Észak-Magyarország, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-22 / 119. szám

É5ZAK-MAGYARORSZAG 4 CK3 1971. móius 22.. szombat /' XII. miskolci Az Ötödik nap ismét csendesebb, kevésbé zsúfolt volt a miskolci filmfesztiválon. A csendesség természetesen nem jelentett egyben tartalmi visszaesést is. Pénteken ismét a televízió filmjei adták meg a fesztivál jellegét. Térmésze- lesen a színházterem sem állt üresen: tájékoztató vetítése­ket tartottak benne, éjjel meg külföldi filmeket • mutattak oe. A fesztivál vendégei a .Miskolci Nemzeti Színház mun­kájával ismerkedhettek szabad idejükben. 1 ájékozlaló vetítések A fesztivál vendégei pén­teken délelőtt a Miskolci Nemzeti Színház stúdiószín­padának három egyfelvoná- sosát tekintették meg. dél­után pedig a Színház- és Filmművészeti Főiskola má­sodéves hallgatóinak yizsga- íilmjeiből egy válogatást. Este tájékoztam vetítést lát­hattak a nézők. A Vonal cí­mű filmben Kiss-Kovács Gyula felszabadulási emlék­művének szállítása közben szimbolikusan az elmúlt 25 év tekinthető át gondjaival, eredményeivel. Az évszázad Vámbéry Ármin orientológus életútjának legfontosabb ál­lomásait ismerteti. A Valto- zalok egy témára a világhí­rű halasi csipkéről szól, a Miskolc—70 pedig az elmúlt évek során városunkban végzett városfejlesztési mun­káról. A Polgári védelem az árvízvédelemben d okúmén­tumfilm a felső Tiszá-vidé- ki árvíznél tevékenykedő polgári védelemről. A késő esti órákban a színházteremben külföldi fil­meket vetítettek. Tegnap tartották a feszti­vál utolsó vidéki vetítését is, Sárospatakon. 1 ársadalmat mozgósító tv-filmek a társadalmunk kérdéseinek ' ábrázolását vitató csü­törtöki fesztiválankéton1 szóba került többek között, hogy a Magyar Televízió társadalmi kérdéseket bon­colgató, valóságíeltáró filmalkotásai között igen markáns vonásokkal bontakozik ki egy irányzat, azaz alkotói mód­szer, illetve azoknak a filmeknek sora, amelyek a valóság tényeit úgy tárják a néző elé, hogy ezzel a társadalmat va­lami ellen, vagy valami mellett mozgósítsák, Valamilyen cselekvésre késztessék, általában az ábrázolt társadalmi je­lenségeket., vagy az azokkal rokon tüneteket a haladás irá­nyába mozdítsák el. és az össztánsadalom indulatainak fel­keltésével progresszív cselekvést indítsanak el. Mintha csak illusztrációként szolgált volna e hozzászóláshoz a péntek es­te látott tv-filtnek közül kettő. Vértess.y Sándor és Zolnay Pál Komlódtótfalu és Kökényesy Ferenc, valamint Wisinger István Horváth Endréné szabálysértési ügye című filmje e törekvések jegyében fogant, cselekvésre akar bírni, és el akarja ítéltetni azt a magatartást, vagy álláspontot, ame­lyet bemutat. A két film témája nagyon messze esik egymástól. Tenden­ciájuk mégis rokon, A Komlódtótfalu című film, mint is­meretes, s mint azt már nagyon-nagyon sok tv-néző látta, az lí)70-es felső-tiszai árvíz után szükségessé vált új védő-/ gát építésének egyik mozzanatát dolgozza fel. A számos- háti községele megóvására épülő gát a védett területen, kí­vülre rekeszt öt kisebb települést, köztük Kom] ód tótfalut, ezeknek lakói azonban, vagy legalábbis egy részük, nem akar átíelepülni. Emberileg talán érthető makacsságuk, ko­rábbi kis földjükhöz való ragaszkodásuk, de az érzelmek­kel az értelmet keli szembeállítani. Vértessy ebben a film­ben roppant szenvedélyesen, egy jó ügy megszállottságával száll vitába a kitelepülni nem akaró komlódtótfaluiakkal, és az „érted haragszom, nem ellened’’ elvet követve, sokszor, elég kemény érvekkel is igyekszik jobb belátásra bírni a helybelieket. Ez a riporteri szenvedélyesség alighanem sok­kal szélesebb társadalmi rétegekre hat, mint csupán a né­hány érintett komlódtótfaluf család. A másik filtnben egy kerületi szabálysértési előadó lélek­telen ügyintézése kerül pellengérre. Horváth Endréné két­gyermekes’anyával szemben úgy járt el-egy tanácsi hivatal­nok, hogy hosszadalmas ügyintézése ugyan nem sértette az írott törvény betűit, de a szocialista társadalmi együttélés az emberről való gondoskodás íratlan szabályait nagyon is áthágta. Ebben a riportfilmben Wisinger István vitázik roppant eltökélten a bürokratikus szemlélettel, és állítja társadalmi ítélőszék elé. M indkét film mozgósítani kíván. Az egyik a maradi gon­dolkodás, az érzelmek vezérelte irracionális cselekvés, a másik a hivatali lélektelenség ellen. Magas művészi szinten megoldott, nagy társadalmi hatóerejű alkotások, örömmel láttuk őket a vprsenyfilmek között. , (bm) lm Béla nevét kapta az iskola Az év elején adták át Ka­zincbarcikán, a Kilián tér 1/a sz. alatti általános isko- I lát.- Több mint 700 gyerek tanul a 13 millió forintos költséggel épített, korszerű tanintézetben. Az iskola min­den tanterme rendelkezik televízióval, magnetofonnal, lemezjátszóval, diavetítővel, s a legkorszerűbb "szemlélte­tőeszközök segítik a gyere­kek tanulását. A szép iskola, valamint az úttörőcsapat ma, május 22, én ünnepélyesen felveszi j Kun Béla nevét. A délelőtt 10 órakor kezdődő ünnepsé­gen dr. Hetényi György, a megyei tanács vb művelő- j désügyi osztályának' vezetője j mond ünnepi beszédet. Ezút- tel adják át az iskola és az j úttörőcsapat zászlóit. Az út- | törők Kun Béla életével és munkásságával foglalkozó j kiállítást nyitnak az ünne- I pélyes aktus alkalmából, : majd irodalmi műsort ad­nak. í m filmfesztivál \ Mikiié a versen ypr A televízió filmjei pénte­ken is nagy érdeklődést kel­tettek. A vetítőtermekben megteltek a széksorok, s bár a filmek nagy hányada még élénken élt a korábbi sugár­zás óta a nézők emlékezeté­ben, szívesen nézték meg is­mételten az egyes alkotáso­kat. Az első előadáson hír­adó-összeállítással kezdték a bem ulatósorózatot, majd Kardos István Bolyai János című népszerű tudományos filmjét mutatták be a két Bolyai tudományos munkás­ságáról. Ezt Kende Márta Tér a. papíron című mun­kája követte, amely a tél-áb­rázolás fejlődését, szemléltet­te. A délutáni sorozatot Szűcs László és Urban Ernő néhány hónappal korábban igen nagy sikerrel bemula- tott és óriási visszhangot kel­tett, A Kantor család című filmje zárta. Az esti -előadássorozatot Róbert László és Halász Mi­hály Olt essetek -mániákat cí­mű filmje vezette be. E fil­met a televíziónézők ugyan­csak jól ismerik. Azt mu­tatja be, hogy az indokínai háborús körülmények közölt miként lehel, egy államot harc közben a szó legszoro­sabb érteimében a föld alól és erdők mélyéről irányíta­ni. A , logopédusok emberfe­letti munkáját mutatta be Orbók Endre és Kelemen Endre Szeretnék szépen be­szélni című müve. az Ered­ményei; és gondok — Mi- hálvfy László és Varga Já­nos alkotása — egy mező- gazdasági termelőszö vet kezet tükrében a mai, falu fejlő­dését és a közben adódó el­lentmondásokat tárja fel. Si­pos András és Bercsényi De­zső alkotása — Magyar mű­vészettörténet (Románkor) — a magyarországi románkori művészetet mutatja be: a .iá­ki templomtól indulva is­merhetjük meg a kor sajá­tos vonásait, a XI—XIII. századi magyar művészet emlékeit. Az esti vetítési 'programban szerepelt Vér- tessy Sándor és Zolnay Pál Komlódtótfalu, valamint Kö- kényessv Ferenc és Wisinger István Horváth Endréné sza­bálysértési ügye című hím­je is. E két utóbbi Nlieéseny- iilmről az alábbiakban kü­lön is szólunk. Az első nyertesek A Magyar Televízió politi­kai adásainak főszerkesztő­sége korábban pályázatot hirdetett amatőrök részére doku men tumfi lrn -forgató- könyv megírására. A pályá­zat nyerteseinek tegnap, pén­teken délután Vámos Judit filmrendező adta át a di­jakat. Az első dijat Tátrai Józsefné pécsi né- 'kő nyerte el. Siklós László második, Korompai János harmadik, Szabó László ne­gyedik díjat kapott. A krokodil A filmfesztivál rendszeres látogatóinak bizonyára sok emlékezetes élményben van részük, több alkotás megnye­ri tetszésüket, aki azonban nem mindennap foglal helyet a nézőtéren, csak egyik-má­sik mű élményével gazdago­dik. Nos, csütörtökön — mint bizonyára egyéb napokon is — gyakran felhangzott a vas- táps, egy alkotást1 azonban szinte végig derültség, neve­lés, tetszésnyilvánítás kísért. Szálkái Sándor A kroko­dil című kisfilmje bejelen­tés nyomán készült: Buda­pest egyik bérházának lakó­ja krokodilokat tart. S amint telnek a percek, kimélellenkednek (vagy in­kább kajánkodnak?) a kér­dések, s elhangzanak a bi­zonytalan, olykor nevetséges, vagy tudálékos válaszok, a néző fokról fokra rájön, hogy itt tulajdonképpen nem is a krokodil a lényeges, a mondanivaló nem ezt veszi célba, hanem a bürokráciát, az akarnokságot, a felelős­ség átpasszolását, a döntés­halogatást. S a néző többet lát a kro­kodil-ügynél; egy, társadal­munkban — sajnos — fel­lelhető, nemkívánatos jelen­séget. Bizonytalanságot, jegy­zőkönyvezést, ti zenegynéh án y tagú bizottságot, ülésezést, szócséplést. S a mindezt el­lenző helyes vélemény csak nagyon bátortalanul jelent­kezik egy felszólalásban. Kár, hogy a film végén túlságosan „erőteljesen” je­lentkezik a krokodil (talán éppen emiatt az egész oécó miatt' volt dühös?). Mindenképpen jeles alko­tás A krokodil. Nemes szán­dék vezérelte a szerzőket. B. K. György István, a fesztivál igazgatója, egyben az Egy darab élet című kisfilni rendezője, valamint Kovács András film­rendező, a Magyar Film- és Tv-művészck Szövetségének főtitkára a fesztiválon Az utolsó nap rendezvényei Ma, szombaton délelőtt 10 órakor két értekezlet kez­dődik. a szakszervezeti szék ház hatodik emeleti tanács­kozótermeiben. Értekezletet tartanak a szocialista orszá­gok népszerű tudományos filmstúdióinak igazgatói, és ebben az időben tanácskozik az AID. a dokume nta ristái nemzetk ozi szövet só ge. A pro, gram szeri ni 1: i óra “ kor les* : az elnöki r ü sadás az ebéd a zsűri és az L'.'é­ző bízót tsúg részére az Ala­bárdosban. A színházteremben 16 órai kezdettel tartják a heteid i 1-t fesztivál vetítést. A műsor: Ezért. Rendhagyó történetek. Kalocsai rapszódia, A szent­endrei parkmúzeum. Délke­leti partokon ■— Ceylon, a 'legendák szigete. Nekem szü­lőhazám. Szüléiéit 1945-ben. A. nyolcadik, egyben utolsó, l’esztiválvelítés 18, órakor kezdődik. Műsora: Modern edzésmód szerek, Gyilkosság Hokedlivel. Feleségképzés. Za­lai szimfónia. Amikor még boldog voltain. Holnap. ICtt- 'öilös ■szigetek. Nászutak. A záróünnepséget., a díj­kiosztást, a díjnyertes filmek bemutatóját .20, órakor ren­dezik meg. Zárszót Tóth Jó­zsef. az SZMT vezető titká­ra mond. A központi leánykollé­giumban 22 órai kezdéssel gálaest lesz. A mind jobb sporlcredmények elérése érdekében kitalált abszurd edzésmódszerekről szól a szombaton látható. Mo­dern edzésmódszerek című rajzfilm. (Talán kicsit aktuális is napjainkban.) Tekintse me«s a Budapesti Nemzetközi Vásáron az építő-vegyiaiyaiokat gyárts vállalat pavilonját a 3-as pavilon mögött Bemutatásra kerülnek: KORSZERŰ RAGASZTÓANYAGOK, MOANYAGHABARCSOK, POLIÉSZTER-TERMÉKEK, ÉS VEGYIPARI SEGÉDANYAGOK Ne feledje! CHEMICAL

Next

/
Thumbnails
Contents