Észak-Magyarország, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-01 / 77. szám
1971. április 1„ csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Kazánépítés KISZ védnökséggel Gyöngyösön, a Vörös Hadsereg úti kazánházai 1970 szeptemberben kezdték építeni és március 31-én, április ‘1 tiszteletére át is adták rendeltetésének a KISZ- védnökség alatt épült nagy teljesítményű ka- j zánházaí. Az j év első leiében j átadásra kerti- | lő 155 lakásos j toronyházat, a j környéken levő lakóházakat, munkásszállókat és irodaépületeket látja. majd el hőenergiával a kazánház. Képünkön: Szerelési munkák a kazán- házban Készülődés Évadnyilásra készülnek a tapolcai autós campingben. A brill* elsején megkezdődik a kél és fél holdnyl területen a parkosítás, az utak teltöltése, a szalonnasütők elhelyezése, a kisházak előkészítése és a nagylak rítás. az idényre Az első vendégek április 16- ra jelezték érkezésüket a campinghez tartozó turistaházba. Az autós camping — az időjárástól függően — április 25. és május 1. között nyitja meg kapuit. * Az energiasíruktúra korszerűsítése A megyei párt-vég rcli aj ló bizottság foglalkozón a fontos témával szorulva a segítségünkre. S miért tettük? Mert tudjuk, hogy milyen az, ha „nincs". — És a munkában? Egy ifjú szerszámkészítő lakatos, Domonkos János adja meg a választ. — Eddig minden vállalásunknak mindig sikeresen eleget tettünk. A saját munkánk mellett segítjük a gyengébben dolgozókat, törődünk az ipari tanulókkal. És a brigád minden tagja társadalmi munkát végez. Koseczky Barnára külön felhívják a figyelmet. — Valamennyien foglalkozunk újítással. Ez benne van a brigád vállalásában is, de Koseczky már ezüstkoszorús újító. — Apám — magyarázza Koseczky — 51 évet dolgozott a tűz mellett. Ügy volt mindennel; lehet ezt másképpen, jobban csinálni. No, amikor esztergályos lettem, én is ezen az úton kezdtem haladni. Ez a beszélgetés nem az üzemben, hanem a diósgyör- vasgyári vendégházban, a fogadáson, a pohárköszöntök között zajlik le. A fogadás a vállalat első kiváló brigádjainak szól: hengerészeknek, olvasztároknak. lakatosoknak, tekercselőknek. Sokan még „ismeretlenek” a nagy nyilvánosság előtt. De vannak itt. híres emberek is. Ezek közé tartozik Kalló István Állami-díjas előhen- gerész. Náluk az első év nem sikerült. Nagy, 45 tagú brigádot hoztak létre. Ennyi emberrel nem megy. — Huszonötén vagyunk a brigádban — mondja Kalló István. — Hengerészek, kormányosok. Nagyon jó az együttműködés. Hamar rájöttünk: a munka összekapcsol miniket, s csak közös erővel tudunk sikeresen dolgozni. És hogy ez így van, azt tanúsítják a középhengerműben elért eredményeink, amelyeket mindig bejegyzőink a brigádnaplóba is. Az eredmények jelentőségét jól mulatja, hogy „csak” a brigád vezető eddig közel 100 millió forint hasznot hozó újításokkal segítette a közép hengermű vet a sok „hétköznapi” munka mellett. — 1954-ben végeztem az olvasztárképző iskolát — beszél önmagáról Danku Miklós, a nagyolvasztói Asztalos Sándor brigád vezetője. — — Hatvanegy óla él a brigád. — Él? — Igen, a megalakulás óla él — hangsúlyozza Tömöri Bertalan, a csavarüzemi kiváló szocialista brigád vezetője. — Az első évben válKoscezky Barnabás nincs szükség a mi segítségünkre. A másik helyen a mama pofonverte a gyerekét, mert az meg akarta mutatni a ruháit. No, találtunk olyat, aki valóban rá volt Hatvanegyben kerültem a brigádba. A kis kollektíva azóta sokat változott. A brigádtagók tanultak. Ez engem is önképzésre, tanulásra ösztönzött. Elvégeztem a kohóipari technikumot. Milyen emberek a brigád tagjai? Kalló István Bármilyen munkáról van szó, azt szívesen végzik. Tapasztalatlanságunk miatt egyszer lecsúszott 300 tonna anyag a bunkerbe. A brigád társadalmi munkában eltakart* tóttá onnan. Danku Miklós Az áldozatkészség megmu- 1 átkozik a gyárkapun túl is. Az egyik brigádtag építkezett. S bár a tagok nagyrésze v idéken lakik, s talán otthon is lett volna munkája, mégis mindegyik egy-egy hetet „besegített” az építésnél. Az alapanyag kitermelő gyáregységben hosszú évek óta műszaki komplexbrigád működik. — Sok munkát végzünk a munkaköri kötelességen túlmenően — magyarázza Szászfái Lajos, a komplexbrigád vezetője, — hűért tesszük ? Mert vállaltuk, s mert a szocialista cím erre köt elez. Évek óta gond volt a salak feldolgozása. A brigád tervei alapján egy baggert némileg átalakítottak, s így a gyár területén szétzúzzák s hasznosítani tudják a salakot. Vannak fémhulladékok. Ezeket szét kell robbantaniuk. A tervezést és a ki-. vif.elezést illetően részt vállaltak a robba n tókamra ké-. szí lésében. A brigád sokat, segít az emberek tudásának fejlesztésében. A salakok, valamint az acélhulladékok felhasználásáról például két kézi - könyvet, készítettek. Nyolc brigádot tüntettek tó a Lenin Kohászati Müvekben a vállalat kiváló szocialista brigádja címmel. 131 ember tűzheti mellére a sote évi munkát dokumentáló jelvényt, ók az elsők, akiket sokan mások követnek majd, Csorba Barna AZ ENEKGIASTRUKTÜH A korszerűsítése szinte napi lénia lett országunkban, s szükebb hazánkban, Borsodban. Az elmúlt 4 évben kormányhatározat, országos főhatósági rendelet látott ezzel kapcsolatban napvilágot, sőt, állást foglalt az ügyben az MSZMP Politikai Bizottsága is. A határozatok, állásfoglalások, az energiahordozók struktúráján belül a szénhidrogének I960, évi felhasználási arányát 1970-re több mint kétszeresére, 1975- re csaknem háromszorosára irányozták elő. Ugyanakkor a szénfelhasználás 1960. év: 72,3 százalékos arányát 1970- re 47—49 százalékra, 1975-re pedig 36—38 százalékra tervezik. A célkitűzésekkel, miután azok gazdaságilag indokoltak, az illetékesek egyetértettek, s elkezdődött a nagy körültekintést igénylő munka végrehajtása. A megyei párl-végrehajtó- bizotLság legutóbbi ülésén Kovács Sándor elvtársnak, a megyei pártbizottság osztályvezetőjének előterjesztése alapján mérlegre tették az energiastruktúra korszerüsi- lésének megyei helyzetét. Borsodban 1969. február 10-én éleire hívták e munka elvégzésére a „szénbányászat helyzetével foglalkozó kooperációs bizottságot”, melynek tagjai a legilletékesebbek, a szénbánya-vállalatok párt- és állami vezetői lettek. A bizottság célul tűzte ki: folyamatosan figyelemmel kell kísérni a szénbányászat helyzetét, segíteni kell a politikai, a gazdasági előterjesztések és intézkedések koordináltságát. Ezzel kapcsolatban a bizottság több megbeszélést tartott, melyeken elsősorban irányelveket alakítottak ki, hogy a kormányhatározatban megbízott megyei tanács eredményesen lássa el feladatát. Gondoltak az illetékesek a Politikai Bizottság határozata értelmében a termeléscsökkentésben j ele n tő - sen érintett bányavidékek ipartelepítésére is, hogy a „családok eddig nem foglal - kozta tolt tagjai munkalehetőséghez jussanak .. ” Ennek szellemében hozták létre többek között — az Ózd vidéki női munkaerő foglal- koztatasára — a farkasiyuki kooperációs üzemet. Hogy mennyire körültekintő volt ez a munka, bizonyítja: 1969 decemberében már szerepeli. e téma a megyei pártv,é.grehaj főbizottság' előtt. Részletesen szóltak a szénbányászai termeléscsökkentésével kapcsolatos borsodi feladatokról és a megtett intézkedésekről. A párt-végrehajtóbizottság már akkor jelezte, hogy vannak e munkával kapcsolatban — elsősorban a szén csökkentést illetően — bizonyos ellentmondások. ezért nagyfokú óva to“sá got. körű Itekin lést, az érdekelt politika: és gazdasági szervek .összehangolt munkáját tartották szükségesnek. A célszerű és koordinált ngUáciős és propagandamunka azt célozta, hogy a bányászok nyugodom a,,iof,zzanak, mert emlaltuk egy félárva" gyerek patronálását. Eleinte nem volt vele szerencsénk. Az egyik jelöltünknél egy erőteljes ember fogadott. Az apa. Rögtön láttuk, hogy volna ereje a munkához, itt berileg messzemenően gondoskodnak róluk. MOSTANI ÜLÉSÉN a megyei párt-végrehajtóbizoltság szintén leszögezte, hogy az energiakoncepció helyes, de a borsodi szénmedencére központilag előirányzott igénycsökkentést az élet eddig nem igazolta. Hogy ez mennyire így van, azt a következő adatokkal bizonyították a jelentés készítői: a Borsodban működő két vállalat 1969-ben az előirányzottnál 370 ezer, 1970-ben pedig 570 ezer tonna szénnel termelt többet, a jelentkező igényeket azonban így sem tudta hiánytalanul kielégíteni. A vállalatok ezt — piackutatások alapján — már 1967-ben és különösen 1968-ban jelezték. Miből adódhatott, bogy a borsodi szénmedencére előirányzót 1 igénycsökkenés nem következett be? Erre is részletes felvilágosítást adott a megyei párt-végrehajtóbizoltság előtt szereplő jelentés. .Az energiastruk tú ra á í-alaki írására az előző évekhez képest lényegesen több tényező hatott, mint számított)ák. Többek között az, hogy a népgazdaság energiafelhasználása a tervezettnél nagyobb mértékben emelkedett, a számított csökkenés ellenére nőtt a borsodi szenek iránti igény, a szénhidrogén-program megvalósítása időben eltolódott stb. Ezeket a tényeket számadatokkal is lehet iUusztrál- ni. 1966-hoz viszonyítva, 1970-ben 25—30 százalékkal nőtt a földgázfelhasználás, de ezzel közel sem sikerült kielégíteni az igényeket. Mind a lakossági, mind az ipari igény lényegesen több ennél. Ez aztán azt: eredményezte, hogy továbbra is jelentős mennyiségű szénre volt igény. Megszületett lehat az ellentmondás: egyik vonalon határozat a szén mennyiségi csökkentésére, u másik vonalon az ipar, a lakosság igénye több szenet sürgetett. A kielégítést azonban nehezítette, hogy miután a bányák a termelés csökkentésére rendezkedtek be, nem volt elegendő feltárt szénmező. időközben átcsoportosították a munkaerőt, létszámzárlatot rendeltek el. nem is szólva a bányászok rossz társadalmi közérzetéről stb. A szén azonban kellett. Nem voll más tehát hátra, mint túl- műszakoztatni a bányászokat. Mit lehet és kell tenni az adott helyzetben? — merült fel a megyei párt-végrehaj- tóbizottsági ülésen. — Azt, hogy a szénbánya vállalatok a szénhidrogén-lehetőségek és a technikai adottságok figyelembevételével — komplex és koordinált ötéves tervet készítsenek el. A borsodi szénmedence kapacitású megfelelő támogatás nélkül — már 1975-ig is jelentősen csökkenne. Ezért a számításokat célszerűnek látszik az 1980-ig terjedő időszakra elvégezni, és az igényeket megfogalmazni. Meg kell szüntetni a szénhidrogén-program feltárt ellentmondásait. s indokoltnak látszik a szénbányászat köz- gazdasági szabályozóinak további finomítása, ezen belül a borsodi szénmedence speciális preferálása. Ki kell dolgozni a struktúra átalakítására haló szabályozórendszert is. Célszerű felülvizsgálni a borsodi szén jelenlegi árrendszerét is, s be kell fejezni a farkasiyuki kooperációs üzem beruházási munkáit, A beterjesztett jelentéssel, az elhangzott javaslatokkal a végrehajtó bizottság tagjai egyetértettek, s a hozzászólások során olyan kép alakult ki. amelyet Deine László elvtárs. a megyei pártbizottság titkára így fogalmazott meg: az energia- sír uk lú ra á 1 ala k i tásán ak koncepciójával egyetértünk, azonban a végrehajtás hogyanját joggal bírálhatjuk. A problémát abban látom, hogy a gazdasági döntés során nem vették figyelembe a vál ható gazdaságpolitikai hatást. Dr. Ladányi József elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke elmondotta, hogy az ütemezésbe, a számításba valahol hiba csúszott be. Némethi János elvtárs, a Központi Bizottság munkatársa elmondotta, hogy minden szocialista országnak! célja a saját energiabázis maximális fejlesztése. Azonban hazánkban ez csak nemzetközi gazdaságpolitikai döntésen keresztül érhető el. Monos János elvtárs, a Borsodi Szénbánya Vállalat igazgatója a bányászok hangulatát elemes ve- elmondotta, hogy a bérezés nem elég ösztönző. Majd utalt rá, hogy a kormányhatározat várakozó álláspontot eredményezett a bányászok körében. A jelentés feletti vitát Dojcsák János elvtárs. a megyei pártbizottság titkára összegezte. Kiemelte, hogy a Politikai Bizottság határozata mindenképpen helyes volt e témában, még ha az ütemezésben lehetett is találni negatív dolgokat. Ha az illetékesek figyelembe veszik a jelenlegi állapotokat, s kiegészítő . intézkedésekéi j hoznak, a bányászat min-! den bizonnyal úrrá lesz s j mostani problémákon. Fodor László ] Nyolc hi’igád példa ja
