Észak-Magyarország, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-07 / 106. szám

1971. máfus 7péntek sms ESZAK.MASYÄRORSZÄÖ 3 Megfontolt mérlegelés Lesz elepi w i laísszliito A hegyaljai, szövetkezetek a IV. ötéves terv kezdetén A negyedik ötéves terv a termelés gyorsuló ütemű fejlesztését tűzte célul a mezőgazdaság elé. A feladatok megoldása valamennyi terme­lőszövetkezetben megfontolt előkészítést és.*' kö­rültekintő munkaszervezést igényel. A fokozott követelmények teljesítése sajátos gondokat okoz azoknak a szövetkezeti gazdaságoknak, amelye­ket leginkább sújtottak a múlt esztendő elemi csapásai. Ezek a szövetkezetek megyénkben túl­nyomó részt a Tokej-hegyaljai Területi Szövet­séghez tartoznak. A szövetség szakemberei a kö­zős gondok orvoslásának megkönnyítésére be­hatóan elemezték e táj mezőgazdaságának je­lenlegi helyzetét, hogy az adott lehetőségek ala­pos ismeretében reális számvetéssel kezdjenek a szövetkezetek az új ötéves gazdálkodási ciklus­hoz. Önáltatás nélkül kell szembenézniük a szövetkeze­teknek a tényekkel. Az ár- vtz és a belvíz miatt tavaly a szövetség területén vetet­ten maradt 28 ezer kataszt- fális hold szántóföld, a közös szántó egynegyede. A csök­kent területen a fő árunö- vényből, a kenyérgabonából sokkal kevesebb termett a tervezett ’ mennyiségnél. A. cukorrépa, a napraforgó és á burgonya termése is gyen­gébb lett az előző évinél. A rendkívüli próbatétel, idején még inkább szembe- iűnpvé vált a mezőgazdasa­si. gépek elégtelensége, s a Pótalkatrészek krónikus hiá- nya. Kellő számú betakarító §óp és szárítóberendezés hí­ján a maradék termésből is s°k kárba veszett. A növénytermesztés Iced- ' ezötlen alakulásának szük- fégszerű következménye, "°gy ennek az ágazatnak az árbevétele tetemesén meg- csappant. Csupán a kenyér- gabona értékesítésénél 39 billió forint várt bevételtől estek el a szövetkezetek. -Ezt a, nagymérvű kiesést nem Pótolhatta teljesen az állat­tenyésztés intenzívebb ki­használásából, s a kiterjesz­tett melléküzemági tevé­kenységekből származó több- tet bevétel. Rí állattenyésztés tiiztensápt ad Gazdálkodási szempontból azonban igen figyelemre teéltó tanulságokat eredmé­nyezett, hogy felismerték a szövetkezetek az állattenyész- te_s elsődleges jelentőségét. Azt. hogy ebben az üzemág- Jan kisebb a kockázat, biz­tsabban megtérül a befek­tetés, tehát érdemes a ter­helési szerkezetet ebbe áz Jtanyba módosítani. Az ál- .tenyésztés stabilizálódása, az ebből eredő több áru ér­Oét naß alatt- Május 2-án. reggel (> órai tehettél igen nagy, jólszer- ózett munka kezdődött a ■'Pnin Kohászati Művek dur- . anengerművében: a nagy­Javitás. ~~ Ebben az évben — Mondja Barta József főme- 'Aanikus — újszerűén szer­eztük meg a nagyjavítást. ;■ „intenzív .gazdálkodási cél­'•Uuzések szem előtt tartásá­éi- 90 százalékban a gyár -olgozóínak a megszervező-' sevel, segítségével végezzük a blokk-, buga- és a gerendasor karbantartását, nagyjavítását. Számítá- sunk szerint, a tavalyi 12 uappa] szemben, ebben az evben 7 nap alatt végzünk a munkával, és a nyolcadik napon már megkezdjük a sorok próbaüzemelését. Hadd jegyezzem meg. hogy korsze- ‘n-mtesk is akarunk az egy­ségben végezni. A nagyjaví- "T idején jut erőnk a kor- :*zenisítések előkészítéséhez, ‘-gyes részmunkák elvégzésé­hez is. \ tőkésítésé a népgazdaságnak is érdeke. A mérleg egyensúlyát azonban a dicséretesen gyors gazdálkodási átcsoportosítá­sokkal, új bevételi források felkutatásával sem sikerült mindenütt helyreállítani. A veszteségek ellensúlyozásá­ra, a tagok személyes jö­vedelmének .megfelelő szin­ten tartására a szövetkeze­tek többsége felhasználta a korábban felhalmozott biz­tonsági alapok nagy részét is. A tartalékok bevonása, az indokolt állami segítség, a szövetkezeti tagok és veze^ • tök megfeszített igyekezete ellenére e területen 18 szö­vetkezet kisebb-nagyobb mértékben veszteséggel zár­ta a gazdasági évet. Közü­lük tízben szükségessé vált a szanálási eljárás a pénz­ügyi egyensúly helyreállítá­sára, s a gazdálkodás továb­bi feltételeinek megteremté­sére. !). beruházások megalapozottabb' előkészítése Ebből a helyzetből kiin­dulva kell eljutniuk a IV. ötéves tervben megjelölt célokig a szövetkezeteknek. Arról sem lehet megfeled­kezni, hogy a termelési fel­adatokat a szövetkezetek megváltozott közgazdasági körülmények között valósít­ják meg. Módosult a me­zőgazdasági üzemek adózási és támogatási rendszere. Legközelebbről a beruhá­zási ártámogatás változása érinti a szövetkezeteket. Az új beruházások megalapo­zottabb előkészítést igényel­nék a jövőben. Ezért min­denképpen az ajánlható, hogy a szövetkezetek ezt az évet előkészítő időszaknak tekintsék, s most a félbe­maradt beruházások befeje­zésére törekedjenek. Ezen­kívül az idén vásárolják meg a legszükségesebb új mezőgazdasági gépeket, erre a célra ugyanis megfelelő hitelt kaphatnak. A szövetséghez tartozó ter­melőszövetkezetélv 80 száza­léka kedvezőtlen adottságú, ezért megkülönböztetett ál­lami támogatásban részesül a jövőben is, azonban a tá­mogatási rendszerben bekö­vetkezett változásokat nem lőhet figyelmen kívül hagy­ni. A változásokhoz igazod­va szükség van a termelé­si szerkezet rugalmas átala­kításába, olyan módon, hogy az mindig a termeléspoliti­kai célokat szolgáló szabá­lyozókhoz alkalmazkodj éle Érdemes például az elő­nyös szarvasmarha- és ser­téstenyésztést nagyobb mér­tékben fejleszteni. Ennek megfelelően szükséges kiter­jeszteni a takarmányter­mesztést — a közös gazda­ságokban és a háztáji üzem­ágban egyaránt. Különösen az a b raktaka rmá nyolc ter­mesztését — ezek közül is elsősorben a komplex mó­don gépesíthető kukoricater­mesztést indokolt szorgal­mazni, mivel a szabad áras rendszerben abrakot vásá­rolni nem kifizetődő, rontja a termelési költséget — és növekvő keresletnél a piaci, beszerzés bizonytalanná is válhat. De érdemes az arra alkalmas talajokon gazdál­kodó szövetkezeteknek — például a. Bodrogközben — nagy területen, specializat­ion, árunövényfként is ter­meszteni a kukoricát. Ez a fő abraktakarmány ugyanis — piackutatási előrejelzések szerint — egyre inkább ke­resett cikk lesz és mindig jól értékesíthető. További lehetőségek A gazdálkodással össze­egyeztethető kiegészítő üzem­ágak tevékenységét is érde­mes továbbfejleszteni, a múlt esztendő ide vágó ta­pasztalatainak felhasználásá- . val. Tavaly ugyanis sokat enyhített a gazdasági gondo­kon, hogy az itteni szövet­kezeteknek már 132 millió forint bevételt hozott a fu­varozás, az építőipari mun­ka, a fafeldolgozás, a lakos­ságnak végzett szolgáltatás. E területeken még sok a fel­táratlan lehetőség. Berccz József Óriás gáztároló az OKU-ben Foto: Mizerák István A dynox-gázt a betegek al­tatásánál használják. A ház­tartásokban viszont a hab- szifonok működtetéséhez szükséges. A patronok tölté­sét a répcelaki szénsavgyár végzi, a gáz viszont a BVK- ban készül. A két üzem a kórházak és a lakosság igé­nyei alapján úgy látta, hogy i a BVK-ban bővíteni kel^ a kapacitást A répcelakiak, hogy a háztartásokat megfe­lelő mennyiségű patronnal tudják ellátni, vállalkoztak arra, hogy anyagilag is hoz­zájárulnak a dynox-üzem- rész bővítéséhez. Az együttműködés várható eredményét jól érzékelteti, hogy míg ma a BVK-ban évi 100 tonna dynox-gáz készül, a rekonstrukció befejezése után ez a mennyiség eléri ■majd az évi 300 tonnát Mive1 tölti munkaidőiéi? A felmérések izgalom­ba hoz­tak, csaknem szíven ütöttek. Van-e izgalmasabb kérdés, van-e ami jobban foglalkoz­tatja ma hazánk lakosságát, mint az a nagy jelentőségű probléma, amelyről lépten- nyomon statisztikák, felmé­rések készülnek: mivel, ho­gyan töltjük szabad időn­ket? Ha lehet hinni a számok­nak, a szociológusoknak, a kutatóknak, a pszichológu­soknak, akkor egyre rósz- szabóul. Mert mit csinálunk a szabad időnkben? Keve­set járunk színházba. Keve­set járunk kirándulni. Ke­veset járunk futballmeccsre Keveset foglalkozunk a gye-' veitekkel, a férjjel, a fele­séggel. . És azt talán lehet tudni, hogy mivel foglalkozunk munkaidőben? Mert úgy igaz, hogy az egyre zsugoro­dik, legalábbis elméletileg, a szaporodó túlórákat, nem. számolva, de azért mégis­csak ez teremti meg a sza- ■ porodó szabad időhöz is _ a pénzt. Az ember úgy kép­zelné el a dolgot, hogy előbb megvizsgáljuk: mivel töltjük munkaidőnket, hogy aztán ennek alapján lehessen egy­re több szabad időnk. Ez­zel szemben a szociológuso­kat, a kutatókat, a statiszti­a. nun­Közművesítés sok munkával Miskolcon, » Kiss tábornok utcán vtfgcz útátfűrási munkálatokat a Miskolci Vízmüvek és Fürdők Vállalat megbízásából a Közlekedési Építő Vállalat. A villamosvágányok alatt ve-' zelik majd át az 500 mm-es tehermentesítő szennyvízcsatornát Foto: ifj. Hollösy Endre leusokat, a pszichológusokat főleg a szabad idő izgájjíi Hát mivel töltjük ami kai dónkét? * Mindenekelőtt természete­sen munkával. Nincs igazuk azoknak a cinikusoknak, akik úgy vélekednek, hogy ná­lunk soha nem dolgozik senki a munkahelyén. Ez nem lehet így, végtére is azért szépen gyarapodunk, s minden érték forrása a mun­ka, amint azt a szintén mun­kaidőben jegyzetelt politikai gazdaságiam brosúrák, Marx nyomán olyan határozottan állítják. De... Munkaidőben zunk, mert rengeteg olyan teendőnk van. amit csak munkaidőben lehet elvégez­ni. Először is táplálkoznunk kell, s elmúltak azok az idők, amikor a dolgozó kény­telen volt papírba csoma­golva magával vinni az ele­mózsiát, vagy kis lábaská­ban az ételkéjét. Most már mindenütt van büfé, ahol ki-ki' bevásárolhat. Igaz, hogy mivel csínján kell bán­ni a beruházásokkal, ezek a büfék mindenütt a kélleté- nél kisebbek. Következés­képpen: nemcsak elmegyünk a büfébe, nemcsak eszünk valamit, hanem a kettő kö­zött álldogálunk is egy da­rabig. Ha végzett a büfében, ha­za kell telefonálnia a szom­szédba, hogy amikor jön a postás, adják át neki az öt- venforinlos tv-eiőfizetpsi dí­jat. A postás ugyanis mun­kaidőben jön ‘ a pénzért, csekken befizetni nem le­het, illetőleg elég körülmé­nyes a dolog. A szomszéd- asszony aztán megkéri a dol­gozót, hogyha már úgy is benn van a városban, sze­rezzen banánt, mert állító­lag néhány üzletbe érkezett. A banán-ügy lebonyolítá­sa után ideje megtárgyalni a belkereskedelem helyzetét különösen és fejlődésünk gátjait általában. Mégiscsak tűrhetetlen helyzet, hogy aki reggeltől estig megállás nél­kül dolgozik, hátrányban van azokkal szemben, akik csak bejárnak és mímelik a munkát. A rövid eszmecsere harcos elhatározással fejező­dik be: ideje, hogy a gazda­sági ösztönzőkön változtassa­nak az illetékesek az egyet­len lehetséges, igazságos módon úgy, hogy mások többet dolgozzanak, mi pe­dig többet keressünk. Mire ez is - megvan, elér­kezik az ebédidő. Az üzemi étterembe nagyon pontosan kell menni, mert egy válla­lat működésében lehetnek fennakadások, de egy kony­háéban nem. Ebéd után Szegény aztán meg lehet főzni a fe­ketét, hogy ennyi hajsza után egy kicsit felélénküljön az ember, gyerek közben, hazaért az is­kolából. Üjabb telefon a szomszédasszonynak: lenne szíves áthívni a kölykök mert a legutóbbi szülői ér­tekezleten az osztályfőnök azt kérte, foglalkozzanak ve­le a szülőle többét. Hát hogyne foglalkoznának, de hát munkaidő után már ké­ső van, ha az ember haza­megy, már azt sem tudja, hogy hol áll a feje. A gye­rek elég pimaszul válaszol a kérdésekre, ettől beáll a fő­fájás, gyerünk le az orvosi rendelőbe. Ott mások is van­nak, várni kell egy kicsit, Az orvos csóválja a fejét: szörnyű, mennyi az ideges ember, ez a mai hajszával teli élet nem tesz jót az egészségnek. Szerencsére még másfél óra, s vége van a munka­napnak. Néhány gyors in­tézkedés, a többi ráér, nem ég a ház, a szocializmus fel-' , építése egész történelmi idő- ' szak, nem szabad egy mű­szakban elintézni. És aztán ki lehet már tódulni a ka­pun. Hullára fáradva, az egész napi munkától. Már annak, aki teheti. Mert a műhelyben bizony vagy százan ma is túlóráz­nak, megjött Mici néni a lé­góról, megvannak a papírok. ; s a munka sürgős. Az igaz­gató most tart értekezletet, a vezetőkkel, mert fegész nap nem értek rá abban a haj­szában. Aki azonban olyan szerencsés volt, hogy a mun­kaidő végén letelt a munka­ideje, hozzáláthat végre a szabad idő hasznos eltölté­séhez. Talán, ha egyseer min­denütt alaposan megvizsgál­ják majd a munkaidő hasz­nos eltöltésének lehetőségeit, s biztosítják is annak felté­teleit. nem beszélünk majd annyit a szabad időről sem. Mert az igazság az, hogy aki heti negyvennégy, vagy negy­vennyolc órát tölt a munka­helyén. az mindenképpen alaposan elfárad. Akármivel lelik is el az ideje. Vannak bizony nagyon fárasztó te­vékenységek, amelyeket azon­ban semmiképpen nem le­het munkának nevezni, a szó közgazdaságtani értelmé­ben. Értéket nem hoznak létre, csak fáradságot. Ez az a fáradság. amelyet olyan nehéz kipi­henni szabad időben. És á másik az, amire azt mondja a magyar közmondás, hogy jól végzett munka után édes a pihenés. Ilyent kívánok szívből valamennyiükneJc.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents