Észak-Magyarország, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-17 / 90. szám

ESZAK-MAGYARORSZAQ 2 1971. április 17., szombat Cseterki Lajos választópolgáraival találkozott (Folytatás az 1. oldalról) polgári kötelességünk jelen­tőségét, többek között így szólt: — Pártunk, a kormány po­litikája megfogalmazza a tár­sadalom valamennyi osztá­lyának és rétegének, hazánk minden becsülettel helytálló és dolgozó állampolgárának közös érdekeit. A társadalom, a lakosság pedig felismerte, hogy ez a politika a haza ja­vát, a dolgozó ember boldo­gabb életét szolgálja, midőn a szocialista társadalom to­vábbi építésére tömörít min­den erőt. Utalván az elmúlt parla­menti és tanácsi ciklus ered­ményeire, Cseterki elvtárs 'ámutatott: az emberek a őzelmúltban valamennyi közéleti fórumon hangot ad­tak meggyőződésüknek, ta­núskodtak amellett, hogy az előző választási programunk reális volt, és amire négy éve adtuk szavazatunkat — meg­valósult. Mindehhez termé­szetesen — tette hozzá a képviselőjelölt — hozzájárult alkotó munkánk, meggyőző­désünk, emberségünk. Beszéde következő részé­ben kigyensúlyozott, nyugodt és biztos társadalmi fejlődé­sünket, annak összetevőit, s az államélet egyre szélesedő demokráciáját elemezte. — A szocialista demokrá­cia kiterjesztése új erőforrá­sokat tárt fel. Törekedtünk rá az ejmúlt években, hogy minél több állampolgár ve­gyen részt a hatalom gyakor­lásában és erősítésében, a közügyek intézésében — egy­szóval : mind többen vegyenek részt aktívan a közéletben. E célt szolgálta többek kö­zött választójogi törvényünk reformja, mely a jelöltek ki­választásának, és a listára lei vétel jogát közvetlenül a választókra ruházta. Nagy érdeklődés és figye­lem kísérte az előadó szava­it, .midőn az életszínvonal eddigi és várható alakulásá­ról, az .árakról, egyáltaláp a mindennapos életünkben va­lamennyiünket közvetlenül érintő gazdasági folyamatok­ról beszélt. Külön figyelmet szentelt választási beszédé­ben a társadalmi juttatások alakulásának. Elmondotta Cseterki elvtárs többek kö­zött, hogy ismerve a speciá­lisan miskolci problémákat — a lakáshelyzetet, az országos átlagnál magasabb piaci ára­kat, a szolgáltatás helyi problémáit —, jogosnak tart­ja a választópolgárok által felvetett, ezzel kapcsolatos kéréseket. E problémakörről szólván megjegyezte: — Nem szeretnénk igazán ezt a várost, ha elégedettek lennénk. Többet kell tennünk a lakáshiány enyhítéséért, óvodákat, bölcsődéket, iskolá­kat, új kulturális létesítmé­nyeket kell emelnünk, fej­lesztenünk kell a kereskedel­mi hálózatot. A város negye­dik ötéves terve valameny- nyiünk előtt isfhert. A kon­cepciók célszerűek, reálisak, megvalósíthatók. A helyi és az országos támogatás sem marad el. Ügy véljük, tár­sadalmunk dinamikus fejlő­dése szárnyakat ad majd a helyi kezdeményezéseknek is. Tudom, hogy a miskolci választópolgárok egészséges' lokálpatriotizmusa, szocialis­ta hazaszeretete még maga­sabb hőfokú lesz, és tettekké érlelődik a munkás hétköz­napokon — fejezte be vá­lasztási beszédét Cseterki Lajos.' A politikai gyűlésen több hozzászóló biztosította meg­győződését és bizalmát a Ha­zafias Népfront programja mellett. Szavaikból kicsen- dült: nemcsak szűkebb kör­nyezetük, a vasút problémá­it látják, fejlődését szorgal­mazzák, hanem legalább olyan fontosnak, közügynek érzik és vallják Miskolc, a megyénk és hazánk szocia­lista fejlődését is; A hozzá intézett kérdések­re válaszolt ezután Cseterki elvtárs, majd a választási gyűlés dr. Pásztor Pál zár­szavával ért véget. Választási gyűlés Üjhelven és Biikkábránvhan Tegnap, április 16-án Sá­toraljaújhelyen a városi ta­nács dísztermében Terényi Józsefilé, a város országgyű­lési képviselőjelöltje válasz­tási nagygyűlést tartott Sá­toraljaújhely pedagógusai­nak. A nagygyűlést Lovass László, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke nyitotta meg. Terényi Jó- zsefné először megyénk, majd Sátoraljaújhely gazda­sági. társadalmi eredményei­ről ós gondjairól beszélt. Ez­után részletesen elemezte a IV. ötéves terv országos és megyéi célkitűzéseit. Sátor­aljaújhelyen a következő 5 évben 80—J.00 új lakást kí­vánnak építeni. Különösen kiemelkedő a város keleti részének lakásépítési prog­ramja. Terényi Józsefné ez­után arról szólt, hogy a kö­vetkező öt évben milyen társadalmi juttatásban ré­szesülnek Sátoraljaújhely la­kói. Kérte a város pedagó­gusait, hogy a jövőben is dolgozzanak a nagyszerű cé­lok megvalósításáért. * Dr. Zsidai László, a 25-ös választókörzet képviselője­löltje pénteken este bükk­ábrányi választóival találko­zott. A választási gyűlésen jelen volt Braun István, a járási pártbizottság munka­társa és Molnár József, a Hazafias Népfront járási tit­kára. „Kötetlen” beszélgetések társasbázépítésről, víztársulatról Április 15-én és 16-án Mezőkövesd négy nagyüze­mében, illetve 9 tanácstagi körzetben találkoztak a nagyközség vezetői választó- körzetük dolgozóival. A kö­tetlen beszélgetések során számos kérdés vetődött fel Mezőkövesd városiasodásá­val kapcsolatban. A válasz­tópolgárok nemcsak problé­mákat vetettek fel, hanem személyes részvételüket is felajánlották azok megoldá­sára. Jellemző a község ösz- szefogására, hogy 5 üzem és tsz 700 ezer forinttal járul hozzá az óvodai férőhelyek bővítéséhez. A fiatalok elismeréssel •szóltak a kövesdi KISZ-la- kás építéséről. Javasolták, hogy az építőipari szövetke­zet KISZ-szervezete a szö­vetkezetben hozzon létre la­kásépítő csoportot, és vállal­jon védnökséget a fiatal há­zasok társasházépítési akció­ja felett. Sok szó esett az ivóvíz­ellátásról. Látva a vízháló­zat gyors ütemű építését, többen kérték belépésüket a víztársulatba. A beszélgeté­sek azt bizonyítják, hogy a kövesdi ■ dolgozók közéleti aktivitás^ jó, látják, hogy április 25-én milyen politi­kára adják szavazatukat. VILÁGHÍR ADÓ Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter Bonnban fo­gadta Edward Kennedy szenátort A négy nagyhatalom nagy­követei pénteken délelőtt, a volt szövetséges ellenőrző ta­nács nyugat-berlini épületé­ben megtartották a Nyugat- Berlinről folyó tárgyalásso­rozatuk 18. ülését. Arról a tervezetről volt szó, amelyet Abraszimov szovjet nagykövet március 26-án adott át a három nyu­gati nagykövetnek a nyugat­berlini probléma rendezésé­re vonatkozólag. © Az amerikai fővárosban április 24-én mintegy ötven­ezer ember részvételével há­borúellenes tömegtüntetést tartanak*— jelenti az AP. ® Franciaország és Algéria viszonyában új fejezet kez­dődik, miután a francia kor­mány megszakította a hóna­pok óta folyó tárgyalásokat, amelyeknek középpontjában ugyan a kőolajkérdés állott, de ezen túlmenően, az lett volna a céljuk, hogy új ala­pokra helyezzék a két or­szág közötti eddigi szoros együttműködést. vény — kiállítás, hangver­seny, filmbemutató, baráti találkozó és élménybeszámo­ló — szerepel. e» A TASZSZ hírügynökség jelenti a földi irányító köz­pontból, hogy végéhez köze­ledik a Lunohod—1 szovjet automata holdjáró mostani holdnappala. Már öt hónap múlt el azóta, hogy a hold­járó megtette első „lépését” a Holdon. ® Jasszer Arafat szerint Husszein Jordániái uralkodó megállapodott Izraellel és az Egyesült Államokkal, hogy a Palesztinái mozgalom likvi­dálása fejében kiürítik a j Jordán folyó nyugati part­vidékének egy részét. A palesztin gerilla vezető ennék a nézetének a pénteki A1 Ahram hasábjain adott hangot. © Az Amerikai Államok Szervezetének a Costa Ri­ea-i San Jóséban folyó Ülés­Magyar kulturális napok kezdődtek a lengyelországi Bydgoszczban, Torunban, Chélmnoban és Nova Wies- ben, a vajdasági tanács és a kulturális egyesület, vala­mint a Varsói Magyar Inté­zet szervezésében. A gazdag programban több mint 20, magyar vonatkozású reridez­szakán csütörtökön elhang­zott felszólalásokat — mint a Reuter tudósítója megálla­pítja — a válsághangulat jel­lemezte. . A. tudósító szerint számos jel mutat arra, hogy az elégedetlen latin-ameri­kai országok más piacok | után kutatnak, miután Wa­shington ismételten elutasí­totta kérésüket a kereskedel­mi kapcsolatokban. a legna­gyobb kedvezmény elvének j érvényesítésére és a nagyobb | segítségre. Szíria naiv ünnepe A Szíriái Arab Köztársaság ma ünnepli 25. szüle­tésnapját: negyed századdal ezelőtt, 1946. április 17-én hagyta el Szíria területét az utolsó idegén gyarmatosító katona, s így ez az arab ország is felszaba­dult a kolonial ista uralom alól. Az elmúlt két és fél év­tized gyökeres változásokat hozott a szír nép életében. A gyarmati rendszertől örökölt elmaradottságot még nem számolhatták fel teljesen, de az önálló nemzeti fej' lődós során, különösen a haladó kormányok égisze alatt egész sor olyan változás következett be. amely megúji" tóttá ennek az ősi, közel-keleti országnak arculatát. Hoz­zá keli tenni: a háború, az izraeli agresszió, az imperia­lista hatalmak minden aknamunkája ellenére! Szíria népét, akárcsak általában az arab nemzetet, fúj ti a nemzeti egység, a wahda arabijja vágya. Az első nagy kísérletet azonban, az Egyiptommal kötött uniót, a két ország burzsoáziájának ellentétei hamar csődbe jut­tatták. Nyilvánvalóvá vált. hogy az egységnek igazi tar­talmát csal? a népi töltés, a haladó program adhat. Most remény van rá, hogy ilyen program alapján alakul ki 8 progresszív arab összefogás, amelynek körvonalait még csak felrajzolta ugyan az egyiptomi—líbiai—szudáni ál­lamszövetség terve, de amely máris annyira felkeltette a Szíriái nép figyelmét, hogy általánosnak mondható ked­vező visszhangot keltett Asszad államfő közlése: a Szí­riái Arab Köztársaság is csatlakozni fog a föderációhoz. Ez persze még csak távlati terv, de jelentősége, kétségte­len: a Közel-Keleten létrejöhet egy progresszív arab tö­mörülés magva. Szíria fejlődésének egyik záloga az a baráti együttmű­ködés, . amely közte és- á szocialista országok közt kiala­kul!. "Az 1967-es izraeli agresszió után Szíria ellenállását; helytállását, nem utolsósorban az a támogatás tette le­hetővé, amelyet a Szovjetunió nyújtott neki. A Szovjet­unió segítségével állították helyre az ország védelmi ké­pességét, a Szovjetunió és más szocialista országok tá­mogatásával dolgoznak az ország iparosítását, a mező­gazdáság korszerűsítését célzó, nagy nemzetgazdasági terveken. A szíriai nemzeti ünnep alkalmat ad arra is, hogy ki­fejezzük örömünket a magyar—szír kapcsolatok fejlődé­se láttán. Hazánk jószolgálati küldöttsége nemrég járt Szíriában, és a kölcsönös megértés szellemében folytatott gyümölcsöző megbeszéléseket: ezek nyomán tovább szé­lesítjük kapcsolatainkat. 1 estét, leyprország! Siféreícs bemutatkozás a képernyőn Az élő adás semmivel nem pótolható, közvetlen, hatá­sáért érdemes az elkerülhe­tetlen zökkenők színvonal­hullámzás kockázatát is vál- lalni. Ez volt a csütörtök es­te először jelentkezett új tv- műsor fő tanulsága. A nagy­szabású vállalkozás — hogy az ország egymástól térben távol eső négy települése egvidőben mutatkozzék be a tv legismertebb riporterei segítségével — a lényegét tekintve, sikeresnek bizo­nyult. Nem hagyhatunk szó nél­kül egy, véleményünk sze­rint súlyos szerkesztési hi­bát: az adás közbe iktatott merőben más jellegű ka- landfllm-epizód indokolatla­nul megszakította az alap­hangot . ' Végül elfogultság nélkül fűzhetjük az általános meg­jegyzésekhez, hogy a ben; minket legközelebb érdeklő Sárospatak bemutatása talán az egész műsor legszínesebb tényezője volt. Ez az ott élők, s a tv ott működő gár­dájának közös érdeme. A népfront programjáért Tüiiiícsíciíf jelöli a református egyházkerület püspöke Miskolc város egyik legré­gibb körzete a Major utca és környéke. A város legősibb történetében már szerepel, s ha ezt tudjuk róla, már kö­vetkezik, hogy sok itt az örö­költ régi ház, régi gond. A gyűlés, ahol tanácstagot jelöltek igen népes volt. A megjelent választópolgárok véleménye egyhangú volt: csatlakoztak a népfront ja­vaslatához, s újra Ráski Sán­dort, a Tiszáninneni Refor­mátus Egyházkerület püspö­két javasolják városi tanács­tagnak, immár harmadszor. * A püspöki hivatalban ke­restük fel Ráski Sándort, az egyházkerület püspökét, Mis­kolc város tanácstagjelöltjét, aki 1948-ban mint segédlel­kész került városunkba. Az­óta — különösen az utóbbi tíz évben — egyre többet ta­lálkozunk nevével úgy is, mint aki a közéletben aktí­van tevékenykedő, s a nép- frontpolitika kiszélesítésében részt vevő személyiség. — Városi ember vagyok — beszél magáról — mondhat­nám úgy, hogy a város szé­léről indultam eh- Apám ko­vács volt, s egy miskolci vál­lalattól ment nyugdíjba. Ha összegezni akarnám eddigi utamat, úgy fogalmazhatnék, hogy három városhoz kap­csolódik életem. Kassához, ahol születtem és érettségiz­tem, Sárospatakhoz, ahol a teológiát végeztem, s Mis- kolehoz, ahol segédlelkész lettem. Sárospatakhoz még különös élményem és emlé­kem is fűződik. Megalakult 1947-ben a kollégium mellett a népfőiskola, s annak vol­tam az ügyvezetője, s elő­adója minden olyan világi tárgynak, ahol éppen tanár­hiány mutatkozott. A Hazafias Népfront mun­kájába korán bekapcsolódott Miskolcon. A borsodi egyház­megye esperese lett 1959-ben, s a következő évben a Haza­fias Népfront I. kerületi bi­zottságának tagja, a békebi­zottság ügyintézője. A béke­mozgalomban kifejteit mun­kájával kapcsolatban a kö­vetkezőket mondotta a püs­pök úr: — A Keresztény Békemoz- galom munkása vagyok. Részt vettem mindhárom' eddig megrendezett világkonferen­cián. Külföldi hivatalos utai- mon mindenütt a béke ügyé­nek szószólója voltam. .Jár­tam Jugoszláviában. Cseh­szlovákiában, az NDK-ban, az NSZK-ban, Franciaország­ban. ötven napot töltöttem az Egyesült Államokban, voltam Svájcban, Ausztriában. Ráski Sándor az elmúlt év decemberében megkapta a Bókéért, kitüntetési, amelyet az Országos Béketanács ado­mányozott részére. Bejárni szinte egész Euró­pát, s itthon a Major utca lakóinak ügyes-bajos dolgait képviselni a városi tanács­ban. Mit mond erről a ta­nácstagjelölt? — Örülök annak, hogy mint lelkész részt vehetek a városi tanács munkájában. A Haza­fias Népfront eredményes és dicséretes tevékenységé­nek az eredménye ez a gyü­mölcsöző együttműködés. Az előttünk álló választás is a legszélesebb körű szocialista demokrácia jegyében zajlik majd le. Ezt érzem jelölésem­mel kapcsolatosan is. Ami választókörzetemet illeti, bi­zony, az elég nehéz terület. Itt valóban sok a múlt rend­szerből maradt káros örök­ség. De van Jövője a kör­zetnek. Az elkövetkező évek­ben nagy változáson megy majd át, hiszen itt épül az északi tehermentesítő út. — Kettős szolgálat lesz ez — folytatja Ráski Sándor püspök — egyrészt a taná­csot, a tanács érdekeit kép­viselni, másrészt a lakosság érdekeit. Már előre látom, nem lesz könnyű minden emberrel megértetni, hogy itt most valami új készüli hogy az üslakók által lakot1' városrészekbe is betör a vál' tozás. Át kell segíteni az embereket a szanálási, köl­tözködés) és egyéb probléma; kon. ilyen ügyekben má> eddig is nem egyszer meg­kerestek fogadóórákon. ta- nácsot kértek, felvilágosítást­A mostani választási elő­készületek során megyénk­ben nem is egy református lelkészt jelöltek tanácstag­nak. Erről a következőket mondotta az egyházkerület püspöke: — A református egyház álláspontjai nem voltak ide; genek a néptől — gondolok itt különösen a kezdeti. 9 XVI. századi időkre. Mof újra mód van az együttniH' ltödésre, s mi ezt örömmé vállaljuk. Szívesen dolgo­zunk a nép ügyéért, s ebbe8 nem vagyok egyedül. érez az egyház papságának zöme Borsod és Heves me­gye területén. A népfronfp0' litika a legszélesebb összefog gást igényli, s ebben fl1" hivő emberek is örömmel W' szünk részt, örömmel ve­szünk részt annak a prog­ramnak' a megvalósításába^ amely nem egyesek, hanen1 az. egész nép jólétét bizto­sítja. Adamovics Ilon»

Next

/
Thumbnails
Contents