Észak-Magyarország, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-28 / 99. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1971. április 28., szerda Kiáltvány a szocialista Magyarországért H uszonöt évvel ezelőtt. 1946. április 28-án a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Szakszervezeti Ta nács közös kiáltvánnyal for­dult az ország dolgozó né­péhez. A terjedelmes felhí­vás lendületes fogalmazása, logikus felépítése és tömör­sége a közeledő májusi se­regszemle alkalmából közös programot ad: hogyan lehet úrrá az ország a tornyosuló nehézségeken, hogyan kere­kedhet felül a belső ellen­ségen, akik nem nyugodtak bele a demokratikus fejlő­désbe. Gondolatébresztő ol­vasmány ez a régi Májusi Kiáltvány. Ezzel a mondattal kezdő­dik: „A szabad Magyaror­szágon másodszor ünnepel­jük május 1-ét, a dolgozók harcos ünnepét”. Ez már nem a frissen elnyert sza­badság mámorával ünnepelt május volt. A teljes felsza­badulás óta több. mint egy év telt el. A magyar demok­rácia megszilárdult, de belső ellentétei is kiéleződtek. Az 1945-ös választáson a Füg­getlen Kisgazdapárt kapta a legtöbb szavazatot a pártok közül. A régi rend hívei rá­kapcsoltak, ebbe a pártba vetették bizalmukat. Támad­ták a földreform teljes meg­valósítását, a föld mélyében rejlő kincsek államosításá­nak, a nehézipar legfonto­sabb üzemei állami kezelés­be vételének, a bankok ál­lami ellenőrzésének, a köz­hivatalok megtisztításának közös munkáspárti tervét. Az egy évvel azelőtt felhőt­lennek tűnt májusi ég; 1946- ban már korántsem volt cny- nyirc biztató, akkor már mindenki látta: nehéz lesz még a harc a régi rendszer híveivel szemben. De még az ő legyőzésük sem a vég­célt jelentette; hiszen elma­radott országot örököltünk. A gondokat növelte, hogy a háború alatt az ország sú­lyos károkat szenvedett. Az infláció javában dühöngött. A Májusi Kiáltványban fel­vetett programgondolatok között bizonyára az keltette a legáltalánosabb helyes­lést. amely a pénzromlás megszüntetésére hívott fel: „a demokratikus kormányzat egész figyelmét arra kell összpontosítani, hogy aratás után megteremtsük az érték­álló, új magyar pénzt”. A széncsata után voltunk; de a spekuláció még óriási hasznot húzott, a dolgozók nélkülöztek. Volt kenyér; négymillió hold földet mü­veit meg a földhöz jutott parasztnép. De még volt éhező is. A kiáltványban a három nagy szervezet leszö­gezte: „május elseje a nagy szocialista Szovjetunióval va­ló szolidaritásnak és barát­ságnak az ünnepe”. Hangsú­lyozta a békekötés előkészí­tésének fontosságát. Ám azok a hazaárulók, akik a szovjetellenes háborúban akarták megsütni pecsenyé­jüket és akiknek a felsza­badulás — vereség volt, még politikai tényezőnek számí­tottak. Hosszú harc után szenvedtek csak vereséget. Évek múlva nehéz, áldoza­tos küzdelemben semmisítet­te meg politikai bázisukat az egységessé vált magyar mun­kásosztály. A zok a tervek — ma már régen túlhaladott cé­lok. Ma a szocialista ország megteremtésén fára­dozunk. A lényeg azonban maradt: a nemzeti egység erősítése, a gazdasági erő nö­velése, a Szovjetunióval és a szocialista országokkal, minden, velünk baráti kap­csolatra törekvő néppel való szorosabb együttműködés politikája — továbbra is el­ső helyen szerepel a máju­si jelszavak között. Eredményes volt as első negyedév Műszaki-gazdasági konferencia az ÓKÜ-ben Az első negyedév munká­jának értékelése és a máso­dik negyedévi feladatok megbeszélése volt a témája a tegnap, április 27-én meg­tartott műszaki-gazdasági konferenciának az Ózdi Ko­hászati Üzemekben. Az em­lített időszak munkáját, ered­ményeit, gondjait taglaló írásos beszámolóhoz dr. Für­jes Emil, a vállalat’ vezér­igazgató-helyettese, műszaki igazgató fűzött szóbeli kiegé­szítést. Az első negyedév eredményeit, nehézségeit summázva elmondotta, hogy a kedvezőtlen időjárás, a szállítási nehézségek és egyik- másik termelőegység lemara­dása ellenére is eredményes három hónapot zárt a kohá­szati üzem. A vállalat az első negyed­évben 82 millió forint nyere­séget tervezett, s beszámítva az elszállított, de még ki nem fizetett termékek árát, több mint 10 millió forinttal túl­teljesítette a nyereségtervet. A nagyolvasztómű mintegy 500 tonnával adott több nyersvasat a tervezettnél, s a nyereség szempontjából kü­lönösen kedvező volt a szür­ke nyersvas-export, melynek még nem nagy hagyományai vannak a kohászatban. Az acélmű 2100 tonna lemara­dással zárta az első három hónapot, a durvahengermű­ben néhány termékfélénél mutatkozott lemaradás, vi­szont túlteljesítették az ex­tern buga tervet. Meg kell jegyezni, hogy a múlt évben a finomhengermű zavarta­lan alapanyagellátása érdeké­ben a vállalat bugaimportra szorult, ebben az évben vi­szont már az Ózdi Kohászati Üzemek exportált bugát. A második negyedévben például mintegy 4000 tonna buga exportját tervezik. A hozzászólások során a munka további javítására vonatkozólag sok értékes ja­vaslat hangzott el. A mű­szaki-gazdasági konferencia második részében dr. Fürjes Emil a vállalat IV. ötéves tervének célkitűzéseiről tájé­koztatta a részvevőket. mmMmm Londonban kedden m'egnyílt a SEATO (agállamaúiak szoká­sos évi miniszteri ülése. Képünkön a vendéglátó Sir Alcc Douglas-Home brit külügyminiszter (bal oldalt) és William Rogers, az Egyesült Államok külügyminisztere Kiváló vállalat azLKM ÁIX. szovjet ötéves terv jelentősebb beruházásai (Folytatás az 1. oldalról) lést dr. Kocsis József mi­niszterhelyettes nyújtotta át. Elmondotta, hogy az iparág a harmadik ötéves terv sze­rinti feladatát maradéktala­nul teljesítette. A belföldi igények teljes kielégítése mellett, 4.2 milliárd forint értékben teljesítette túl ex­portfeladatát. A kohászati vállalatok termelési értéké 9,1 százalékkal haladta meg az előző évit. — Az iparág eredményei­ben — mondotta dr. Kocsis elvtárs — a Lenin Kohásza­ti Művek jelentős mérték­ben vette ki a részét. Nye­reségük több mint egyne­gyed részét jelenti az ipar­ági összeredménynek. Ter­melési értékük mintegy 460 millió forinttal haladta meg az 1969. évit. Különös jelen­tőséget tulajdonított annak, hogy magasan az átlag felett volt az ötvözött acéltermelés — az 1969. évivel szembeni — növekedése. — Magasra értékelem a tételes kiszállítás 99,7 száza­lékos programszerűségét. Ez ugyanis a vállalat széles ter­mékválasztékát tekintve, igen jelentős teljesítményt jelent. Az 1,05 százalékos se- lejtalakulás tanúsítja a mi­nőség javítása érdekében tett vállalati intézkedések hatékonyságát. Hozzá kell még ehhez tennem, hogy a termelés növekedését teljes egészében a termelékenység fokozásával biztosították a vállalat dolgozói. A miniszterhelyettes be­szélt róla, hogy ez évben alapvető feladat: a haté­konyság növelése, az ön­költség csökkentése. Erősíte­ni kell a kohászaton belüli jó együttműködést. Ezen be­lül az üzemre jelentős fel­adat hárul az új nemesacél­hengermű építésében. A miniszterhelyettes ki­tüntetést nyújtott át a vál­lalat politikai és gazdasági vezetőinek. Moldován Gyula elvtárs elismeréssel szólt az évek óta folyamatosan ki­emelkedő tevékenységről. A gyár vezetői 16 egységnek nyújtották át az élüzem zász­lót, a szocialista üzemegység kitüntetést dokumentáló arany-, ezüst-, bronzkoszorús jelvényekkel egyetemben. Nyolcszáz dolgozónak adták át a vállalat kiváló dolgozó­ja kitüntetést. A Szovjetunió kilencedik ötéves terve gazdasági és szociális feladatainak megva­lósításához az anyagi alapot a nemzeti jövedelem 27—4(1 százalékos növelése biztosít-' ja. Alekszej Koszigin szov­jet: miniszterelnök által is­mertetett irányelvek szerint a termelés bővítését a ter­melékenység 36—40 százalé­kos emelésével, takarékosság­gal és a beruházások haté­konyságának fokozásával kell elérni. A beruházások értéke a következő ötéves tervben 500 milliárd rubel lesz, ami az előző időszakhoz képest 40 százalékkal maga­sabb szintet jelent. Az új tervidőszak folya­mán elsősorban Szibériát, Távol-Keletet,. Közép-Ázsiát és az európai Északot fej­lesztik. E területek hatal­mas energiatartalékainak fel­tárásával kapcsolatos az energiaigényes iparágak, el­sősorban az alumíniumkohá­szat fejlesztése. Innen szár­mazik majd az ötéves terv végén az alumínium 70—73 százaléka. 1971—75 között < isszszövetség i jelen toségű iparvidékek alakulnak ki löbbek között Bratszk, Uszty- Ilimszk, valamint a tad­Negyedmilliárdos beruházási lehetőség a If. ötéves terelni A MÉSZÖV IX, küldöttgyűlése Tegnap, április 27-én, ked­den tartották meg a miskol­ci MHSZ-széklházban a bor­sodi MÉSZÖV IX. küldött- gyűlését. A megye fogyasz­tási szövetkezeti mozgalmá­nak fontos eseményén részt vett Dojcsálc János, a me­gyei pártbizottság titkára, dr. Zimonyi Béla, a SZÖV- OSZ főosztályvezetője és Le­lik János, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályá­nak vezetője. A küldöttgyűlés napirend­jén szerepelt az általános fo­gyasztási, a takarék- és a lakásszövetkezetek elmúlt öt­évi munkájának értékelése, és a IV. ötéves terv főbb cél­kitűzéseinek meghatározása, a MÉSZÖV 1970. évi mérle­gének és ez évi költségveté­sének megvitatása, a felügye­lő bizottság jelentése, vala­mint személyi kérdések, in­dítványok megtárgyalása. Az írásos anyagokhoz Csege Géza, a MÉSZÖV elnöke adott szóbeli kiegészítést. A küldöttgyűlés vitájára bocsá­tott gazdag anyag részletesen elemezte a három szövetke­zeti szektor tevékenységét, amelyet dinamikus fejlődés jellemzett az elmúlt terv­időszakban. Az áfész-ek pél­dául különböző beruházá­A fejlődés tükre Megnyílt a VI. műszaki hél Sátoraljaújhelyen sokra 135,8 millió forintot fordítottak a III. ötéves terv során. A takarékszövetkezetek betétállománya meghárom­szorozódott, a lakásszövetke­zetek száma 17-ről 42-re nö­vekedett a tervidőszakban. A IV. ötéves terv főbb cél­kitűzései között szerepeb a szövetkezeti kereskedelem áruforgalmának 40—45 szá­zalékos növelése, a napi árucikkek választékának to­vábbi bővítése, a hálózat kor­szerűsítése. A célrészjegyek jegyzésével együtt az elkö­vetkező öt év során mint­egy 250 millió forintos beru­házásokra nyílik lehetősé­gük a szövetkezeteknek. A küldöttgyűlés vitájában felszólalt többek között Bo­né Vince, a megyei pártbi­zottság munkatársa, aid a pártbizottság elismerését tol­mácsolta megyénk szövetke­zeti mozgalmának. A MESZÖV-höz tartozó három szövetkezeti szektor küldöttei a napirend minden kérdésében állást foglaltak, elfogadták az előterjesztése­ket, megszavazták a költség- vetést, jóváhagyták a MÉ­SZÖV mérlegét, és a szemé­lyi kérdésekben tett előter­jesztéseket. A küldöttgyűlés végén Csege Géza bejelentette, hogy egy, már előzőén hozott ha­tározat alapján, megrendel­ték a MÉSZÖV új székházé­nak kiviteli terveit. s az épület 1974-re elkészül. zsikisztúni nureki vízerőmű körzetében. A hatalmas szi­bériai. közép-ázsiai köolaj- földgázlelőhelyek kiaknázá­sával és új erőművek építé­sével már ebben a tervidő­szakban megfordul az ener­giaszállítások iránya is: a jövőben az ázsiai országré­szek látják el energiával az európai országrészt. A kilencedik ötéves terv legnagyobb beruházásai közé tartoznak a gépkocsiipar új létesítményei, illetve a re­konstrukciók, amelyek lehe­tővé teszik, hogy 1970-től 1975-ig 916 ezerről 2—2,1 millió darabra emelkedjen az évente gyártott gépkocsik száma, valamint a termelé­kenységet tízszeresére növelő berendezések üzembe helye­zése a vegyiparban. A gyor­san iparosodó körzetekbe irá­nyuló teherforgalom meg­könnyítését új vasúti fővo­nalak, illetve második sín­párok építése oldja meg. A vasút tehermentesítésére ja­vítják a Volga vízrendszeré­nek és a nagy szibériai fo­lyókon a hajózást, valamint a csővezetéken a kőolaj- és földgázszállításokat. Meggyorsul az öntözőrend­szerek építése a Volga-vidc- ken, Dél-Ukrajnában, a Fe­kete-tenger és a K aspi-ten - ger között, ahol 1,5 millió, Közép-Azsiában 650 eaer hektár öntözését kell majd megoldani, az északi körze­tekben pedig 5 millió hektár területen a vízlevezetéssel javítják meg a mezőgazda­sági termelés feltételeit. Kapjik-est a Miskolci Galériában Április 26-án, hétfőn esté 7 órai kezdettel a Miskolci Galériában az Élő Napjaink sorozat harmadik estjét ren­dezte meg megyénk irodal­mi és kulturális folyóirata. Az est házigazdája ezúttal Gulyás Mihály, a folyóirat Jelelös szerkesztője volt, aki Fekete Gyula, Gergely Mi­hály írókat és Popp Lajos költőt köszöntötte az est vendéglátó asztalánál, rövi­den bemutatva eddigi írói munkásságukat. A termet megtöltő, érdek­lődő közönség előtt Gulyás Mihály kérdéseire válaszolva Fekete Gyula 25 év előtti borsodi munkássága emlé­keit idézte fel, majd demog­ráfiai problémákról szólt. Gergely Mihály hamarosan megjelenő tanulmánya szü­letésének körülményeiről be­szélt, Papp Lajos pedig ver­seiből olvasott fel. illetve Miskolcra kerüléséről. itt szerzett emberi és írói be­nyomásairól vallott, a hozzá intézett kérdésekre válaszol­va. A spontán beszélgetésből kikerekedett irodalmi est ör­vendetesen tartalmas és ..élő” volt: írók és hallgatók mai .mindannyiunkat érintő, fog­lalkoztató gondokról mond­ták el gondolataikat. Tegnap, április 27-én dél­előtt került sor Sátoraljaúj­helyen a VI. műszaki hét megnyitására. Az ünnepségen megjelent Deme László, a megyei pártbizottság titkára Kovács Sándor, a rrjegyeí pártbizottság osztályvezetője, valamint dr. Bartha István titkár vezetésével a Sátoral- jaújhelyi járási Pártbizottság valamennyi tagja, s Vavrel; István, a városi tanács vb- elnöke. — Megyénk ipari fejlődé­sének sokoldalú bemutatását elválaszthatatlan a Sátoralja­újhelyen évről évre megren­dezett műszaki hét — han­goztatta megnyitó beszédében Kovács Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A továbbiakban elismeréssel szólt arról, hogy az idei új­helyi kiállítás jól érzékeltet) a város ipari üzemeinek, szö­vetkezeti vállalatainak alko­tó munkáját. A. megnyitó után Vavrek István, a városi tanács vb- elnöke a részvevő üzemek, vállalatok képviselőinek át­adta a rendező szervek aján­dékát, a Hollóházi Porcelán- gyárban készített emlékser­leget. A nagy számban megjelent érdeklődők megtekintették a művelődési központ termei­ben és a városi útlöröházban az ipari termékkiállítást, s a kereskedelmi árubemutatót, amelyeken egyebek közt az Elzett Fémlemezipari Mü­vek 10 éve ide települt gyár­egysége, a több európai és tengeren túli országban is jól ismert Hegyalja Ruházati Szövetkezet, a kiváló üzem címmel ismételten kitüntetet! dohánygyár, a Sátoraljaújhe­lyi ÁFÉSZ, a Borsod megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat és egyéb kisipari szövetkezetek, kiskereskedel­mi vállalatok mutatják be termékeiket, áruikat a gyors iramban fejlődő zempléni székhely lakosságának. fiorszerű vizsgálati módszerek Világszerte óriási problé­ma az aszfaltok minőségé­nek vizsgálata, hiszen az aszfalt minősége nagymér­tékben meghatározza az út­burkolatok tartósságát, mi­nőségi tulajdonságait is. A hagyományos módszerekkel az aszfalt minőségi vizsgá­lata körülbelül 8—10 órát vesz igénybe, így a minta m i nőségérő 1 gyű kor lalilag csak utólag szerezhetnek tu­domást a szakemberek, Je­lenleg Magyarországon is kí­sérleteznek az izotópos aszfalt- vizsgálattal, amely már két órán belül szolgáltatja az eredményt. Ezekről a korsze­rű vizsgálati módszerekről hangzott el előadás a Közle­kedéstudományi Egyesület útkorszerűsítési és útfenn­tartási szakcsoportjának ren­dezésében tegnap, április 27- én, kedden délelőtt, a KPM Közúti Igazgatóságának mis­kolci székhazában.

Next

/
Thumbnails
Contents