bar­langfürdő létrehozásában Ma is aktívan közreműködő- — ahogy ő mondja — társam,1- mi munkában, mintáz .s-as- magyarországi Intéző Bizott­ság tagja, szűkebb hazánk felvirágoztatásában. — Ha arra gondoloK. — mondotta befejezésül —. hogv ennek az expedíciónak mun­kája többet ér. mint egy mélyfúrás, hiszen szinte látni lehet az egész hegy geológi­ai szerkezetét, keresztmetsze­tét. ugyanakkor olcsóbb is. mint egy mélyfúrás, akkor, mint a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társasáé társ­elnöke is köszönettel adózom a fiatalok áldozatos munka- iának. Remélem, hogy az ex­pedíció nemcsak tudományos 'redményeket könyvelhet el magának, hanem olyan fontos '•akorlati eredményt is. mint r környék vízellátásának megoldása. Oravec János lék körül a veterán barlang-

Next

/
Thumbnails
Contents