Észak-Magyarország, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-13 / 111. szám
I ÉSZAK-MAQVARORSZAG 4 1971. május 13., csütörtök A taktaközi napok mérlege. , KILENC községben egy héten át egymást követték a taktaközi napok változatos eseményei. Ez a hagyományos tavaszi rendezvény- sorozat ismét megyénknek erre a jellegzetes tájára irányította a közfigyelmet. A Tiszalúeon rendezett . záró- ünnepség utón a rendezvények idei tapasztalatairól beszélgettünk Hagymássy Józseffel, a szerencsi járás közművelődési felügyelőjével. • •— A mostani eseménysorozat a megnövekedett hatáskörű községi tanácsok önállóságának a próbája is volt — mondotta. — Azt tűztük célul, hogy csupán olyan rendezvényre kerüljön sor, amilyenre a községek erejéből telik. A szervezéshez, lebonyolításhoz a járási hivatal csak módszertani segítséget adott. A végeredmény biztató a jövőre nézve is: a községek jól vizsgáztak önállóságukból. A rendezvényeket a célszerű sokoldalúság jellemezte. Érvényesült az ! a korszerű szemlélet, amely szerint a valóban ha-' tékonv közművelési munkának a -termelési célokat közvetlenül jszolgáló ismeretterjesztő tevékenység és a tudatformálás, ízlésnevelés egyaránt nélkülözhetetlen tényezői. “ Az összegező megállapítást tényszerűen igazolják a helyi adatok. A HÉT MINDEN napjára jutott mezőgazdasági témájú előadás, tanácskozás. Közü- , lük a legtöbb érdeklődőt vonzotta az állattenyésztési szakemberek klubjának Tak-' taharkányban megrendezett tanácskozása. Ezen Muri István, az állattenyésztés megyei főfelügyelője tartott előadást a korszerű takarmányozási módszerekről. A nagy érdeklődés magyarázata az, hogy a Taktaközben a termelőszövetkezeti ' közös gazdaságokban és a háztájiban is az állattenyésztés hozza a legtöbb hasznot. Ugyanehhez a tanácskozáshoz kapcsolódott a Prügyön nemrég üzembe helyezett, nagy teljesítményű lucerna- feldolgozóban. szervezett tapasztalatcsere-látogatás, ahol a gyakorlatban ismerkedhett tek a környék állattenyésztési szakemberei a nagyüzemi takarmányelőkészítés előnyeivel. A művészeti vonatkozású A XX. század ritmusa A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola miskolci tagozata és a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola ütőhangszer tanszaka Dobok és ütőhangszerek sr hangversenydobogón címmel hétfőn esté tartotta meg növendék- > koncertjét Miskolcon, a Bar- tók-teremben. Az újszerű hangverseny iránt nagy volt az érdeklődés. A telt ház elöli az ütőhangszer-együt- ■tes Vrana József tanár vezényletével kiemelkedő sikerrel adta elő — többele között — Siegfried Fink: Plaisanterie című művét ős- ! bemutatóként. A növendő- | ltek közül virtuózszámba menő teljesítményt produ-1 kait Mikó Ilona II., Kékes Zsuzsa és Igricz Sándor, a főiskola első éves hallgatója. A v sikeres hangverseny után az együttes meghívásokat kapott több város rangos koncerttermébe. rendezvények sem szorultak háttérbe. Tiszaladányban bensőséges ünnepség keretében vette fel az új művelődési otthon a község szülötte, Győry Elek, a nagy tehetségű parasztfestő nevét, aki legtöbb képén szűkebb szülőföldje embereit, népszokásait örökítette meg. Példamutató szép cselekedet volt ugyanitt a Győry Elek emlékszoba és állandó emlékkiállítás megnyitása is. Erre a célra a művész unokaöccse, Győry Viktor ajánlott fel két szobát saját családi házából. , Prügyön a község és a járás közös anyagi hozzájárulásával felújított művelődési otthont is az ünnepi héten avatták. Az épületben a községi tanács igen szép klubszobát rendezett be. A Borsod megyei Moziüzemi Vállalat pedig a nagytermet látta el új berendezéssel, és a legmodernebb szélesvásznú vetítésre tette alkalmassá a mozinak is szolgáló helyiséget. TÖBB KÖZSÉGBEN rendezlek látványos kiállításokat a szerencsi járásban különösen népszerű díszítőművész szakkörök, s keltették fel az ízlésformáló, hasznos időtöltés iránt az asszonyok, lányok érdeklődését ott is, ahol eddig még nem működött ilyen szakkör. 'Szervesen egészítették ki a taktaközi napok ünnepségeit a körzeti versmondó versenyek, énekes-zenés estek, maradandó élménnyel gazdagítva előadókat és a népes közönséget. Bérce/, József Y~i I rnjegyzét I Hogyan robbantottam ki a második világháborút A pafiizánlány és Dolas, a világjáró katona .• Tadeusz Chmielewski filmjét úgy hirdetik, mint '..a lengyel Svejlc viszontagságait”. Bár a hasonlat tagadha- , latián, á két figura rfiégsem rokonítható.. A film hőse — ha furcsa módon is cseppen egy érdekes történelmi szituációba ,— a fogságok sorából mindvégig övéihez igyekszik, hogy harcolhasson a ‘mérnetek ellen. Az. utolsó kockákon — sölc-sok kétbalkezes tette után — sikerül is bizonyítani hősiességét. Addig viszont a roppant szellemes, főcím előtti indító képsortól három, óránál hosszabb időt kell várnunk, s közben nyomon ' követni katonánk csetlését-botlását a második világháború sok helyszínén. Franek Dolas, a kétrészzes filmvígjáték hőse , a lengyel népi hagyományokban élő, „bolygó katonával” rokon. Mindenhol ott van ez a legendabeli hős, ahol a szabadságért harcolni lehet, s csakúgy ott voltak a lengyelek a második világháború antifasiszta frontjain ds, sta■miunB’mmanr.’M..»imbO «hmiiiii ' lálkoztunk lengyel katonákkal Európában és Észak-Aí- ri kában, meg a Közel-Keleten egyaránt. E film hőse is névtelen kisember, akit balkezessége sodor veszélyes helyzetekbe, s szerencséje, amely nem hagyja egyszer sem cserben, mindig kimenti, s újabb kalandba taszítja. Koncentrációs táboron, német kényszer- munkán, tengeri kalandokon keresztül jut az idegenlégióba. onnan a közel-keleti angol erőkhöz, majd Olaszországba, végül a keleti frontra, ahol kalandos körülrpé- nyek között találkozik ba.i- társaival. partizán lesz. A háborúból alig látunk valamit a filmen, egymásra torlódó, kacagtató vígjátéki szituációkban látjuk viszont a sok országot megjárt Frane- ket. Kalahdjai nagyobb részt ötletesek, de a film -égé felé már fárasztók. Szerkezetileg e film a televízióban népszerű folytatásos filmekhez áll közel. A Hogyan robbantottam ki a második világháborúi jó időtöltést jelent, de talán kevesebb is elég lenne belőle. A karhonár A tüzet táplálni kell Befejeződtek a gyógypedagógiai napok Befejeződtek tegnap a bor- ‘sod—miskolci gyógypedagógiai napok, amelynek zárórendezvényeként tanácskoV állal atunk központjába gyakorlattál felveszünk érték könyvelési . csoportvezetőt, kontírozó könyvelőt, beosztott könyvelőket Jelentkezés: 4FIT XVI. sz. Autójavító Vállalat Miskolc, Zsolcai kapu 9—11. A vállalat számviteli osztályvezetője síél zásra került sor délelőtt a Borsod megyei Tanács dísztermében, amelyen megjelent dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke is. Merényi József, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezető helyettese tartotta meg az első előadást A gyógypedagógiai oktató-nevelő munka, mint speciális nevelői munka kapcsolata az általános iskolai nevelőmunkával címmel. Merényi József kerek áttekintést adott a témáról, majd rátért a mai gondosra, Borsod és Miskolc problémáira. Dr. Hetényi György, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője! összegezte a gyógypedagógiai napok 10 napos rendezvénysorozatának tapasztalatait. Az osztályvezető rövid számvetést végzett a borsod—miskolci gyógypedagógiai napokról. az első olyan nagyobb szabású rendezvényről, amely a fogyatékosok gondjaira irányította a társadalom figyelmét. A gyógypedagógiai napok 20 rendezvényén kétezren vettek részt. 17 előadás és korreferátum, s leszel száz konzultációs kérdés1 hangzott el. E napok legfőbb sajátossága az volt, hogy a rendezvények nemcsak a gyógype- i dagógusokhoz szóltak, hanem I a párt, a szakszervezetek, a KISZ, a szocialista brigádok, a tanácsok képviselői és of- j vosok, pszichológusok, egész- ! ségügyi 'dolgozók is részt I vették a tanácskozásokon, bemutatókon és vitákon. — Sikeres és hasznos volt í a borsod—miskolci gyógype- I dagógiai rendezvénysorozat: — summázta dr. Het'ényi Gßjörgjj, majd a feladatokat, tennivalókat vázolta. A szervezés munkáját, a javaslatokat, a segíteni akaró és tettre kész részvételt Tok Miidós köszönte meg, aki hangsúlyozta, hogy a gyógypedagógia — a töretlen akarat és küzdelem ellenére’, is —. csak akkor töltheti be sorsrendezö hivatását, ha a társadalom egésze segít a fogyatékosok .életének eligazításában. í — E tíz nap a lángra lob- bantáshoz volt elég, a tüzet , azonban táplálni kell —> zárttá be a. borsod—-miskolci gyógypedagógiai * napokat Tok Miklós, a városi tanács elnökhelyettese. Égy kocka a filmből Rómában, a Piazza del Popolón emléktábla. hirdeti napjainkban is, , hogy 1825- ben ott végeztek ki két hős forradalmárt, két karbonarit. Nekik állít emléket a Lujgi Magni rendezte, olasz—francia koprodukcióban készül! film. Az Olaszország függetlenségéért, az osztrák elnyomás ellen harcoló forradalmárok, a karbonarik egy csoportjai elárulja a liberalizmussal kacérkodó, és ezért a forradalmárok közé íurakodott Spada herceg. A karbonarik halálra ítélik, de a két forradalmár rosszul teljesíti feladatát, az áruló életben marad, és rávall a tettesekre. Hiába próbálja őket megmenteni egy-két '‘barátjuk, hiába az analfabéta suszternak ismert, valójában forradalmi pamfletteket író barátjuk öníeláldozúsi kísérlete, a két forradalmár sorsa beteljesedik. A film, sajnos, túlzottan vontatott, többszöri stílustöréstől is terhes, a legkülönbözőbb témamegközelítések motívumai keverednek benne. A szereplők sorában viszont világhírességeket — Ni.no Ma.nfredl. Claudia Car- dinale. Robert Hossein, Ugo Tognazzi, Alberto Sordi és mások — találunk. Benedek Miklós Iskolai kórustalúlkossó At Bódva-völgyi kulturális hetek keretében általános iskolai kórustalálkozót rendeznek május 15-én Ruda- bányán. A nyolcadik alkalommal megrendezendő találkozón-az edelényi járás 1,'i általános iskolájának énekkara. és vendégkén! három kazincbarcikai általános iskolai, valamint egy nyírbátori kórus szerepel. A találkozó 15-én délután 2 órakor kezdődik, közös, összpróbá- val. Az ünnepséget Doby Zoltán járási művelődésügyi osztályvezető nyitja meg. A kórustalálkozóhoz természetesen hangverseny és szakmai tanácskozás is kapcsolódik. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali ! t ; belépéssel felvesz . ... I : kőműves, ács, szigetelő, autó-motorszerelő szakmunkásokat 'és kubikosokat. .Jelentkezés: a'BÁEV munkaerő-gazdálkodásán, Miskolc, MSZB tér 4. sz., tiszt. 2. Vidékieknek szállást, kétszeri étkezést, utazási kedvezményt és különélés! pótlékot biztosítunk. MUNKAIDŐ HETI 44 ÖRA t
