Észak-Magyarország, 1971. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-19 / 143. szám

1971. június 19., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Közös vállalatok Együttes elnökségi ülést tartott, pénteken a Gellért- szállóban a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsa és a SZÖVOSZ. Ezzel a közös ta­nácskozással zárult a bur­gonya, zöldség-gyümölcs fel­vásárlás és kereskedelem szervezeti korszerűsítésének első szakasza. Most fejező­dik be a MÉK (megyei ér­tékesítő központok) hálózat egész országra kiterjedő újjá- . szervezése, amelynek során 18 szövetkezeti közös vállalat alakult, 994 mezőgazdasági termelőszövetkezet, 448 álta­lános fogyasztási és értékesí­tő szövetkezet, valamint 39 sza kszövetkeze t tá rsul ásá va 1. Ily módon az országban for­galomba hozott burgonya, zöldség és gyümölcstermékek nagyobbik hányada ezeknek a szövetkezeti közös vállalatok­nak az útján jut el a bol­tokba és a piacokra. AZ ÖZDI Kohászati üze­mek vállalati szakszervezeti tanácsa a hét első napján vitatta meg és hagyta jóvá a kohászati üzem 1971—75. évre szóló új kollektív szer­ződésének tervezetét, s az új törzsgárdaszabályzatot, amely az eddiginél nagyobb erkölcsi és anyagi megbe­csülést biztosít a vállalat törzsgárdalagjainak. Ezen az ülésen döntöttek továbbá , a szakszervezeti' tanács tagjai az 1971. évi jóléti keret fel­osztásáról, melynek összege is nagyobb az eddigieknél. Mi újat tartogat az 1971. július 1-én érvénybe lépő új „vállalati alkotmány”? A változásokat, módosításokat röviden úgy „summázhat­nánk”, hogy a törzsgárda fo­kozottabb erkölcsi és anyagi megbecsülését szolgálja, na­gyobb lehetőségét biztosít a differenciálásra, s ugyanak­kor elősegíti a munkafegye­lem további javítását. Az említettek érdekében számos új, s minden bizonnyul nép­szerűségre számot tartó vo­nással gazdagodott az ÓKÜ új kollektív szerződése. A felosztható évi nyere­ségrészesedés 40 százalékát eddig is törzsgárdapontok alapján osztották szét az OKŰ-ben. Aki a vállalatnak 30 éves dolgozója, törzsgár- datagja volt, ebből a negy­ven százalékból négyszere­sét kapta, mint az egyetlen ponttal rendelkező dolgozó ötévi munkaviszony után. Az új „vállalati alkotmány” na­gyobb anyagi megbecsülés­ben részesíti a nyereségré­szesedésből is az idősebb törzsgárdatagokat. A dolgo­zók 20 évi folyamatos mun­kaviszony után 10 törzsgár- dapontot kapnak, 15 évi munkaviszony után 0 pontot, 10 évi munkaviszony után 2 pontot, s 5 évi munkavi­szony után 1 pontot. Ez azt jelenti, hogy aki 20 éve törzsgárdatagja az üzemnek, tízszeresét kapja a nyere­ségrészesedés törzsgárdatag- ság szerint felosztható rész­arányából, mint az, aki csak öt év munkaviszonnyal ren­delkezik. Nagyobb megbecsülésre számíthatnak a két, vagy en­nél több szakmával rendel­kező és azt hasznosító dol­gozók is. Az új kollektív szerződés szerint a több szakmával rendelkezőket egy bérkategóriával maga­sabb besorolás illeti meg. Második szakmának tekintik a technikumi végzettséget is, s ugyanilyen megítélés alap­ján bírálják el az ipari szak- középiskolából kikerült fia­talokat is. Említésre méltó TAVALY aratáskor tehát mélypontra jutattunk, a me­zőgazdasági gépalkatrész-el­látásban súlyos helyzet ala­kult ki. Ez már nem csupán a ter­melőszövetkezetek, vagy ál­lami gazdaságok, s nem is csak a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium gondja volt. Politikai kér­déssé nőtt, s az államhata­lom mozdult, meg. Kormány- határozatok sora' született, foglalkoztak az üggyel az összes illetékesek. Jelentős lépés volt, hogy a probléma feltárására, majd megoldásara tárcaközi bi­zottság alakult, amelyben részt vett — a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium vezetésével — az Országos Tervhivatal, a Ne­hézipari Minisztérium, a Kohó- és Gépipari Minisz­térium, valamint a Külke­reskedelmi Minisztérium. A változás, hogy az új kollek­tív szerződés lehetőséget biz­tosít a gyárrészlegeknek, fő­osztályoknak kiváló dolgozó kitüntetés évközi odaítélésé­re is. Az évi kiváló dolgozó keret 30 százalékát a gyár­részlegek év közben felhasz­nálhatják, s ez mint új ösz­tönzési módszer jó eredmé­nyeket hozhat nagyjavítások és egyéb nagy feladatok el­végzésekor. Az új kollektív szerződés az említett változások mel­lett számos, itt fel nem so­rolt módon igyekszik kife­jezésre juttatni a dolgozó törzsgórdatagok fokozottabb megbecsülését, de egyben szigorúbb szankciók alkal­mazására nyit lehetőséget az igazolatlanul kimaradozók- kal, mulasztóidul szemben. A SZAKSZERVEZETI ta­nácsülés egyik felszólalója az új törzsgárdaszabályzatot találóan úgy jellemezte, hogy új fejezetet nyit a törzsgár­da megbecsülésében, s ebből a szempontból az ÓKÜ bár­mely más nagyüzemmel mél­tán felveheti a versenyt. Görögországból 1949-ben körülbelül 80 ezer szabadság- harcos kényszerült emigrál­ni a görög reakció féktelen terrorja miatt. Az emigráltak nagy része a Szovjetunióban és a többi szocialista ország­ban — köztük hazánkban — kapott politikai menedékjo­got, s lélt ideiglenesen új hazára. A Magyarországra emigrál­tak közül a most 42 éves J p. — feleségével együtt — Diósgyőrben telepedett le, és 1951 óla a Lenin Kohászati Művek acélmű vénele dolgozó­ja, jelenleg szocialista bri­gádvezető az öntőcsarnokban. Az észak-görögországi fa­lucskából elszármazott sze­gény parasztszülőle fia, J. P 1943 óta tagja a Görög Kom­munista Pártnak, s 1953 óta tevékenykedik pártmunká- ban. Aktív tevékenységével leiérdemelte, hogy alapszerve­zete, illetőleg az LKM párt- bizottsága nemrég öthónapos pártiskolára küldte, amit ép­pen ma fejez be — bizonyos baráti országokkal miniszte­ri szinten folytak megbeszé­lések. Az ügyet mindenki magáévá tette. Külön öröm volt, hogy sikeres tárgyalá­sokat folytattak legnagyobb külföldi szállítónkkal, a Szovjetunióval. A tehergépkocsikról és gu­mikról (az úgynevezett mű­szaki cikkekről) most nem beszélve, az alkatrészek há­rom fő csoportba sorolhatók. Első a hazai gyártású gépek szükséglete, második a kül­földi gépek igénye, a har­madik csopcrtba pedig az úgynevezett kifutott — már, régen nem gyártott — gépek alkatrészei tartoznak. Az el­ső két csoportban számotte­vő javulás következett be, a MÉM-nek mégis be kellett látnia, hogy elsősorban a sa­ját erejére támaszkodhat. Az élelmiszergazdaságnak ebből a szempontból két támasza van. Az egyik a mezőgaz­daság ellátásával foglalkozó kereskedelmi jellegű AGRO- TRÖSZT, a másik a hajdani gépállomásokból kialakult, számottevő műszaki kapaci­tással rendelkező MEZŐGÉP Tröszt. A két hálózatot né­mileg átszervezték és a MEZŐGÉP vállalatai fő fel­adatul kapták, hogy „dolgoz­zanak be” az alkatrészellá­tásba. Nekik kell legyárta­niuk a külföldről be nem szerezhető, a kifutott gép­típusokhoz szükséges, vala­mint a saját gyártmányaik­hoz nélkülözhetetlen alkat­részeket. Ezzel az intézke­déssel a pótalkatrész-ellátás 65 százaléka az élelmiszer­gazdaságon belülre került. A FENNMARADÓ problé­mákból egyet feltétlenül meg kell említeni. Ez pedig az, hogy az élelmiszergazda­ság bárhogy igyekszik, leg­feljebb esztergálásra. ková­csolásra, s szerelésre képes. Alapanyagot nem tud előál­lítani. Rögtön bele is ütkö­zött tehát az öntvényprob­lémába. A KGM vállalatai csupán azt vállalták, hogy a negyedik ötéves tervben évenként annyi öntvényt ad? nak a mezőgazdaságnak, amennyit 1970-ben, ami mar — eredményesen. Néhány nappal ezelőtt J. P elvtárs levelet írt a pártis- kola vezetőségének, amelyet — mint az élő internaciona­lizmus példáját — az aláb­biakban szó szerint közzé teszünk: „Kedves Elv tárnak! 1951 óta dolgozom az LKM-ben. Mosl alkalmam volt elvégezni a pártiskolát: megismerni a marxizmus—leninizmus taní­tásait. Nyelvi nehézségeim ellenére, nyugodtan lcijelenl- holem: nagyon sokat tanul­tam. ígérem, a tanultakat bár­milyen nehézségek közepette is, a gyakorlatban alkalmaz­ni fogom, következetesen szolgálom majd a munkás- osztály ügyét. Különösen ak­kor lesznek nélkülözhetetle­nek a tanultak, amikor eljön az ideje, hogy segítséget nyújtsak a görög juntától és az amerikai imperializmustól szenvedő népemnek. Mi, görög politikai emig­akkor is kevés volt! A kény­szerhelyzetbe került MEZŐ­GÉP végül is csak Jugoszlá­viában és Ausztriában talált vállalkozó öntödéket. Ezek elkészítik a szükséges dara­bokat: dollárért, a hazai ár­nak körülbelül a négyszere­séért. A tröszt ezt a több­letet mosT még nem hárítja át a fogyasztóra, hanem ma­ga gazdálkodja lei a veszte­séget, de kérdés, hogy med­dig képes erre. Előrehaladás tapasztalható mindezek ellenére. „Házon belül” az idén kétezer al­katrész-típus gyártása kez­dődött még. A kereskede­lembe az első fél évben más­félszer annyi gépalkatrész és közel kétszer annyi műszaki áru került, illetve kerül, mint tavaly az azonos idő­szakban. A készletek tehát növekednek, a választék bő­vül. A mai helyzet — erről még részletesebben is szó lesz — nem olyan súlyos, mint a tavalyi volt, mégis le kell írni a kifejezést: hol az ágazati felelősség? A szo­cialista tervgazdálkodás egyik sarkalatos tétele ez, amin a gazdasági reform sem változtatott! Azt jelen­ti, hogy a kenyérért a me­zőgazdaság, a traktorért a gépipar, a gumiért a nehéz­ipar, a szállításért a Közle­kedés- és Postaügyi Minisz­térium a felelős. DIVATOS dolog napjaink­ban azzal vádolni a mező- gazdaságot: nem a búzával törődnek, hanem kiegészítő üzemágukban „csatahajót” akarnak gyártani. Furcsa módon most a kényszer szo­rítja rá az élelmiszergazda­ságot, hogy más iparterüle­tek feladatait végezze el. Ez azonban a végtelenségig nem tartható. Alkatrészhiány lesz húsz év múlva is, de elkép­zelhetetlen, hogy hosszabb távon is átmeneti intézkedé­sek tartsák úgy ahogy a frontot. ralisok sohasem felejtjük el azt a sokoldalú támogatást, amit a magyar néptől, a ma­gyar párttól kaptunk és ka­punk. Az a sokoldalú segít­ség, amelyben személy sze­rint én is részesülök. Fénye­sen bizonyítja pártjuk, aa MSZMP internacionalista po­litikáját. Most, hogy véget ért az a tanfolyam, engedjék meg, hogy ezúton is őszinte köszö- netemet fejezzem ki mind­azoknak. akik biztositot ­ták a zavartalan és ered­ményes tanulásomat. Kü­lön is köszönöm tanáraim­nak, akik mindvégig szilárd meggyőződéssel és végtelen türelemmel segítettek hozzá a marxizmus—leninizmus elmé­letének elsajátításához. Mis­kolc, 1971. június. Elvtársi "’dvözlettel: J. P.” + igen. Különösen akkor lesz­nek nélkülözhetetlenek... Addig pedig természetesen itt, Magyarországon is. (CSC) Új fejezet a törzsgárda megbecsülésében fi szakszervezeti tanács jóváhagyta az OKÜ új kollektív szerződését EöUicáki Béla (Folytatjuk) köszönöm a mütyür népnek Görög politikai emigráns levele a miskolci pártiskoía vezetőségének nyelvi nehézségei ellenére is Fényképezőgéppel a kapun belül Megyénknek nincs olyan kis települése, ahol ne talál­kozhatnánk a 3. sz. Volán tehergépkocsijaival. A vál­lalatnak ezúttal a kapun belüli területeire kalauzol­juk el olvasóinkat Bemutatjuk a vállalat legújabb járművét, a konté­nert szállító „bölcső”-kocsit Fékdob esztergálása importgéppel. Az új berendezés lehetővé teszi, hogy a gumik leszerelése nélkül a kí­vánt műveletet elvégezzék Ezek a motorkerékpárok nem tartoznak a vállalat tulajdonába, de minden szerdán és pénteken itt tör­ténik a motorok kötelező felülvizsgálata Szabados György. Előregyártott betonelemekből új rugóüzem készül. Egyelőre olajtüzelésű kemencében izzítják a rugókat, de a tervek szerint 1972-re ezt is átállítják földgáztü­zelésűre. A minőség javításán kívül mintegy 40 szá­zalékkal növelik a termelést az új üzemben. Képün­kön: szerelők a csarnokban. II. Mi történt?

Next

/
Thumbnails
Contents