Észak-Magyarország, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-12 / 110. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 amaeKifflBmam« mwmmmeiieHBiifiBBMero! 1971. máius 12.. szerda RAJZOK Észak-Mag varországi írni vészek Dj c5 kiállííása a miskolci galériában Harmadik alkalommal ren- dezíe meg a Magyar Képző­művészek Szövetsége területi szervezete az észak-magyar, országi festő- és grafikusmű­vészek rajzkiállílását. Ez a tárlat, amely eredetileg in­kább" a szakmának, mint a nagykozönsegnei'. szánt mü- helyszemle céljával jött let- re, úgy tűnik, kivívta mosta­nára a helyét a teljes jogú, csoportos kiállítások között. S ez a tény két tanulsággal szolgál. Az egyik, hogy a képzőművészeti alkot ásó k iránt érdeklődők, a művek befogadására érett tárlatláto­gatók éppúgy érdeklődnek az alkotói műhely dolgai, az al­kotómunka folyamata, az öt- letvázlattól a kész műig ve­zető út iránt, amennyire gyönyörködnek a befejezett, kiteljesedett' alkotásokban. S ha nem is nagyon népes még ez a kör, a műhelykiál­lítások szép feladata épp az l.ehet, hogy minél több ér­deklődőt hozzanak közel a művészethez, a művekhez, hogy ez a műhelykiáilítás egyben igényes propagandá­ja is legyen képzőművésze­tünknek. A másik tanulságot a ki­állítás anyagának eléggé ve­gyes összképe kínálja. Amennyiben valóban az al­kotás mesterségének, műhe­lyének erőpróbája, a művé­szek kísérleteinek, útkereső vállalkozásainak felmérése lenne e kiállítás megrendezé­sének meghatározó elve, úgy helyes volna legalább itt fél­retenni a területi kiállítások másutt ki nem került s ke­rülhető szervezeti szempont­jait, s csak a beküldött mü­veket mérlegelve kiválaszta­ni a szereplésre érdemese­két. Hiszen ez a kiállítás dí­jakat nem ad, nem jelenti a megméretésnek valamely hi­vatalos alkalmát sem. Ugyan­akkor talán épp a tátlat ha­tása. propagandisztikus ereje csökken azáltal, hogy ill pél­dául. ezen a harmadik rajz- kiállításon is érezhető a szándék: a területi funkció maradéktalanul érvényesül- ' jön. Nyolcvanhárom rajzos al­kotás. harminchárom kiállító. A galériában látható anyag számszerű statisztikája. A számok persze sokat- nem mondanak; inkább csak el­gondolkodtatnak arról, csak­ugyan ilyen népes-e az ' az alkotói gárda, amely a terü­let képzőművészetét e kiál­lításon valóban érdemlegesen képviselheti. örvendetes új, és színvona­lat emelő tulajdonsága a mostani tárlatnak a magyar rajzművéjSzet' mai reprezen­táns alkotóinak meghívása, műveik jelenléte. Csókánj Kálmánnak a tőle megis­mertnél oldottabb, látomáso- sabb világú tusrájzai, köztük a Sinka István emlékének szentelt, a esillagterelő ju­hászt idéző, s a nem kevésbé szép, fájdalmas Két 'öreg cí­mű tusrajzok, Kondor Béla valóban ide illő, az élményt, • a látványt premier voltában rögzítő, ceruzarajzos aktta- nulmányaa, Raszler Károly lendületes itáliai vázlatai, Reich Károly életörömet, an­tik szépséget örökítő tusraj­zai s Wiirtz Ádánt groteszk- I játékos illusztrációi, a toll- j rajz minden lehetőségét könnyedén összefogó virtuo- zitása maradéktalan élményt nyújt még akkor is, ha e i művészek tanulmányoknak. I kísérleteknek s vázlatoknál; j tekintik e lapjaikat. Remél- j jük, a következő rajzkiállítá- í son a meghívott, s megjelenő j művészek köre tovább bővül, j A salgótarjáni Lóránt Já- nos fegyelmezett, szép toll- i rajzai, Czinke Ferenc lendü- | Autósok, figyelem! Tisztelt ügyfeleink! Értesítjük önöket, hogy minden vasárnap és ünnepnap szervizügyeletet tartunk Szervizügyelet: (i—14 óráig tart. Szervizállomásunk: vasárnap és az ünnepi szolgáltatá­sok ideje alatt elvégzi a személy- és kisteher gép­jármüvek felsőmosását és szerelői gyorsjavítását, ki­sebb üzemeltetési hibák azonnali megszüntetését. Vegye igénybe szolgáltatásainkat. Vasárnap és ünnepnapokon szervizüzemünk tisztelt ügyfeleink rendelkezésére áll. Felsőmosás, szerelői gyors javítás. AFIT XVI. sz. Autójavító Vállalat 3. sz. üzemegysége, Miskolc-Hejőcsaba, Téglás u. 4. Telefon: 38-711 letes diópác-rajzai mellett szívesen néztük Feledi/ Gyu­la elegáns, könnyed Héráit, j e dekoratív női fejeket. Len- \ key Zoltán tengerparti szí­nes tusrajzait. Müzsaroff j 'Miklós markáns tusrajzain a j fekete-fehér kontrasztok rit- j musát, Kunt Ernő expresszív ! dinamikáját robbanó erejű i rajzain. Seres János hangú- ! latgazdag Nádasát. Lukov- \ szky László rajzait, Kishon- j lliy Jenő rembranti ihletésű öregasszony portréját. Tét-| szettek Barczi ■ Pálnak egy \ újszerű látásmód érlelődésé- j ről tanúskodó tusrajzai, Bo- j zsik István vonalabsztrakciói. j Uebreczeni Zoltán érdekes j filctollrajza és Pataki János \ tusrajzai. S hadd ismételjük meg végül a katalógus előszavá­ban elmondottakat: érdemes lenne valóban fontolóra ven­ni e kiállításnak az Észak­in agyarország képzőművésze- tét reprezentáló csoportos tárlatok közé való szerve­sebb beillesztését, hogy a | mostaninál jobb, s méltóbb helye legyen a miskolci tár- j latok programjában is. Papp Fajos A FELSZABA 5JULÁS 25. évfordulójának tavalyi ün­neplése. nagy lendületei adott országszerte a helytörtc let . honismereti '* kutatómunká­nak. Helyi és országos ki­adványok jelentek meg nagy számban ebből az alkalom­ból. pályázatok serkeni étié*, újabb ■ kutatásokra a társa­dalmi kutatókat, k igen szép .'Számmal születtek olyan összeállítósok,- a kutatási adatok olyan gyűjteményei, amelyek — bár csak egy ki­sebb területre vonatkoztak — megérdemelték a nagy nyil­vánosságot. • Borsodban is igen sok ér­dekes kötetet töltenek meg az elmúlt esztendei gyűjtő­munka adatai, és ezek sorá­ban külön figyelmet érde­mel az Aszalói krónika, Orosz László nyugdíjas asza­lói pedagógus munkája. Az igazság kedvéért el kell mondanunk, hogy ez a kötet, bár a felszabadulás évfordu­lójának alkalmából jelent meg, nem a tavalyi jubileu­mi időszak terméke, hanem sokkal régebbi fogantatásu, hiszen Orosz László mintegy hat esztendőt töltött el a községre vonatkozó adatok felkutatásával. rendszerezé­sével. s a krónika megírásá­val. Csak a kötet kiadása került, a jubileumi program­ba. Ez az alkalom viszont igen jónak kínálkozott az Aszalói krónika megjelente­tésére. A CSAKNEM 300 oldalas kötet a mai Aszalóról és a hajdani Aszalóról egyaránt jó képet ad. ■ Ajánlást Meré­nyi József, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője írt a kötet elé. Az első részben a Fel­szabadult község életét mu­tatja be a szerző. Rendkívül precízen, talán túlzottan is részletekbe menően ál) előt­tünk 23 esztendő történeté­nek Aszalóra vonatkozó sok­sok mozzanata. Azok az ada­tok, • amelyeket Orosz László ebben a részben _ felsorol, szinte személyre menően. Egyetemi fe 1 véle 1 iz ő k Az ország minden részébői jelentkeznek Mint minden évben, az idén is a fiatalok sokasága jelentkezik a Nehézipari Mű­szaki Egyetemre. Az egye­tem régóta ismert rangját, jóhírét jelzi, hogy szinte az ország minden részéből ér­keznék az igények, az ország legkülönbözőbb területein élő fiatalok szeretnének az elkö­vetkező években miskolci egyetemisták lenni, váro­1 V sunk egyetemén megszerezni a mérnöki oklevelet Borsod után legtöbben Pécsről, Győrből, Szombathelyről, az ipari, vagy iparosodó váro­sokból jelentkeztek, de Haj­dú megyéből és az Alföld más részeiből is sokan pá­lyáznak. Érdekes, hogy Pest megyéből, és közvetlenül Budapestről magas arányban jelentkeznek Miskolcra. Munkásvédelmi szellemi vetélkedő Eddig legtöbben a bánya­mérnök! karra jelentkeztek, körülbelül 210 százalékban. A kohómémökire 135. a gé­pészmérnökire 140 százalé­kos a jelentkezés. Jó lenne, ha főleg a kohó- és gépész- mérnöki helyeket még - töb­ben megpályáznák, ha még többen vállalnák a műszaki egyetem támasztotta magas követelmények elérését. 1 Levelező tagozat az egye­temen az új iskolai tanévben gépészmérnöki és kohómér­nöki loaron indul. Gépész- mérnöki karra már eddig is szép számmal jelentkeztek, a kohómémökire kevesebben. csaknem havonkénti részle­tezéssel ismertetik a közsé­gi krónikát, s talán ott vá­lik károssá ez az aprólékos­ság, hogy nehezen tud a szerző különbséget tenni a valóban kiemelkedően lénye­ges, és a kevésbé fontos mozzanatok, adatok között. A majdani kutatónak vi­szont rendkívül sok olyan adatta! szolgál, amiket se­hol másutt nem lehet fel­lelni. A'második részben a köz­ség múltját ismerhetjük meg, s az első gondolat a kutatómunka elismerése kell, hogy legyen. A több évszáza­dos múlt írásos emlékeinek felkutatása, a gazdasági, kul­turális és társadalmi életre vonatkozó, dokumentumok­kal igazolható adatok jó rendszerezése, s az ebből ki­alakuló történet összeszer- kesztése feltétlenül elisme­rést érdemel, bár rendkívül szokatlannak tűnik, hogy a második és a harmadik rész kapcsolatában a kronológiai sorrend megtévesztő. A har­madik rósz ugyancsak a köz­ség múltjával foglalkozik: a XIII. századtól a XX. szá­zadig a terület történelmi múltját ismerhetjük meg. Végül a negyedik rész a köz­ség egyházi múltját, a . terü­lethez kapcsolódó különböző mondákat, legendákat ismer­teti, és mintegy adalékként egy sor helyi szokást és egyéb adatot ad közre. Ezek­re a részekre is a túlzott apróléko6ság, a mindent kö­zölni akarás jó szándéka a jellemző. Talán valameny- nyivel szigorúbb szerkesztés­mód javára vált volna az adatok rendszerezésének, a krónika könnyebb áttekint­hetőségének. OROSZ LÁSZLÓ munká­ját a felsorolt erényeivel és néhány fogyatékosságával együtt, szívesen fogadjuk, s mindazoknak, akik a kör­nyék múltja iránt érdeklőd­nek, vagy akik majdan Alsó- Abaúj történetét kutatni fog­ják, szívesen ajánljuk. (bm) A Borsod megyei szövet­ségihez tartozó ipari szövet­kezetekben ebben az évben nagy szellemi vetélkedőt kez­deményeztek. A szövetkeze­tek egész sorának verseny­zői vettek részt a területi elődöntőkben, valamint a két középdöntőben, amelyek Miskolcon, április 22—23-án zajlottak le. A munkásvédelmi szellemi vetélkedő megyei döntőjére május 17-én, hétfőn délelőtt 10 órakor a miskolci Gárdo­nyi Géza Művelődési Házban kerül sor. Itt hat szövetke­zet — a Mezőkövesdi járási Építőipari, a Mezőkövesdi Matyó Népművészeti és Há­ziipari, a Miskolci Villamos­ipari, a Bodrogkeresztúri Ke­rámia, a Sátoraljaújhelyi Fa­ipari és a Sátoraljaújhelyi Vas- és Fémipari Ktsz — öt- öttagú versenyző csoportja méri össze tudását. A versenyzők az erkölcsie­ken túl, anyagiakban is ér­dekeltek a sikerben, hiszen az első helyezett 5, a máso­dik 3 ezer forint jutalmát leap, s a többieket is megju­talmazzák. ÍJj köntösben az. Ipari Művészet Az Ipari Művészet, az Iparművészeti Tanács tájé­koztató folyóiratának idei el­ső száma új formátumban, új külsővel, s változatlanul gazdag, színes tartalommal jelent meg. A lapszám külö­nösen nagy figyelmet szentel a mai magyar üvegművészet­nek, és közreadja az e té­makörben Miskolcon tavaly megrendezett iparművészeti kiállítás ankétjának korrefe­rátumait és a hozzászóláso­kat. Az anyagokhoz illuszt­rációként igen sok fényképet csatolt a szerkesztőség, ame­lyek mai üvegművészetünk legérdekesebb, legszebb da­rabjait, illetve 'törekvéseit szemléltetik. Koczogh Ákos Esztétikum és minőség címmel adja közre gondolatait:, majd az Otthon ’71 kiállításról találunk fény­képekkel illusztrált beszá­molót. Megtaláljuk a lap­számban az öltözködés-kul­túrával kapcsolatban A mű­vész az iparban című 'kiállí­tás megnyitójának szövegét, ismertetést a kiállító művé­szekről, s beszámolót kapunk az\ Iparművészeti 'Múzeum Az ötvösség remekei című tárlattól. Igen gazdag lap­szemle, nemzetközi hírössze­állítás - és ' könyvismertető egészíti ki az. Ipari Művészet új szárnál. Vállalatunk központjába gyakorlattal felveszünk értékkönyvelési csoportvezetőt, kontírozó könyvelőt, beosztott könyvelőket jelentkezés: AFITXVI. Autójavító Vállalat Miskolc, Zsolcai kapu 9—11. A vállalat számviteli osztályvezetőjénél I Aszalói : i'omka

Next

/
Thumbnails
Contents