Észak-Magyarország, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-14 / 112. szám
1971. május 14., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Kerékasztal-beszélgetés r Eletsorsok, embersze retet Minden évben sck energiát fordítunk gyógypedagógiai ellátásra szoruló tanulókra, aztán ha végeznek, keveset törődünk velük. Szervezetten úgyszólván semmit. Öértük, az értelmi fogyatékos gyermekekért zajlott le az a kerekasztal-beszélgetés a borsod—miskolci gyógypedagógiai napok keretében, a szakembereknek rendezték meg az SZMT-székházban. Nemcsak gyógypedagógusok vettek részt ezen a tanácskozáson, hanem a segítségben legilletékesebbek, a szakszervezet és a szocialista- brigádok képviselői is. Ez utóbbiak patronálják az iskolákat, intézeteket — ám nem könnyű a sorsrendezés! Az egyik patronáló bri- gádtag — akinek gyermeke Girincsen van — elmondta, hogy egyes vállalatok vezetősége elzárkózik a patroná- lástól, s még jó, ha társadalmi munkának betudják a szocialista brigád ilyen vállalkozását — pedig hát hasznosabb cselekedet ez, mint például parkot rendezni az üzemüknél. Példamutató brigádok Külön riportokat érdemelne a segítség egy-egy példája: egyik megyei városunkban X.-brigád nemcsak albérletet, munkahelyet szerzett védencének, hanem betanította, vigyázott rá, a szó szoros értelmében rendezte az életét. Egy ózdi brigád 30 ezer forintos társadalmi munkát végzett az egyik intézetben ... Egy másik torna- és munkaeszközöket készített. A legjellemzőbb példa: az Észak-magyarországi Vegyiművek egyik brigádja süketnéma asztalost alkalmazott, felelősséget vállalva érte a vállalat vezetősége előtt. A patronált nemrég kapta meg a törzsgárdajelvényt, ő az egyik legjobb szakmunkás. A kisegítő iskola és a tanács munkaügyi osztálya között már 2—3 éve kialakult a kapcsolat, hiszen a gyerekek egy része alkalmas a szakmunkásképzésben való továbbtanulásra. Az üzemek, vállalatok egy része azonban idegenkedik az értelmi fogyatékosoktól, akik pedig jó munkát végeznek, ha megfelelő helyet keresnek nekik. Az LKM, a műanyaggyár, az édesipar sok ilyen fiatalt foglalkoztat, akik megállják helyüket... Persze még a munkába álló fiatalok sem érkeztek révbe, hiszen gond a velük való törődés: ezt a szakszervezet, az ifjúságvédelem, a KISZ és a szocialista brigádok lelkiismeretére kell bízni, hiszen egyelőre nincs Borsodban védett munkahely. VédeU üzem kellene A védett munkahely, a védett üzem gondolata a ke'- rekasztal-beszélgetés állandóan ismétlődő témája volt. Csak ez a végleges megoldás az értelmi fogyatékosok óvására. Szegedi gyógypedagógusok elmondták, ott már van védett üzem, a fonal- feldolgozó vállalat a csökkent munkaképességűek érdekében alakult. 60 értelmi fogyatékos is dolgozik ott — közülük 40 (!) védelemre szorul. (A védelem pedig a munkahelyi vigyázat mellett tartja a kapcsolatot a családdal, az albérlettel, még a fiatalok érkezésében, szórakozásában, pénzük beosztásában is segít.) Nem vitás, a jövő a „védett üzem”, a tervek előremutatóak, de a megoldás még messze van. A jelenlegi gondokat csak úgy lehet megoldani, ha a szocialista brigádok nevelnek, patronálnak egy-egy fiatalt. A Szénbányászati Tröszt Kossuth szocialista brigádja éppen a kerek asztalnál jelentette be, hogy patronálni fogja a miskolci 1-es számú kisegítő iskolát. Érdekvédelmi szővei ség A szocialista brigádok és gyógypedagógúsok megható, gyakran szívszorító küzdelme ellenére is -— a vállalatvezetőségek értetlensége miatt — szükség van egy koordináló szervre, amely a gyerekek további sorsával foglalkozik, hiszen iskolán kívüli életük több pedagógiai problémánál. örvendetes, hogy a miskolci pályaválasztási tanácsadó bejelentette: elmegy azokhoz az üzemekhez, amelyek foglalkoztatnának ilyen gyerekeket — a foglalkoztatási terület tanulmányozásával kidolgozhatnának olyan teszteket, amelyek segítséget nyújtanának a gyermekek pályaalkalmassági vizsgálatában. (A pályaválasztási tanácsadó címe: Miskolc, Dé- ! ryné u. 11.) Az Egészségügyi Minisztérium jóváhagyta az egész I társadalom bekapcsolódását ebbe a munkába — eddig semmilyen szervezett segít- I ség sem volt! —, s engedé- j lyezte, hogy megalakuljon az érdekvédelmi szövetség, az értelmi fogyatékosokért szervezet. Bárki segíthet ezután akár patronálóként, akár pártolóként. Akik be akarnak kapcsolódni ebbe a nemes munkába — ez még nem belépés — a következő címre írhatnak: I. sz. Kisegítő Iskola igazgatósága, I Angyal József ig.-h., Miskolc, Budai J. u. 2. Nyitray. Péter l ii .......................... mm mm 1 7 örökország Fények és árnyak — Egy kis történelem — Az oroszlán ágyában — Katonák és ismét csak katonák @ Csodálatosan szép a magasból Isztambul, Törökország legnagyobb városa, az .egykori főváros. Amíg gépünk köröz a hárommilliói metropolis fölött, nem győz- . tünk betelni a sok millió fényben tündöklő utcák, épületek látványával. Mintha i az Ezeregyéjszaka meséi elevenednének meg, minden Oiillog, minden fényárban <’szik. De amikor gépünk k.ndolt, és már bent vagyunk a repülőtér várócsarnokában, pillanatok alatt elszáll a gyönyörű látomás; szegényesen öltözött asszonyok, ’három-négy gyerekkel körülöttük állnak, vagy ülve bóbiskolnak — a nyugati vendégmunkások családtagjai várják a csnlndföt Nyu- Sat-Németországból, vagy Franciaországból. • És ha nem jött ezzel a géppel, majd jön a következővel, várnak akár napokig is, és gyerek- sírás, asszonyi veszekedés veri fel az impozáns, fényben tündöklő város repülőterét. A fénynek, a gazdagságnak, az árnyéknak ás a szegénységnek az ellentmondásába ütközik lépten-nyomon az, aki az egykori ozmán vi- hígb'rodalomból megmaradt török földre teszi a lábát. Milliomosok nyaralói, játék- kaszinók a Boszporusz partján. hatalmas villanegyedek, autócsodák, csillogó áruktól roskadozó kirakatok, ékszerüzletek sokasága. Elegánsan öltözött embereik az utcán, nyugati mintájú bárok, sztriptízzel és hastáncosnővel és1 — sók-sok katona( Katonák a középületek előtt, őrjáratok szinte százméterenként, és időnként robbanások, riadóautók szirénái resz- , keltetik meg a levegőt. És a tükör másik oldala? Roskadozó városrészek, ma- szatos sikátorok, elhanyagolt utcák, kolduló gyerekek a fényes kirakatok előtt. Földig görnyedő teherhordókat kerülgetnek az autócsodák, mini- és maxiszoknyás hölgyek félig lefátyolozott falusi asz- szonyokkal ütköznek az utcán. Szexfilmeket hirdető óriási színes transzparensek alatt cipőtisztítók hosszú sora, színes újságok A.merika- el lenes hatalmas címekkel, csoportosuló, tüntető egyetemisták és szemben velük rohamkocsik, katonák és ismét csak katonák. Sok helyen megfordultunk Törökország három városában: Ankarában, Isztambulban és Takirdában. Részit vettünk a parlament ülésén, amely az lí)71-es költségvetést tárgyalta, és amelyen, kormánya élén, még ott szivarozott Demirel, a nemrég megbuktatott miniszterelnök. Jártunk a Köztársasági Párt főhadiszállásán, különböző pártok képviselőivel, diplomatákkal, fiatalokkal és Törökországban élő magyarokkal beszélgettünk, vitatkoztunk újságírókkal és szerkesztőkkel a „teljes demokráciáról”. Kószáltunk Isztambul hatalmas bazárjában, múzeumokat, templomokat látogattunk, tisztelegtünk aa Atatürk-mauzóleumban, a nagy államférfi emléke előtt, s kegyelettel léptük át Rodostóban annak a háznak a küszöbét, amely menedéket adott Rákóczi Ferenc fejedelemnek. Csodáltuk az Európát Ázsiától elválasztó Boszporuszon vonuló hajókat, s bármerre jártunk, mindenhol szívélyes barátsággal fogadtak bennünket, a háromtagú magyar újságíró-delegációt. Szerettünk volna üzemekbe, falvakba is ellátogatni, s hogy nem sikerült, az nem rajtunk múlott. Törökország a második világháborútól távol maradt, és a háború után nem újította meg a Szovjetunióval korábban kötött semlegességi és megnemtámadási szerződést, félve a nagyhatalomtól, nem akart „oroszlánnal hálni egy ágyban”, mint ahogy egyik diplomatájuk mondta. Aztán: 1947. júliusában, a Truman-doktrina jegyében százmillió dollár segélyt fogad el az Egyesült Államoktól, 1948-ban elfogadja a Marshall-tervet és 1950-ben — hálából — nagyszámú katonai egységet küld Koreába. 1952-ben csatlakozik a NA- TO-hoz, és azóta az időnként nem éppen csendes körülmények közt változó török kormányok politikáját a NA- TO-tagság szabja meg Jegyzet a lakiból ' Származás G azdagon berendezett, falusi • lakásban ülünk a / házigazdával. Csak azért falusi lakás, mert faluban van, egyébként nemrég épült, jókora villa, tágas, világos szobákkal, korszerű bútorral, zongorával, szép szőnyegekkel, festményekkel A fiatal házigazda állatorvos. Modora, fellépése, minden máznélküli vendégszeretete jó értelemben vett népi gyökereket sejtet, és ezt csakhamar ő maga hozza szóba. Mint sajátos gondot. Itt született, ebben a faluban, parasztszülők gyermekeként. Itt töltötte gyerekkorát, itt nevelkedett, itt gyűjtötte magába a meghatározó erejű, elsődleges élmények sokaságát, melyek soha nem koptak az egyetemi, a kollégiumi évek idején sem, sőt, vigyázta, óvta ezeket az élményeket, úgyany- nyira, hogy mini; végzett állatorvos, vissza is leérte magát falujába, azóta itt dolgozik. Tanulmányait természetesen mint paraszt származású végezte, élvezve ennek előnyeit, például a kollégiumi felvételnél. Lánya most megy gimnáziumba. Természetesen, mint értelmiségi származású. Ebből adódnak az orvos gondjai, aki most találkozott először szemtől-szembe ezzel, a különben , már régóta meglevő és természetes folyamattal. Szeretné, ha a lánya kollégiumban kapna helyet, de tudja, és nyilvánvalónak tartja, hogy bda elsősorban a , gyengébb anyagi adottságokkal rendelkező szülők gyermekei mehetnek. Elsősorban a munkás-, a parasztszülők gyermekei, mint annak idején ő nyaga is. Most már viszont az ő gyereke, mint szép jövedelemmel bíró állatorvos gyereke, nemigen számíthat kollégiumra. — Nem azért szeretném a kollégiumot, mert az kevesebb pénzbe kerül, mint az albérlet — hangsúlyozza az orvos. — Magáért a kollégiumért szeretném. A kollégium fegyelemre, rendszerességre, közösségi szellemre nevelő, semmi mással nem helyettesithető erejéért. A magam oéldájából tudom, mindez mennyire hasznára válik az embernek. Azok, akik középiskolai, egyetemi — sőt most már említhetjük a felső tagozatos általános iskolai — éveiket kollégiumban töltötték, tudják, mennyire így igaz. A kollégium ereje, hatása valóban nenr helyettesíthető mással. Bár minél több lenne ezekből az intézetekből! Igaz, megyénk e tekintetben is gyarapszik, ahogyan a sok összetevőből — tárgyi személyi feltételekből — álló erők engedik, lehetővé teszik. Általános iskolai kollégiumaink a negyedik ötéves terv idején ezernél több diák befogadására alkalmas hellyel bővülnek. A középiskolások számára ugyancsak a tervidőszakban Kazincbarcikán is, Len in városban is 200— 200 személyes kollégium épül. Az elkövetkező években bizonyára még több is elkelne. E gyelőre annyi van, amennyi. A helyelosz- tásnál is fontos szerepet kell kapnia a szociális körülményeknek. Pedig biztos, hogy az említett állatorvos, és még nyilván sok, más értelmiségi megérdemelné ezt a juttatást. Főként azok, akik kifejezetten, mint nevelő- intézetet tekintik a kollégiumot. De mit lehet tenni? Legfeljebb csak a kollégistáknak, főleg pedig az újonnan oda kerülőknek tanácsolhatjuk ismételten: becsüljék, szeressék az intézetet. Rendje, fegyelme nem öncél. A gyerekekért van. (Pt) Virág kertészet Barcikán (Tudósítónktól) Kazincbarcikán a virágkertészetet több mint tíz éve hozta létre a városi tanács. A Tardona-patak mellett mintegy 4 holdra terjed ki a létesítmény. A korszerű üvegházban gyönyörű virágok és zöld növények sokasága váltja egymást. — A létesítmény közel 1 millió forintba került és a virágok értéire is jelenleg ennyire tehető — mondja Much József főkertész, miközben végigkalauzol az üvegházban. — Nyolc éve dolgozom itt, mint főkertész Kezdetben nagyon kezdetleges volt a felszerelésünk és a terület sem volt több egy holdnál. Azóta sokat fejlődtünk. A két virágüzlettel szemben ma már hat üzlettel rendelkezünk. A helyi igényeli kielégítése mellett Put- nokra, Rudabányára és Ede- lénybe is szállítunk árut. A Lám, Törökország mégiscsak befeküdt „az oroszlán ágyába”, és nem sok sikerrel tud eleget tenni annak az amerikai követelésnek, hogy ő legyen az amerikaiak erős embere, előretört bástyája Kis-Ázsiábán, a szovjet határok mentén. És, hogy ez úgy van, arról nem a 700 tábornok, a több ezer ezredes és a hatalmasra duzzasztót' hadsereg tehet, sokkal in-, kább azok a népi és — fő- j ieg — ifjúsági mozgalmak, ’ amelyeknek kimondottan ‘ Amerika-ellenes éle van, és reformokért, Atatürk politikájának megvalósításáért vo-' nulnak az utcára, szállnak ( szembe az egyre fokozódó terrorral. Papp János (Folytatjuk) vásárlók több mint húsz féle virágból, illetve szobanövényből válogathatnak. A különleges növényekkel együtt százféle szebbnél szebb növény díszeleg. 1966- ban mindössze 130 ezer forint értékben értékesítettünk, ezzel szemben 1970-ben 1 millió 55 ezer forintot jövedelmezett kertészetünk. — A vásárlók kérésére ez év március 31-én Növények a modern lakásban címmel, tanácsadással egybekötve kiállítást rendeztünk — kapcsolódik beszélgetésünkbe Kakukk Lajos technikuskertész. — A város parkjait is mi látjuk el dísznövénynyel, virággál. Ez évben eddig 30 ezer különböző színű tulipánt ültettünk a parkokba, s több mint 15 ezer árvácskát és százszorszépet. Az elmúlt időszakban különösen a szegfű iránt mutatkozott a legnagyobb igény. A keresletet ebből nem mindig tudják kielégíteni helyiség, s a terület hiánya miatt. Lassan kinövik a rendelkezésükre álló területet. A város egyre bővül, az emberek pedig szeretik a virágot. A tervezet szerint a jövőben más helyen nagyobb és még korszerűbb kertészetet építenek. Molnár Lajos nr' I • •• 7 rr I eljesuio arlói kívánság A több mint négyezer lakosú nagyközség, Arié leghosszabb és legforgalmasabb útvonalán, az Ady Endre úton, megfelelő gyalogjáró híján a gyalogosok is a forgalmas úttesten közlekednek. A nagyközség lakosságának régi kívánsága, hogy építsenek járdát a nagy forgalmú, és nagy veszélyeket jelentő útvonal mellé. Arló község lakosságának ez az óhaja hamarosan teljesülni fog. A közös tanácsú nagyközség tanácsa ugyanis megfelelő összeggel hozzájárult a járda építéséhez, amely' már meg is kezdődött