Észak-Magyarország, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-14 / 112. szám

1971. május 14., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Kerékasztal-beszélgetés r Eletsorsok, embersze retet Minden évben sck ener­giát fordítunk gyógypedagó­giai ellátásra szoruló tanu­lókra, aztán ha végeznek, ke­veset törődünk velük. Szer­vezetten úgyszólván semmit. Öértük, az értelmi fogyaté­kos gyermekekért zajlott le az a kerekasztal-beszélgetés a borsod—miskolci gyógype­dagógiai napok keretében, a szakembereknek rendezték meg az SZMT-székházban. Nemcsak gyógypedagógusok vettek részt ezen a tanácsko­záson, hanem a segítségben legilletékesebbek, a szakszer­vezet és a szocialista- brigá­dok képviselői is. Ez utób­biak patronálják az iskolá­kat, intézeteket — ám nem könnyű a sorsrendezés! Az egyik patronáló bri- gádtag — akinek gyermeke Girincsen van — elmondta, hogy egyes vállalatok veze­tősége elzárkózik a patroná- lástól, s még jó, ha társa­dalmi munkának betudják a szocialista brigád ilyen vál­lalkozását — pedig hát hasznosabb cselekedet ez, mint például parkot rendez­ni az üzemüknél. Példamutató brigádok Külön riportokat érdemel­ne a segítség egy-egy példá­ja: egyik megyei városunk­ban X.-brigád nemcsak al­bérletet, munkahelyet szer­zett védencének, hanem be­tanította, vigyázott rá, a szó szoros értelmében rendezte az életét. Egy ózdi brigád 30 ezer forintos társadalmi munkát végzett az egyik in­tézetben ... Egy másik tor­na- és munkaeszközöket ké­szített. A legjellemzőbb pél­da: az Észak-magyarországi Vegyiművek egyik brigádja süketnéma asztalost alkal­mazott, felelősséget vállalva érte a vállalat vezetősége előtt. A patronált nemrég kapta meg a törzsgárda­jelvényt, ő az egyik legjobb szakmunkás. A kisegítő iskola és a ta­nács munkaügyi osztálya kö­zött már 2—3 éve kialakult a kapcsolat, hiszen a gyere­kek egy része alkalmas a szakmunkásképzésben való továbbtanulásra. Az üzemek, vállalatok egy része azon­ban idegenkedik az értelmi fogyatékosoktól, akik pedig jó munkát végeznek, ha megfelelő helyet keresnek nekik. Az LKM, a műanyag­gyár, az édesipar sok ilyen fiatalt foglalkoztat, akik megállják helyüket... Per­sze még a munkába álló fiatalok sem érkeztek rév­be, hiszen gond a velük va­ló törődés: ezt a szakszer­vezet, az ifjúságvédelem, a KISZ és a szocialista brigá­dok lelkiismeretére kell bíz­ni, hiszen egyelőre nincs Borsodban védett munka­hely. VédeU üzem kellene A védett munkahely, a védett üzem gondolata a ke'- rekasztal-beszélgetés állan­dóan ismétlődő témája volt. Csak ez a végleges megol­dás az értelmi fogyatékosok óvására. Szegedi gyógypeda­gógusok elmondták, ott már van védett üzem, a fonal- feldolgozó vállalat a csök­kent munkaképességűek ér­dekében alakult. 60 értelmi fogyatékos is dolgozik ott — közülük 40 (!) védelemre szorul. (A védelem pedig a munkahelyi vigyázat mellett tartja a kapcsolatot a csa­láddal, az albérlettel, még a fiatalok érkezésében, szóra­kozásában, pénzük beosztá­sában is segít.) Nem vitás, a jövő a „vé­dett üzem”, a tervek előre­mutatóak, de a megoldás még messze van. A jelenle­gi gondokat csak úgy lehet megoldani, ha a szocialista brigádok nevelnek, patronál­nak egy-egy fiatalt. A Szénbányászati Tröszt Kossuth szocialista brigádja éppen a kerek asztalnál je­lentette be, hogy patronálni fogja a miskolci 1-es számú kisegítő iskolát. Érdekvédelmi szővei ség A szocialista brigádok és gyógypedagógúsok megható, gyakran szívszorító küzdel­me ellenére is -— a válla­latvezetőségek értetlensége miatt — szükség van egy koordináló szervre, amely a gyerekek további sorsával foglalkozik, hiszen iskolán kívüli életük több pedagó­giai problémánál. örvendetes, hogy a mis­kolci pályaválasztási tanács­adó bejelentette: elmegy azokhoz az üzemekhez, ame­lyek foglalkoztatnának ilyen gyerekeket — a foglalkozta­tási terület tanulmányozásá­val kidolgozhatnának olyan teszteket, amelyek segítséget nyújtanának a gyermekek pályaalkalmassági vizsgála­tában. (A pályaválasztási ta­nácsadó címe: Miskolc, Dé- ! ryné u. 11.) Az Egészségügyi Miniszté­rium jóváhagyta az egész I társadalom bekapcsolódását ebbe a munkába — eddig semmilyen szervezett segít- I ség sem volt! —, s engedé- j lyezte, hogy megalakuljon az érdekvédelmi szövetség, az értelmi fogyatékosokért szer­vezet. Bárki segíthet ezután akár patronálóként, akár pártolóként. Akik be akar­nak kapcsolódni ebbe a ne­mes munkába — ez még nem belépés — a követke­ző címre írhatnak: I. sz. Kisegítő Iskola igazgatósága, I Angyal József ig.-h., Mis­kolc, Budai J. u. 2. Nyitray. Péter l ii .......................... mm mm 1 7 örökország Fények és árnyak — Egy kis történelem — Az oroszlán ágyában — Katonák és ismét csak katonák @ Csodálatosan szép a ma­gasból Isztambul, Törökor­szág legnagyobb városa, az .egykori főváros. Amíg gé­pünk köröz a hárommilliói metropolis fölött, nem győz- . tünk betelni a sok millió fényben tündöklő utcák, épületek látványával. Mintha i az Ezeregyéjszaka meséi ele­venednének meg, minden Oiillog, minden fényárban <’szik. De amikor gépünk k.ndolt, és már bent va­gyunk a repülőtér várócsar­nokában, pillanatok alatt el­száll a gyönyörű látomás; szegényesen öltözött asszo­nyok, ’három-négy gyerekkel körülöttük állnak, vagy ül­ve bóbiskolnak — a nyugati vendégmunkások családtag­jai várják a csnlndföt Nyu- Sat-Németországból, vagy Franciaországból. • És ha nem jött ezzel a géppel, majd jön a következővel, várnak akár napokig is, és gyerek- sírás, asszonyi veszekedés veri fel az impozáns, fény­ben tündöklő város repülő­terét. A fénynek, a gazdagság­nak, az árnyéknak ás a sze­génységnek az ellentmondá­sába ütközik lépten-nyomon az, aki az egykori ozmán vi- hígb'rodalomból megmaradt török földre teszi a lábát. Milliomosok nyaralói, játék- kaszinók a Boszporusz part­ján. hatalmas villanegyedek, autócsodák, csillogó áruktól roskadozó kirakatok, ékszer­üzletek sokasága. Elegánsan öltözött embereik az utcán, nyugati mintájú bárok, sztriptízzel és hastáncosnő­vel és1 — sók-sok katona( Katonák a középületek előtt, őrjáratok szinte százméteren­ként, és időnként robbaná­sok, riadóautók szirénái resz- , keltetik meg a levegőt. És a tükör másik oldala? Roskadozó városrészek, ma- szatos sikátorok, elhanyagolt utcák, kolduló gyerekek a fé­nyes kirakatok előtt. Földig görnyedő teherhordókat ke­rülgetnek az autócsodák, mi­ni- és maxiszoknyás hölgyek félig lefátyolozott falusi asz- szonyokkal ütköznek az ut­cán. Szexfilmeket hirdető óriási színes transzparensek alatt cipőtisztítók hosszú so­ra, színes újságok A.merika- el lenes hatalmas címekkel, csoportosuló, tüntető egyete­misták és szemben velük ro­hamkocsik, katonák és ismét csak katonák. Sok helyen megfordultunk Törökország három városá­ban: Ankarában, Isztambul­ban és Takirdában. Részit vettünk a parlament ülésén, amely az lí)71-es költségve­tést tárgyalta, és amelyen, kormánya élén, még ott szi­varozott Demirel, a nemrég megbuktatott miniszterel­nök. Jártunk a Köztársasági Párt főhadiszállásán, külön­böző pártok képviselőivel, diplomatákkal, fiatalokkal és Törökországban élő magya­rokkal beszélgettünk, vitat­koztunk újságírókkal és szer­kesztőkkel a „teljes demokrá­ciáról”. Kószáltunk Isztam­bul hatalmas bazárjában, múzeumokat, templomokat látogattunk, tisztelegtünk aa Atatürk-mauzóleumban, a nagy államférfi emléke előtt, s kegyelettel léptük át Ro­dostóban annak a háznak a küszöbét, amely menedéket adott Rákóczi Ferenc fejede­lemnek. Csodáltuk az Euró­pát Ázsiától elválasztó Bosz­poruszon vonuló hajókat, s bármerre jártunk, minden­hol szívélyes barátsággal fo­gadtak bennünket, a három­tagú magyar újságíró-delegá­ciót. Szerettünk volna üze­mekbe, falvakba is ellátogat­ni, s hogy nem sikerült, az nem rajtunk múlott. Törökország a második vi­lágháborútól távol maradt, és a háború után nem újí­totta meg a Szovjetunióval korábban kötött semlegességi és megnemtámadási szerző­dést, félve a nagyhatalomtól, nem akart „oroszlánnal hál­ni egy ágyban”, mint ahogy egyik diplomatájuk mondta. Aztán: 1947. júliusában, a Truman-doktrina jegyében százmillió dollár segélyt fo­gad el az Egyesült Államok­tól, 1948-ban elfogadja a Marshall-tervet és 1950-ben — hálából — nagyszámú ka­tonai egységet küld Koreába. 1952-ben csatlakozik a NA- TO-hoz, és azóta az időnként nem éppen csendes körül­mények közt változó török kormányok politikáját a NA- TO-tagság szabja meg Jegyzet a lakiból ' Származás G azdagon berendezett, fa­lusi • lakásban ülünk a / házigazdával. Csak azért falusi lakás, mert fa­luban van, egyébként nem­rég épült, jókora villa, tágas, világos szobákkal, korszerű bútorral, zongorával, szép szőnyegekkel, festményekkel A fiatal házigazda állatorvos. Modora, fellépése, minden máznélküli vendégszeretete jó értelemben vett népi gyö­kereket sejtet, és ezt csak­hamar ő maga hozza szóba. Mint sajátos gondot. Itt született, ebben a fa­luban, parasztszülők gyerme­keként. Itt töltötte gyerek­korát, itt nevelkedett, itt gyűjtötte magába a megha­tározó erejű, elsődleges él­mények sokaságát, melyek soha nem koptak az egyete­mi, a kollégiumi évek idején sem, sőt, vigyázta, óvta eze­ket az élményeket, úgyany- nyira, hogy mini; végzett ál­latorvos, vissza is leérte ma­gát falujába, azóta itt dolgo­zik. Tanulmányait természe­tesen mint paraszt származá­sú végezte, élvezve ennek előnyeit, például a kollégiu­mi felvételnél. Lánya most megy gimnáziumba. Természetesen, mint értel­miségi származású. Ebből adódnak az orvos gondjai, aki most találkozott először szemtől-szembe ez­zel, a különben , már régóta meglevő és természetes fo­lyamattal. Szeretné, ha a lá­nya kollégiumban kapna he­lyet, de tudja, és nyilvánva­lónak tartja, hogy bda első­sorban a , gyengébb anyagi adottságokkal rendelkező szülők gyermekei mehetnek. Elsősorban a munkás-, a pa­rasztszülők gyermekei, mint annak idején ő nyaga is. Most már viszont az ő gyereke, mint szép jövedelemmel bí­ró állatorvos gyereke, nem­igen számíthat kollégiumra. — Nem azért szeretném a kollégiumot, mert az keve­sebb pénzbe kerül, mint az albérlet — hangsúlyozza az orvos. — Magáért a kollé­giumért szeretném. A kollé­gium fegyelemre, rendszeres­ségre, közösségi szellemre nevelő, semmi mással nem helyettesithető erejéért. A magam oéldájából tudom, mindez mennyire hasznára válik az embernek. Azok, akik középiskolai, egyetemi — sőt most már említhetjük a felső tagozatos általános iskolai — éveiket kollégiumban töltötték, tud­ják, mennyire így igaz. A kollégium ereje, hatása va­lóban nenr helyettesíthető mással. Bár minél több len­ne ezekből az intézetekből! Igaz, megyénk e tekintetben is gyarapszik, ahogyan a sok összetevőből — tárgyi szemé­lyi feltételekből — álló erők engedik, lehetővé teszik. Ál­talános iskolai kollégiumaink a negyedik ötéves terv ide­jén ezernél több diák befo­gadására alkalmas hellyel bővülnek. A középiskolások számára ugyancsak a terv­időszakban Kazincbarcikán is, Len in városban is 200— 200 személyes kollégium épül. Az elkövetkező években bi­zonyára még több is elkelne. E gyelőre annyi van, amennyi. A helyelosz- tásnál is fontos szere­pet kell kapnia a szociális körülményeknek. Pedig biz­tos, hogy az említett állat­orvos, és még nyilván sok, más értelmiségi megérdemel­né ezt a juttatást. Főként azok, akik kifejezetten, mint nevelő- intézetet tekintik a kollégiumot. De mit lehet tenni? Legfeljebb csak a kollégistáknak, főleg pedig az újonnan oda kerülőknek ta­nácsolhatjuk ismételten: be­csüljék, szeressék az intéze­tet. Rendje, fegyelme nem öncél. A gyerekekért van. (Pt) Virág kertészet Barcikán (Tudósítónktól) Kazincbarcikán a virág­kertészetet több mint tíz éve hozta létre a városi tanács. A Tardona-patak mellett mintegy 4 holdra terjed ki a létesítmény. A korszerű üvegházban gyönyörű virá­gok és zöld növények so­kasága váltja egymást. — A létesítmény közel 1 millió forintba került és a virágok értéire is jelenleg ennyire tehető — mondja Much József főkertész, mi­közben végigkalauzol az üvegházban. — Nyolc éve dolgozom itt, mint főkertész Kezdetben nagyon kezdetle­ges volt a felszerelésünk és a terület sem volt több egy holdnál. Azóta sokat fejlőd­tünk. A két virágüzlettel szemben ma már hat üzlettel rendelkezünk. A helyi igé­nyeli kielégítése mellett Put- nokra, Rudabányára és Ede- lénybe is szállítunk árut. A Lám, Törökország mégis­csak befeküdt „az oroszlán ágyába”, és nem sok sikerrel tud eleget tenni annak az amerikai követelésnek, hogy ő legyen az amerikaiak erős embere, előretört bástyája Kis-Ázsiábán, a szovjet ha­tárok mentén. És, hogy ez úgy van, arról nem a 700 tá­bornok, a több ezer ezredes és a hatalmasra duzzasztót' hadsereg tehet, sokkal in-, kább azok a népi és — fő- j ieg — ifjúsági mozgalmak, ’ amelyeknek kimondottan ‘ Amerika-ellenes éle van, és reformokért, Atatürk politi­kájának megvalósításáért vo-' nulnak az utcára, szállnak ( szembe az egyre fokozódó terrorral. Papp János (Folytatjuk) vásárlók több mint húsz fé­le virágból, illetve szobanö­vényből válogathatnak. A különleges növényekkel együtt százféle szebbnél szebb növény díszeleg. 1966- ban mindössze 130 ezer fo­rint értékben értékesítettünk, ezzel szemben 1970-ben 1 mil­lió 55 ezer forintot jövedel­mezett kertészetünk. — A vásárlók kérésére ez év március 31-én Növények a modern lakásban címmel, tanácsadással egybekötve ki­állítást rendeztünk — kap­csolódik beszélgetésünkbe Kakukk Lajos technikus­kertész. — A város parkjait is mi látjuk el dísznövény­nyel, virággál. Ez évben ed­dig 30 ezer különböző színű tulipánt ültettünk a parkok­ba, s több mint 15 ezer ár­vácskát és százszorszépet. Az elmúlt időszakban kü­lönösen a szegfű iránt mutat­kozott a legnagyobb igény. A keresletet ebből nem min­dig tudják kielégíteni helyi­ség, s a terület hiánya miatt. Lassan kinövik a rendelkezé­sükre álló területet. A város egyre bővül, az emberek pe­dig szeretik a virágot. A ter­vezet szerint a jövőben más helyen nagyobb és még kor­szerűbb kertészetet építenek. Molnár Lajos nr' I • •• 7 rr I eljesuio arlói kívánság A több mint négyezer la­kosú nagyközség, Arié leg­hosszabb és legforgalmasabb útvonalán, az Ady Endre úton, megfelelő gyalogjáró híján a gyalogosok is a for­galmas úttesten közleked­nek. A nagyközség lakossá­gának régi kívánsága, hogy építsenek járdát a nagy for­galmú, és nagy veszélyeket jelentő útvonal mellé. Arló község lakosságának ez az óhaja hamarosan teljesülni fog. A közös tanácsú nagy­község tanácsa ugyanis meg­felelő összeggel hozzájárult a járda építéséhez, amely' már meg is kezdődött

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents