Észak-Magyarország, 1971. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-02 / 128. szám

1971. Június 2., szerda £SZAK-MÄ<3YARORSZÄ6 3 A villamusimizclouy nagyot ránt terhén, s a -lll-es • számú személyvonat egyre gyorsabban halad Buda- | . pest fele. a kál-liápolnai állomáson. Ligetvári István- r ban szinte meghűl a vér. Egy tizenhét eves liú ugrik [ a hirtelen felgyorsuló szerelvényre. Az ugrás rosszul , sikerül. A, legényke megcsúszik, s kalimpáló lábai a ' kerekek alá buknak. Ligetvári villámgyorsan lepattan | a lépcsőről, s az utolsó pillanatban kirántja a fiút a 1 kerekek alól. i Az eset még az elmúlt év őszén történt. S miért, írunk róla most? Két nappal ez­előtt a Heves megyei Tanács elnöke életmentő' kitüntetés­sel jutalmazta, a Tiszai pá­lyaudvar vezetői pedig kivá­ló dolgozó jelvénnyel tüntet­ték ki Ligetvári István szo­cialista brigádtagol:. Sony?, sakkal többet teltek... 132 brigád, 12i(i ember tűzte ki célul ez évben a szo­cialista cím elnyerését • a Ti-, szai pályaudvaron. Az előző­höz hasonló példák egész so­rát föl jegyezhetnénk, amikor az állomáshoz tartozó dolgo­zók és vezetők emberi élete­ket mentenek meg, elháríta­nak mások hibájából majd­nem bekövetkező balesete­ket. — A szocialista brigádok — mondja Mezei István szb- titkár — aranybetűkkel írták be tetteiket a pályaudvar, a vasúti csomópont, történel­mébe. A csomópont sorozatosan \ érdemelte ki az MT és a SZOT vörös vándorzászlaját, 1959-ben megkapta a Mun­ka Vörös Zászló érdemrendet, s az elmúlt évben az MT- SZOT zászló mellé a párt X. kongresszusának zászlaját. 1970-ben például az előző évinek megfelelő létszámmal a csomópont —1 a Tiszai pá­lyaudvar és a fűtöház — dol­gozói 2263-mal több vonalot indítottak útnak, s naponta 184ti. júliusában indult az első vonat a budapesti Nyu­gati pályaudvarról Vácra. A jubileumi évforduló alkal­mából nagy ünnepségsorozat­ra készülnek a MÁV rnis­100-zal több kocsit gurítot­tak. Erdélyi János állomás- főnök ügy értékeli, hogy a szocialista brigádok nélkül ezeket az eredményeket nem érhették volna el. — Az emberek 1970-ben sokkal, de sokkal többet let­tek, mint amennyit anyagi­lag és erkölcsileg cl tudtunk ismerni. A jegykezelők például az elmúlt .télen a szolgálatból visszatérés után néhány órá­val. a tehervonat vezetője­ként indultak hosszú útnak ■ Más esetben a szolgálat után nekiálltak a vágánytisztítás­nak, a hóellakarításnak, — A szocialista brigádok — mondja Erdélyi elv társ — ez évben eddig is igen je­lentős segítséget adtak a sze­mély- és teherforgalmi fel­adatok elvégzéséhez. Ezen túlmenően társadalmi mun­kával járultak hozzá a Tiszai pályaudvar tisztításához, s kétszer annyi dolgozó jelen I- kezett véradásra, mint az .el­múlt évben. 30 kollektíva versenyez... Es hogyan vélekednek a szocialista brigádtagok? Homonnai Dezső, a sze. mélyvonatosok műhelybizott­sági titkára, a Münnich-bri- gád tagja elmondja, hogy ná­luk 30 kollektíva versenyez a •szocialista címéjT. — Mi szeretjük. a vasutat. A jó közlekedés életünk cél­ja es eredménye. Az említett brigád a Le­nin nevet viselő kollektívá­val együtt rászolgált a MÁV kiváló brigádja címre. A Lc- nin-brigád — Héjj Károly vezetésével — hosszú ével; hogy ezen a szakaszon a XXI. vasutasnapon robog vé- ! gig az első villamosmozdony. | óta igen nagyszerűen dolgo­zik. A vonatvezetők és jegy­kezelők sok nagyszerű tettet jegyezhetnek fel naplóikban Feladatuk elvégzésén túl mindig készek mások megse­gítésére. A Lenin-brigád ta­valy például teljes szobabe- rendezést vett egy ötgyerme­kes özvegyasszonynak. Az elmúlt évi munka alap­ján a Tímár István vezette kollektívát tüntették ki a közlekedés kiváló brigádja címmel. — 1953 .óta dolgozom itt, a pályaudvaron — mondja Tí­már István. — A mi felada­tunk a raktári munka ellátá­sa. Nálunk már hagyomány, hogyha az egyik brigádtag végez, szó nélkül segít a má­siknak. Olykor még az ebéd­ről is elfeledkezünk. Szólni kell még a Gagarin- brigádról. A ll> tagú kollektí­va leherszerelvények vonat- vezetőiből és mozdonyveze­tőiből jött létre. A villamos- mozdonyokon ez a két ember dolgozik együtt. Korábban — miután két szolgálati ághoz tartoznak, s más a paroli- szín — voltak (s lehet, hogy másutt ma is vannak) ellen­tétek. A komplexbrigád az együttműködés erősítését tűz­te ki célul, s igen jó ered­ménnyel. Gondok, tennivalók Bármilyen jól dolgoznak is az állomás, a vasúti csomó-, pont dolgozói, á szocialista brigádok, gond, tennivaló akad bőven. Az egyik gondot az okozza, hogy a Hatvan és Rákos közötti szakasz hely­reállítása befolyásolja a vo­natok sebességét, sok késést idéz elő. Az ostor a Tiszai pályaudvaron is csattan, .be­folyásolja az egesz csomó­pont munkáját. Az állomás- főnök és az szb-titkár bízik benne, hogy az év második felében soka t javulhat a hely-- zet. Befolyásolják az állomás, a szocialista brigádok munká­ját belső okok is. Ez a bér­aránytalansággal van össze­függésben. Előfordul, hogy hosszú éves gyakorlattal, na­gyobb képességgel rendelkező vasutas felét keresi annak, amit egy másik, kisebb kép­zettséget kívánó munkahe­lyen keresnek. Ennek kiha­tása az, hogy például kocsi­rendezőnek és kocsimester, nek nem szívesen mennek a | vasutasok. Olyan gondok [ ezek, amelyeket a szocialista .brigádok legkiválóbb munká­ja, s a vezetők legteljesebb jóindulata, segíteni akarása sem tud teljesen megoldani. Csorba Barna Felülettisztítás az ózdi durvahengerműben Foto: M ize rak István. Együttes * erővel Megyénkben a lakosság se­gítségéve! 1975-ig újabb 43 településen építenek vízmü­veket, illetve vezetekes ivó­vízhálózatot. A munkákra 325 millió forintot költenek, amelyhez a vízmű társulások- ba tömörült családok 86 millió forinttal járulnak hoz­zá. Így például a tanács és a lakosság közös összefogá­sával készül a dél-borsodi re­gionális vízmű, amely majd a Bükk két karsztforrásának, a kácsi és a sályi pataknak kristálytiszta vizét juttatja el 9 községbe. A két forrás vi­zéből az ötéves terv végére 50 ezer ember ellátását biz­tosítják — többek között Bükkábrányban, Tibolddaró- con, Mezőnagymihályon, Me­zőkövesden és Szehtistvánon. Ugyancsak vízműtársulások anyagi hozzájárulásával épül fel a tállyai körzeti vízmű, amely Monok, Golop, Abaúj- szántó és Tállya több mint 10 ezer lakójának szolgáltát majd vezetékes ivóvizet. Ezenkívül vízmüvei kap még több település — köztük Mád, Riese és Felsözsolca, így a negyedik ötéves ten' végére már 140 borsodi köz­ségnek lesz vezetékes ivóvíz- hálózata. a A zempléni perli! perspektívája A közelmúltban színvonalas, nemzetközi kosrfereiteia fog­lalkozóit a perlitlelhasznala* kérdéséivel, a műt jövőjével. Hazánkban a Zemplént-hegységben található számottevő pcrlitvagyon, amelynek hasznosításával a Mádí Ásványbá­nya Vállalót foglalkozik. A vállalat főmérnöké. Szép Endre és fögeológusa, dr. Mátyás Ernő is részt vettek a balatonfü­redi nemzetközi tanácskozáson. A két borsodi szakembertől a kővetkezőket tudtuk meg a zempléni portit jelenlegi hely­zetéről és perspektiváiről: Ami a zempléni, pontosab­ban a pálházi pevlitet illeti, az ehmiit évben igen nagy volt iránta a hazai és a kül­földi érdeklődés. így a perlit- bányaszatbam nagy volt a „felfutás”. A termelés elérte a 63 ezer tormát, s a növek­vő érdeklődés már-már olyan lehetőségekkel kecsegtetett, hogy az idén mintegy 30 ezer tonnára növelhetik a terme­lést. A hazai períitfelhasznáiás- bhn most. nemi megtorpanás követte a nagy felfutást. Azonban még így is mintegy 70 ezer tonna körüli perlitet bányásznak az idén Pálhá- zán. A perli törlő rekonstruk­eiéjanak teöaeái, teljes befe­jezése azonban- mintegy száz­ezer tonnás termelést tenne lehetővé. — Mi az oka a hazai fel­használás megtorpanasana k 7 — A nemzetikörzi konferen­cia is bizonyítóba, hogy a per lati-elhasználás csökkenő se nem világjelenség. Nálunk igen. egysíkú a perfit felhasz­tórpar tart- igényt ere az anyagra, az sem keilő mér­tékben. Külföldön igen ered­ményesen kutatják a felhasz­nálás új területeit. Nálunk ebben eddig alig történt elő­relépés. Például teljesen ki­használatlanok a perlit. me­zőgazdasági hasznosításának lehetőségei. Külföldön továbbra is nagy jövőt jósolnak a pertitnek Kutatják a perlitvagyont és az új felhasználási lehetősé­geket. Többfelé, így például a Szovjetunióban és a gö­rögországi Minosz szigetén is nyitottak új períftibányákat. A balatonfüredi nemzetközi konferencia tapasztalatai bi­zonyára segítenek a haza» perlrfikines felhasználásában. (p. s.) nálasa, jóformán csak az épi­A szebb Miskolcért Házak—új rakákaa kolci Igazgatóságának dolgo­zói is. Az immár XXI. vas- utasnapot július 10—11-én rendezik meg. E célból má­jus 31-én. hétfőn létrehozták, az ünnepség szervező bizott­ságát. Az ünnepséget .jelentőssé teszi, hogy a Vasutasok Szak­is ze r v ezé te kong resszusán ak döntése alapján most adják ki először a törzsgárda jel­vényeket. A 10. 20, 30 szol­gálati év vitán a magyar vasút szolgálatáért jelvény, bronz, ezüst és arany foko­zatát nyújtják át. a vele járó 1000—2000 forintlal egyetem­ben. Az első vonat indulásának 125. évfordulója alkalmából az igazgatóság valamennyi szolgálati helyén tartanák ünnepséget, s ill nyújtják át a kitüntetéseket, a jutalma­kat. .Július 10-én este ünnepi műsorral köszöntik a kitün­tetett dolgozókat az SZMT- •szckházbe.n. Ezen túlmenően egy sor helyen rendeznek különféle kul1 úr- « sport­műsort. Csehszlovák és magyarsze- relők már javában dolgoz-, nak a Micknic—fenj fecseg vasúti szakasz villamnsftá- , ■Sáli. Az igazgató*--" finnemé Beinek csúcspontját jelenti. | ' A székesfehérvári Szabad Elet Tsz, együttműködve a Móri Állami Gazdasággal és az aba- súri Rákóczi Tsz munkásaival, egymillió szőlőoltványt iskoláz, amelyet szovjet exportra küld. A szőlő 30 százaiéivá piros tramini, 20 százaléka pedig szőlőskertek királynője cse­megeszőlő m * egy az ember, csak amúgy ráérősen, gyalog a miskolci iY| főutcán. Elhagy néhány házat, ácsorog, nézelődik egy­két káraival előtt — s hirtelen állványerdő állja útját. A mellékutcákban, a város peremkerületeiben, az arány­lag fiatal, két évtizede létesített lakónegyedekben is gya­korta • fogadja hasonló kép a járókelőt. Az idegen, aki nem ismeri a város múltját, lázas ütemű növekedését, első látásra kissé meglepődik. Csak azt látja, hogy örökké toldozzák-foldozzák a várost. Épülnek új, mo­dern városnegyedek — de mennyi még a régi. az elavult; a roskadozó lakóház! i És a miskolciak véleménye'.' A helybeliek, az „őshonosok” éppúgy, mint a néhány esz­tendővel ezelőtt „bevándorlói-e”, örülnek, ha felfedeznek a város különböző pontjain tatarozó brigádokat, a város szépi- tőit. Mert eszükbe jut, ismét kevesebb lesz "a rozsdás csator­na. amelyből nyakunkba csurog az eső, nem potyog'a cserép a tetőről, és a vakolat sem repül az első szélfuvallatra a le­vegőbe. . . A miskolciak tudják, hogy a jó öreg belvárosban, a mun­kás lakta kerületekben sole az elnyűtt, a javításra váró épü­let. Az ötvenes évek elején épített házsorok is megérnek már lassan a felfrissítésre, a korszerűsítésre. Évente sok-sok epület várja az „új ruhát”. Átgondolt, részletes ütemterv alapján valósul meg minden esztendőben a tatarozás, a városszépítés. A közelmúltban ötesztendős távlatra szóló tervet készített a Miskolci Ingat­lankezelő Vállalat, majd megvitatta, jóváhagyta azt a váro­si tanács végrehajtó bizottsága is. Legutóbb az 1972-es fel­újítási já vas latok váltak konkrét tervvé, megvalósulásra vá­ró feladattá. Eszerint jövőre 1qbb mint negyvenmilliói köl­tenek a város Szépítésére. Legtöbb felújítás. tatarozás a har­madik kerületben várható. I-dén is, jövőre is lépten-nyomon belebotlunk az áll» ványerdőkbe. Letérünk a járdáról, s örömmel nyug­tázzuk: szebb lesz Miskolc, ismét egv-két ói színfolt­tal gazdagodik. I (Gyárfás^ M r r ®9 » rr B r Híessulodes a KKL vasútasnwpra Egymillió szőlőoltvány

Next

/
Thumbnails
Contents