Észak-Magyarország, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-08 / 83. szám
B ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 \ 1971. április 8., csütörtök Mazsarofl't Miklós munkája. A Borsodi Szemle 71/1 számából A Borsodi Szemle idői első számának élén a Napjaink kérdései rovatban Ítél nagyobb szabású, különös figyelmet érdemlő tanulmányt olvashatunk. Az elsőt dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP KB tagja. a megyei pártbizottság első titkára írta. Borsod menye fejlődésének néhány . jellemző vonása a IX. és a X. kongresszus között címmel. A másiknak szerzője Varga Gáborné, a megyei tanács yb-elnokhe- Iv ettese, aki Borsod-Abaúj- Zemplén az egységessé válás utján címmel publikálja tanulmányát. A Gazdasági élet rovatban a megye termelőszövetkezeti parasztságának jövedelemkiegyenlítődéséről Lengyel Béla, a megye demográfiai és munkaerői helyzetének 20 esztendejéről pedig Magyar Sándor írását találjuk. Gazdag a Történelmünk rovat. Bírta István és Kende János a Rimamurány— Salgótarján Rt. vas- és fémmunkásai képviselőinek 1918. február 2—3-i értekezlete című publikációjának második részét adja közre, Merényi László pedig az 1918. január és október közötti borsodi és zempléni háborúellenes megmozdulásokról ír. Fogarassy László tanulmányának címe: Kik veA BÜKKBEN. Tanácskozás a korszerű n ere lésről (Tudósítónktól) A pedagógusok nagy része fontos nevelési gondok elemzésére használja fel a tavaszi szünetet. A Magyar Pedagógiai Társaság nevelés- elméleti szakosztálya, valamint a társaság Borsod. Hajdú. Heves és Szabolcs megyei lerületi tagozata április 5-én és 6-án Debrecenben, a Dér.v múzeum előadótermében. az ország számos iskoláját képviselő pedagógusok részvételével megvitatta a nevelési terv és tanterv alkalmazásának tapasztalatait. Nagy Sándornak, a Hajdú megyei területi tagozat titkárának megnyitó szavai után Nagy Jánosné, a pedagógiai tudományok kandidátusa A nevelési terv bevezetésének lartalmi és módszertani problémái címmel tartott előadást. Ezután négy korreferátum következet*, majd a nevelési terv és tanterv alkalmazásának gyakorlati tapasztalatairól beszéllek. Megyénk pedagógusai közül is többen kifejtették véleményüket. Az ezt követő előadások és hozzászólások bizonyára hozzájárultak a korszerű nevelés elveinek és módszereinek kialakításához. s. t. i. FiIi njegy^et j \ Szerelmem, segíts! Monica Vilii és Albérlő Sordi Két nagy hírű művész neve és semmi löbb. Ennyiben lehetne egészen röviden ösz- szegezni a Szerelmem, segíts! című olasz film vígjátékról szóló véleményt. Érdekessége még, hogy írója, rendezője és férfi főszereplője egyaránt Alberto Sordi, aki korábbi filmjeiben, amelyeket mások írtak és rendeztek, sókkal jobb színésznek bizonyult, mint most hármas szerepkörben. Par!- nere Monica Vilii\ de ez is csak addig segít a filmen, amíg a közönség megváltja a jegyét. Unalomba faló, terjengősen előadott szerelmi történet a dúsgazdag ember unalmában más férfi szerelmét kereső feleségéről, s a kétbalkezes férjnek segítő akciójáról. A két nagy hírű színész ekkora csalódást még aligha okozott. De hiába a hírnév, ha nincs mit eljátszani, ha a játék csak régit bevált eszközöl: felsorakoztatására szorítkozhat. zették az _1919-es magyar Vörös Hadsereget? Ebben a rovatban található a Nehézipari Műszaki Egyetem marxizmus—leninizmus tanszék szociológiai kutatócso- S portjának pályázati felhívása a cigánylakosság élet- és munkakörülményeivel foglalkozó tanulmány megírására. Kabdebó Lóránt Dayka J Gábor című írása található | a Művészet—irodalom rovatban, a Könyvszemle rovat- j ban pedig Tlátki András a B orso d - A b a ú j - Zem p 1 é n me- I gye története és legújabb kori adattára című kiadványt elemzi. A folyóiratszámot Feledj/ Gyula rajzai színesítik. (bni) Szépülő ifjúsági klubok Borsod megyében már mintegy 50 olyan ifjúsági klub ’ működik, amelyekben a fiatalok rendszeresen ösz- szej önnek és a társas élet kialakítására Ids 'hangversenyeket, különböző vetélkedőket, műsoros estéket, táncos délutánokat és ismeretterjesztő előadásokat tartanak. Az ifjúság nevelését elősegítő klubqk további csinosítását a megyei tanács az idén 300 ezer forinttal segíti. Ebből az összegből 13 településen — köztük Sárospatakon, Mezőnyárádon, Bükkaranyoson, Mezőkövesden és Baktakéken — vásárolnak majd új berendezéseket és felszereléseket. Egy-egy ifjúsági klub szépítésére 25—30 ezer forint jut és ezt az összeget most adták át az érdekelteknek. Úttörő kulturális szemle Április 6-án rendezte még a mezőkövesdi járási úttörő j elnökség a hagyományos ta- j vasai úttörő kulturális szem- b lét, amelyen 23 úttörőcsapat j képviselői mérték össze te- ; hetségüiketi A szemle győz- i lesei csapatban a Mezőn agy- mihályi, a Szentistváni, a j Mezőkeresztesi, a Mezőkövesdi 3-as és 1-es számú Általános Iskola, egyéniben i Kovács Mária és Törő Rozá- í Ma (Szomolya), Nyeste Mária és Hoczi Péter (Mezőkövesd, j 3. sz. Ált. lek.), Murányi i Mária (Mezőkövesd, 4. sz. j ! Alt. Isk.) és Korpás István (HsexiómőX, * A IV. ötéves terv miskolci művelődési feladatairól néhány héttel korábban interjút' készítettünk a városi tanács vb-elnökhelycttesével. Ebben az interjúban döntő súllyal a közoktatási feladatokkal foglalkoztunk. Az új tervidőszak közművelődési irányelveit, feladatait a következőkben a városi tanács művelődésügyi osztályának távlati programjai, illetve munkaterve alapján ismertetjük. ■ A III. ötéves terv időszaka több olyan közművelődési feladatot vetett fel, amelyeknek megoldása, befejezése mindenképpen a jövő feladata kell hogy legyen. Gazdag anyaggal indulhat az új ötéves terv közművelődési feladatainak megoldására a művelődés- ügyi osztály, illetve a város népművelőinek népes csoportja, hiszen az elmúlt év nyarán az országos népművelési konferencia, több helyi párt- és állami állás- foglalás, s nem utolsósorban a X. pártkongresszus köz- művelődési vonatkozású határozatai jó alapul, biztos támaszul szolgáltak a helyi irányelvek megszabásához, a tervek kidolgozásához. A művelődésügyi osztály a IV. ötéves terv közművelődési irányelveit ezekre az állás- foglalásokra építi, megállapítva, hogy a művelődéspolitikai tevékenységet annak a kongresszusi állásfoglalásnak középpontba való állításával kell kibontani, amelyik szerint „a magyar munkásosztály pártunk vezetésével sikerrel teljesiti történelmi hivatását, s a parasztsággal, az értelmiséggel, a társadalom többi dolgozó rétegével építi ß szocialista társadalmat”. Ez a helyesen alkalmazott szövetségi politika adja meg a tudatformálásban jelentkező tennivalókat, s ennek elfogadásával kell fejleszteni a köz- művelődési sajátosságoknak megfelelően a, lakosság éberségét, az ellenséges fellazí- tási kísérletek ellen, erősíteni az internacionalizmust, és az egészséges lokálpatriotizmust, f Az irányelvek nemcsak deklarálják', hanem alkalmazzák is a feladatok megszabásában a kongresszusi iránymutatást, s ez nemcsak a tézisekből olvasható ki, halkam a rövidebb távra — 1971-re és 72-re — megszabott részlettervekből is. E részlettervek között elsőként éppen az szerepel, hogy a lakosság szocialista tudatának formálása érdekében az ismeretterjesztés módszereivel és formáival is segítjük a X. kongresszus anyagának mind szélesebb körű feldolgozását, s másodikként mindjárt a közművelődés fogalma korszerű értelmezésének tisztázása és propagálása található a programban. Elsőként az ismeretterjesz- tési feladatokat veszi sorba a munkaterv. Kitűnik e tervpontokból, hogy külön figyelmet szentelnek a termelési kultúrának, a köz- gazdasági szemlélet meghonosításának, terjesztésének, a szocialista brigádok segítésének, s alapvetően a szocialista tudatformálásnak. Ebbe beletartozik a hazafias nevelés és a jó értelmű lokálpatriotizmus élesztgetése is, amelyet többek között előadássorozatokkal, forráskiadvány-sorozatokkal kívánnak támogatni. Nagy figyelmet szentelnek a könyvtármunkának, a különböző évfordulós és egyéb rendezvényeknek, azok művészeti programjának. A város művészeti életében, jelentős, szerepet betöltő, rangos rendezvények — filmfesztivál, tárlatok, biennálók, egyedi kiállítások, koncertek, a diósgyőri vármúzeum rendezvényei, — külön hangsúlyt kaptak a munkatervben, megkülönböztetett figyelmet, ami erkölcsi és anyagi támogatásban is megnyilvánult. Érdekes pontja — sok egyéb figyelemre méltó elképzelés között — a tervnek a filmízlés fejlesztése! érdekében már eddig is ! megvalósított és a későb-1 biekben továbbfejlesztendő különböző filmesztétikai képzések, előadások sorozata. Egy-két gondolatot ragadtunk csak ki Miskolc város j közművelődési irányelveiből , és konkrét terveiből, az j egész »terv ismertetése mész- í sze meghaladja egy újság- ! cikk kereteit. A terv meg- | valósulását, , az irányelvek I gyakorlati valóssága válását j a város lakói nap mint nap [ tapasztalhatják, adott esel- : ben ellenőrizhetik. A cím után emelkedett hangvételű alkotási vár a néző az új jugoszláv háborús filmtől. A második világháborús ellenállás, a jugoszláv partizánok hősi harcai a német megszállókkal és az ! őket támogató hazai csoporttokkal még hosszú ideig gaz- | dag tématárul szolgálnak a filmalkotóknak. A Rekviem tjfty kisebb partizáncsoport hősiességének kíván emléket Jurij Gagarin űrrepülése tizedik évfordulója alkalmából, mától- szerepel a mozik műsorán Az évszázad riportja című, egész műsort betöltő magyar dokumentum- film, Hárs Mihály író és rendező, valamint Borbély János operatőr alkotása. Be- regovoj tábornok és a szovjet űrkutatás más kiemelkedő személyiségei segítségével hozták létre a magyar alkoáilitani, a történet bonyolítása azonban nagyonis szokványos fordulatokat hoz, s bár a háborús képek helyett valami kaland-filmszerűség érezhető a képsorokon, meglehetősen unalrpas történetet látunk, semmiképpen sem «* címből sejtett emelkedett hangvételű művet. A zord hegyek fényképezése sikerült benne a legjobban. tőle ezt a szovjet és ameft- Icai dokumerUumfilmckbói készült összeállítást, amelY rendkívül sok érdekes képanyaggal, illetve filmrészlettel gazdagítja az űrkutatással kapcsolatos ismereteinket. S ha a film, mint égés* műsort betöltő alkotás, nein is tud végig lekötni, több értékes részlete megérdemli (hm) í néeava BOJCSUK JÓZSEF ES IMRE GABOR REGÉNYE NYOMÁN IRTA: CS. HORVÁTH TIBOR RAJZOLTA: SEBOK IMRE a figyelmet. (benedek) Rekviem l Az évszázad riportja A miskolci közművelődés távlati tervei
