Észak-Magyarország, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-23 / 120. szám
T971. május 23,, vasárnap UZAKtMAGVARORSZAG 3 A tudómén\p«!iti kai irányelvek szellemében Legyen az egyetem az ipar kutatási bázisa Inlerjii dr. Czibore Tiborral, u NME gépészmérnöki karának dékánjával Vágják a lucernát Borsodban Az MSZMP Központi Bizottságának tudomány polit i - kai. irányelvei igen fontos feladatul jelölik meg az egyetemieknek az ipari kutatómunkában való fokozott részvételét. ' Az, hogy az egyetemeket, és az ipart ösz- szefüaik bizonyos tudómé - tiyos szálak, hogy az egyetemek tanszékei, oktatói ese- tenként részt vesznek ipari kutatási, fejlesztési témák kidolgozásában. önmagában ■tern új dolog. A tudomány- politikai irányelvekben meg- fegahnazott követelmények azonban többet jelentenek. Erről, adott interjút munka- '■ársunknak dr. Czibere Tibor tanszékvezető egyetemi tanár, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem gépészmérnöki karának dékánja. — A gépészmérnöki kar ipari kapcsolatai igen sokrétűek. A tanszékek a megye, sőt, az ország számos vállalatával alakítottak Ki •é együttműködést. Hogyan értékeli ön, professzor űr ezeket, a. kapcsolatokat a • adomány pol i tikai i rá n ye I vek szemszögéből? — Utalnék a tudomány politika i irányelveknek arra a megállapítására, hogy az egyetemek részvétele a kuta- tási tevékenységben mennyi- fegileg nem éri cl a kívánatos szintet, rosszabb a ncm- jteUvözi arányoknál. Ebből Következik, hogy a következő ovekbpn a kutatási .tevékeny- fegben nagyobb súlyt kell oiztositani az egyetemi tanszékeknek. És ez számunkra, Sz egyetem számára olyan feladatot is jelent, hogy ku- fetási tevékenységünk irányvonalának meghatározásakor messzemenően vegyük Egyetembe az ipar igényeit, véleményem szerint a maihál sokkal nagyobb szerepel ‘‘teli kapniuk ezért az egyetem és az ipar kapcsolatában a hosszabb távra szóló szerződéseknek. A gépész- mérnöki karnak már vannak hyen kapcsolatai, elsősorban h borsodi nagyüzemekkel. J'-zek, a tudománypolitikai Irányelvek szellemének valóban megfelelő, hosszabb lavra szóló konkrét együttműködési megállapodások azonban tulajdonképpen most vannak kialakulóban! — A korábban létrejött megállapodásokat lebál inkább az egyszeriseg, az esetlegesség jellemzi? — Valóban, a jelenlegi lehetőségek leginkább az ilyen eseti kapcsolatoknak Kedveznek. Tanszékeink és az ott dolgozó oktatók igen sok témával, köztük számos, valóban jelentős témával foglalkoznak. -Az elmúlt évben Körülbelül 5 millió forint értékű kutatási munkát végzett a kar az ipar számára. Csupán a Diósgyőri Gépgyár részére 26 kutatási témán dolgoztak a tanszékek. De a más vállalatok, intézmények felkérésére elvégzett munkák közül is érdekes lehet megemlíteni néhányat: a vegyipari gépok tanszék az üveg- gyári porkeverék granulálá- sával kapcsolatban végzett eredményes kutatómunkát az Építésügyi és. Város- fejlesztési Minisztérium megbízásából; a mechanikai-technológiai tanszék a Barátságolajvezeték ultrahangos vizsgálatát végezte el, itt újszerű volt a vizsgálati eljárás kidolgozása;, a gépgyártás- technológiái tanszék mellett működő, GTI — Gépipari Technológiai Intézet — kutatócsoport- többek között az esztergálási műveletek automatikus, elektronikus számi- t ógépes tervezésére dolgozott ki módszert, s még hosszan folytathatnám a. sort. Az említett kutatási, .illetve szakértői munkák többségét esetenkénti megbízások alapján végezték a tanszékek. Igazán újszerűnek, a tudománypolitikai irányelvek szellemében fogantaknak a Diósgyőri Gépgyárral és a GTl-vel kialakult kapcsolatainkat érzem leginkább. — Tulajdonképpen mi a — A tudománypolitikai i rá n vei vek végreha j fására nem áll rendelkezésünkre semmiféle utasítás. Minden a kapcsolatot létrehozó intézmények és vállalatok vezetőinek elképzelésein múlik. Például a DIGÉP-pel szocialista együttműködési szerződést kötöttünk. Ez amolyan keretszerződés, amelyet a tanszékek és a vállalat közötti konkrét szerződések tesznek valódi munkakapcsolattá. Igen jelentős az áramlás- ős hőtechnikai gépek/tanszéke és a DIGÉP között létrejött, hosszú lejáratú megállapodás. A tanszék évente -i 00 ezer forint értékben vállalta a szivattyúk és a hűtőgépek fejlesztésével kapcsolatos, munkatervben rögzített feladatok elvégzését. A Diósgyőri Gépgyár viszont az említett. összegen kívül vállalta, hogy bizonyos berendezéseket állít, lel a tanszék laboratóriumában, Segíti tehát a tanszék oktatási munkáját, is, Ugyanakkor a tanszéket, saját kutatási bázisának is [ tekintheti. — Az ilyen jellegű kapcsolatok tehát nagyban segítik az egyetemi tanszékeken meglevő szellemi, kutatási kapacitásoknak az iparban, a műszaki, technológiai fejlesztésben való leglényegesebb jellemvonásuk ezeknek az újszerű kapcsolatoknak? És hogyan találják meg számításaikat kölcsönösen az együttműködésben? hasznosítását. Vajon menynyire élünk ma ezekkel a lehetőségekkel? — A a egyetemeken meglevő kutatási kapacitás sokkal nagyobb, mint amennyire azt jelenleg kihasználjuk. Az is igaz, hogy ma még nincs olyan szervezési forma, amely a szellemi kapacitás kihasználását jelentősen szélesítené. Azt azonban máris el lehet mondani, hogy valami olyasféle kapcsolatra van szükség, ami egy-egy ipari nagyüzem kihelyezett kutatási bázisaivá teszi az egyetem tanszékeit. Ez mind a két tél j számára csak előnyös tehet, j Az ipar számára is, az okta- j t.ás számára is. Finnek Tibor 1 1 I A|l V 16 tömör jelentés. Elnökök, főkönyvelők vázolják benne néhány sorban az ipari szövetkezetek, s az itt dolgozó embercsoportok életútját. Bármelyikei is ragadjuk ki. mind azzal kezdődik, hogy 15—25 éve néhány derék kisiparos és segéd szinte minden anyagi éré nélkül a szövetkezés útjára lépett. Olyan eredményeket, ériek ei, különösen a III, ötéves tervidőszakban, amelyről akkor még álmodni se mertek. Többszörös fejlődés Ragadjunk ki néhány jellemző adatot. Jövőre lesz 20 éve. hogy IV kisiparos megalakította a Tokaji Vas- és Fémipari Szövetkezetei. ..A • szövetkezel termelési értéke — olvashatjuk — az elmúlt 5 év alatt igen gyorsan, 5 millióról 21 millió forintra növekedett." A ksz egyik részlégéként valaha két kerámikus dolgozott. E részleg 1957-ben kezdte meg az önállóságot a Bod- . rogkeresztúri Kerámia Szövetkezet néven. A ksz pusztán az utóbbi 5 év alatt 86 százalékkal növelte termelései, és 1968-ban kezdte meg 71 I1A valaha helytálló volt, hogy a budapesti vásárvárost a virágok városának is nevezzük, akkor ezt most igazán elmondhatjuk! A megszépült liget árnyas fái közé telepített pavilonok, ötletről, leleményességről tanúskodó házikók környéke "supa virág: a május virágai fogadják a szépet kedvelő látoga- lót. De azt is ehpondhaljuk. hogy — mint eddig is — a Budapesti Nemzetközi Vásár tovább fiatalodott: ezt az érző sl kelti az emberben a leg- újabb technika, a tudomány és a gyakorlat eredményeinek összekapcsolása é.s felvonultatása azon a káprázatos seregszemlén, amelyet pavilonról pavilonra járva, 'agy a szabadtéri bemutatókon megcsodál ha Hmk. A sajtóközpontban összcse- regtett újságírók' hazaiak és a külföldi lapok tudósítói amolyan nem hivatalos értékelést csináltak, a világot járó, vásárokat látogató tudódtok felállították a ranglista!. Budapest az első helyre kerüli, s ezt — döntő többségijén a külföldiek szavazatai alapján — nem a kötelező udvariasságnak, hanem a lényeknek köszönhetjük. Az idei BNV elsősorban a szakemberekhez. s az itt most nagy találkát rendező üzletkötőknek szól, nagyon sokat mond azonban azoknak az embereknek is, akiket pusztán a kíváncsiság visz be a vásárba. A technika, a gépesítés mar annyira összefonódott eleiünkkel, oly „motorizált korban” élünk, hogy ma az élei bármely területen dolgozó ember megtalálja a budapesti vásárvárosban azt, ami a legjobban érdekli és amit meg is ért. 51 FUT V LEGNEHEZEBB ez: a ma átlagemberének megérteni azokat a csodálatos gépeket, amelyek közül némelyik már csaknem megszólal . . . Ez nem túlzás, hiszen az Akadémia pavilonjában a magyar tudomány sikerei! bemutató kiállításon láttunk olyan szerkezeteket, amelyek számolnak, írnak, rajzolnak, fontos következtetéseket v onnak te, melyek a tervezést, az építést segítik és életünk számos területén nélkülözhetetlenek. Egy-egy ilyen gép nem nagyobb egy közönséges írógépnél, mégis, az emberi munkával mért időhöz viszonyítva pillanatok alatt képes akár 100 ember megfeszített szellemi munkáját is elvégezni. Nagyra becsült rangját éppen azzal érte el az idei BNV — amely a technikai forradalom jegyében tovább szakosodott —, hogy jobban összhangba .hozza az igényeket és a lehetőségeket, ugyanakkor megteremti a legjobb tapasztalatok kicserélésének lehetőségéi. Nekünk, borsodiaknak — annak ellenére, hogy az idén meglepően kevés díj jutott hozzánk, nagy szerepünk van ebben. Másfelől pedig természetes, hogy az odaítélhető díjak száma korlátozott, nemi juthat minden terméknek ... Nagy tehát az öröm a December 4. Drótmüvek és a Borsodná- dasdi Lemezgyár háza táján, pontosabban pavilonja környékén. A díjazottakat ők képviselik a megyéből. A lemezgyár uj típusú szemester- | mériy-tárolója, melyből egy példányt most éppen Mezőkövesden építenek, és a drót- mű tűzött kivitelű, lapos sodronykötél terméke kapót t BNV-dijat. De díjazhatták volna az LKM termékeit is. amelyekből igen szép kiállítást mutatnak be, és a gyár dolgozói nevében is sok őszinte gratulációt fogadott, ezért már tegnap dr. Énekes Sándor vezérigazgató. A sok kiállított, termék közül talán egyet hadd említsek: az UK'M csavar- és szegecskompozícióját, melyet — stílszerűen — egy íöldgömbre szereltek lel. Az ötletes megoldás a valóságot követi, hiszen a hatalmas diósgyőri gyárnak a világ minden részével van már üzleti összeköttetése. A BVK, A TVK PAVILONJAIRÓL. a Diósgyőri Gépgyár, az Ózdi Kohászati Üzemelt es a többiek kiállításáról külön sokat lehetne szólni. Ez a vásár azonban olyan szép és olyan nagy, hogy egy tudósításba úgysem férne bele minden. Talán legközelebb ... Onodvari Miklós az ipari kerámia készítését, amely nélkül egyes gépek és elektroakusztikai berendezések mái' el sem képzelhetők. A Szerencsi Bútoripari Ksz 5 év alatt: csaknem megduplázta termelését, s tavaly 12,3 millió forint értékű munkát végzett, nagyobb részben bútort gyártott. Mindössze 12 éve alakult a Hemádmenti Építőipari Szövetkezel. Tavaly 225 százalékkal épített többet, mint 5 évvel azelőtt, s így csaknem 25 millió forint értékben épített. A Sátoraljaújhelyi Faipari és az Ózdi Asztalos Ktsz kétszeresére növelte termelését. Szolgáltatás A szövetkezeteknek jelöntés érdemük van a javításban, a szolgáltatásban, A szocialista szektor által elvégzett javítás-szolgáltatás kétharmad része ,a szövetkezetekre „esik”. A Pulnoki Vegyesipari Szövetkezet 1961- ben — az országban elsőnek — szervezte meg a hozom- viszem szolgáltatást, öt év alatt 11 -gyei növelte, s így ma 59 helységből viszi el a javítani valót és szállítja kesébb vissza. E szövetkezel 5 év alatt négyszeresére növelte termelésének értékét, s ami külön érdeme, igen nagy ambícióval foglalkozik a vegytiszfí fással. A szövetkezetek örvendetesen tovább akarják bővíteni a. szolgáltatási: az elkövetkezendő 5 évben. A putnokiak többek között vegytisztító szalonok létesítéséi tervezik. Az ózdi asztalosok több javító részlégét: hoztak létre, amelyeknek tagjai még bér- fű reszelést is vállalnak. A Sátoraljaújhelyi Cipész és Szolgáltató Ktsz foglalkozik rádiók, tv-k. órák javításával, gázpalackok házhoz szállításával is. A Sajómenti Ktsz Kazincbarcikán a gázolaj házhoz szállításán kívül meg akarja szervezni a propánbutángáz szállítását, s uj takarító részlegét — több hagyományos szolgáltatásán kívül. A nőit érdekében A szövetkezetek nagy tár* sadalmi gondunk, a női munkaerőit elhelyezésében is segítenek. Bodrogkeresztúrban 195 nőnek, a Szerencsi Szabó Ksz-ben 2L7 szerencsi és abüújszantoi lánynak, asz- szonyitak teremtettek munkatehetőséget. A Sárospataki Ruházati Ksz a város iparban foglalkoztatott női dolgozóinak 40 százalékát „foglalja” magában. Legtöbbet tett ebben a Sátoraljaújhelyi Ruházati Szövetkezet. A városban, valamint a nagyrozvágyon, Zemplénagárdon, Tíszakará- don levő részlegében 1520 embert, nagyobb részben nőt foglalkoztat. Az elkövetkező öt év alatt Sátoraljaújhelyen újabb 400, Cigándon és Pál- házán 200—200 nőnek teremt ú.i munkaalkalmat. Ma már a Borsod megyei szövetséghez 52 szövetkezet tartozik, amelyben több mint 11 ezer ember, csaknem hatezer nő dolgozik. A fejlesztési elképzelések megvalósulása révén a jövőben is sok száz növel gyarapszik a szövetkezet nagy családja. í j, nagy fejlődési szakasz A szövetkezetek — az igényekkel számolva — szinte elámitóan nagy fejlődést terveznek. Az említett újhelyi szövetkezetben az utóbbi öt év alatt 576 millió forint értékű ruházati cikket készítettek. A szövetkezet elnökének feljegyzése szerint: ,.A várható termelési értek 1971 c—1975 között 914 millió forint lesz". A Hernádmentí Építőipari Ksz elnöke azt írja, hogy „A szövetkezet beruházási tervében 83 millió forintos fejlesztés szerepel — központi betonkeverő-telep, toronydaru, szállító- és szakipari gépek —, ezek megvalósulása esetén a szövetkezet árbevétele évenként 17 százalékkal növekszik, ugyanakkor tehetőség nyílik a korszerű építési módok bevezetésért“.” A Miskolci Asztalos Szövetkezet — új központi telepének építése révén — 80 százalékkal fejleszti a bútor- termelést. A kollektívák jelentős része épít, s akar építeni a középtávú tervek szerint új központot. Ü.i egységek egész sorával lehet számolni. A fejlődést valamennyi között legjobban tükrözi a Mezőkövesdi járási Építőipari Szövetkezet terve. A néhány éve még jelentéktelen kis szövetkezet az elmúlt öt évben 5,vors fejlődést ért el. Sok nagy alkotásán kívül 436 lakást készített. Néhány száraznak ható adatot ragadtunk ki az ipari szövetkezetek életéből. Az adatok, a tervek a 'fejlődésről, sok ezer ember életéről, jelenéről, s biztató jövőjéről szólnak. (CsB# Sző v etkezetek g' #'E rr i r r A # r a fejlődés utján Készülnek a középtávú tervek
