Észak-Magyarország, 1971. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-20 / 144. szám

1971. június 20., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Mozgalmas nyárelő I Mezőnagymihályi mozaik összefogva több környező tér­Séta az alkatrész kér ül #íf. Mi várit a tó A Bükk lábától a Kishor- tobágy asztallap simaságú, itt—ott régi folyómedrekkel szabdalt vétségéig, a Mezöség jó néhány íalvát érintik me­gyénk legnagyobb mezőgaz­dasági üzemének, a Mező- hugymihályi Állami Gazda­ságnak a földjei, majorságai. Maga a központ régi. Egy­kori uradalmi épületek, de köröttük minden új. Új mód­szerek, új ültetvények, új is­tállók. A lehető legjobbat, legkorszerűbbet igyekeznek megvalósítani; modern, jó) jövedelmező mezőgazdasági nagyüzemet. Dr. Zsidai Lász­ló országgyűlési képviselőtől, a gazdaság igazgatójától ér­deklődtünk, mi újság eb­ben a nemcsak méreteiben, de módszereiben is igazi nagyüzemben. Erik a repce Az aratni vaió „csekély” 6300 holdnyi lesz az idén a gaz­daságban. Kivételesen nem kalászos növénnyel, hanem a repcével kezdik a nagy mun­kát. 850 holdon érik ez a leg­finomabb olajat adó inari nö­vény. Az aratási ütemterv már elkészült. Három brigád­ba beosztott 25 kombájnra vár a nagy munka. Hét új kombájn érkezését várják most. A többi gép rendben, kijavítva, s a központi mű­hely, valamint a brigádok­hoz kihelyezett szerviz-ko­csik is felkészültek minden csilletőségre, minden esetle­ges javításra. A termés is jó­bak ígérkezik. És ha itt, a 6300 holdon befejezték, siet­nek majd segíteni a kevésbé gépesített szilvásvárad! gaz­daságnak. 183 milliós beruházás A mezőgazdasági munkák nagy hajrája cseppet sem za­varja a gazdaságban folyó nagyberuházást. Társulva meloszövetkezetlel, itt épül a megye legnagyobb sertéstele­pe. A 25 ezer férőhelyes, úgy­nevezett minőségi sertéskom­binát valóságos húsgyár lesz A szükséges épületek, a be­rendezések, az utak, a víz, a villanyhálózat költsége 153 millió forint, amelynek 50 százalékát állami támogatás­ként kapják. A kombinát „benépesítése” további 30 mil­lió forint lesz 1973-ban, ami­kor a nagy beruházás elké­szül. Gyapjú vanontólcibcn Nemcsak megyénkben, de az ország más részeiben is ismert a gazdaság nagyüzemi juhászata. Tenyésztési kísér­leteik, keresztezéseik már másutt is követőkre találtak. Az idén már eddig 5500 da­rab tejes és hízott pecsenye­bárányt értékesítettek. A ve­vők minden esetben bárány- pecsenyét szerető külföldiek. A napokban ezer darab, na­gyon szép jerkét is eladtak. Ez a tenyészanyag a megye többi nagyüzemi juhászatát is segíti. Most folyik a juhok- ról lenyírt gyapjú értékesíté­se. Ez is számottevő mennyi­ség, több mint öl vagont küldenek belőle a hazai Tex­tiliparnak. Gépek és «épcsítés A gazdaság egyik fő törek­vése, hogy minél korszerűbb gépeket szerezzen be, s lehe­tőleg teljesen gépesítse egy- egy növényféleség termeszté­sét. Itt már nem újdonság a növényvédő repülőgép. Egész évre béréit növényvédő „ma­daruk” az idén is mintegy 30 ezer holdnyi műtrágyázást, különböző vegyszerezést vé­gez el-a magasból. A gazdaság vezetői most egy nagy terv megvalósításán, a kukoricatermesztés teljes gépesítésén fáradoznak. A szomszédos gazdaságokkal összefogva, társulásos alapon szeretnének ötezer holdnyi területen, a kézi munkát tel­jesen kiküszöbölő gépsorok­kal. szinte iparszerüen kuko­ricát termeszteni. Ez a „gépe­sített” kukorica lesz hatal­mas sertéskombinát 'uk ta­A HELYZETFELTÁRÁS, a háttér megvilágítása után itt az ideje, hogy megmondjuk, milyen pótalkatrész-ellátásra számíthatnak a mezőgazdasá­gi üzemek az 1971-es eszten­dei aratáskor. A gyártók és kereskedők, felügyelők és irányítók véle­ményét így foglalhatjuk ösz- sze: az ellátás az aratás ide­jén még nem lesz tökéletes de a meglevő hiányosságok a gépek üzemeltetésére alapve­tően nem hatnak ki. Ez a kissé elvont értelmű mondat, a gyakorlatban azt jelenti, hogy például a 12 000 kombájn között nyilván min­dennap lesz félezer vagy ezer. amelyet éppen javítanak, amely néhány órára hiányzik a termelésből. Hasonló hely­zettel számolhatunk a trakto­roknál, a tehergépkocsiknál, az egyéb munkagépeknél is. Emberi számítás szerint azon­ban az idén az a veszély nem fenyeget, hogy gépek napo­kig álljanak, vagy egész sze­zonban hiányozzanak a ter­melésből az alkatrész-után­pótlás, a javítás hiányosságai miatt. A biztató ígérethez hozza kell tenni, hogy ez a számí­tás normális esztendőre, nor­mális, vagy ahhoz közel eső aratásra készült. Ha megint kifogunk egy olyan nyarat, amikor mindennap esik az eső, akkor új helyzet állhat elő. Az ennek ellenére is fenn­maradó gondok részletezése további cikkeket igényelne. Ezért csak utalásszerűén; gondok vannak még a lánc­talpas traktorok többfajta al­katrészének pótlásával a már leírt öntvény-probléma miatt, s nem sikerült eddig még megnyugtatóan rendezni bi­zonyos típusú gumiabron­csok beszerzését. Ezenkívül persze a pillanatnyi helyzet nagyobb mennyiségben igé­nyelhet olyan alkatrészeket is, amelyekből elégségesnek gondolták a készletet. TEHERGÉPKOCSIK ügye­ben azért adnánk egy taná­csot. Nem okos dolog, ha a termélőszövetíkezet a teher­autó javítására is ugyanúgy berendezkedik, mint a trak­torokéra. Ha van is alkat­rész, nehezebben fogják meg­találni. Célravezetőbb, ha a jól felszerelt nagy javítóvál- lalatok valamelyikével vé­geztetik el a munkát. A kap­csolatot azonban időben meg kell teremteni, mert. ha egy nagyvállalat lefoglalja a ja‘- vító kapacitását, akkor vár­hat a tsz ítéletnapig. Abból keUene talán kiindulni, hogy akinek 500 teherautója van, az könnyebben vár, mintaki­V O nek három. Vagy' egy. A szokásos aratási ügyele­tét illetékes szervek az idén is megszervezték. Különösen Úgy elem re méltó, hogy ki­szolgálási és javítási ügyele­tét tart a MEZÖGÉP-neik mind a 121 üzemegysége. Ezek az egész országban megtalálhatók, tehát minden gazdasághoz köze! esik leg­alább egy. Az idei esztendőt a szak­emberek átmeneti évnek ne­vezik. Tavaly nagyon rossz volt a helyzet. Jövőre már kialakult, megnyugtató viszo­nyokat várnals. Az idei má­sodik félévi ellátás is jobb lesz, mint az első félévi volt. Bízzunk benne, hogy aratás­kor sem lesz különöseb baj. Befejezésül érdemes még szólni a kérdés úgynevezett pszichológiai oldaláról. Nem mezőgazdasági, hanem álta­lános emberi tulajdonság, hogyha valami nincs, de egy- szercsak kapni lehet, akkor nem annyit vásárolnak belő­le, amennyi szükséges, ha­nem sakkal többet. Egy' kom­bájnon az úgynevezett varia­tor ékszíj például három évig tart. Tartalékba tehát 12 000 kombájnunkhoz négyezerre lenne szükség. Az idén be­hozattak belőle annyit, hogy minden kombájnhoz jutott egye Mégis elfogyott az utol­só darabig. EZ A TÜLKÉSZLETEZÉSI hajlam az alkatrészhelyzetet pillanatnyilag még tovább rontja. Normális logikával számolva viszont el kell jön­nie egy’ olyan időszaknak, amikor a felhalmozott kész­let a hely’zetet váratlanul ja­vítja. Ha ugyanis az üzemek elhiszik, hogy’ most már majd lesz alkatrész, akkor nem igyekeznek megnyerni az eladók kegyeit, nem vásá­rolnak — ha kapható — há­romszor annyit, hanem fel­használják meglevő készle­teiket. Így’ pedig az éppen gyártott mennyiség már a jö­vendő igényeket szolgálhatja. Bár már ott tartanánk! Földeák! Béla Vége. karmánybázisa. (p. s.) Fúrógéppel a magasban Vasúti aljak exportra Űj kollektív szerződés a Volánnál — A vállalat, vezetősége különös jelentőséget tulajdo­nított a kollektív szerződés­nek. Vállalatunk alkotmánya — mondja Győri Sándor. szerződést készítő bizottság vezetője — most elsőízben szól középtávra, öt évre. Az előkészítését már tavaly megkezdtük. 11 bizottság 57 taggal dolgozott a szerkesz­tésén, ezen túlmenően pedig a vállalat dolgozói 307 javas­lattal járullak hozzá, A ja­vaslatoknak mintegy a jeléi be is tudtuk építeni a kollek­tiv szerződésbe. A Volán 3-as számú válla­latánál június 11-én, pénte­ken írták alá a kollektív szerződést, amely július 1-én lép életbe. Változtatások — A fő szempont az volt — hangzik a tájékoztatás -—, hogy a kialakult, várható munkaerőhelyzet miatt, vala­mint a dolgozók fokozottabb megbecsülése érdekében a lehetőségek maximumát nyújtsuk. így történt, hogy ebben az évben 4,5 százalé­kos bérfejlesztést tervezünk, amely az eredményektől füg­gően, nagyobb is lehel. A személyi jövedelem másik összetevője, a nyereségrésze­sedés jelentősen emelkedik, így a dolgozók átlagos jöve­delme 1971-ben várhatóan 10 százalékkal növekszik, A vállalati alkotmány sze­rint mind a béreket, mind a nyereséget differenciáltabban osztják el. A legnagyobb, a 9.4 százalékos bérfejlesztést fizikai dolgozók, karbantar­tók kapják. A forgalmi dol­gozóknál 2 százalékos bérfej­lesztéssel számolnak, viszont az egy órára vetített kereset 10—20 százalékkal nő. Ennek az a magyarázata, hogy’ je­lentősen csökkentik a munka­időt, 1972 végére el akarják érni, hogy a jelenlegi 250.— 300 óra helyett csak 210 órán át dolgozzanak az utazó sze­mélyzet tagjai. — Célul tűztük ki: jusson a bérekben jobban kifejezés­re a végzett munka mennyi­ségének és minőségének az értékelése. A törzsgárda fokozottabb megbecsülése A vállalati törzsgárda tag­jai azonos feltételek eseté­ben előnyben részesülnél! a kezdő dolgozókkal szemben A kollektív szerződés szerint, azonos feltételei! között, dol­gozó nő és férfi azonos bé­reket is kap. Fokozottabban érvényesíteni akarják a ki­emelkedő teljesítményt nyúj­tó fiatalok anyagi elismeré­sét. Az elv szerint a vállalat­nál például az alig két éve ott dolgozó ifjú ember any- ny'it, vagy többet is kaphat mint az öt éve olt dolgozó, de gyengébb képességű mun­katárs. A vállalati alkotmány fo­kozottabb erkölcsi és anyagi elismerést biztosít a hosszú évek óta becsületesen, szor­galmasan dolgozóknak, a törzstagoknak. Éppen ezért kimondja, hogy az újonnan belépő dolgozó keresete nem lehet magasabb, de még azo­nos szintű sem, mint amit egy törzstag megkaphat. A magasabb kategóriába tar­tozó munkakör megüresedése esetén az előléptetésnél a törzstagot, az azonos állo­mányba tartozó dolgozót kell előny'ben részesíteni. Új munkaerő felvételénél, tanul­mányi szerződéskötésnél előnyben részesülnek a törzs- gárdatagolc gyermekei, hozzá­tartozói. A megbecsülés kifejezésre jut az év végi részesedéskor. A 10 éve a vállalatnál dol­gozók évenként 1, tíz évnél hosszabb idő óta ott dolgo­zók évenként másfél száza­lékkal több nyereségrészese­dést kapnak. A tízéves mun­kaviszonyt elérők a törzs- gárdatagság ezüstplakettjét kapják 300 forint jutalom­mal, s egy nap külön szabad­sággal, a 15 éve ott dolgozók aranyplakettet, 000 forint ju­talommal, és két nap ju­talomszabadsággal. Ezután ötévenként a dolgozó 1000— 1000 forint jutalmat kap. Lakásépítés, bölcsőde A vállalat a múlt évbeni 100 ezer forinttal szemben 200 ezer forintot ad a része­sedési alapból kamatmentes hitelként az építkező dolgo­zónak. A fejlesztési alapból évente 300 ezer forintot for­dítanak óvodaépítésre, ame­lyet a megye különböző te­rületein differenciáltan való­sítanak meg. Ezen túlmenően a fejlesztési alapból másfél- kétmillió forintot adnak la­kásépítési kölcsönként, ha a dolgozó új társasház, új kis­lakás építésben vesz részt. Ezt is megkülönböztetetten osztják el, elsősorban Miskol­con, Kazincbarcikán, Ózdon, Sátoraljaújhelyen, Mezőkö­vesden és Leninvárosban levő egységek dolgozói között. Ugyancsak a lakásépítést segíti, hogy a vállalat ked­vezményes fuvart biztosít dolgozóinak. Ez — kétszobás háznál — 20—30 ezer forint kedvezményt jelent. A változtatások azt tükrö­zik, hogy a vállalat most és az elkövetkező években fo­kozottabb erkölcsi és anyagi elismerést biztosít a dolgozó embernek, a lehetőségeihez mérten igyekszik gondjain segíteni. A kollektív szerző­dést most küldik ki a Volán 3. számú Vállalatának külön­böző egységeihez, ahol azokat kifüggesztik, hogy minél több dolgozó megismerhesse jo­gait és kötelességejt. Csorba Barna A Beton- és Vasbetonipari Művek alsózsolcai üzemében pénteken megkezdték a régi gyártósorok nagyjavítását és átalakítását, hogy első nagy exportrendelésüket a szovjet fél által kért minőségben ké­szítsék el. A gyár dolgozói az elkövetkező három évben több mint 100 millió fo­rint. értékben 300 ezer darab olyan előregyártott vasúti aljat szállítanak a Szovjetunióba, amelyeken Fél évszázaddal ezelőtt, 1921-ben hívták életre ha­zánkban az ifjúságiak vörös­keresztes mozgalmát, s azóta a fiatalok százezrei kapcso­lódtál! be a vöröskereszt szép céljainak megvalósításába. A felszabadulás előtt az if­jú vöröskeresztesek mozgal­ma több mint 100 ezer tagot számlált. Ma már az úttörő- és KISZ-szervezetek kerete­in belül működő ifjú vörös­keresztes csoportok tagjai­nak száma meghaladja a 257 ezret. Szinte valamennyi ál­talános iskolában, a középis­kolák 87 százalékában, a szakmunkásképző iskolák 35 százalékában .élnek és mű­ködnél! a gyerekek vöröske­resztes kis közösségei. Csu­pán az elmúlt évben több ni int 187 ezer fiatal képezte magát elsősegélynyújtó, ifjú 120—150 kilométeres se­bességgel száguldhatnak a vonalok. Az előrefeszített vasbetonter- mékért a szovjet fél cemen­tet és betonacélt küld ha­zánkba. A magyar vasúti al­jakat, amelyekből az év vé­géig 80 ezret gyártanai! — figyelembe véve a hosszú utaztatást és a többszöri át­rakást — különleges csoma­gokban szállítják rendeltetési helyükre. egészségőr tanfolyamokon, mintegy 300 ezer piros nyak­kendő» pajtás teljesítette az úttörőpróbák egészségügyi követelményeit. A fiatalok rendszeresen részt vesznek az egyedül ál­ló, idős emberek gondozásá­ban, s véradók szervezésé­vel a véradómozgalom aktív munkásaivá váltak. Eddigi eredményeik össze­gezésére, s a további tenni­valók kijelölésére egyaránt jó alkalom kínálkozik majd július 17—31/ között, az 1. ifjúsági vöröskeresztes olim­pia • idején. A fóti gyermek- városban sorra kerülő nem­zetközi diák vöröskeresztes találkozóra 21 európai or­szág fiataljai jönnek el. A gyerekek többek között első­segélynyújtó versenyeken mérik össze tudásukat. Félévszázados az ifjúságiak vöröskeresztes mozgalma

Next

/
Thumbnails
Contents