Észak-Magyarország, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-07 / 106. szám

1971. május 7., péntek ESZAK-MAGYARORSZÄG 5 Nőtt a szabálysértések száma fa lálkozások útközben NAPONTA 10—12 kilomé­tert gyalogolnak. Útjukat az elektromos vezetékek szabják ■^eg. Munkácsi Ferenc, Sol­tész József és Frecskó Barna, az ÉMÁSZ vonalvizsgálói tel­jes „harci díszben” járják a határt. Nekik órákba telik az az út, amelyet az elektromos­ság a pillanat tört része alatt tesz meg. És rendszerint nem a lábuk alá néznek, hanem a Magasba, ahol a napfényben csillognak a vezetékek. És ha hibát találnak, sor kerül a Munkára. Ezért viszik ma­gukkal a szolgálati táskát, henne. a szerszámokat, dere­kukon a biztonsági övét, vál­lukon a mászóvasat, fejszét, ayni gallyazásra való és egy távcsövet, hogy a magasban, ivóiban levő szigeteléseket J-s lentről, a földről vizsgál­hass ák. Úton, ösvényen, szántáson vagy vasúton mennek, de bündig ott, ahol a vezetékek kívánj ált. Mennek napsütés­ben, esőben, hóban, rügyet hontó tavaszban, kalászt ér­lelő nyárban, szüret illatú őszben és a fejhér világú tél­ben. Ahol mi találkoztunk velük, ott éppen a vasúton fentek. Talpfáról talpfára. Jtt a talpfák közti távolság szabta még lépteik hosszát. nek és családjának megél­hetése. ha tolom a kocsit, van kenyér, ha nem tolom, nincs kenyér — mondta és mosolygott. Nem tudunk zavartalanul beszélgetni, csak félmonda­tokat válthatunk, mert a kuncsaftok nem akartak „ki­fogyni” — ahogy Elemér bá­csi mondta. És ekkor tapasz­taltam, hogy nemcsak Ele­mér bácsit ismeri mindenki Sajószentpéteren, hanem ő is ismer majdnem minden­kit, mert a tölcsér fagylalt mellé került szó is és mo­soly is. Nem a boltosok jel­legzetes, magukra erőltetett mosolya, hanem Elemér bá­csi állandó jókedvűségének, vidámságának természetes megnyilvánulása. • Rudabánya határában talál­koztunk a 72 esztendős özv. Palincsák Jánosnévail. Füvet szedett. Ott hajlongott a fe­hér hamvassal, fekete nagy­kendőjében a zöld fűben. . — Ügy szoktuk mondani — egyenesedett ki —, hogy ezt a tratykos zöldfüvet is csak Szentgyörgy napig sza­bad szedni, mivelhogy utána már szénának marad. Ismét letépett néhány nya­lábot a fűből, a hamvasba rakta, s csak azután szólalt meg: — A férjem bányász volt, meghalt — mondta. — Sa­ját házunk van. Az uram so­kat dolgozott a bányában, de otthon is, mert nem akart el­maradni. öt gyereket nevel­tünk fel. Négy lányunk fórj- hezment, a fiam technikus a bányánál. Tovább lép a már magas­ra nőtt fűben, teszi azt, ami­ért ide kijött. Csak úgy lehet vele beszélgetni, mint az igazi munkásasszonyokkal, akiknek a kezét leköti a má­sokról való gondoskodás. — Három nyulam van ott­hon, azoknak szedem a fü­vet — szólal meg ismét. — Kevés a nyugdíj, segítenünk kell magunkon. Meg hát dol­gozik az ember, amíg él. FENT a dombtetőn meg­álltunk egy percre, hogy megnézzük a bányásztelepü­lést, de az én szemem csak a zöld fűben fehér hamvas­sal, fekete nagyleendőjében, kevés nyugdíjával füvet sze­dő nénit, kereste. Szöveg: Oravcc János Kcp: Laczó József Miskolc harmadik kerületé­ben az idén több szabálysér­tés történt, mint az elmúlt év hasonló' időszakában. Eddig 281 feljelentés érkezett a 'ke­rületi tanács illetékes főelő­adójához. A szabálysértések egyharmadát teszik ki a tu­lajdon elleni sérelmek. Az öt­száz forinton aluli lopások, csalások, sikkasztások. Csak­nem ötvenen vétettek ugyan­ebben az időszakban a köz- tisztasági rendeletek, szabá­lyok ellen is. A statisztikában ezen kí­vül szerepel még vásárlók megkárosítása és élelmiszer- hamisítás is, három, illetve négy esetben. Az elmúlt esz­tendőben, egész éven át 190- re rúgott az engedély nélkül építkezők száma a kerület­ben, az idén ezzel szemben csupán tíz feljelentés érke­zett jogtalan építkezés miatt. Fizet a kontár Egy kontárt 2000 forintra büntettek meg, mert külön­böző családoknál vállalt kerí­téskészítést, de a vállalt munkát csak részben végezte el, vagy el sem kezdte. Vi­szont a fáradozásáért így ' is tizennyolcezer forintot vett át a megrendelőktől. Ugyan­akkor még iparengedéllyel sem rendelkezik az illető. Alig hogy a büntetését ki­szabták, ismét jelentkezett valaki, akit már azóta szedett rá a munkakerülő, mihaszna ember. Ahogy Cserba Imréné szabálysértési főelőadó el­mondta, most újabb, az eddi­gieknél magasabb összegű büntetéssel igyekeznek majd jobb belátásra bírni a fele­lőtlenül munkát vállaló kon­tárt. Hasonlóképpen leckét ka­pott az a három miskolci asz- szony is, akik külföldről származó pulóverekkel keres­kedtek Bogácson. Az egyik háznál fülelték le őket üz­letkötés közben. Mellesleg munkahelye egyiküknek sincs, ilyen módon igyekez­tek megszerezni a család és a maguk számára szükséges anyagiakat. Bolti tolvajok Az áruházak, élelmiszer- boltok tolvajai többszörös árat fizetnek az eltulajdoní­tott holmikért, élelmiszerek­ért. Nemrégiben három bolti szarkát csíptek el, akik ko­nyakot, rumot, kávét szeret­tek volna magukkal vinni, a pénztár megkerülésével. A mindössze hatvanöt, hetven és százharminc forintos lopás miatt beidézett enyves kezű vásárlók kénytelenek voltak megfizetni könnyelműségük árát, hárman összesen há­romezer forintos büntetést kaptak. A szabálysértési főelőadó tájékoztatása szerint a bolti tolvajok között sok a nő, de nem ritka a könnyelműségre hajlamos férfi sem, aki vi­szont nagyobb értékű árut néz ki magának. Minden A Borsod megyei Bodrog­közben van az ország egyik legsűrűbben kiépített belvíz- rendszere. Szükség is van erre, hiszen ezen az alföldi jellegű, több mint 600 négy­zetkilométer nagyságú terü­leten — amelyet a Tisza és a Bodrog határol — gyako­riak a mezőgazdasági ter­melést veszélyeztető bel- és talajvizek. Ezek elvezetésére az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatóság 230 kilométer hosszú fő­csatornát és hat szi­vattyútelepet üzemeltet, A káros vizek megfékezése az idén különösen sok mun­kát adott a vízügyi dolgo­esetre jobb a helyzet azokban az áruházakban, ahol az el­adók aktívabban kiveszik a részüket az áru kínálásából, a vásárlóknak való segítés­ből. Iskolakerülők Sajnos nem kevés az isko­lakerülésért felelősségre vont szülők száma sem. Hiszen a gyerek legfeljebb csak otthon . n stheto meg azért, ha az iskola helyett a grundra jár, vagy a moziba. Az idén eddig 49 esetben kellett beavatkoz­ni a szabálysértési előadók­nak a harmadik kerületben, hogy a gyerekeket a szülők jobban ellenőrizzék. Ez a mulasztás évről évre hullám­zik. A tapasztalatok szerint elég sok a visszaeső, vagyis gyakran ugyanazokról a szü­lőkről van szó, akik a maguk kényelme, vagy felelőtlensége miatt elhanyagolják gyerme­keik taníttatását. N. J. zóknak. Az év elején a nagy kiterjedésű belvizek elveze­tése, most pedig a talajvíz azonos szinten tartása jelent gondot. Január eleje óta a ti- szakarádi, törökéri és ricsei szivattyútelepek kisebb meg­szakításokkal szinte egyfoly­tában működnek. Ezek se­gítségével négy hónap alatt mint­egy 39 millió köbméter káros vizet emeltek át a főcsatornákból a folyók­ba. Az eddig lecsapolt vízmeny- nyiséggel több mint hat láz- bércihez hasonló mestersé­ges tavat tölthetnének fék Hat lázbérci tó kitelne belőle 3millió köbméter belvizet szivattyúztak le a bodrogközi földekről Kamada Elemért Sajószent­péteren mindenki ismeri. De rendszerint csak Elemér bá­csinak szólítják a 30 eszten­deje Magyarországon élő, tö­rök származású cukrászt. S Pú feltűnik háromkerekű kis rúgylaltos kocsijával az utcán, ,Peki nem nagyon kell hasz­nálnia a sárgarézből készült kis csengőt. — Az a fontos, — niond- jú ■—, hogy jó legyen a fagy- kát, a cukrász pedig, aki készíti, pontos adófizető le­gyen. Csalt így lehet ember­liiKÉsii HP fesz Éltesen A fasizmus, felett aratott Győzelem emlékére és az úttörő szövetség megalaku­lásának 25. évfordulója al­kalmából honvédelmi nap­pal egybekötött úttörő- és 'fjúsági ' találkozót rendez Piájus 9-én, vasárnap az MHSZ megyei és' encsi já­rási vezetősége, a KISZ já­rási bizottsága és az encsi úttörőelnökség. Az ünnepi beszédet Dudla József, a AiSZ Borsod megyei bizott­ságának első titkára, a KISZ AB tagja tartja. Az encsi Béke-kertben rendezendő ifjúsági- és úttö­rő találkozó légi műsora — amelyben egyéni és kötelék teűrepülés, egyéni és cso­portos ejtőernyős ugrás, és a népszerű ballonvadászat is szerepel — délelőtt 11 óra­kor kezdődik, A „földi” program — dél­után két órakor kezdődik — hadieszközök bemutatója mel- - 'eit birkózó- és kézilabda be­mutató is szerepel, 18 órától kabaréműsor, 19 órától pe­dig honvédelmi bál lesz a já­rási művelődési központban. A sivatag és a piramisok I • II rl______© A hatalom jel­himnnlmánnn vényei és árnyékai ALEXANDRIA leghosz- szabb, közel harminc kilo­méteres útján robog autó­buszunk. Bal oldalon a Föld­közi-tenger kéklik. Hullámai fehér habokat szétfröccsent- ve törnek meg a sziklákon. A parton egymást érik az állami, a magán- és a sza- bndslrandok. Az utóbbiban a nőknek csak egyrészes fürdő­ruhában szabad tartózkod­niuk. Volt egy kedves eset. Az egyik európai nő kétrészes fürdőruhában jelent meg. — Asszonyom — szólította meg a rendőr. — Itt csak egyrészes fürdőruhában sza­bad fürödni. A nő kissé kacéran végig­mérte a csinos rendőrt: — Mondja, melyiket ve­gyem le? Talpraesett arab kisérő- nőnk — aki így mutatkozott be: — Miss Ilon vagyok! — ezt mondja; — Ez a Július 26. út. 1952- ben nálunk forradalom volt. Akkor, júliusban kergették ki Egyiptomból Farukot, az utolsó királyt. Ezért kapta az az út ezt a nevet. Célhoz -érünk. Szélesre tárt kapun jutunk be Faruk egy­kori rezidenciájába. Jármű­vünk hosszú perceken út fut a pálma- és a narancsligetek között, amelyek a múzeummá vált Mentaza palotával egye­temben a despola kényelmét szolgálták. Üti társaimmal szobáról szobára járva nézzük a ki­rályi, királynői kincseket. Én valami mást is keresek. Egyiptom testét sok hival­kodó piramis (eddig hetvenet ástak ki a mindent elborító homok alól) és rejtett királyi sírbolt borítja. Ez milliók rabságba döntése, verejtéke, vére és élete árán épült fel. Az elnyomatás forradalmak­ban robbant ki, amelyek A világhódító Nagy Sándor az akkor jelentéktelen ha­lászfalucska helyén építtette meg a várost. Aligha sejtette, hogy Alexandria kétmillió lakosú metropolisszá, híres tengeri kikötővé és üdülőköz­ponttá fejlődik majd. És Faruk milyen maradan-- dót adott? gudott, lehetett az miniszter is, személyesen korbácsolta meg, tartóztatta le, bilincselte meg és hurcoltatta el. Azt mondják, hogy a tit­kára volt a rossz szelleme. A titkár, amit uralkodója óhaj- tett — lehetett ékszer, va­gyon, nő —, szépszerével vagy erőszakkal, de megsze­A Mentaza palota. Faruk király egykori rezidenciája végigsöpörtek Egyiptomon. Lángbaborultak a városok, a paloták és az adóbeszedő helyek. Am minden gyűlöle­tességük ellenére, az első di­nasztiák uralma a csillagá­szaiban, a mértanban, az épí­tészetben, a művészetben ma­radandót adott. Személyes holmijai között égy igen jellemző tárgy: ajándék Hitlertől, szivarok Churchilltől, korbács és kü­lönböző bilincsek. — Miért vannak itt a bi­lincsek? — Faruk király — hang­zott —, ha valakire meghara­Nagry Gusztáy felv. rezte. Egyszer Faruk felesége kirobbant: — Vagy a titkár megy, vagy én! —,A titkár marad! — mondta kajánul az uralkodó. A forradalom Olaszország­ba kergette, ahol később egy éjjeli mulatóban gutaütés érte. Rossz szelleme, a tit­kára ma egy éjjeli mulató tulajdonosa Kairóban. A gyarmatosítók, s hazai kiszolgálóik a mélypontra ta­szították a sivatagi birodal­mat. Láttunk kézműveseket; ma is a három-ötezer éves módszerrel dolgoznak. A gaz­dag és a fényes Alexandria szélén sok egyiptomi paraszt dolgozik. Ősi módon, törpe kútágas, billegő, rücskös rönk segítségével emelgeti a csa­torna vizét kicsiny földjére. És végig a zöld övezetben éppúgy, mint 3—5 ezer évvel ezelőtt, lomha öszvérek for­gatják a kezdetleges vízike­rekeket. A falvakban nincs villany, több helyen tető sincs a házon (erre nincs eső), a falon átvetett karó­kon szalma és szemét. Ritka az olyan falusi ház, amely­nek meszelt fala van. Ennek ugyanis előfeltétele: tisztes­séges úton szerzett pénzen Mekkába kell zarándokolni. — Kérem, álljon meg, sze­retnénk egy felvételt készí­teni a faluról. — Nem lehet — mondja arab gépkocsivezetőnk, és még jobban a gázpedálra lép. Szemérmesen takargat­ják az elmaradottságot, a nyomort. Pedig ez nem az ő vétkük. Egyik úti társunk megjelöli az igazi felelősöket. — Az angolok humanis­táknak vallják magukat, de kérdezem én, miért nem tet­tek semmit e nép felemelke­déséért? Azt mondják, hogy az arabok igénytelenek. Erre az angolok szoktatták rá őket Hiszen, ha egy kicsit is többet termeltek, mint ami a legminimálisabb igényeket kielégítette, az angol gyar­matosítók elszedték tőlük. VAN EGYIPTOMNAK egy új arca is. Ez az utóbbi évek­ben, Nasszer hatására ala­kult ki. Csorba Barnabás (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents