Észak-Magyarország, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-14 / 112. szám

1971. mő)us 14., péntek A Német Demokratikus köztársaság a fíJSV-u líj gépek, modern géprendszerek Sajtótájékoztató Miskolcon Tegnap délelőtt Miskolcon, a Sajtóházban — az ország- , Ban elsőként — tájékoztatta Richard Weichelt, az NDK budapesti nagykövetségének Munkatársa, valamint Heinz Brause, az NDK kiállításá­nak vásári főnöke a miskolci, Borsod megyei újságírókat, reződött. Mint a sajtótájé­koztatón elhangzott, a két népgazdaság külgazdasági kapcsolatainak struktúrájá­ban a legnagyobb helyet ■ a gépipar termékei fpglalják el. Az idén megkötött, 1971—75- re szóló hosszú lejáratú ke­reskedelmi szerződés 12 mii­Mi történt a javaslatokkal? Hmnbex ~ ' ..... > , , , . % *mm « • »0» N DK gyártmányú útépítő géprendszer, amelyet a BNV-n is bemutatnak az NDK-nak a BNV-n való részvételéről. Hazánk külgazdasági kap­csolataiban az export és im­port mintegy 10 százalékos részesedésével az NDK a má­sodik, míg az NDK a szocia­lista országokkal folytatott külgazdasági kapcsolatai kö- zött Magyarország a negye­dik helyet foglalja el. 1951 óta a kétoldalú árucserefor- Salom több mint. megtízsze­Rendkivül érdekes es iz­galmas munkát vállaló csö­bört alakult meg az idei ta­vaszon a Miskolci Bánya­üzemnél: az RVCS, vagyis a rébbantást vállalók csoportja. Tagjai olyan szakemberek, rétik a Borsodi Szénbányák központi irányításával, szer­vezési, tervezési, fúrási és Robbantási feladatokat végez­hetnek. Éppúgy elvállalják Például a kő-, a kavics- és a homokbányák művelési ter­veinek készítését (sőt a fe­lelős műszaki vezetői tevé- l kenység ellátását is), mint a lakóépületek, üzemek, csar­nokok robbantástechnikával történő őmlasztását, gyárké- Mények ledöntését, épületen belüli gépalapok szétrobban­ását, kő-, beton- és vasszer­kezetek lerobbantását, szét- üarabolását, vagy az erdőir- Mst, fák, fatuslcók, sziklák eltávolítását. A nagy szakértelmet igény­lő, sokrétű tevékenységet ■a; legteljesebb biztonsággal 'régzik. A hozzáértők értékes eredményeket várnak a cso­porttól, hiszen a robbantás a hagyományos bontás költsé- 1 beinek felénél is jóval keve­Propagandisták tant olyama ' . Sz Encsi járási Pártbizott- rég propaganda- és művelő­désügyi csoportja a közel­múltban tanfolyamot szerve­reit a járás- területén levő Pártalápszervezetek agit.- PrpP. felelősei részére. A Kékeden megrendezett tan­folyamon az agitációs- és Propagandamunka i dőszerű tennivalóiról volt szó. A megyei pártbizottság vb- határozata intézkedik az réapszervezeti propagandis­ták továbbképzéséről. A ké- redi tanfolyamot Madarász György, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője is meglá- tpgatta. liárd devizamárka árucsere­forgalmat tűz ki. Ez a célki­tűzés a kutatási és termelési kooperáció magasabb fokál val, magasabb műszaki szín­vonalat képviselő géprend­szerek kialakítása kapcsán fog megvalósulni. Ilyen értelemben is az NDK elsősorban gépgyártá­sával szerepel a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Most 13. alkalommal 3300 sebbe kerül. Ezenkívül a munka gyors, s a törmelé­ket nyomban gépekkel taka­rítják el. A csoport gyakor­latilag már tavaly is dolgo­zott, de nem ilyen szervezett formában. Ezek a szakembe­rek „szanálták” Miskolcon a Széchenyi utcai házakat, s munkájuk mintegy másfél millió forintos megtakarítást eredményezett. Már jelenleg is sok üzemmel, vállalattal tartanak kapcsolatot, s re­mélhetőleg mind többfelé fel­ismerik majd a robbantó­csoport munkájának gazdasá­gosságát. négyzetméteres felületen 58 termelő vállalatot képviselő 8 külkereskedelmi vállalat mutatja be export-program­jának keresztmetszetét, öt kiállítási komplexumot ala­kítanak ki, amelyeknek ke­retében a fő helyen szereplő gépgyártáson kívül bemutat­: jjji ,j fif A nak élelmiszeripari, építőipa­ri, útépítő, valamint iroda­gépeket is. A látogatók a gé­peket működés közben teli int­hetik meg. Az NDK pavilonjá­ban sok modellt is elhelyez­nek, ezenkívül több száz mű­szaki, technikai szakkönyv­ből rendeznek kiállítást. Mint Richard Weichelt el­mondotta, a kiállításnak az a célja, hogy, magyar vevőiket minél jobban informálják. Erre a Budapesti Nemzetközi Vásár kiválóan alkalmas. A vásár ideje alatt természete­sen kereskedelmi és kooperá­ciós tárgyalásokat is folytat­nak a további együttműködés érdekében. Hazánk és az NDK külgazdasági kapcsola­taiban az utóbbi években 3 termelési specializáeió és az ipari kooperáció tovább fej­lődött ugyan, de az eddigi eredmények még nem merí­tették ki a lehetőségeket Egyes üzemelt között is lét­rejöttek közvetlen kapcsola­tok a kutatás, fejlesztés, ter­melés és forgalmazás terüle­tén, mint például Scliwer- masohinenkombinát Ernst Thälmann és a Lenin Kohá­szati Művek között. A szako­sítás és a kooperáció tovább­fejlesztését jól szolgálja majd az a tárgyalássorozat, amit a BNV-n lefolytatnak. A X. kongresszus előké­születei során az ózdi járás 133 pártalapszervezetének au­gusztusi és szeptemberi tag­gyűlésén, továbbá az ezt kö­vető 10 összevont taggyűlé­sen, 3 küldöttértekezleten és a járási pártértekezleten ösz- íszesen 1760 felszólalás hang­zott eL Csaknem minden má­sodik párttag szót kért és kapott —- véleményt mondott a. párt általános politikájá­ról. az elmúlt évek tapaszta­latairól, megfogalmazta ész­revételeit, és többnyire köz­érdekű javaslatait a helyi és a felsőbb párt-, állami, gaz­dasági és társadalma szervek munkájával kapcsolatosan. Az elhangzott felszólalá­sokból járásszerte nagyfokú politikai érettség és mély fe­lelősségérzet csendült ki a közügyek iránt. A járás kommunistái ugyanakkor megfogalmazták azt a hatá­rozott igényt is, hogy a X. pártkongresszus után — a kommunisták véleményére, és a kongresszus határozataira támaszkodva — az élet min­den területén, és minden szinten folytatni kell, tovább kell fejleszteni pártunknak, az immár másfél évtizede töretlen, általánosan elismert jól bevált politikáját. Mi történt a kongresszusi előkészületek óta? Mi lett az Két napon át tanácskoztak a Lenin Kohászati Művek if­júsági házában a Műanyagod» a kohászatban című konfe­rencia részvevői. A konferen­ciát a MTESZ megyei mű­anyag szakbizottsága, az Or­szágos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület diósgyő­ri csoportja és az LKM ren­dezte. A szerdán véget ért tanácskozáson az ország minden részéből mintegy 70 szakember képviselte a gyár­tó és a felhasználó vállalato­kat A témát elsősorban az tet­te aktuálissá, hogy a kohá­szatban is egyre szélesebb területen alkalmazzák a mű­anyagokat Sikerrel alkal­mazzák a műanyagokat a gé­peknél, csapágyaknál. Csak egy jellemző adat: a daruk­nál alkalmazott műanyag kö- télkorongok révén a koráb­eihangzott észrevételek es közérdekű javaslatok sorsa? Ezekre a kérdésekre keres­tük a választ az Gzdi járá­si Pártbizottságon. Minden kérdésre válaszoltak A partbizottság vezetői ar­ról tájékoztatnak, hogy az augusztusi taggyűléseken el­hangzott észrevételek jelen­tős részére — tekintettel ar­ra, hogy ezek többsége helyi természetű volt — már az augusztusi taggyűléseken vá­laszoltak. Az intézkedést igénylő ügyelcben a taggyű­lést követően intézkedtek, azokat a problémákat pedig, amelyeknek érdemi elintézé­se meghaladta az alapszerve­zetek hatáskörét és lehető­ségét, az alapszervezetek ve­zetősége továbbította a fel­sőbb pártszervekhez. A szeptemberi taggyűlése­ken sok helyen már arról is beszámolhattak, hogy ezt, vagy azt az ügyet elintéz­ték. Ugyanez a helyzet az összevont taggyűléseken és a küldöttértekezleteken elhang­zott észrevételek és javasla­tok esetében is. A legáltalánosabb problé­mákkal foglalkozott a járási, binak ötszörösére növekedett a kötelek élettartama. A konferencia két napján, kedden és szerdán összesen hat előadás, és csaknem 30 hozzászólás hangzott él. A borsodi műszaki hetek programjában szerdán a mis­kolci MTESZ-székházban is több előadás hangzott el. A Magyar Iparjogvédelmi Egye­sület és a Magyar Kémiku­sok Egyesülete megyei szer­vezeteinek közős rendezésé­ben került sor a licencvásár­lás és a kutatás gazdasági mérlegelésével kapcsolatos előadásra. A Közlekedéstudo­mányi Egyesület Borsod me­gyei, illetve miskolci szerve­zetei a vasúti közlekedés és á városi közlekedés problé­máihoz kapcsolódó előadá­sokra hívták meg a szakem­bereket. és Takács István frontak­násszal beszélgetünk tovább. Tőlük tudom meg, hogy a szakadás május 4-én reggel kezdődött, de délelőtt még egyszer megmozdult a föld Azonnal megkezdték fával a biztosítás munkáját, és a le­zúdult meddő elszállítását Azóta is állandóan fol,yik itt a munka. A keserves ebben az, hogy a tervezett: napi 120—130 vagon szén helyett csak 20—50 vagonnyi szenet tudnak adni, és nem is jó minőségben. Több a bányá­szok munkája, és kevesebb a keresetűit. — A bányász nem akkor dolgozik igazán, amikor fo­lyik a széntermelés, hanem ilyenkor, amikor baj van — mondja a fiatal frontmémölt. — Ez már nem is munka Kínlódás. Valóban. Kínlódnak. De ha az ember jobban odafigyel, akkor rá kell jönnie, hogy nemcsak kínlódnak, hanem küzdenek. Mert a nagy zaj­ban a káromkodások mellett nevetést is hallottam. Mond­ták is mellé, hogy ők szo­cialista brigádban dolgoznak, és egy hét múlva rendbehos- zák a bányájukat. K int süt a nap. Lent, 258 méterre a föld színétől a nap négyszer hai órájában, négyszer 25 ember küzd a természet erőivel. Az ember lesz most is a győztes. 1 Orsvee János sőt a megyei pártértekezlet is, tekintettel arra, hogy eze­ket a pártbizottságok a saját állásfoglalásaikkal együtt a pártértekezletek elé terjesz­tettéit. Ezek közül nem egy- gyei találkoztunk a Központi Bizottság kongresszusi be­számolójában. és annak vitá­ja során is. Ezek többnyire a szervezeti szabályzat módosí­tását, a pártélet belső rend­jét érintő kérdések, illetőleg társadalmi fejlődésünk má­sutt is tapasztalható— főleg olyan negatív — jelenségei voltak, mint a kispolgáriság tendenciája, az önzés, a ha- rácsolás. a spekuláció, az áruellátás fogyatékosságai, a munkafegyelem lazasága, az árviszonyok kedvezőtlen tü­netei stb. Az intézkedések nem maradtak el Az elmondottakból kitű­nik, hogy a járási pártbizott­ság — annak rendje és mód­ja szerint — jelezte, továb­bította a felsőbb partszervek­nek a járás kommunistáinak véleményét, észrevételeit, ja­vaslatait. Azokban a kérdé­sekben, ügyekben pedig, amely a járás hatáskörébe tartozik, a pártbizottság ké­sedelem nélkül intézkedett az illetékes állami, . társadalmi és gazdasági szervek felé. A járási párt-vb 1970. de­cember 9-i ülése külön napi­rendi pontként foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, és meghatározta a szükséges in­tézkedéseket. Ilyenek voltak — többek között: a járás te­rületén tevékenykedő kis­iparosok és kiskereskedők jövedelemforrásainak és szintjének fokozottabb ellen­őrzése ; a be nem vallott adó­alapok és az adózás alól ki­búvók felkutatása és prog­resszív megadóztatása; a kontártevékenység visszaszo­rítása; az áruellátás ós ke­reskedelmi tevékenység meg­javítása a járás területén; a társadalmi tulajdon fokozot­tabb védelme; az egészség- ügyi ellátás megjavítása; a tanácsi kirendeltségvezetők fokozottabb politikai, köz­életi tevékenységének ser­kentése; a tájékoztatás meg­javítása; a vállalati törasgár- dák fokozottabb megbecsülé­se; az egyesült termelőszö­vetkezetek pártszervezetei te­vékenységének jobb egybe­hangolása, valamint a párt- határozatok végrehajtásának intenzívebb segítése és követ­kezetesebb ellenőrzése. A. megvalósítási ellenőrzik A járási pártbizottság azon­ban nemcsak intézkedett. Fi­gyelemmel kíséri azt is, hogy az intézkedéseket — a múlt év végén hozott saját hatá­rozataikat. és ezzel összhang­ban a pártértekezletek ós a. X. pártkongresszus határo­zatait — hogyan hajtják vég­re, miként valósítják meg az illetékes párt-, állami, gaz­dasági és társadalmi szer­vek. Vagyis a pártbizottság — a X. kongresszus határo­zatának megfelelően — az eddigieknél nagyobb gondot fordít a végrehajtás megszer­vezésére és ellenőrzésére. Ez pedig mindenképpen tiszte­letre méltó törekvés, hisz a határozatok végrehajtása fo­kozottabb ellenőrzésének igé­nye a kongresszust megelőző tanácskozásokon vissza-visz- szatérő refrénként csendült ki az ózdi járásban elhang­zott 1760 felszólalásban is. Bizonyára a járás kom­munistáinak igénye és véle­ménye sugallja a pártbizott­ságnak azt az álláspontját isf hogy egyetlen ésszerű ja­vaslat fölött sem térnek na­pirendre mindaddig, amíg azokat meg nem yalósítják. Csépányi Lajos, Küzdelem a föld alatt K int süt a nap. Lent, 250 méterre a föld. színétől a nap négyszer hat órájában négyszer 25 ember kínlódik, birkózik, küzd a természet erőivel. Nem sze­net bányásznak, hanem azo­kat a szívós acélból készült, önjáró biztosító berendezése­ket bányásszák, amelyek az ő életük megóvásáért van­nak. A Miskolci Bányaüzem lyukói almájának a frontjait a május elejei kettős ünnep alatt utolérte a főtevíz. A magas főtéből percenként 200 liter víz sok meddőt vitt magával, a főte több helyen megrepedezett, és mintegy 10 méter hosszban, 50 méter magasban meg is mozdult. Szerencsére „csak” mintegy 10 méteres üreg keletkezett — 180 csille meddőt kellett kiszállítani —, azonban meg­duzzadt a talp is, és 7 nagy értékű biztosító egységet el­temetett a föld. Szerencsé­re baleset nem történt. A front homlokliossza 100 méter, A 25 tagú csapatból azonban 15-en azon a 10 mé­teres szakadáson dolgoznak, amely mast a fejtés legkriti­kusabb pontja. A megdőlt acél tárnok úgy festenek, mint nagy viharban a fiatal erdő fái. Megdőltek, szétcsa­varta őket az óriási súly nyomása, vastag csavarokat metszett el. A szakadásnál egészen összeszűkült a bá­nya. Kis helyen, térdig érő vízben, gumiruhában dolgoz­nak a bányászok, kiemelik a gépi berendezéseiket. Oly mé­lyen meg kell hajolniuk, hogy a talpuk alól felfröcs- csenő sár az arcukba csap. Látom az egyik biztosító 'egység talpát, ami most úgy érintkezik a rászorult főié­vel, mintha valami- közük lenne egymáshoz, pedig igaz­ság szerint nekik soha nem volna szabad találkozni. Erő­sen csepeg a víz, nagy a * sár, a néha meg-meglóduló kaparó is sír, élesen felber­regnek a jelzőcsengők, fúró­gép zaja emberi kiabálással keveredik, vezényszavak hangzanak el, s az emberele továbbítják: — Lőmester, előre, anyag­gal! A fúrógép még dolgozik, a bányász úgy támasztja neki a mellét, mintha a szíve haj­taná a motort A fronton vé­gig világtalanok a villany- lámpák is, a kábel elszakadt,, a maróhenger, mint valami nagy, döglött állat, mozdulat­lanul fekszik, és minduntalan útban van. Emberi arcokat nem látni, csak hangokat hallani, hiszen az akkumul Iá toros, sisakra akasztott vil­lanylámpa az ember szeme­be vág. így nem ismertem meg Halász György csapat- vezető vájárt sem, akit pe­dig már sokszor láttam, s aki így sóhajtott fel, amikor a munka zajától távolabb, a szállítóvágatban, a gyutacsos ládán ülve beszélgettünk! — Látja, mi lett a mi szép bányánkból! Már két hete esik az eső. Csak kínlódunk. Nézze, ott dolgoznak Sós La­jos, Üveges János, Szendrei József, Király Géza, cimbo­ráim egy csomóban. Csak kínlódnak. A csapatvezető vájáron éppen olyan gumiruha van, mint a többieken. Éppen úgy dolgozik, mint a többiek. Pedig most kevesebb a kere­set is. Mégis... — A biztosító egységek nagyon sokba kerülnék — mondja. — Nem hagyhatjuk ott a föld alatt. Ki kell szednünk, ki kell bányász­nunk még akkor is, ha ez sok izzadságba kerül. Ki kell szednünk, mert ezek jelentik a mi holnapi kenyerünket. És lehet, hogy az életünket. Ezért vannak. Értünk. A munka elszólítja mellő­lünk a csapatvezetőt Ifjú Monos János frontmérnökkel Hasznos robbanások Konferencia Diósgyőrben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents