Észak-Magyarország, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-09 / 84. szám
ÉSZAK-MAG^ARORSZAG 4 1971, április 9., péntek ISMERI A TE JUTAT? A miskolci Játékszín *71 bemutatója Szerdán este tartotta, az évad második bemutatóját a Miskolci Nemzeti Színház stúdiószínpada, a Játékszín ’71. Ez alkalommal Kari Wittlinger német író Ismeri a Tejutat? című kékszemélye«* darabját mutatták be Gergely Erzsébet fordításában és Hegedűs László rendezésében. A most 49 éves Kari Wittlinger ezt a színmüvét, 1958- ban írta. Azóta sokfelé bemutatták. sokféle felfogásban játszották. A kétszemélyes dráma egy ideggyogy- intézetben játszódik, feltehetőleg a második világháborút követő időkben, de mondandója áttételesen aktualizálható. hiszen maga a- szerző is kiszakítja,hőseit és történetét a történelmi időből. idő és társadalom, felettivé formálja őket, hogy ezzel tegye mondanivalóját általánosabb érvényűvé. A történetben egy ideggyógyintézeti ápolt és orvosa előadásában — játék a játékban — elevenedik meg az érdekes. cselekmén ybony oldásában realista történet. Annak az embernek a története, aki a háborúból hazatérve tudomásul kell, hogy vegye: ő már nem létezik, halott, mert. annak könyvelték el, ezen nem lehet változtatni, s hogy mégis tovább élhessen, valaki másnak a nevét kell felvennie, egy elesett katonáét, akinek iratait korábban magához vette. Viszont az az ember, akinek nevét felvette, olyan múltat is átruházott rá a nevével együtt, amely tőle teljesen idegen, s emiatt érdekes, furcsa szituációkba kell keverednie. A fordulatos történet és az egzisztencialista gondolkodás érdekes ötvözete szülte Kar] Wittlinger drámáját, és benne a csak egyszerűen Embernek nevezett hőst, aki tulajdonképpen mindenen kí- vülrekedt. Ez az ember idegen abban a világban, ahonnan visszatért, s idegen ott, ahová eljött., teljes kiábrándultság a legjellemzőbb vonása, s egy bizonyos elvágyódás, valami, meghatározhatatlan/ tisztaság, talán éppen a Tejút felé. Az Ismeri a Tejutat? nem tartozik a nagyon könnyen emészthető színpadi élvezetek közé. Előadása nehéz feladat elé állítja a rendezőt és színékzt egyaránt, s együttgondolkodást, sőt to-. vábbgondolkodást kíván a nézőtől. A Játékszín ’71, mini stúdiószínpad kiválóan alkalmasnak mutatkozik olyan fajta kísérletekre, mint aminek Wittlinger drámája bemutatása kapcsán tanúi lehettünk. Módot nyújtott ez az előadás két tehetséges, de eddig merőben másfajta szerepkörben megismert , színésznek égy újfajta, nagyon is összetett, s ennél fogva nagyon nehéz játékban egyszerre több i szerep megformálására, azok felépítésének jó kikísérletezésére, s hasonlóan módot nyújtott az ugyancsak más fajsúlyú és töltésű színpadi művek rendezésében igen otthonos Hegedűs Lászlónak egy új-területen. tehetsége felmutatására. kísérletező kedvénei; kiélésére (az előadás díszletei! is ő tervezte), egy sokféle felfogásban játszott dráma általa a legjobbnak vélt módon való újrateremtésére. Érdekes vállalkozás volt hát az Ismeri a Tejutal? miskolci színpadra állítása. Nézzük, e vállalkozás mikérít valósult, meg. A játék, meghökkentő bevezető, az ápolt és az orvos közös színelőadásra vállalkozása után, balladaszerű töredezettséggel tárja elénk a történetet, vezet el az Ember — Sam Kiefer, vagy Johannes Schwarz, vagy bárki más — tragédiájához, hogy aztán az utójátékban egy gú- nyoros fintorral feloldja a komor színeket, a tragédia okozta nyomott hangulatot, de a néző mégis azzal a gondolattal távozzon, hogy magában toiwbb kényszerüljön töprengeni a darabban látott Ember és az általa megjelenített emberek sorsán. Hegedűs László kitűnő játékteret is teremtett: eltűnt a dobogó. a színpadot fehér nyolcszög jelzi. , a fekete háttér előtt egy-két fehér csővázas bútordarab jelzi a változó helyszínek berendezését. Magához láncol a játék, együtt kell élnünk vele, megmosolyogjuk egyik fordulatát, és füstölgőnk a másikon. A rendezőnek sikerült kitűnő Légkört teremtenie, éreztetnie a más és más helyszínt és szereplőket. Valamennyi szerepet a két színész játszotta el. a színpadon kívüli hangokat is. Jól sikerült ki- | sérlet volt ez a bemutató, hí- j vén követte a rendező'inten- i dóit, de a darab egzisztencia- j lista alaptendenciája ellené- j ■re markánsan mutatta, fel \ Wittlinger művének realista j jegyeit,is, s különösen jól si- j került , a játék végső hangy- j lati feloldása. A rendéző- díszlettervézőnek arra is voll | gondja, hogy már az előtér- ; ben megfelelő hangulat ké- j szítsé elő a nézőt. (Á han- j gulalfe’stő hangeffektusok helyenként túl erősek.) Hájar \ Marika, és G űzi Szaniszlój kosztümjei célszerűek, ízlé- \ sesek. , Makay Sándort eddig .jobbára operettek, yigjáiá.ío.c Alakjainak jó megszeméiye- sítöjeként ismertük. Örömmel fedeztük fel most a stúdiószínpadon, ahol az előjátékban kitűnő eszes bolondot formál, hogy aztán a .játékbeli játékban a tragikus sorsú hős roppant szuggesztiv megjelenítésével tanúsítsa: ideje lenne időnként ilyesfajta szerepekkel is megbízni, kihúzni eddigi skatulyájából. Nagyon jó záróképbeli idegorvos-karikatúrája. Sokrétű feladat várt Pákozdy Jánosra. Idegorvost, kapzsi falusi jegyzőírnokot, . kígyó simaságú biztosítási hivatalnokot, viharos múltú kocs- márost és kiégett, pénzért nyaktörésre is kész artistái kellett megszemélyesítenie. Kiválóan oldotta' meg: elegáns úriember és tuskószerű falusi, lelke mélyéről emberi melegséget előbányászó kalmár alakjában egyaránt hitelesnek fogadhatjuk el. E sokszínű szerep Pákozdy: számára is a nagy kísérletei j jelentette, a jól sikerült ki- | sérletet. i A Játékszín fennállása óta először lehettünk tanúi olyan stúdióelőadásnak, amely ilyen sok vonatkozásban kísérletnek tekinthető, »örömmel regisztráljuk a sikert. Benedek Miklós m o IK: <k s BOJCSUK JÓZSEF ES IMRE GABOR REGÉNYE NYOMÁN TRTA: CS. HORVÁTH TIBOR RAJZOKBA; SEBÖK IMRE DÉn/ELNER CSAK MQST NYÍLIK ALKALMA M hogy egy pillantásé i/esseay a TÖBBIEKRE. /JVÁN MINDENKI, AZ- EGÉSZ SEJT LEBUKOTT, CSAK ANNÁT ES A DOKTORT NEM LÁTJA. ÍCHCT, HOGY OK M£GMENEKÜLT£K f k'ísÉRŐjf Durván betuszkolja egy AJTÓN. A TANÁCSOS LÁP ODA HOZZA. A RÖYETREZO P/LLANATBAN Tudod. M/ERT YAciY /TE. Nem tudom, KÉREM. •Rjty I tófüve s v ii^Ornra i Kiváló művelődési intézmények Április 7-én, szerdán a Művelődésügyi Minisztériumban dr. Garamvölgyi József miniszterhelyettes első ízben adta át 28 kiváló könyvtár és 27 kiváló művelődési ház igazgatójának a megtisztelő címet dokumentáló oklevelet, valamint jutalmat. Házán!; felszabaduló-| sáriak 25. és Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából az elmúlt évben a Művelődésügyi Minisztérium, a SZOT (és a. KISZ KB által meghirdetett pályázati felhívás nyomán több mint 000 intézmény versengett. Kiváló művelődési otthon címet kapott Borsod megyében a leninvárosi. az ózdi, a sátoral.jaújheh'i művelődési központ. Kiváló könyvtár címet nyert a miskolci Bartók Béla Művelődési Központ könyvtára és a 1 arcai: községi könyvtár, A zsűri a Rónái Sándor megyei Műve- I lődési Központot c'icséréiben j részesítette. A Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat felvételre keres házgyári lakóépületek helyszíni szereléséhez víz-gázszerelő és központifűtésszerelő szakmunkásokat. Munkásszállás, főétkezés biztosítva. Jelentkezés a munkaerő-gazdálkodáson, Debrecen, Kálvin tér 11. A Szendrői Állami Gazdaság FELAJÁNL MEGVÉTELRE 400 q tavaszi árpa 10 q lucerna vetőmagot. Érdeklődni Szendrő, telefon 18. Értesítési Értesítjük Lillafüred, Er- zsébet-sétány területén levő fogyasztóinkat, hogy 1971. április 14-én az áramszolgáltatást fenntartási munkálatok, végzése miatt, 8 órától 12 óráig szüneteltetni fogjuk. EMÄS£ 111. sz. kircnd.l A Magyar Iluuiipar miskolci gyára felvételre keres: jéggyári és kazánházi, segédmunkásokat, villamos telepkczelőí vizsgával rendelkező gépházi villanyszerelőket, TMK-villanyszerelőket, TMK-lakatosokat. TMK-hegcsztő- lakatost, TMK-vfzvezctékszerelöt, szerszámkovácsot, gépkocsiszerelőket. Szakmai gyakorlattal rendelkező tehergépkocsivczctőkct. Keresünk továbbá a gondnokságra férfi munkaerőket öltözőőröknek (nyugdíjasok is jelentkezhetnek), udvartakarítót, porta- szolgálatra őr-portásokat. Bérezés: megegyezés szerint, 44 órás munkahét, üzemi étkeztetés, utazási hozzájárulás biztosítva. Jelentkezés levélben, vagy személyesen, Hűtőipari Országos Vállalat miskolci gyára. Miskolc, Fonoda u. (munkaügyi osztály). Megközelíthető: Búza térről, a lias busszal. Visszapillantás a döntő után Jegyzetek a Váci Mihály sz,u viilóversenvrűl Fél ezernél több veranon- dó fiatal közül jutott el harminc a tv kamerái elé, s a már országos nyilvánosság előtt játszott hat elődöntőből, a hivatalos zsűrik és' a közönség egyenlő arányú döntésével, a legjobb 12 az ünnepi döntőbe. Ismét olyan nemes ügyben vállalt — a szavalóversenyt meghirdető KISZ Központi Bizottságával együtt — hozzá méltó szolgálatot a Magyal* Televízió, amelyért csak osztatlan elismerés illetheti. * Örvendetes tény, hogy az , amatőr művészeti mozgalomban a legnépesebb sereg a versmondóké. Ez, nem magyarázható * csupán azzal, hogy a műfajt nem korlátozzák a más művészeti ágazatokban igencsak meghatározó jelentőségű járulékos technikai, anyagi tényezői;. Mert épp a kiegészítő kellékek tudatos mellőzésével a vers- mondó önkéntes áldozatot is vállal: mindent az élő szó közvetlen hatásával kell kifejeznie, úgy, hogy maga jóformán személytelenné válik, teljes odaadással annak a költőnek a szolgálatába szegődik, akinek a mondanivalóját közvetíti. A verseny kiírása nem tartalmazott semmi megkötést. Ki-lci a tetszése, hajlama szerint választhatott versel. Kortárs költészetünk eleven erejére vall, hogy a versenybe nevezett fiatalok többsége élő költőink mondanivalójával azonosult. * A csupa igényes versválasztás indító okairól is érdemes elmélkedni. Azzal oktalan optimizmust keltenénk, ha mindenekelőtt az iskolai irodalomoktatás javára írnánk .az eredményt. Másfelől kerülhetünk közelebb a magyarázathoz. Országszerte növekszik azoknak a műkedvelő együtteseknél; a száma, amelyeknek tagjait elsősorban a versek szeretete, a versmondás élménye köti közösségbe. S hogy. a vei*s szeretete mennyire nem kötődik tanári szakhoz, iskolai tantárgyhoz: ékes példák tucatjait lehetne sorolni olyan nem irodalom szakos tanárokról. [cimondottan ternié- szettudomán'yos vagy műszaki területeken dolgozókról, fizikai munkásokról, akik értő. éltető irányítói, tehetséges tagjai irodalmi színpadoknak. * Biztató az is, hogy milyen jó a versmondó tehetségek „szóródása” az országban, A döntőbe jutott 12 fiatal közül ' kettő való Budapestre, ugyanennyi Váci Mihály szülőföldjére, Szabolcs megyébe. s kettő Szegedre. Nekünk külön örömünk, hogy megyénket szintén két szavaló képviselte a döntőben: egy nyékiád házi és egy sárospataki diáklány. A többiek között pedig egyaránt volt tiszántúli és dunántúli fiatalE sorok írója a helyszínen lehetett tanúja a rangos döntőnek. amely az ünnepi műsorban is méltán vált megkülönböztetetten (emlékezetessé. Hadd fejezze be az elmélkedést a verseny után hallott — s talán az egész versenyre leginkább jelleim- ’ ző _— megnyilatkozással. Az első számú győztes, a hajdúböszörményi Harsányi Ágnes, aki tanításra érdemes, szép beszédstílusban, „hivatásost” elérő szinten * mondta el Illyés Gyula szuggesztiv hatású Kodály-versét — emlí' tette, szerényen köszönve a ■ gratulációkat, hogy: matematikusnak készül. A megérdemelt siker sem téríti esetleg látványosabb pályára. Szaval »készségét. nem szándékozik kézzel fogható haszonra váltani. A vers mindennapi része, megszépítő része ma' rád az életének — s a többi, hozzá hasonló társáénak. Bcrecz József A Csepel Kerékpár- és Varrógépe,vár sárospataki gyáregysége megvételre feleiéit! 1 db Vhtr. lemezházas transzformátoregységet, szerelvényekkel együtt, 1 db 630 kVA transzformátort, 1 db -EKM—200 esztergapadot A berendezések új állapotban vannak, megtekinthetők bármely munkanapon. Cím: Csepel Kerékpár- cs Varrógépgyár, Sárospatak, pl.; 9. Telefon: 75. Telex: G-2360. A Borsod megyei Vízművek azonnali belépéssel felvesz .értésztechnikust, g épkocsi vezc'-ket, gépkocsirakodóka l. pítőirari gépkezelőket, árokásógép-kezelőket, Frak B—1 jelű rakodógép-kezelőt, Dutra vontatóvezetőt. V t * Jelentkezés a vállalat Miskolc, Tömüsi u. 2. szám alatti központjában
