Észak-Magyarország, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-30 / 126. szám
1971. május 30., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAü 3 Felelősség a holnapért A megyei párí-végrehajíóhizoíísáa megtárgyalta a szentistváni tsz középtávú tervet Próbaüzem előtt Az utóbbi időben a' közérdeklődés homlokterébe került a középtávú tervek készítése. Elsősorban az ipari üzemek, vállalatok lógtak hozzá, s járnak élen példával, de jócskán találhatunk már kezdeményezéseket, törekvéseket a termelőszövetkezeti üzemekben is. Elérkezett, az idő — fogalmazták meg több helyen is —, hogy a gazdaságok a jövőre is gondoljanak, középtávú terveikben felvázolják az 1975-ig terjedő időszakra szóló programot, elsősorban a fejlesztési, korszerűsítési elképzeléseket. A minap, éppen hasznosítható, közérdeklődésre számot tartható tapasztalatai miatt a kenézlői Dózsa Tsz középtávú tervét ismertettük. A megyei párt-vggrehajtóbizott- ság dr. Bodnár Ferencnek, a Központi Bizottság tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével éppen aznap tárgyalta, s fejtette ki álláspontját a szentistváni VII. Pártkongresszus Termelőszövetkezetnek a IV. ötéves tervidőszakra szóló fejlesztési tervéről. Az állásfoglalásból csak röviden idézünk: a szentisfvániak igei) alapos munkát végeztek, megfontolt mérlegelések után, a reális helyzet feltárásával döntöttek, középtávú tervük alap- gondolata példamutató lehet a megye többi termelőszövetkezeteinek is. Strukturális változások Néhány szót a szövetkezetről. Egyike a legrégebbi szövetkezeteknek, amelyek a megyében létrejöttek •— mondotta dr. Bodnár Ferenc ezen a párt-végrehajtóbizottsági ülésen. Az 1948-ban alakult VII. Pártkongresszus Tsz gazdaságilag kiegyensúlyozott, stabil szövetkezet, melyről tudnunk kell még, hogy eddigi működése során a cserépváraljai Kossuth Tsz is csatlakozott hozzá. Ily módon a termelőszövetkezet ma mór 8981 holdon gazdálkodik, melyből 5588 hold a szántó. Az összes terület átlagos kataszteri tiszta jövedelme 10.9 aranykorona holdanként, de mezőgazdaságilag művelhető területének mintegy 80 százaléka szikes, vagy arra hajlamos, általában mélyfekvésü föld. melyben csapadékos időjárás esetén jelentős károkat okoz a belvíz. Mindezek ellenére az utóbbi négy év átlagában az egy hold mezőgazdaságilag művelt területre jutó halmozott termelési érték 6122 forint, ami a Dél- borsodi Területi Szövetség átlaga felett van. Mindezek — mint az előterjesztés is .hangsúlyozza — a tagság lelkiismeretes munkáját tükrözik. A Budapest—Miskolc főközlekedési útvonaltól és a járási székhelytől, Mezőkövesdtől 10 kilométerre fekvő községben az emberek már évek óta a boldogulás biztosabb lehetőségeinek megteremtésén fáradoznak. A holnapot szolgálják a legújabb tervek is. A fejlesztési elképzelésekben többek között rögzítették azokat a strukturális változásokat, amelyeket a növénytermelés, az állattenyésztés szerkezetében — a gazdaságossági számi lások figyelembevételével — ésszerűen végre kell hajlani. Mivel területcsökkenést (a belterület növekedése miatt) csak kisebb mértékben terveztek, elsősorban a növény- termelés szerkezetén akarnak változtatni. Növekszik például a takarmánytermő terület, mivel a kukorica és a lucerna termelés komplex gépesítése megoldhatóvá válik, és ez összhangban áll a munkaerő-csökkenéssel is. Az állattenyésztési ágazaton beiül célul tűzték ki a szarvasmar- haállomány megháromszorozódását, a baromfiféleségeknek pedig három és félszeresére való növelését. A baromfitartásnak különben már hagyományai vannak a termelőszövetkezetben. Elegendő és megfelelő férőhelyekkel, szakképzett dolgozókkal rendelkeznek, az eddigi fel- nevelási átlag is igen jó. Összhangban a népgazdaság igényeivel A megyei párt-végrahaj lóbizottság ülésén aláhúzták: összes gondolatával, elképzelésével és meglévő fogyatékosságaival együtt is igen jó a szentistváni terv. Értékét mindenekelőtt az fokozza, hogy összhangban van a népgazdaság igényeivel. Csak helyeselni, támogatni lehet a szarvasmarha- és a baromii- óllomány növelésére irányuló elképzeléseket, egyszersmind azt, hogy nagyobb gondot fordítanak a kiegészítő tevékenységre és a nagyobb mérvű biztonsági alap képzésére. A / tsz eddig és jelenleg is csak kismértékben foglalkozik a kiegészítő tevékenységgel. A IV. ötéves terv során kenyérsütő üzem, kenyér-, tej-, húsbolt, borkóstoló, kőbánya. mészégetés, gépjavítás, forgácsoló és lucernaliszt üzem létesítése szerepel az elképzelésekben, amelyek évente mintegy 20 millió forintos bevételt Ígérnek. Nem Jól sikerült a fancsali alagesiive&és Nagyon érdekes, kísérleti jellegű talajjavítási munkákra került sor a fancsali Egyetértés Tsz határában. A község bejáratánál egy lejtős, 50 holdas hatánrészben a szinte dagonyáikat alkotó, mindenütt feltörő rétegvizek akadályozták a művelést. A Bólus-völ- gyi Vízgazdálkodási és Talajjavító Társulat az egész területet al ages övezte. A föld alá fektetett, kavicsos szűrőréteggel ellátott csőrendszer néhány hete mór működik is. Az első nagyobb tavaszi záporok során már kitűnő szolgálatokat tett az alagcső-rendszer. A rétegvizek a táblán sehol sem törnek a felszínre, eltűntek a vizes foltok, a dagonyák. Az eddig nehezen művelhető, kis termést adó határrész a tsz értékes területévé vált. A mintegy negyedmillió forintos költségű, kísérleti jellegű talajjavítás bevált, s máris újabb, hasonló rétegvizes területekre készítik cl az alag- csövezcsi munkák terveit. A szakemberek igyekeznek az alagcsövezós költségeit tovább csökkenteni. állhatjuk meg, hogy ne szóljunk róla: a bruttó jövedelemből az eddigiektől nagyobb hányadot fordítanak szociális-kulturális célokra, amit egyrészt a táppénznövekedés, másrészt az öregekről való fokozottabb gondoskodás kíván meg. Ez, és a már ismertetett kenézlői terv is példa más gazdaságok számára. A megyei párt-végrehajtóbizottság elemzés tárgyává tette a középtávú tervek készítésének eddigi tapasztalatait, és ma már nem lehet vitás ezek jelentősége. Az élet követeli meg Nem 1 ellet eltitkolni: egyesi termelőszövetkezeti vezetők.! talán a kellő információ hi- anyában ma még haragsza- j nak a tervkészítésre, noha ezt 1 az élet követeli meg. A szentistváni, a kenézlői és más j példák is arra mutatnak. J hogy nem lehet közömbös a holnap alakulása. Problémák adódhatnak és adódnak is. Az is igaz. hogy nem könnyű a tervkészítés, és a már elkészült terv is hordozhat magában félreértett számításokat. búkkanókat. Másfelől valóban hiányos az információ és a szabályozókon sem könnyű eligazodni. Mindezek a kérdések szóba kerülték az emlí tett végrehaj tóbizottsági ülésen is, ahol összefoglalójában. dr. Bodnár Ferenc nyomatékosan hangsúlyozta: az összes számításba vett elképzeléseken kívül gondolni kell a tervkészítés során a háztáji gazdaságokra is, mégpedig, hogy azok a közös szere es részévé váljanak. Ugyanakkor több gondot kell fordítani a szakember- és a szakmunkásképzésre, hiszen a tervek, az elképzelések a magasabb jövedelmi színvonal elérését tűzik ki célul, ezt pedig hozzáértőbb, a technikát jobban ismerő és alkalmazni tudó emberekkel érhetjük él. Minden részletében nem ismertethetjük a szentistváni tervet, de bizonyosak vagyunk benne, hogy nem zárkóznak el az érdeklődők előtt Sok munka fekszik benne, amely azonban végül is kamatos kamatjával térül meg. A kenézlői és a szentistváni példa is azt mutatja, hogy ahol biztosítottak a személyi feltételek, ahol gondoWak a holnapra és előrelátóan gondolkodnak, ott az eredmény sem maradhat el. Ónodvári Miklós Hazánk épülő új iimföldgyárában, Ajkán — a tervek szerint — még ebben az évben megkezdődik a próbaüzem. A csaknem kétmilliárdos nagyberuházás kivitelezésén dolgozó 9 vállalat szocialista szerződése biztosítja az összehangolt, eredményes munkát, s az átadás határidejét. Képünkön: Harmincöt méter magasban dolgoznak a szerelők az úgynevezett légkikeverő tartályok tetején. Az anvagi ösztönzés új ionná ja az LKM-hen Háromszor oszlanak évente nyereségei! A diósgyőri kohászat — nevéhez és hagyományai hoz méltóan — már sok nagyszerű eredmény és kezdeményezés „kohója” volt. Most az anj'agi ösztönzés új formájában, a nyereségjutalom széles körű alkalmazásában, annak minden dolgozóra való kiterjesztésében vállalt úttörő szerepet. Dr. Énekes Sándor, a gyár vezérigazgatója így tájékoztat róla: — A párt X. kongresszusa fő feladatként a gazdasági hatékonyság, a termelés, az irányítás, a munka színvonalának növelését, fejlesztését írja elő. Már kidolgoztuk az ezzel kapcsolatos politikai, gazdasági, műszaki intézkedési terveinket. Már tudjuk, mit kell tennünk. Ismerjük a módot is. Célkitűzéseink megvalósítását. a rejtett erőforrások feltárását csakis az üzemi demokrácia további erősítésével. a dolgozók aktív közreműködésével érhetjük el. Éppen ezért, az eddiginél hatékonyabb, igazságosabb és differenciáltabb anyagi ösztönzőt akarunk megvalósítani, Ügy véljük, hogy ezt a nyereség jutalomnak minden dolgozóra való kiterjesztése szolgálja legjobban. A vezérigazgató elmondja, hogy a gyárban igen kevés, — alig száz ember — a nye- reségprém i u m ba n részes í t he- tők száma. A gyár dolgozóiMunkában a fűkasza Egyedül dolgozik a novajidrányi Vörös Csillag Termelőszövetkezet közel félszáz holdas lucernásában Nagy Attila 21 éves traktoros. Dicséri a rotációs fűkaszát, azt mondja, szapora gép. Ha majd levágta a lucernát, a rendsodró megforgatja és úgy, félszáraz állapotban viszik a szérűre. .ló a termés. s ha ilyen lesz az időjárás, az idén még kétszer is kaszálnak itt. Szabados György felv. nak s vezetőinek óriási többsége eddig — mint minden más üzemben — anyagilag nem volt eléggé érdekelt a nyereség alakulásában, pedig a gyárvezetés tapasztalata az, hogy ezt segíti, segítheti a gyár valamennyi dolgozója. Már korábban, is látták, most egyre jobban érzik, hogy a hagyományos az év végi nyereségrészesedés nem ösztönöz kellően. Nem, már csak azért sem, mert a dolgozók részben „jelenlétük”, bérük alapján részesülnek belőle. A nyereségrészesedés nem fejezheti ki kellően: ki, milyen arányban veszi ki részét a munkából. & A gyár vezetőségének elképzelése találkozik a dolgozók véleményével, egyetértésével. Koszti Lajos, a nagyüzemi pártbizottság titkára ezt mondja: — A korábban lezajlott pártvezetöségek újra választásakor igényként hangzott éli ne csak a közvetlen vezetők, hanem a fizikai dolgozók is részesülhessenek év közben a nyereségből. A dolgozók kérésének eleget téve lehetővé tesszük a nyereségjutalmat. Alapvető elvünk: aki többet tesz, jobbat ad, az többet is kapjon. Ebben a differenciálás elvét is jobban tudjuk megvalósítani. A nyereségjutalom elsősorban a fizikai dolgozók anyagi ösztönzését szolgálja. Így van az, hogy több részlegben — az acélműben, a vas- és acélöntődében, a csavargyárban — a fizikai dolgozók arányaiban többet kaphatnak, mint a műszaki beosztásúak. Ügy érzem, hogy a nyereség- jutalom kifejezésre juttatja a nehéz fizikai munkát végzők anyagi, egyben erkölcsi megbecsülését, a végzett munka értékelését, A tervezetből érdemes néhány részt idézni. Eszerint a nyereségjutalmat kiterjesztik „... a vállalat összdolgozói- ra, állománycsoport és szervezeti hovatartozás figyelembevétele nélkül.” Egyetlen feltétel a becsületesen, s a jól végzett hatékony munka. Természetes, hogy a munkától függően megkülönböztetést alkalmaznak. Jobban ösztönzik azokat az egységeket, kisebb kollektívákat, és egyes embereket, akik és amelyek új. merész feladatokra vállalkoznak, eredményesebben dolgoznak. Van egy másfajta differenciálás is. Idézet a tervezetből: „Az 1971-es évre már kiadott 2 százalékos bérfejlcsz-: lés és az évközi célpremizálásra felhasználható keretösszeg. valamint a most kiadandó nyereség jutalom figyelembevételével 1970-hez viszonyítva ez évben a jövedelem fejlődése a munkásállományban 4.8, az alkalmazottaknál pedig 3,6 százalék lesz.” Ebbe nem számít bele a munkaversenyre fordítandó évi, mintegy 2 és fél millió forint. m A nvereségjutalom igen tisztes összeget tesz ki. Az üzemben ez évben 520 millió forint nyereség elérését tűzték ki célul. (Miután a kohászatban fix ái'ak érvényesülnek. így a nyereséget csakis a belső erőforrások feltárásával, a hatékonyság növelésével érhetik el.) Az évi 520 millió forintos nyereség elérésével 4,2 millió, s a nyei'eség növekedésével arányosan összesen 10 millió 36 ezer forintot fizethetnek ki a dolgozóknak nyereség ju^ tatomként. A nyereségjutalmat fél* évenként fizetik. Az első nyereségjutalmat ez év július első napjaiban nyújtják át a dolgozóknak. A második félévben végzett munka jutalmát pedig a jövő év januárjában fizetik. Ahogy a gyár vezetőinek emberségét és se- gítőszándéfcát ismerjük, feltételezzük, hogy a második nyereségjutalom osztására a két ünnep között is sor kerülhet. A Lenin Kohászati Művekben úgy vélik, hogy az újfajta anyagi ösztönzés igen előnyös lesz. Ügy számolgatnak, hogy — ha minden szépen alakul — az 1971. évi munka nyomán a jövő áprilisban — a nyereségjutalmon túlmenően — 14 napi munkabérnek megfelelő nyereségrészesedést fizethetnek ki. A nyereségjutalom-terveze- tet a gyár gazdasági vezetése — a pártvezetéssel való legteljesebb egyetértésben — a jövő hét keddjén terjeszti a szakszervezeti bizottság elé. « A Lenin Kohászati Művek ismét egyet lép előre az anyagi ösztönzésben. Ezzel nemcsak a kategorizálás maradványát számolja fel, hanem — sok üzemnek példát mutatva —, a gyár valamennyi dolgozóját anyagilag is érdekeltté . teszi a nyereségképzésben. Ez tovább erősíti az üzemi demokratizmust, egyben jobban az üzemhez kapcsolja a dolgozókat. Csorba Barna
