Észak-Magyarország, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-14 / 62. szám

wrw, I nyomdászkongresszus után Aki az országban meg jelenő napilapok példány­számát vizsgálja, megálla­píthatja, hogy a párt, köz­ponti lapja, a Népszabad­ság után a megyei sajtónak van a legnagyobb olvasó­tábora. Az elmúlt négy év alatt például 160 ezer pél dánnyal gyarapodtak a me gyei lapok. S közben az új ságok tartalma is gazda­gabbá vált, témaköre is bo vilit, hiszen átlagosan heti 10 oldallal nőtt a terjedek mák. Ez az érem egyik ol dala. A másik viszont az, hogy legtöbb helyen sok nehéz­ség közepette, elavult tech­nikai, műszaki feltételekkel, s — valljuk be — mostoha körülmények között dolgoz­tak a megyei lapok elö- aflitói. Ezért is tekintettek nagy várakozással a nyom dák és a szerkesztőségek, de az újságolvasók, előfizetők is a Nyomda- és a Papír­ipar és a Sajtó Dolgozóinak XXXIX. kongresszusa elé. amely március 12-én és KS-án végezte munka jak Növekszik a papírfogyasztás A könyvek, újságok, fo lyóiratok előállítása —r a technikai folyamatok sor­rendjében — a papírgyár­tásnál kezdődik. A leg­utóbbi szakszervezeti kong­resszus óta eltelt időszak ban mintegy kétmilliárd fo­rint jutott papíripari beru­házásokra. Ezek elsősorban a papírtermelés kapacitás­növelését szolgálták. Az or­szágosán egy lakosra jutó papírfogyasztás az 1966. évi ;to kg főről tavaly 43 kg.-fó- , re emelkedett és a negyedik oteves terv végére várha­tóan 60 kg/före növekszik. Az ú.i papírgyárak (Duna­újváros, Lábatlan és az épülő nyiregyázi üzem) kor­szerű munkakörülményeket teremtetlek, a régi üzemek többségében azonban alig javultak a munkakörülmé­nyek. 1 (itt határozata A nyomdaipar fejlesztő •seben már korántsem ilyen kedvező az összkép. Ezért is tartotta szükséges­nek a szakszervezet köz ponti vezetősége két évvel ezelőtti állásfoglalásában felhívni az illetékesek — es a közvélemény — figyelmei a nyomdai helyzet tartha tatlansógára. A mostani kongresszus már rögzít­hette jelentésében: ^Véle­ményünk, állásfoglalásunk figyelembevételével szüle­tett 1970 elejen a Gazdasági Bizottság határozata, amely a negyedik ötéves tervidő­szakban a nyomdaipar fej­lesztésének célját a kapaci­tás 40—45 százalékos bővn teseben jelöli meg, gépesé- rés rekonstrukció utján. Ehhez allami támogatást, valamint kedvezményes hi­telek igénybevételét irá­nyozza elő. Előtérbe kerül a vidéki, tanácsi nyomdák korszerűsítése, a fővárosi nyomdákra nehezedő terhek átvállalása es a fokozódo vidéki igények kielégítése céljából. A tanácsi nyom­dák fejlesztése a negyedik ötéves tervidőszakban elő­irányzott anyagi eszközök segítségével megoldódik.'’ Tölthet, szebben, tartalmasabban Az elmúlt időszakban a nyomdai beruházásokra vi­szonylag kis anyagi erői — mintegy fél milliárdot fordítottak, ez altalaban a legszükségesebb gépcseréket tette csak lehetővé. A na­gyobb beruházások közül a Kner Nyomda rekonstruk­ciója emelkedik ki, ennek befejezésével a vállalat kor­szerű csomagolóeszköz- gyartö uzemme válik. Több megyei lapkiadó és szer­kesztőség új helyisegekkel bővüli. Egyes megyékben viszont akadnak még kí­vánnivalók az újságírók és a kiadói dolgozók munka- körülményeiben . Az országos kongresszus alapvető gondolatát a kö­vetkezőképp fejezhetjük ki: a papíripari munkásnak, nyomdásznak, újságírónak es a kiadói dolgozónak egy a célja, közösek a törek­vései. Pártunk politikájának szellemében a kulturális fejlődés, a sajtotajékoztatás bővítése érdekében egyre több, tartalmasabb, szebb kivitelű újságot, könyvet, a kulturált élethez szükséges papíripari, nyomdaipari ter­meket nyújtani az embe­reknek. Vajda János Húsz országban vannak magyar szakértők Hozdmk — lehetőségethez képest — mos országoknak at igyekezik, átadni a tudományban elért, eredményei.1 es tapasztalatait. Szakértőink jelenleg is a világ több mint 30 országaiban dolgoznak, s csupán azok szama, akik hosszabb ideig, 2—3 évig külföldön működnek, megközelíti, a 300-at. A legtöbb szakértőnk Kubában, Mipertofban, AÜgeriában es Tanzániában dolgozik. Kor- natmymk megbízásából, a TESCO Nemzetközi Műszaki Vudommiyos Együttműködési Iroda, szervezi, erősiti bOiXmk. és a fojiűdtő nmsaagok. közötti tudományos kap- osototókat. Étz eretek,tocfesi tanúsítja a magyar tudomány ered­ményei rasant, hogy műszaki HBatembereinken kívül jc- fesfeg 2í> magyar eggetenn immár működik kiSfölétön, s közölök többen tanszéket ■wezetnek. Zambiában pél­dást! ár. Bródp András, az egyetem közgazdasági tan­székének vezetője. Nigériá­ban az IPE egyetem gyógyszerészeti tanszékének ugyancsak magyar profesz- s-zor, dr. Éllő István a veze­tője. A lagosi egyetem ma­tematikai tanszékének meg­szervezésére szintén magyar professzori, Pál Lászlót kér­ték fel a felsőoktatási szer­vek. Az ugyancsak Nigériá­ban levő zariai Achma du- bello egyetem rektorhelyet­tese nemrég járt Budapes­ten, tárgyalásokat folytatott magyar partnereivel további professzorok, matematiku­sok, építészek, geológusok, és közgazdászok kiküldésé­ről. Az észak-nigériai Cabo allamban egész magyar ko­lónia működik; a 16 ma­gyar család tagjai a város rendezési tervéi készítik, s ugyancsak magyar vízügyi szakemberek közreműködé­sével oldják meg a külön­böző vtzszabály ozást mun­kákat. .felonies csaknem 40 ma­gyar működik közre az ENSZ világszervezeteinek különböző p ragra mjá ban. Szakértőink többsége víz­ügyi és mezőgazdasági ■prob­lémak megoldásán munkál­kodik, segítve India, Kam­bodzsa. Ghana. Mali, Török­ország. Kelet-Pakisztán, Guayana, Szudán mezőgaz­dasági es vízügyi problémá­jának megoldását, de töb­ben közülük egyéb ágaza­tokban is jelentős szerepet .látszanak, tgy például In­diában az elektromos ipar, az Egyesült Arab Köztársa­ságban és Mauritiusban pe­dig a textilipar fejlesztésé­ben vesznek részt magyar szakértők. Kubában a gaz­daság számos ágában tevé­kenykednek, így elsősorban az állategészségügy, a gép­ipar, az élelmiszeripar és a mezőgazdaság különböző te­rületein. A FAO megbízá­sából magyarok dolgozták ki Nigériában a Cross-River folyó szabályozását, leg­utóbb pedig a jemeni Vadt- Zabid folyó vízhasznosítási, és szabályozási tervét készí­tették el. A magyar szellemi elet nemzetközi megbecsülését jelenti az is, hogy mind. több külföldi objektum ter­vezésére adnak megbízáso­kat szakembereinknek. Négy év alatt több mint 30 or­szágból kaptak megrende­léseket mérnökeink. Indiá­nak például évi 200 000 tonna kapacitású új tim­földgyár tervét készítik. Az Egyesült Arab Köztársaság­ban. Pakisztánban és Irak­ban számos híd épült ma­gyar tervek szerint. Afrika legnagyobb sportlétesítmé­nyének, az algíri stadionnak tervét is magyar mérnökök készítették, s újabban Cons­tantino új városnegyedé­nek. tervezésével bízták meg mérnökeinket. A Német Demokratikus Köztársaság 12 Városában mintegy húsz objektum épül magyar ter­vek szerint; a többi között lakótelepet, tejporgyárai, áruházai, egészségügyi köz­pontokat, ipari csarnokokat és Drezda földalatti vasút­iét tervezik magyar szak­emberek. N. L. A pályán n r ■ m h rr a kívülről Egy bizonyos üggyel kap­csolatosan kellene a véle­ménye. Mint olyannak, aki szintén ismerős a tárgykör­ben. Felháborodik, zuhog­nak belőle a kemény, elíté­lő szavak. Erről bizony. ír­nunk kellene, de hallga­tunk, sőt, csak jót írunk 1 Pedig lenne mit írni! Tör­tént például ez is, az is. micsoda visszaélések micso­da korrupció! Lehetne so­rolni a példákat a megye minden részéből! Szimpatikus, hogy a visz- szaélésekröl szólva így fel­háborodik. Csak egy nagy szépséghiba van: konkrét, pontos példákat nem haj­landó mondani. Egyel sem. „Miért pont én'.’’’ Ismerős típusi képvisel. Hiszen vannak emberek, akik mindenről tudnak, vagy tudni vélnek, kellő módon fel is háborodnak, megbotránkoznak cs követ­keztetéseket vonnak le. Kö­zülük többen még keresik is azokat a fórumokat — te­véiben. legtöbbször névtele­nül, vagy eppen személye­sen is —, ahol elmondhat­ják, mennyire felháborítja őket ez, vágj’ amaz. ..tesse­nek csak rájuk szállni, jól megadni nekik, mert terv ez nem mehet tovább, mi lesz ebből az országból” stb.. stb, Csak eppen semmit, nem vállalnak. Visszavonulót fújnak abban a pillanatban, mihelyt a maguk — külön­ben nagyon harcias — ki­állásából csak egy kis részt, is kérnék az igazi harchoz. Rögtön nem olyan nagy az ügy. vagy neki nincs ideje, vágj- nem tartozik rá stb. Az egyik, nagy tapaszta­latokkal rendelkező ember, akinek a maga területén szintén sok dolga van ezek­kel a „miért pont én?” tí­pusú háborgókkal, nemrégi ben így fogalmazott: a pa- l-wa széléről könnyű kiabál­ni. . Jöjjenek be, és vállalják a ragdosést! Valóban, itt keli keresni a lényeget. A feihaborodáshoz, a kiabálás­hoz csak annak van joga, aki. maga is a „pályán van", aki maga is teljes erejével részt v esz a mindennapos küzdelméből, vágj' éppen küszködéseiből. Aki saját céljainak megvalósulását is ennek a küzdelemnek, harc­nak sikerétől várja. A legkönnyebb kintről kiabálni. Menjetek csal., csináljátok, majd én nézem és megmondom jó-e. vagy nem jó, amit tesztek. Azt sem rögtön, dehogy rögtön 1 Hiszen nem íudnató még. mi, hogyan alakul, csak óvatosan, varjuk ki a végé: 1 Akkor viszont igen'. Akkor már lehet véleményt mon­dani, megbírálni, „nem így kellett volna, tudtam én azt”, vagy éppen, „bizony, bizony így kellett mindig is mondtam!” De ott lenni, ahol egy-egy rúgás esetleg cl is találja az embert, hát. azt. már nem. Azt vállalják mások. Mily nagy oölcses- ség' áradhat viszont kLöbb égj ’ simogatásból: ..hát kellett ez neked? Látod, ne­kem nincs semmi bajom'” A üpus egyik rétege le n.vegében szűk. gyorsan fel. ismerhető. Felháborodásul: mögül könnyen kibukkan a személyes sérelem, az ön­zés, bosszúállás vágya, a megölj- ügyesen öltöztetik ts mondanivalójukat a közér­dek mutatós köntösébe. A veszélyesebb az. aki mun kaköréböl adódóan valóban i-endelkezik információkkal kisebb-nagyobb visszaélé­sekről, módja is lenne ten­ni ellenük annjdt. amennyit de egyre inkább másokat biztat. Ö maga a jól érte sült ember szerepet vallalja. de Ben*» mást. Legtöbb­ször peesae. nem tud annyit, amennyit sejtet. De amit valóban tud, ami lény. ameHett sem mer malink Ezt ugyan nem vallja be, inkább mutatósán fethobo- rochik. Nmet- nagy értelük eaek. nek a feteaborodasoSaiek, F-zödsk belőlük, hogy ki­vidről valók. Priska Tibor (Iventkey 7„ munkája) Az öntözés története Az öntözés olyan régi, mint a .mezőgazdasági kul­túra. Az első öntözőrnúvek romjai az időszámítás előtti 5. évezredből a Tigris és az Kufrátesz vidékéről marad­tak ránk. A Király csatorna 60 négyzetkilométeres mes­terséges víztárolóval kötötte össze a két folyót Ugyan­ilyen nagy múltú az egyip­tomi öntözés. Több mint öt­ezer évvel ezelőtt vezették be az árasztó-öntözést, ha­talmas öntöző, lecsapoló csatorna- és töltésrendszert dolgoztak ki a Nílus árvi­zeinek hasznosítására. Kíná­ban húsz évszázadon (!) ke­reszt építették és 1280 körül fejezték be az ezer kilométer hosszú Császár- esatornarendszert. Európában — a rómaiak építettek ugj'an öntözőmü­veket, melyek a népvándor­lás korában megsemmisül­lek — későn kezdődött meg az öntözés fejlődése. Az első öntözőcsatorna 1178-ban épült Iitáliában. Németor­szágban a 12. és 13. század­ban kezdték a rétek öntö­zését. Az öntözés az elmúlt sza zadban új reneszánszát élte Indiában, Egyiptomban, Amerikában, Olaszország­ban, Oroszországban öntö­zőrendszerek, csatornák, öntözöművefc épülték. A IP század vegére a vi­lágon 40 millió hektáron folytattak öntözögazdálko- dást. A megjár öntözés első M&mtbzest. (Ez az őntozo- telep ma is üzemben van.) A múlt század negyvenes éveiben Széchenyi István vetette fel először az Alföld Az ősi eredetű járgányos vizem elő-kér ék középkori európai típusa. adatairól Arpad-hazi okle­veleink tesznek említést. Mátyás király „öntözömes- lereket” hozatott. Olaszor­szágból. De a török időkben elpusztultak a régi vízgaz­dálkodás tárgyi emlékei Hazánkban az öntözéses gazdálkodás a 19. század elején kezdett elterjedni. 1820-ban a magyaróvár! uradalomhoz tartozó mária- ligeti majorban kezdtek intézményes öntözésének gondolatát. Majd tervek ké­szültek a Hortobágy, a Ti- sza-vidék öntözőrendszeré­nek kiépítésére. Az első viz- emeléses öntözőtelepet 1885- ben Gyomán, a Hármas Körösre telepítették. Az 1930-as aszályos esz tendők ismét felhívták a figyelmet az öntözés fontos­ságára. 1937-ben alkották meg az öntözési törvényt, amely 170 ezer hektár öntö­zéséhez szükséges munkát rendelt el. Elkészült a hor­tobágyi kísérleti öntözött' lep, a tiszafüredi öntöző rendszer, a békésszenland- rási duzzasztómű. Es a felszabadulas utam nagyarányú munkák. Első­nek a hódmezővásárhelj i öntözőrendszer épült fel. majd a Tisza jobb partján Tiszasüly és Szolnok térsé­gében. 1950-ben került sor a Tiszalöki Vízlépcső építé­sére, egy évvel később a Keleti Főcsatorna építésé­nek folytatására. Ma az or­szág öntözéseinek egvhai- madát közvetve, vagy köz­vetlenül a tiszalöki öntöző- rendszer látja cl \ ízzel. 1900-ban 251 ezer, 1970 ben 795 ezer kataSZtrális holdnyi területet öntöztek Magyarországon. 1975-re az öntözött terület 1 millió hold lesz. A vágón a tel.ies mező­gazdasági terület 5,4 száza­lékát öntözik. S a föld la­kosságának nagyobbik felt az öntözött területeken ter­melt élelmezési cikkekkel táplálkozik. Az öntözés történetéről a Mezőgazdasági Múzeumban nj'ilt kiállítás, melyet ké­sőbb az öntözés szempont iából fontos megjeszékhe- lvcken is bemutatnak <K)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents