Észak-Magyarország, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-07 / 82. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1971. április 7.. szerda •• Ot tanulmány a köznevelésről Czóbei Béla kiállítása A közelmúltban jelent meg a Borsod megyei Tanács mű­velődésügyi osztályának ki­adásában A szocialista köz­nevelés útján című kötet, amely öt, a címben meghatá­rozott témához tartózó tanul­mányt tartalmaz.. A kötet szerkesztője, Merényi József. a művelődésügyi osztály he­lyettes vezetője áz előszóban hangsúlyozza: ..A közelmúlt­ban lezajlott V. nevelésügyi kongresszus a pedagógiai te­vékenység középpontjába a nevelést helyezte, s napjaink­ban szinte általánossá, vált a nevelőiskola hangoztatása, illetve a nevelés-lcözpontúság megvalósítása. Ma már mind­ezek természetes pedagógiai fogalmak, amelyek megvaló­sítása a különböző nevelési tényezők, de elsősorban a szakemberek, a pedagógusok elsőrendű feladata”. Hogy ez a természetesség mennyire lett mindennapi gyakorlattá Boi-sod iskoláiban, arra ad választ, ha a teljesség igé­nye nélkül is, de igen érzék­letesen a kötet öt tanulmá­nya. Az első tanulmány nagy­szabású történelmi áttekintés. Dr. Hetényi György osztály- vezető Müvelödésügyiinlc ne­gyedszázada című írásában többet is ad, mint a cím ígé­ri. mert igen helyesen úgy mutatja be a felszabadulás óta elért eredményeket, a fejlődést, hogy megmutatja nemcsak az 1945-ös induló- pontot, illetve állapotokat, hanem képet ad az 1945 előt­ti iskolai közművelődési helyzetről is, majd nagyon plasztikusan mutatja be azt a harcot, amit a Magyar Kommunista Párt vezetésé-, vei megvívtunk a koalíció idején az iskoláit féltő egy­házi reakcióval szemben. A tanulmány az egyes részte­rületek jó bemutatása után az általános feladatokat ösz- szegezi. A kötet terjedelemben leg­nagyobb, de jelentőségében is külön figyelmet érdemlő írása — Az átmenetek, né­hány problémájának vizsgá­lata — két szerző műve. Azary Béla és Hegedűs An­dor 47 általános iskolában és 10 középiskolában végzett vizsgálatokat, hogy a hat, tizenegy és tizenöt éves ta­nulóknak a következő iskolai fokozatba való átlépésénél jelentkező nehézségeiről pon­tos adatokat nyerjen, azok­ból következtetéseket von­hasson le. Az általános isko­lában nyert tapasztalatokat igen részletes elemzéssel ad­ják közre, s a leszűrt ta­pasztalatok alapján javasol­ják az iskolára előkészíten­dő gyermekek számának nö­velését. elsősorban az óvodai férőhelyek szaporításával: célravezetőbbé kívánják ten­ni az előkészítés tartalmát, tökéletesíteni az előkészítés módszerét. Hasonló módsze­rekkel vizsgálták meg a kö­zépiskolák. illetve- az általá­nos iskolából a középiskolá­ba átlépők helyzetét, s az itt tett javaslatoknál különös gondot fordítottak a fizikai dolgozók tehetséges gyerme­keire. Tanulmányuk végén megállapítják, hogy „az eddi­gi eredmények biztatóak, bál­áz átmenetek problémája még sokáig folyamatos pe­dagógiai folyamat lesz. .4 nehézségek enyhítésére lelt minden tevékenység viszont bőven kamatozik az ifjúság továbbfejlődése terén elért eredményekben.” A következő tanulmány cí­me: Megyénk közoktatás-po­litikájának helyzete és fel­adatai. Ennek szerzője Me­rényi ■ József. A nagyszabású írás részterületenként veszi számba a megye oktatási helyzetét, aprólékos elem­zéssel tárja fel a munka minden ágazatának eredmé­nyeit és gondjait, a menet közben szerzett tapasztalato­kat. Azzal a gondolattal zár­ja fejtegetéseit, hogy „me­gyénkben a nevelő-oktató munlza vonatkozásában a fej­lődés iránya jó, a sebesség meggyorsításához szüksége­sek az anyagiak, de fontos a meglevők jó Kihasználása, a szellemi tartalékok és a kü­lönböző eljárások kibonta­koztatása. Sorra vettük a gondokat, de nem a panasz­kodás mig.tt, hanem a gyor­sabb továbbhaladás igényé­vel”. A közösségi nevelés gya­korlatának alakulása me­gyénkben címmel Gaál Gyu­la adja közre gazdag tapasz­talatait. amelyek nagyrészt azonosak a megyei közösségi nevelési kísérletek,- majd gyakorlatok történetével. Ér­dekes. olvasmányos írás, a pedagógiával nem foglalko­zót is megragadja, s átsüt rajta a szerző szenvedélyes ügyszeretete, nagy hozzáér­tése. Végül Kuchta Gyuláné tapasztalatcsere jellegű ér­tékes tanulmányát olvashat­juk a kötetben: Hogyan tá­jékozódom felső tagozatos ta- nulóim . ízlésszínvonaláról? Az iskolán belüli ízlésfejlesz­tés, esztétikai nevelés javí­tásához, illetve színvonalá­nak emeléséhez Kuchta Gyu­láné tapasztalatai, javaslatai sok más iskolának szolgál­hatnak jó tanácsokkal. Az öt tanulmány a megye köznevelésének a szocialista, köznevelés felé haladó, illet­ve részben már azon meg­tett útjából mutat fel érde­kes és értékes részleteket: hogyan haladtunk 25 éven át. mi a mai átfogó helyzet­kép? Ezekre ad választ dr. Hetényi György és Merényi József írása. Hosszú jdőre szóló gondunkat, az átmene­tek kérdését elemzi az Aza­ry—-Hegedűs-tanulmány. s a szocialista nevelés eredmé­nyességének két területéről sfd számot Gaál Gyula, meg Kuchta Gyuláné írásé. Mar­káns vonásokkal rajzolódik hát fel a megtett út, hogy egyben jelezze a jövő felada­tait is. Érdekes, jó útmutatások- i kai. neyelési tanácsokkal szolgáló kötet. Gyakorló pe­dagógusoknak, a nevelés iránt érdeklődő másfoglal- kozásúalmak egyaránt jó könyv. Kár. hogy viszonylag kevés emberhez juthat el. 'Megért volna magasabb pél­dányszámot is. (benedek) feleslegessé vált új és használt MAGAS ÁRON MEGVÁSÁROLJA ^líSííf^ Budapest, V., Báthori u. 2. Telefon: 131-978. Telex: 0-357«. A múzeumok osztályozásáról A Műcsarnokban április 3-án történeti tudományok doktora Kossutli-díjas festőművész ki Béla interjút ad Sedijánszky munkatársának Németh Lajos, a művészet- nyitottá meg Czóbei Béla állítását. Képünkön: Czóbei Jánosnak, a Magyar Rádió Igen dicséretes az a szép buzgalom, amellyel egyes vá­rosokban. községekben hon­ismereti szakköröket szervez nek, és igyekeznek megmeri teni. összegyűjteni a lakó hely múltjával kapcsolatos tárgyi emlékeket. Amikor aztán gazdag anyaggal ren­delkeznek, szeretnék, a nagy­közönség számára is megis- merhetöv'é lenni. Rendsze rint ez az anyag lesz ' az alapja egy gyűjtemény, vagv helytörténeti múzeum léte­sítésének. Ilyen módon az utóbbi 15 —20 esztendő alatt több ér­tékes új múzeummal 'gazda­godott az ország, de maga Borsod megye is. Szükséges­sé vált azért az ilyenfajta létesítmények osztályozása. gyűjtőkörük tárgya és tevé­kenységük jellege szerint, A Művelődésügyi Minisztérium egyik legutóbbi rendeleté­ben foglalkozik ezzel a kér­déssel, és a múzeumokat a fenti szempontok alapján öt csopbrtba osztja: országos, Építőipari és kerámia­ipari technikust keresünk a sárospataki kerámiaüzemünkbe, és bányaipari technikust a bodrogkeresztúri építő­kő bányánkba. Jelentke­zés: B.-A.-Z. megyei Építőanyagipari Vállalat, Miskolc, Győri kapu 23., személyzeti előadónál. Az MHSZ gk.-iskola személygépkocsi- tanfolyamot indít Jelentkezés: MHSZ g'k.- iskolán, Rákóczi u. 12. sz„ fszt. 4. Tölgyparkettát lerakással szállítok rövid határidőn belül, közületitek is. Megrende­lést későbbi határidőire felveszek. Miskolc, Gö- römuböly, Harsányt u. 4. Adminisztrációs munká­ban is jártas perfekt gyors- és gépírót keres közművelődési intéz­mény. Cím a Magyar Hirdetőben, „Avas” jel­igére, pf.: 13. A Szendrői Állami Gazdaság FELAJÁNL MEGVÉTELRE 400 q tavaszi árpa 10 q lucerna vetőmagot. Érdeklődni Szendrő, tele­fon 18. Milyen filmeket vásároltunk külföldről A közelmúlt hetekben há­rom filmátvételi bizottság jáft a környező országokban. A küldöttek Belgrádban, Poznanban és Szófiában te­kintették át a jugoszláv, a lengyel, illetve a bolgár filmtermést. A jugoszláv alkotások kö­zül átvettük a Csapda a tá­bornoknak című filmet, amely hiteles eseményeken alapszik, és a kalandfilmek izgalmasságával mulatja be egy fiatal orvos kockázatos megbízatásának történetét. Ironikus komédia a másik át­vett film, amelynek címe: Aki énekel, rossz ember nem lehet. 1935-ben Zágrábban játszódik. Három cselek­ményfonalat .bonyolít a har­madik, a Szomjúság című film, egy megvalósulatlan szerelem történetét, egy, Amerikából hazatérő paraszt és a falu három tanítónőjé­nek drámáját. Lengyelországtól négy fil­met vettünk át. Elsőként ér­demes megemlíteni Andrzej Wajda Nyírjaliyel című, a szerelemről és a halálról szó­ló költői elbeszélését/ amely­nek főszerepét ismét Daniel Olbrychszki játssza. A Szem­ben az igazsággal középpont­jában egy tragikus kimene­telű üzemi baleset, és az az­zal kapcsolatos felelősség áll. 1945-ben játszódik a német­lakta nyugat-lengyel város­kában a kalandos jellegű Nulla délkör, és ugyancsak 1945-ben játszódik a Komp, amely hiteles történetet dol­gozott fel riportjellegűen. Bulgáriából három bolgár és egy olasz—bolgár filmet hoztunk. A Különös párbaj kalandos kémtörténet. A Nincs szebb a rossz időnél bűnügyi film, és ismert re­gény adaptációja a harma­dik, a Tiszta lelkiismeret. Az olasz—bolgár koproduk­cióban készült filmről elég annyit elmondani, hogy a népszerű Verne-regényből készítették, Sztrogoff Mi­hály történetének legújabb filmfeldolgozása. országos gyűjtőkörű, megyei, (áj- és helytörténeti Az országos gyűjtőkörű múzeumok tevékenysége va­lamely különleges szakszem­pontú anyagnak, például egyes termékeknek. bélye­geknek, zenei és sportvonat- Kozású tárgyaknak stb. gyűj­tésére. feldolgozására és is­mertetésére terjed ki. A me­gyei múzeumok a megyére vonatkozó anyagok gyűjtésén kívül segítik és összehangol­ják a megye területén mű­ködő, a tanácsok által fenn­tartóit többi múzeum és közgyűjtemény tevékenysé­gét is. Foglalkozik a rendelet a muzeális közgyűjtemények kategorizálásával is, s ezeket anyaguk és tevékenységük jellegének megfelelően a kö­vetkező négy csoportba oszt­ja: muzeális emlékhelyek (emlékmúzeumok, emlékhá­zak, emlékszobák), helytör­téneti. üzemi és szakgyűjte­mények. Megyénk történelmi, ipar- történeti, kulturális és nép­rajzi szempontból egyaránt igen gazdag múlttal és be­cses anyagokkal rendelkezik. Így Borsodban a különböző múzeumoknak minden fajtá­jával megismerkedhetnek megyénk lakosai és a hoz­zánk érkező kirándulók. FolopÉlyázat A Szovjetunió Minisztertanács* mellett működő Testnevelési é* Sportbizottság .1971 július-^ augusztusában rendezi meg * művészi fényképezés V. ossz-szó' vetségi kiállítását „Testnevelés és sport a Szovjetunióban” cím- mel, amelyet az V. szovjet né­pi szpartakiádnak szentelnek. A kiállításon részt vehetne* azok a hivatásos fotoriportcrcK és amatőr fotósok, akik a sport témakörére specializálták magu­kat, A magyar fotóriportereket is meghívják erre a kiállításra. Színes és fekete-fehér 30x40 é»j 50xG0 cm méretű fényképekké* lehet pályázni a szerző nevé­nek, címének, valamint a felvé­tel időpontjának és helyének feltüntetésével. A felvételeket * következő címre kell elküldeni’ Moszkva, G—«9, Szkatycrtnu pcreulok 4., a borítékon a kö­vetkező megjegyzéssel: „Kiállí­tásra”. Kérjük, hogy a fényképeket legkésőbb 1971. május 15-ig küld­jék el, a fent említett címre. A legjobb beküldött munkák díj*" zásban részes ülnek. MTS OT. ágit.-prop. oszt. 11 j I Varga bácsl, koR& megnazudto­Ló FÜRGESEGGEI TALPRA UGR/K, VILLÁMGYORSAN MEGFORDUL, ÁS... Aztán a földre esett gumi bot urdu NYÚL... ­BOJCSUK JÓZSEF ÉS IMRE GABOR REGÉNYE NYOMÁN IRTA: CS. HORVÁTH TIBOR / RAJZOLTA: SEBOK IMRK / V>C/\ t CijFí7/V^JL/í.rfy L+J 4^rtzt / • ÖREGEMBERRE. A tanácsos undorral, elfordul. Felháborítja, rogy /romjá­nak PERZSASZÖNYEGÉT KÖRREL P/SZ- NÍTJA'N ÖSSZE.

Next

/
Thumbnails
Contents