Észak-Magyarország, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-22 / 94. szám

1971. április 22., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG Fi Versengés a vevőért A Borsodi Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat nagy­szabású iparcikkvásárt ren­dezett március 15-től ápri­lis 10-ig. A különböző ipar­cikkekhez és háztartási gé­pekhez — árúknak megfe­lelően — 300—200—100, il­letve 50 forintos vásárlási utalványt adtak. A majd egyhónapos vásár alatt 2 millió forintot forgalmaz­tak, s az ajándékutalványok összege meghaladja a 120 ezer forintot. Magától adó­A „Szakma kiváló tanuló­ja'’ verseny kétnapos orszá­gos döntője, csecsemő- és gyermekápolásból véget ért Miskolcon. az Egészség- ügyi Szakiskolában. A cse­csemőkkel és gyerekekkel foglalkozó ápolónők számára meghirdetett versenyben szo­ros küzdelem alakult ki. A gyakorlatból, elméletből és Világnézeti részből álló ver­senyben különösen az elmé­leti tudnivalókból tettek ki magukért a részvevők. Szeged után Miskolcon rendezték meg a Pl ÉRT Ke­reskedelmi Vállalat és a Papíripari Vállalat közös ki­állítását. Erdélyi György, a PlÉRT Kereskedelmi Válla­lat vezérigazgatója nyitotta meg kedden délelőtt az SZMT-székház kiállítótermé­ben a papírtermékek tárla­dik a kérdés: az iparcikkek árusítása miképp tartozik az élelmiszer kiskereskede­lem profiljába, és ekkora összegű ajándékutalvánnyal a vásár kifizetődő volt-e? — A vásár megrendezé­sekor hármas célt tűztünk ki magunk elé — válaszol­ja a kérdésre Kotlát}i Sán­dor, az áruforgalmi főosz­tály vezetője. — Elsősorban a lakosság érdekeit néz­tük, s 23 boltunkban ren­deztünk vásárt. Közülük öt Dr. Büki Béla, az Egész­ségügyi Minisztérium osztály- vezetője kora délután hir­dette ki a végeredményt, mely szerint a nagykanizsai Hajós Lászlóné nyerte a „Szakma kiváló tanulója” versenyt, a második Tompos Agnes miskolci, a harmadik Kiss Zsuzsanna debreceni ápolónő lett. A verseny első három he­lyén végzett gyermekápoló­nők a KISZ Központi Bi­zottságának arany, ezüst és bronz plakettjét kapták meg. követeljék a kereskedelem­től a legújabb, korszerű ter­mékeket. De ennél célszerűbb propagandát is találunk. Az ötéves terv során nyitunk meg Miskolcon a Pl ÉRT köz­reműködésével egy mintabol­tot, ahol a papírgyárak leg­újabb termékei is azonnal kaphatók lesznek. l. gy. ABC-áruház, a többi falusi bolt. Ezeken a helyeken nincs szakbolt, az első ne­gyedévben a mi üzleteink forgalma mégis visszaesett. A vásár megrendezésekor azonban az emberek felfi­gyeltek rá, hogy nem keli a városba menni, utazni, a megvásárolt gépet hazaszál­lítani, hanem helyben meg­kapják ezeket. így a vásár befejeződése után is jönnek majd üzleteinkbe, mert rá­jöttek, hogy megszabadul­hatnak a városba járkáló,? kellemetlenségeitől. Az ipar­és ruházati cikkek, árusítá­sa a profilbővítés eredmé­nye. Igaz, ez most már za­varokat is okoz, mint jelen esetben, mert az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat nem vette jó néven a mi vá­sárunkat, azzal az indokkal, hogy a suszter maradjon a kaptafánál. Vannak azonban boltjaink egészen kis telepü­léseken, amelyeknek fenn­tartása nem kifizetődő, be­zárni természetesen nem le­het. Igv liát bővítettük az árufajtákat. Ez jobb a lakos­ságnak is, és nekünk is gaz­daságosabb. „Belekontárkodtunk” pél­dául az ÁFOR szakmájába is, mert az elmúlt év őszétől G községben 'fűtőolaj értékesí­tésére is vállalkoztunk. Ezt sem a nyereség miatt tet­tük, hanem azért, hogy a la­kosság helyben megkapja a téli fűtőanyagot. A vásárra visszatérve, harmadik szem­pont volt az elfekvő készlet megmozgatása. A hordozható cserépkályhák, amelyek ta­vaszra visszamaradtak, csak ősszel kel tele volna el, de, hogy 10 százalékos árenged­ménnyel adtuk, a vevők is, mi is jól jártunk — fejezte be a főosztályvezető. A 120 ezer forint — amit ajándékutalványként kiadtak — nem elveszett pénz. Egyre jobban élvényesül ma már a kereskedelmi vállalatok kö­zött egy egészséges verseny, amelyhez természetesen a propaganda is hozzátartozik. A vásárló ott szerzi be a szükséges árucikkeket, ahol legolcsóbb, és legnagyobb a választék. Ha pedig a válla­latok versengenek a ve­vőkért, ez azt jelenti, hogy javul a minőség, bővül a választék. O—a Gyemekápolóíik országos verseife Mískslcon Mintaboltot terveznek Miskolcra A papíripar bemutatkozik „A tton dókat sosem zártam a Hókba...” Huszonhat község jelöltje Farkas Pált, a putnoki Egyetértés Tsz elnökét na­gyon sok helyen ismerik. Szűkebb hazájában, a kies Sajó-völgyben, pontosabban a Putnok környéki 26 tele­pülésen pedig szinte isme­rősként, sőt. jó barátként kopogtathat be minden por­tára. Itt született 49 eszten­dővel ezelőtt, Sajónémeti- ben. A Sajó menti teltető földeken bizonyította be már egyéni gazda korában, hogy mindene a földműve­lés. És még inkább bebizo­nyította szaktudását a höli Egyetértés Tsz megalakulá­sa után, amikor annak tag­ja és ioagronómusa lett. Nagy része volt benne, hogy nemcsak a megye, ha­nem az ország legjobbjai között emlegették ezt a szö­vetkezetét. Néhány eszten­deje pedig még felelősség­teljesebb poszton, a négy község határát egybeölelő, 3600 holdas putnoki Egyet­értés Tsz elnökeként fára­dozik a mezőgazdaság fel­lendítésén. ' És nemcsak a tsz-hez tar­tozó négy község, hanem 20 környező település gondjait viseli szívén. Az elmúlt két választási - ciklusban köz­megelégedésre képviselte e körzetet a parlamentben. Sorrendben harmadszor, összesen pedig most ötöd­ször lett országgyűlési kép­viselőjelöltje e körzetnek. — Az első két jelölésre sokan már nem emlékez­nek — meséli mosolyogva. — 1945-ben és 1947-ben a • kisgazda-listán jelöltek. Ak­kor nem jutottam be a par­lamentbe. Akik emlékeznek azokra az időkre, elmond­hatják, hogy programom azóta Sem változott. A pa­raszti életforma megváltoz­tatását, a falu felemelkedé­sét, ezt, a gyermekkorom óta szőtt vágyálmomat akar­tam akkor is szolgálni. A jelölőgyűléseken peda­gógusok. bányászok, kisipa­ri szövetkezeti dolgozók, há­ziasszonyok mondták el ró­la, hogy nemcsak a mező- gazdaság, a parasztság gondjait ismeri, hanem va­lamennyiül-; problémáinak megoldásáért sokat tett, mint népfrontvezető, mint megyei tanácstag, s nyolc éven át. mint országgyűlési kéoviselő. Szeret beszélgetni, hasz­nos dolgokról vitatkozni, de saját magáról nem szívesen, s akkor is csak lőmonda- tokban nyilatkozik az új­ságírónak. — Hobbyja? — A nagyüzemi gazdál­kodás .. . — Szabad idő. szórako­zás? — Ha néha akad, ak-kor olvasás, főleg szakkönyvek tanulmányozása. — Tsz-elnöki eredmé­nyei; ? — Az elmúlt nehéz évben is 93 forintot fizettünk egy tízórás munkanapra. Az idén 200 vagon zöldárut küldünk az iparvidéknek. — Munkastílus? — A gondokat sosem zár­tam a fiókba. .. Pozsonyi Sándor Az AGUOkOAZlM piaci tájékoztatója: Sok saláta, olcsóbb paradicson Az AGROKONZUM Me­zőgazdasági Termékértéke­sít» Szövetkezeti Vállalat e hét végén az előző napok­nál is több zöldárut, pri­mőrt szállít Miskolc és a borsodi iparvidék piacaira. A télire tárolt árukból, így burgonyából, különböző le­veszöldségekből, vöröshagy­mából, fejes káposztából to­vábbra is zavartalan lesz az ellátás. Ma megjelenik a piacokon a gyökérpótló paszternák, amely fontos zöldsége a jó húslevesnek. Az almakészletek is kitarta­nak a korai cseresznye meg­jelenéséig. Sőt, a mai nap­tól a B/3-as minőségű al­ma kilója olcsóbb is 40 fil­lérrel. Több déli megyéből hozott különböző primőröket az AGROKONZUM a borsodi piacokra. Lesz elegendő he­gyespaprika, új karalábé és paraj, azaz spenót, így nem okoz különösebb gondot, hogy kevesebb a sóska, amelyet a konzervgyára vásárolnak fel nagy tétel ben. Fejes salátából 15 ezei darabot küldenek a piacok­ra és az üzletekbe. Ezt a nagy mennyiséget már a helyi tsz-ek, a felsőzsolcai Lenin és a sajóhídvégi Rá­kóczi Tsz szállítják. A pri­mőr paradicsom a mai nap­tól lényegesen olcsóbban, az eddigi 64 helyett 45 fo­rintért kerül forgalomba az AGROKONZUM-nál. (-) Részt vettek a megnyitón az ország valamennyi papír­gyárának képviselői és a me­nyei kereskedelmi szakembe- rek. A délutáni órákban a Papíripari és kereskedelmi szakemberek találkoztak a ■nűvelődésügy, és a sok pa­pírt igénylő intézmények al­kalmazottaival. Az ankét fő tárnája az általános és kö­zépiskolai oktatáshoz szüksé­ges papírtermékek minőségi fejlesztése, illetve az új ter­hiékek ismertetése volt. Este a, városi tanács vezetői lát­ták vendégül az országos vál­lalatok vezetőit. A kiállításon, amely négy Papig lesz nyitva, sok szép termékkel ismerkedhetnek teeg a látogatók. Érdekesek a sokszorosító papírtermékek, Praktikusak a háztartási pa­píráruk. a textilpótló papi­nak, tetszetősek a vendéglá­tóiparban használatos papír­áruk, és az irodai cikkek is. Erdélyi György vezérigaz­gató a következőket mondta a kiállításról: ..." Szeretnénk, ha mind többen megismernék a hazai Papírtermékeket. Államunk hagy összegeket fordít a pa­píripar fejlesztésére. Lábat­lanban több milliárd forin­tos költséggel épült fel a ha- zai papírgyártás fellegvára, ahol az eddig csak importból beszerezhető vékony papírt Gyártják. Azt hiszem, a most hyílt kiállítás sok újat mu­tet a miskolciaknak. Rr. Cziglán István, a Pa­píripari Vállalat gazdasági 'gazgatója: ~~ A gyártás, a technok *p?> a minőség egyre fejlc ?}*• Kínálat bőven van: él tőkésítési gondjaink is var hak. Ezért jött létre ez a k: állítás is. Ismerjék meg a k< eskedelmi szakemberek ehetőségeket, a vevők pedi Felzúgott az „Éljen”... A téma: Lenin Lenin ... Milliók és milliók ismerik nevét, ta­nulmányozzák életét, gondolatait, eszméit. Te­szik ezt, mert tudják, érzik, hogy a lenini eszme, az azokban rejlő tanítás hosszú évtizedekre élő, eleven marad, útmutatást ad a munkásosztály haladó harcához, a népek felszabadító háborúi­hoz, az új rend, a szocializmus felépítéséhez. Vlagyimir lljics Lenin születésének 101. évfor­dulóján beszélgetéseket villantok fel, amelyek kapcsolatosak a nagy gondolkodóval, eszmény­képünkkel, a világ átalakításának szimbólumá­val. Amikor az uljanovszki te­rületi pártbizottság titkára megkérdezte, akarok-e ta­lálkozni Szergej Szityin tör­ténésszel, aki élharcosa volt Lenin szülőházának felfede­zésében, természetesen igent mondtam. _ Lenin szülőházának m egtalálása egyáltalán nem volt könnyű feladat. Az Ul- janov család ugyanis Szim- birszkbe érkezése után, 1869 —1875 között három házban is lakott. Azt azonban nem tudtuk bizonyosan, hol szüle­tett lljics — magyarázta a történész. A kutatásokat Lenin nővé­re, Anna Iijinyicsna Uljano- va-Jelizarova emlékezései alapján kezdték el. — A Sztrelec utcában, a Pribilovszkij-ház udvari szárnyépületében született Vlagyimir öcsém, de hama­rosan az épület emeletére költöztünk. Ez a ház akkor a Sztrelec utca végén állt — jegyezték le Anna Iljinyics- na szavait. Az Uljanov család tehát a Pribilovszkij-ház szárnyépü­letében és az emeleten is la­kott. De ez a ház nem az utca végén állt. Zsarkovaja asszony háza volt 1869-ben a legszélső épület a Sztrelec utcában, annak a háznak azonban nem volt szárny- épülete. A valóság felderítése a történészekre és a tájkuta­tókra várt. A Sztrelec utcá­ban, amely ma az Uljanov nevet viseli, a 17., a 17/a és a 21-es számú házakat vet­ték vizsgálat alá (ma mind a három ház Lenin-műzeum). Különösen a szárnyépület fel­derítésére fordítottak nagy gondot. Átnézték a korábbi dokumentumokat, tanulmá­nyozták az akkori építészeti stílust. A hosszú ideig tartó kutatás végül is eredményre vezetett. Tudományos pon­tossággal sikerült megállapí­tani, melyik az a ház, amely­ben Lenin született. Szeren­csére épségben maradt az épület, amelyen ma ez a tábla olvasható: „1870. IV. 10/22-én, ebben aházban szü­letett Vlagyimir lljics Ulja­nov (Lenin).” A Szmolnij kertjében ta­lálkoztam Mihail Pavlov elvtárssal. Mint mondotta, itt lakik a közelben, s nincs olyan nap, hogy ki ne sétál­na ide. Itt mindig annyi em­ber megfordul, hogy mindig álcád alkalmi beszélgető- partner. Ezek a beszélgetések azon­ban, amint az én esetem is bizonyítja, többnyire úgy zajlanak le — miután Pav­lov elvtárs elárulja, hogy annak idején, mint vöröska­tona, többször is találkozott Leninnel —, hogy ő beszél, a többiek hallgatják. — 1917. április 3-án láttam először Lenint a Finnland pályaudvaron. Akkor érke­zett meg Finnországból. Ez- x-en és ezren vártuk érkezé­sét. Amint megjelent a pá­lyaudvar bejáratánál, szűnni nem akaró „Éljen!” zúgott fel. Páncélautóról beszélt a néphez. Szavait így fejezte be: „Éljen a szocialista for­radalom!” A Szmolnijban láttam viszont Lenint. A Té­li Palota ostroma után ott teljesítettem szolgálatot, így naponta láttam sietős alak­ját. Az egyik este pedig meg­beszélésre invitálta a Szmol- nij vörösgái-distáit. Mindany- nyiunkat kikérdezett, honnan jöttünk, mi a foglalkozásunk. Ekkor tudtam meg, hol is született. Egy Volga menti vörösgárdistát, miután ráis­mert beszédére, földijének szólított. Mindannyiunkhoz volt szava. Nekem, miután én voltam talán a legfiata­labb, azt mondta: tanuljon sokat! Majd beszélt a gyá­rak államosításáról, és arról is. hogy falun ezután a xnu- zsik lesz az űr. Búcsúzóul mindannyiunkkal kezet fo­gott, éberségre intett, s jó szolgálatot kívánt. Moszkva főépítésze életé­nek egy epizódjával vezette be interjúját. — Amikor kineveztek e fontos posztra, első utam a Lenin Könyvtárba vezetett, s kikértem Zsoldovszkijnak. Moszkva egykori építészének emlékiratait. „Alighogy a szovjet kormány átköltözött. Vlagyimir lljics hamai-osan magához hivatott, s Moszkva rekonstrukcióiról, tervei fe­lől érdeklődött. A beszélge­tés soi-án Lenin nagyfokú tá­jékozódottságról tett tanúsá­got a városépítés kérdései­ben. Érdeklődéssel fogadta azt a javaslatot, hogy épít­sünk új lakónegyedeket a főváros délnyugati részén, az ipart pedig a keleti város­részekben összpontosítsuk. Ezzel óvjuk a várost a gyá­rak és üzemek ártalmas gá­zaitól. Lenin lelkesen támo­gatta a nagy zöldövezetek, az úgynevezett oxigéntartályok létrehozását Moszkva közép­pontjában. Búcsúzóul Lenin a következőket mondotta: ..Legyen minden a lehető legszebb, de kispolgári allű­rök nélkül.” — Munkám közben sok­szor jutnak eszembe Lenin egykori szavai — mondotta a moszkvai főépítész. F. N. Petrov elvtárssal, a Szovjetunió legrégibb kom­munistájával Leningrádban. egy nemzetközi értekezlet szünetében beszélgettem. A párt veteránja, három forra­dalom aktív részvevője el­mondotta, hogy 1896-tól tag­ja a kommunista pártnak. S hosszú élete alatt ari-a a leg­büszkébb: a lenini gárda tag­jának, lljics fegyvertársának vallhatja magát. — Lenin, sajnos, nem ér­hette meg eszméjének világ­hódítását. Én megértem. Vég­telenül büszke vagyok rá, hogy az a lenini zászló mu­tatja a világ proletái-sága szá­mára a jövő felé vezető utat, amelyet 1917-ben mi emel­tünk magasra — mondotta Petrov elvtárs. Fodor' László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents