Észak-Magyarország, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-05 / 104. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1971. május 5., szerda (Folytatás az 1. oldalról.) A társadalom érdeke — folytatta Gáspár Sándor —, hogy a dolgozók élet- és munkakörülményeit, az árakat és béreket érintő politikai jelentőségű döntésekre minden esetben a kormány és a SZOT vezető szerveinek egyeztetett — vagy megegyezés híján különálló — véleménye alapján kerüljön sor. A pórt, a kormány és a szakszervezetek gyakorlati együttműködése alkalmas arra, hogy a párt-, állami, gazdasági szervek és a szakszervezetek minden fokon hasonló módon alakítsák ki együttműködésüket. Ez a feltétele annak, hogy a szocializmus építésében felmerült kérdésekben a lehető legjobb döntéseket tudjuk hozni. Tisztelt kongresszus! A részvétel az életszínvo- iialpolitika fejlesztésében és megvalósításában nagy felelősséggel jár. A szakszervezeteknek jól kell ismerniük a lakosság minden rétegének, csoportjának helyzetét, a gazdasági szabályozórendszer működését, a népgazdaság erőforrásait. Akkor tudunk e területen eredményesen tevékenj'kedni, ha az életszínvonal alakulásának egyes kérdéseiben minél alaposabban kidolgozzuk álláspontunkat. és ennek alapján veszünk részt az intézkedések meghozatalában. Feladatunk, hogy a bérből és fizetésből élők számára olyan jövedelemelosztást és A szakszervezeteknek az a véleménye, hogy fékezi a helyes, az ösztönző bérpolitika kialakítását, ha az üzemi bérintézkedések túlzott mértékben függvényei a nyereség alakulásának. A kormányzatnak több lehetőséggel kell rendelkeznie árra, hogy az üzemek és iparágak között helyes bérarányok alakuljanak ki. A béreket, kereseteket szubjektív alapon nem szabad differenciálni. Ezt döntően a munkakörükhöz és a teljesítményhez kell kötni. Az utóbbi években éppen a szocialista rendszer számára a legfontosabb területen, az állami iparban nőtt a leglassabban a fizikai munkások bére. Erre utalnak az 1970-es adatok, amelyek megegyeznek az előző évek átlagával is, míg a bérből és fizetésből élők bére általában 6.5 százalékkal nőtt. a szocialista iparban dolgozóké csak 5,5 százalékkal emelkedett, különösen fontos, hogy fokozottabb figyelemmel kísérjük, hogyan alakulnak az élet- és munkakörülmények nagyüzemeinkben. Nagyüzemeink iparunk legerősebb bázisai. Ismét leszögezzük, hogy mi nem akarunk az árképzésben részt venni. De az árak alakulását ellenőrizni kívánjuk, és figyelemmel kísérjük az ármozgásoknak az életszínvonalra gyakorolt hatását. Nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy az alacsonyabb árú termékek a keresletnek megfelelően legyenek kaphatók. Erre a legalacsonyabb jövedelműek, a legnehezebben élők joggal érzékenyek. Tapasztalatunk szerint, á bérből és fizetésből élők a stabil árszínvonalat tartják a legelőnyösebbnek. Kedves elvtársak! Az üzemi, vállalati nyereség növelése természetes törekvés, de nem szabad megengedni, hogy egyes vállalatok a nyereség érdekében olyan eszközöket is igénybe vegyenek, amelyek szocialista rendszerünk lényegével nem egyeztethetők össze. A nyereség növelésének egyetlen becsületes eszköze, a jobb, a hatékonyabb munka. Tisztelt kongresszus! Erősíteni kell rendszerünknek azt a vonását, hogy álárrendszert segítsünk kialakítani, amely maximálisan támogatja politikai céljaink megvalósítását, leginkább hozzájárul a célszerű fogyasztási szerkezet kialakításához, és a lehető. legjobban előmozdítja a gazdasági előrehaladást is. Mindent; el kell követnünk annak érdekében, hogy a reálkeresetek a tervben kitűzött mértékben növekedjenek. , Jelenleg a bérek emelésének lehetősége döntően az üzemi, a munkahelyi alapokból származik, kivéve a költségvetési szerveket. Már most jelentkezik az a probléma, hogy egyes alapvető ágazatok vállalatai nem tudják olyan ütemben növelni nyereségüket, mint a többi ágazat, következésképpen nem tudják 'megfelelően fejleszteni a műszaki színvonalat, a munkakörülményeket, dolgozóik bérszínvonalát sem. Ez keresztezi népgazdaságunk tervszerű fejlesztését. Ha nem segítünk időben, ez magában rejti annak a veszélyét is, hogy a dolgozók fokozatosan otthagyják ezeket a munkahelyeket és olyan ágazatokban helyezkednek el, ahol jobb anyagi lehetőségek, magasabb bérele érhetők el. Nem az a baj, hogy/ eltérő a vállalatok nyereségnövelő és bérszin t- emelő lehetősége. A baj az, hogy az eltérések nem igazodnak a tevékenységi területek fontossági és fejlesztési sorrendjéhez. lamí gondoskodás formájában azok számára is biztosítsuk a jobb megélhetést, akik ezt önerejükből nem tudják elérni. Különösen nagy figyelmet érdemelnek a kisgyermekes anyáié, a csökkent munkaké- 'pességűek, az alacsony jövedelmű, a több gyermekes családok, a munkából kiöregedett, idős emberek és ellátatlanok. Az öregekről való gondoskodás is elemi erkölcsi kötelességünk. A fő kérdés itt kétségtelenül a megfelelő nyugdíjszínvonal kialakítása. A negyedik ötéves terv céljai között szerepel az alacsony összegű nyugdíjak további emelése. Az elmúlt évek nyugdíjrendezései némileg segítettek a helyzeten, A szocialista munkaverseny nem egyszerűen a gazdasági feladatok megoldásának egyik- eszköze. Sokkal több annál! A szocialista brigádmozgalmat kell továbbra is a munkaverseny fő formájának tekinteni, mert ez a legalkalmasabb arra, hogy a hatékonyabb termelőmunkát és a szocialista emberideál kialakítását együttesen segítse. Tisztelt elvtársak! A munkásosztály forradalmi céljainak megvalósítása szükségszerűen igényli kulturális és szellemi felemelkedését. A fejlődés nyomon követésének feltétele a munkások nagyobb kulturáltsága, a dolgozók állandó művelődése. A műveltség megszerzésének és továbbfejlesztésének legáltalánosabb módszere a szervezett iskolai oktatás, a képzés és továbbképzés. A szakszervezetek fontos feladatuknak tartják, hogy ebben a munkában a maguk eszközeivel és módszereivel részt vegyenek. A szakszervezeti mozgalomnak az a feladata, hogy anyagi, erkölcsi erejével segítséget nyújtson a korszerű oktatás megteremtéséhez, a képzés és a nevelés javításához. de a problémákat korántsem oldották meg. Nyugdíjrendszerünk további tökéletesítése érdekében foglalkozunk olyan gondolattal, hogy ha egy dolgozó eléri a korhatárt, és nem megy nyugdíjba, minden, munkában eltöltött éve után a jelenleginél magasabb százalékot kapjon.- Van olyan elképzelésünk is, hogy a nyugdíjasok kereseti lehetőségeinek jelenlegi értékhatárát növeljük. A tervidőszakban mintegy 400 000 lakást kell felépíteni. Ügy véljük, ezzel az építési ütemmel belátható időn belül, 1980—85 körül a lakásviszonyok olyanná tehetők, hogy a lakáskérdés nem jelent többé alapvető feszültséget a társadalomban. Részt vettünk a pari és a kormány lakáspolitikai határozatának kidolgozásában és végrehajtása előkészítésében. Azt az álláspontot képviseltük. hogy a lakbéremelés egyetlen család' életszínvonalát. se csökkenthesse. A jövőben is őrködünk azon, hogv ettől az elvtől eltérés ne legyen. Változatlanul nagy gondot okoz a nagymértékű túlóráztatás is. i Tisztelt kongresszus! A szocialista rendszer lényeges vonása, hogy fejleszti, kibontja az emberekben azt az alkotó erőt. amely az aktivitásban. a közügyek intézésében, a közéleti tevékenységben érvényesül. Gyakran halljuk, hogy a munkások tulajdonosok is. Igen. A mi rendszerünkben a munkásosztály tulajdonos. A gyár, a vállalat az övé is, de érzi-e ezt a munkás, a napi munka gyakorlatában? Nem érzi kellőképpen. Éspedig azért nem, mert nem teremtettünk mindig olyan helyzetet, amelyben ez számára magától értetődő lenne. Sok minden szükséges még ahhoz, hogy a munkásosztály és minden dolgozó úgy tekintsen a társadalmi tulajdonra, mint felemelkedése zálogára. Az üzem. a munkahely életében gondoskodnunk kell az üzemi demokráciáról, a szocialista munkaversenyről, a munka becsületéről, az emberekkel való bánásmódról, munkáspolitikánk helyileg is olyan szintű megvalósításáról, ami ezt a tulajdonosi érzést minden munkás számára, a mindennapos cselekedetekben újra és újra nyilvánvalóvá és természetessé teszi. A szakszervezeti mozgalom jelenlegi szervezeti felépítését az egyes szerveknek biztosított jogokat és hatásköröket megfelelőnek tartjuk. Ügy látjuk, hogy a következő években e tekintetben semmilyen komolyabb változtatásra, átszervezésre nem lesz szükség. Szóvá kell tenni a szak- szervezeti jogok nem elég határozott gyakorlását is. A jogok akkor érnek valamit, ha nemcsak papíron vannak, hanem azokkal a szükséges esetekben bátran élnek is. Ismét hangsúlyozzuk, nem szabad megengedni, hogy hazánkban a munkások, a dolgozók jogait bárki is következmények nélkül megsért hesse! Előfordul — főleg a társadalmi tisztségviselők körében —, hogy egyes gazdasági vezetők személyes megtorlást igyekeznek alkalmazni a dolgozók jogos érdekeiért kiálló tisztségviselőkkel szemben. Tudjuk, nem általános ez a probléma. De óvunk minden gazdasági vezetőt ilyen hibák elkövetésétől. A magyar szakszervezeti mozgalom nemzetközi kapcsolatairól szólt ezután Gáspár Sándor. — Ml becsülefi szocialista briyádmozgalom a munkaverseny fő formája les szándékot tételezünk fel mindenkiről, aki kész együttműködni a munkásosztály legfontosabb kérdéseinek megoldásában, mint ahogyan bennünket is egy cél, a dolgozók érdekeinek következetes képviselete vezet. Ebben a szellemben helyeselné a magyar szakszervezeti mozgalom többek kö- * zött egy széles körű európai szakszervezeti konferencia megszervezését is. A törekvéseinkkel nem állunk egyedül. Hatalmas erőt ad szakszervezeti mozgalmunknak — és nemcsak nemzetközileg, hanem belső tevékenységünk szempontjából is — egységünk a Szovjetunió és a szocializmust építő országok szakszervezeteivel. Tisztelt kongresszus! ‘ A szakszervezet. amely nálunk a munkásosztálynál', csaknem egészéi, a bérből- íizetésből élő dolgozók 93 százalékát tömöríti, joggá! érzi magát felelősnek a munkáshatalomért és népünk jövőjéért. Társadalmunk fejlődését, hazánk gyarapodását, a dolgozók életének fokozatos javulását mindenki érzi és látja, aki itt él. aki nyitott szemmel jár az országban. Amit elértünk, arra büszkék vagyunk, mert ezt munkás- osztályunk, népünk alkotó munkája hozta létre. Gáspár Sándor nagy tapssal fogadott beszéde után Somogyi Miklós, a számvizsgáló bizottság elnöke terjesztette elő a számvizsgáló bizottság szóbeli jelentését, kiegészítve a már korábban kiadott írásbeli beszámolót. Arról szólt, hogy a szak- szervezeti mozgalom hagyományai, de a jelenlegi körülmények is megkövetelik, hogy a tagdíjak összegének minél nagyobb hányadát közvetlenül a tagság körében. av, üzemben használják fel. ]■:■/. az elv általában érvényesül, ezt szolgálják a SZOT különböző intézkedései is. Az élet azonban e területen is sok gazdag tapasztalattal szolgál. Ezért is szükséges elgondolkodni azon. vajon teljes mértékben helyes volt-e az a döntés, amely a tagdíjak 50 százalékát minden differenciálás nélkül az alapszerveknél hagyta. — Tudjuk — mondotta —, vannak alapszervek, ahol a költségvetés még így sem fedezi a kiadásokat. De az alapszervek többségénél a tagdíjak 50 százaléka, valamint a vállalatoktól a szakszervezetek rendelkezésére bocsátott ösz- szegek a szükségleteknél nagyobbak, s így a több ezer alapszervnél levő összegek elaprózódnak. A számvizsgáló bizottság helyesnek tartaná, ha az eddigi elvek megtartása mellett a szakmai központi vezetőségek ebben u kérdésben is nagyobb önállóságot kapnának. A számvizsgáló bizottság beszámolója után szünet következett. Szünet után megkezdődött a vita az írásos és szóbeli beszámolók, a határozati javaslattervezet és az alapszabály módosítására előterjesztett tervezet fölött. A jelenlevők nagy tapsa közben emelkedett szólási’3 Biszku Béla. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Biszku Béla, az MSZMP PB Biszku Béla átadta az MSZMP Központi Bizottságának üdvözletét a szakszervezeti kongresszusnak és kihangsúlyozta, hogy örömmel tesz eleget Kádár János elvtárstól kapott megbízatásának és átadja a tiszteit kongresszusnak pártunk első titkára személyes üdvözletét és legjobb kívánságait. Biszku Béla felszólalásában a SZOT beszámolójával foglalkozott, aláhúzta, hogy a beszámoló híven tükrözte az elmúlt 4 év eredményes munkáját. A magyar szak- szervezetek helyesen éltek és élnek bővülő jogkörükkel, betöltik feladatukat, jól képviselik a dolgozók érdekeit és mindez hozzájárul a párt és a tömegek kapcsolatának fejlesztéséhez. A szónok az eredményekért elismerését fejezte ki a szakszervezetek minden funkcionáriusának, annak a több mint 400 ezer szakszervezeti aktivistának, akik önzetlen, öntevékeny, odaadó munkával dolgoznak azért, hogy épülő hazánk, a Magyar Népköztársaság előre haladjon a szocialista társadalom építésében. ' Biszku Béla elvlárs beszéde további részében a ma- j gyár szakszervezeti mozga- ] lom jelentőségét méltatta. Nemzedékek óta a szakszervezetek kiemelkedő I tagja a szónoki emelvényen harcosokat neveltek a munkásosztály, a miit számára. A mozgalomban megedzett cs kipróbált ezrek és tízezrek ma is teljesítik hivatásukat és öntudatosan dolgoznak a szocializmus építésének különböző posztjain. Biszku Béla a későbbiek során államéletünk fejlesztéséről. a tanácsrendszer tökéletesítéséről szólott és kitért arra, hogy nálunk egy- pártrendszer viszonyai között dolgozunk és építjük a szocializmust. Ilyen körülmények között törekszünk arra, hogy megfelelő biztosítékaink legyenek — mondotta — a társadalmi fejlődésünk során jelentkező ellentmondások feltárására és szocialista megoldására. A szocialista demokrácia fejlesztésével, az üzemi demokrácia kiterjesztésével azt akarjuk elérni, hogy a dolgozók még hatékonyabban vegyenek részt saját ügyeik intézésében. Egyetlen vezető sem tud jól dolgozni, ha nem támaszkodik naponta a dolgozó kollektíva erejére, tapasztalataira, tettrekészségére. Biszku Béla a továbbiakban a szakszervezetek feladatairól szólott, aláhúzta, hogy a szakszervezetek őrködjenek azon, hogy a dolgozók valóban élvezzék mindazokat a jogokat és előnyöket, amelyeket a szocialista rendszer már ma nyújtani tud. Az érdekvédelmi tevékenység gyakorlása során a szakszervezetektől azt várjuk, hogy társadalmi és politikai felelősségük tudatában keressék az összhangot és a szocialista állam és gazdaság vezetőivel egy ü ttműk ödve d olgozzanak a feltételek megteremtésén. Az MSZMP Központi Bizottságának titkára beszéde végén külön is szólt a szak- szervezetekben dolgozó kommunistákhoz, akik felelősek azért, hogy a pórt politikájának példamutatással és meggyőződéssel szerezzenek érvényt. Legyenek elsők a feladatok vállalásában. Figyelemmel tanulmányozzák a tömegek észrevételeit, kritikáját. Legyenek élharcosai az üzemi demokrácia fejlesztésének. * A kongresszus szerdán reggel 9 órakor folytatja munkáját. Kádár János távirata Erich Honeekernek A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága, Brich Honecker első titkár elvtársnak Tisztelt Honecker Elvtárs! A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága első titkárává történt megválasztása allcalmából fogadja a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magam jókívánságait, elvtársi, üdvözletünket. Erőt, egészséget és sikereket kívánunk a német munkásosztály, a német munkás-paraszt állam dolgozó népe, a szocializmus, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a német—magyar internacionalista kapcsolatok javára végzendő tevékenységéhez. Kádár János, a Magyar .Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára A bérpolitika kérdéseiről Biszku Béla felszólalása Tanácskozik a szakszervezetek XXI. kupresszusa
