Észak-Magyarország, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-08 / 83. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1971. április 8., csütörtök Fock Jenő beszéde Tatabányán iözponti bérintézkedéseket bájtunk vég re Bővítenünk kel külkereskedelmünket ra-rendre megoldjuk, mii'1 nálásokra is — fokozni kell9! bányavidékeken a lakásépí*' I kezés ütemét. 'Amint pártunk X. kong' resszusa is rámutatott, a* j országépítő célok elérésének fontos feltétele és követeimé' nye, hogy a nemzeti jöveck' | lem emelkedésével összhang' s ban növeljük a nép élétszín- vonalát — mondotta a továb' biakban. Emellett- egyes tár*! sadalmi rétegek, csoportok: jövedelmében az évek folys" j mán indokolatlan 1 különbsó' j gek alakulnak ki. Ezek meg'I szüntetésére időközönkén* központi bérintézkedések >s j szükségesek. Ezt szem elő*1 tartva, a kormány, a Szak szervezetek Országos Tanú' ; csávái egyetértésben — tü! MSZMP Központi Bizottsú'j gának korábbi állásfoglalú' j sa alapján — néhány terű' j létén béremelésekre hozo** j határozatot. hez a párt és a kormány csa** elvi szempontokat ad. Nein lenne helyes a béremelésnél t az egyenlősdi. Például a Pv dagógusoknál a béremelés* fel kell egyben arra is has^' nálni, hogy a természettudo' mányos szakokon végzők »** oktatás területén maradjanak és ne az ipar és kereskede' lem területén helyezkedj]' nek el egy-két évi nevelő* tevékenység után. Ezeket az intézkedéseké* olyan körülmények közé*1 hoztuk meg, amikor számba kellett vennünk a költségve' lésben mutatkozó, ismerete* hiányokat. Mégis így hat»' sóztunk, mert a népgazdasú' gun k adott -lehetőségeinek ke' setében elhatározott béremC' lés társadalmi itatását nagyo** jelentősnek tartjuk és mer* tudjuk, hogy ez az intézkedés az érintettek gondjait enj*' hiti. Márpedig, ha egy peda' gógus, vagy egy ápolónői érezve a fokozottabb meg' becsülést nagyobb kedvveli jobb közérzettel végzi muá' kaját, annak a szülő, vagy a** ápolásra szoruló beteg, * közvetve egy-egy család érZ* majd kedvező hatását. Hazánk védelme, biztonsá­ga megköveteli, hogy foka' z.ottabban elismerjük a leg)' veres erőinknél és testület**' inknél — néphadseregünk' ben, a Belügyminisztériu*11 í szerveinél és másutt — szol' gálatot teljesítők kitartó # áldozatos munkáját, példa' adó helytállását. (Folytatás az 1. oldalról) szakában is példát mutatott. Érzem a felelősséget, hogy e történelmi nevezetességű munkásváros jelölt ország- gyűlési képviselőnek — mon­dotta, majd a közelgő válasz­tásokra utalva kifejezte meggyőződését, hogy népünk szavazataival támogatja majd a Hazafias Népfront válasz­tási felhívásában megfogal­mazott célkitűzéseket, s bizo­nyítja akaratát, készségét, hogy még következetesebben és magasabb színvonalon folytassuk a szocializmus tel­jes felépítésének munkáját. Hozzáfűzte: — Hazánkban a belpolitikai helyzet nyugodt, a politikai közhangulat ki­egyensúlyozott. Társadalmi rendszerünk és ezen belül a A továbbiakban az elmúlt négy esztendő szocialista épí­tőmunkájának eredményeiről szólt. Ezek között említette meg, hogy sikeres volt a gaz­daságirányítás jelenlegi rend­szerére való áttérés a terv­időszak harmadik esztende­jében. Szólt arról, hogy üzeme­ink az idén első ízben ön­állóan alakítják ki 5 éves terveiket. Részletesen kitért Fock .Te­nő a harmadik ötéves terv időszakában elért eredmé­nyekre. S azokra a felada­tokra-is, amelyeket a követ­kező időszakban kell meg­oldanunk. Hangsúlyozta: Alapvető céljaink a negye­dik ötéves tervben is válto­zatlanok. Egyaránt fejleszteni kíván­juk az ipart és a mezőgazda­ságot. Elsősorban a szocialis­ta országokkal, de a tőkés világgal is bővítjük kooperá­ciós kapcsolatainkat. Szüksé­gesnek tartjuk a szocialista integráció magasabb fokára ‘ való eljutás módjainak ki­munkálását. A nemzeti jöve­delem felosztásában tovább­ra is fenn akarjuk tartani a felhalmozás és a fogyasz­tás eddigi helyes arányát, s arra törekszünk, hogy ezután is biztosítsuk a gazdaság gyorsuló növekedésének és a népgazdaság tartós egyensú­lyának alapvető feltételeit. A népgazdaság tartós egyensúlyának biztosítása ér­dekében a mostani tervidő­szakban a gazdasági növeke­dés ütemét az egyensúlyi kö­vetélményeknek megfelelően szabályozzuk. Elsősorban a beruházások terén mutatkozó feszültségeket akarjuk vég­érvényesen megszüntetni. Szigorú beruházási fegyelmet fogunk meghonosítani. Alapvető célunk a jogos társadalmi igények mind tel­jesebb kielégítése. Végső fo­kon mindaz, amit a gazda­Ezért mielőbb hozzá kell látni olyan bányanyitási munkálatokhoz, a termelé­kenységet növelő fejlesztés­hez és a széntermelő kapaci­tásoknak. olyan pótlásához, amelyek révén biztosítható az igényekhez igazodó szénter­melés. A bányászokat pedig ezután is megkülönböztetett erkölcsi és anyagi megbecsü­lésben kell részesíteni. Népgazdaságunk jelenlegi év távlati igényeit alapul véve, a kormány már koráb­ban intézkedéseket tett a .jó minőségű szenet termelő szénmedencék rekonstrukció­jának folytatására A kormány a bányászlét­szám stabilizálására és a többlettermelés ösztönzésére jelentős — mintegy 260 mil­lió forint összegű — bérpoli­tikai intézkedéseket hagyott jóvá. Rendezték a föld alatt dolgozók pótszabadságát, a hosszabb ideje ilyen szolgá­latot ellátók évi fizetett sza­politikai hatalom az eltelt négy esztendő során tovább erősödött. Országunkban szi­lárd a közrend és a törvé­nyesség, azon leszünk, hogy államhatalmi szerveink a jö­vőben még következeteseb­ben védjék a társadalom és az egyes állampolgárok érde­keit. Hazánkban a szocializmus teljes felépítésének egyik központi feladata a demokra­tizmus továbbfejlesztése, ki- terjesztése. A szocialista de­mokrácia fejlesztése elképzel­hetetlen az üzemi, vállalati demokratizmus erőteljes fej­lődése nélkül. Minden vezető kötelessége szüntelenül fi­gyelni a dolgozók szavára, véleményére, építeni javas­lataikra, cselekvő készségük­szocializmust építő/ ember boldogulását szolgálja. Ezt olyan mértékben tudjuk megvalósítani, amilyen mér­tékben termelésünk gazdasá­gossága és ennek legfonto­sabb tényezője, a termelé­kenység fejlődik. A termelé­kenység ötévi növekedése, az 1970. évi jó eredmény elle­nére 20 százalék volt, a ter­vezett 24—27 százalékkal szemben. Bízunk benne, hogy a következő esztendőkben ez a javulás folytatódik. Erre minden lehetőségünk meg is van. A termelékenység emelése az egyetlen lehetősége az is­mert munkaerő-probléma megoldásának is. A termelés­be bevonható új munkaerő létszáma korlátozott, s erő­sítenünk kell tehát azokat a közgazdasági ösztönzőket, amelyek lendületet adhatná­nak a gépesítésnek, az auto­matizálásnak is. A következő öt-tíz eszten­dő várható fejlődéséről szól­va, a kormány elnöke emlí­tést tett a gazdálkodásunk­ban előirányzott szerkezeti változtatásokról — mint pél­dául a kemizálás, az alumí­niumipar fejlesztése, a számí­tástechnikai eszközök gyártá­sa és alkalmazásának elter­jesztése, a járműprogram megvalósítása, a korszerű építőipari módszerek megho­nosítása, nem utolsósorban pedig népgazdaságunk ener- giastruktúrájának korszerű­sítése — majd a: szénbányá­szat jövőjével foglalkozott. Rámutatott, hogy a hazai széntermelés a negyedik öt­éves terv során évi -27—23 millió tonna marad. Annak ellenére, hogy energiaellátá­sunkban a szén százalékos részesedési aránya csökken, a szénbányászat feladata a hazai ellátásban, a fogyasztói igények kielégítésében válto­zatlanul jelentős. badsága 24 napnál is több lehet. ‘ A termelő dolgozók évi összes szabadsága — az engedélyezett pótszabadsá­gokkal — elérheti a 36, a ki­szolgáló dolgozóké a 30 na­pot. Egyszóval a szénbányá­szatnak országunkban van jövője, bányászainknak van perspektívája és becsülete, amire büszkék lehetnek. Arról is beszámolhatok, hogy a- kormány 1971-ben, még az év első felében meg­tárgyalja a további 10—15 éves időszak energiafejlesz­tési programját és meghatá­rozza energiaszükségletünk kielégítésének legfontosabb feladatait. Foglalkozott a kormány el­nöke a nemzeti jövedelem elosztásának kérdésével. Rá­mutatott: Jövedelemelosztásunk fő i arányait és a felhasználás irányát népgazdasági terve- ink szabályozzák. Ez biztosít- j ja, hogy a nemzeti ^vedelem I alapvetően a munkásosztály, a dolgozó nép érdekei szerint kerüljön felhasználásra. A munkásosztály állama — összhangban a párt általános irányelveivel és egyetértés­ben a szakszervezetekkel — határozza meg az elosztás fő arányát és rendjét. így pél­dául a következő 5 eszten­dőben a nemzeti jövedelem­nek hozzávetőlegesen 23—25 százalékát akarjuk felhalmo­zásra és 75—77 százalékát fogyasztásra fordítani. Isme­retes, hogy a szakszervezetek nemcsak az elosztást alapve­tően meghatározó kormány­zati szintű döntéseknél van­nak jelen, de minden szinten részt vesznek a jövedelem felosztásában. Természetesen csak azt , tudjuk elosztani, amit meg­termeltünk. Másrészt csak akkor zavartalan az elosz­tás, ha vállalataink olyan cikkeket termelnek, amelyek­re a társadalomnak, a bel­földi és a külföldi fogyasz­tóknak szükségük van. A.z életszínvonal egyik leg­fontosabb jellemzőjeként említette a miniszterelnök a lakosság anyagi javakkal tör­ténő ellátását. Megállapítot­ta, hogy az elmúlt esztendő­ben a lakosság áruellátása sokat javult: a hazai terme­lés ' és a fogyasztási cikkek importja lehetővé tette, hogy a legtöbb árucsoportban ■ az azonos rendeltetésű ol- I esőbb és drágább termékek­ből egyaránt folyamatos le­gyen az ellátás. Korántsem vagyunk azon­ban mindennel elégedettek az árakkal, s termékeink minőségével kapcsolatban gyakran hangzanak el jogos bíráló megjegyzések és ész­revételek. A kormány az irányító szervek kötelességévé tette, A társadalomnak nagyobb részt kell vállalnia az eltar­tottak számával arányosan növekvő többletkiadásokból. A sokgyermekes családokra a gyermeknevelés költségei aránytalanul nagy terheltet rónak. Ezért népgazdasági terveinkkel összhangban rendszeresen emelnünk kell majd a családi pótlékot úgy. hogy 10—15 éven belül a gyermekek nevelésével kap­csolatos anyagi terhek jelen­tős hányadát az állafn köz­vetlenül vállalja magára. A nyugdíjak automatikus emelkedése is enyhít némi­leg a nagy családok gondjain. Ezenkívül fejlesztjük bölcső­dei, óvodai és kollégiumi há­lózatunkat. A negyedik öt­éves terv során 39 ezer új óvodai és 37 ezer 400 új di­ákotthoni helyet létesítünk. Ez is hatékony segítség lesz a fizikai dolgozók gyermekei­nek továbbtanulásához. Egészségügyi ellátásunk is tovább fejlődik. Büszkék lehetünk szociál­politikai eredményeinkre is. Az eltelt fél évtized alatt a hogy az eddiginél szigorúb­ban járjanak el azokkal szemben, akik tisztességtelen haszonszerzéssel akarnak eredményt elérni. Árhatóságaink — az Or­szágos Anyag- és Árhivátal, a minisztériumok, a taná­csok — és a népi ellenőrzés társadalmi munkásai tavaly több mint 30 ezer árellenőr­zést tartottak és a szükséges intézkedések mellett — mint például árkiegyenlítések, ár­korrekciók — 14 vállalatra szabtak ki jelentős gazdasági bírságot, jogtalan áremelés miatt. Örvendetes, hogy a fejlő­dés olyan fokára értünk el, amikor a termelést megha­ladó ütemben növekszenek a szolgáltktások — folytatta. A szolgáltatás azonban nem szívesség, hanem kötelesség, nem valamiféle kegy gya­korlása, a szolgáltatásra hi­vatott vállalatok, intézmé­nyek ne játszanak hatóságot, hanem a szolgáltatóhoz illő módon megbecsüléssel és tisztelettel kezeljék a dolgo­zó embert. Jövedelempolitikánk kérdé­séről szólva a kormány el­nöke nyomatékosan aláhúzta, hogy a negyedik ötéves terv időszakában a keresetek nö­vekedése az eddiginél még következétesebben kapcsoló­dik majd a végzett munka tényleges eredményéhez. A munkások és az alkalmazot­tak reálbére öt év alatt vár­hatóan 16—18 százalékkal, az egy főre számított reáljöve­delem 25—27 százalékkal emelkedik. Arra törekszünk, hogy az elvégzett munka szerint vál­tozzanak a jövedelmek. A családi körülmények azon­ban ma még nagymértékben befolyásolják a jövedelmi különbségeket. családi pótlékban részesülő családok száma 600 000-ről 700 000-re, a kifizetett ösz- szes családi pótlék pedig az 1965. évi 1600 millió forint­ról tavaly 2800 millió forint­ra emelkedett. A gyermekgondozási se­gélyre az elmúlt esztendőben 1200 millió forintot fizettek ki. A nyugdíjra folyósított összeg 5 év alatt 69 száza­lékkal nőtt, és 1970-ben 13 100 millió forint volt. Foglalkoznunk kell olyan emberi problémákkal is, amelyek csak . társadalmi gondoskodással oldhatók meg. A nyugdíjban és járadékban részesülők száma 1970. végén 1 millió 453 ezer, tehát 300 000-rel több volt, mint 5 évvel korábban. Statisztikai adataink szerint a nyugdíjas korúak mintegy 30 százalé- * kának nincs közvetlen hozzá­tartozója. Érdekükben teszem szóvá és hívom fel e helyről is az üzemek, vállalatok, in­tézmények és a termelőszö­vetkezetek figyelmét; törőd­jenek jobban az idős,' egye­dülálló nyugdíjasaikkal, éx természetes emberi köteles­ségük. Az életszínvonal egyik igen fontos tényezője a lakáshely­zet alakulása. A negyedik ötéves terv során további 400 ezer új lakást építünk fel. Ennek nyomán öt esz­tendő alatt — egy lakásra három személyt számítva — egymillió 200 ezer ember költözik majd új otthonba. Közvéleményünk időszerű­nek és szükségesnek tartotta a lakásgazdálkodás problé­makörének átfogó rendezését is. A nemrég hozott határo­zatok megvalósításától a la­kásviszonyok további javulá­sát, a jobb lakáselosztást és a terhek igazságosabb meg­oszlását várjuk. Megállapította a kormány elnöke, hogy egyes bányavi­dékeken a lakásellátás az utóbbi évek folyamán nem fejlődött kielégítően. Ezért figyelemmel a kényszerű sza­Fontos megbízatásnak te­szek eleget,: amikor most tá­jékoztatom önöket és egyút­tal az ország közvéleményét arról, hogy 1971. június 1-én — összhangban a negyedik ötéves terv életszínvonal emelési előirányzatával — a következő központi bérintéz­kedéseket hajtjuk végre: Felemeljük az alsó- és a középfokú oktatási intézmé­nyek és az óvodák pedagógu­sainak illetményét 20 száza­lékkal. Ez az intézkedés mintegy 110 ezer pedagógust érint. Felemeljük az orvosok, a gyógyszerészek bérét, szintén 20 százalékkal, továbbá az egészségügyi középkáderek (ápolók, laboránsok, asszisz­tensek, műtősök stb.) bérét 5—10 százalékkal; az alsó- és középfokú oktatási' és egész­ségügyi intézmények egyéb alkalmazottainak, bérét J,0 százalékkal. Emeljük a fegyveres erők és testületek • kötelékében szolgálatot teljesítő hivatá­sos állományú tisztek, tiszt- helyettesek illetményét 10 százalékkal. A béremelésre hozott ha­tározat végrehajtása során eg.V évben 1 milliárd 520 millió forintot fordítunk az érintett kategóriák életszín­vonalának javítására. A bér- intézkedés több mint 400 ezer ember jövedelmét emeli. A végrehajtás kimunkálá­sa az érintett minisztériumok és szakszervezetek közös és felelősségteljes feladata. Eh­Tudjuk, hogy ezzel a mos­tani intézkedéssel koránt­sem oldottunk meg minden égető problémát. Éppen a most lezajlott szakszervezeti kongresszusok jelezték, hogy akadna még más területeken is bőven tennivalónk, A problémákat az ország anyagi erejéhez mérten, sor­ezt egész dolgozo népünk ú*" núsíthatja. A mostani bél" politikai intézkedések azö' kát. érintették, akiknek a bé- rét legrégebben rendezőül*’ akik a legjelentősebben ma­radtak el mások bérszínvo­nalától. ' Nemzetközi gazdasági kap­csolatainkkal összefüggésből* a Minisztertanács elnöke alá­húzta : Minden vonatkozásban bő­vítenünk kell külkereskedel­münket. a mainál hatéko' nyabban fel kell használ­nunk a ‘nemzetközi együtt' működésben rejlő nagy 1®' hetőségekel. Együtt a szocialista of' szagokkal, elő kell seg*' tériünk a szocialista nem­zeti ■ gazdaságok közötti in' tegrációs folyamatokat, és ** különböző kooperációs együttműködések további ki' terjesztését. Exportra gyár" tott termékeinkkel szembe** a külföld egyre nagyobb igé­nyeket támaszt. A szónok * továbbiakba*] a KGST-országok gazdaság* integrációjának és munka- megosztásának fontosságáról' a népgazdaságokban kiala­kult. nem kívánatos parin]' zamosságok kiküszöböléséről beszél t. (Folytató* * 3. oldalon) A közelmúltban hagyta jóvá a megyei tanács vb Özd városrendezési tervet. Ahhoz, hogy 68 ezer ember új lakáshoz jusson a' múlt században kialakult kolóniás település egy ré­szét ie kell bontani. A felszabadulás után Özdon elsőként a Ucke lakótelep épült fel, amelyben tízezren laknak. A lakótelep előtt épül fel az új városközpont, amely újabb 20 ezer dolgozónak biztosít kényelmes lakhelyei üzemeink önállóan alakítják ki / ötéves terveiket Ságban elérünk, ezt a célt, a IS bányászokat megkülönböztetett megbecsülésben kell részesíteni Büszkék lehetünk szociálpolitikai eredményeinkre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents