Észak-Magyarország, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-13 / 61. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1971. mórc. 13., szombat Tanácskozik a szakszervezetek megyei küldöttértekezlete Dr. Bodnár Ferenc felszólalása az első napon Achim-emiékülés az Akadémián (Folytatás az / oldalról) kenységük még nem mindig viselte magán a sajátos szak- szervezeti jelleget. Munká­jukban két véglet is előfor­dult; néha bátortalanság, máskor pedig olyan dolgok­kal is foglalkoztak, ami tu­lajdonképpen nem tartozott a hatáskörükbe. A gazdálkodást segítő munka A szakszervezeteknek gaz­dálkodást segítő munkájában kiemelkedő szerepe volt a szocialista munkaversenynek. Tóth József elvtárs beszá­molójában különösen a szo­cialista brigádok áldozatos munkáját, figyelmet érdem­lő sikereit méltatta. Elmon­dotta, hogy 1970-ben a szo­cialista munkaversenyben részt vevő brigádok száma meghaladta a 10 ezret, a brigádtagok száma pedig megközelítette a 120 ezret. A versengő kollektívák ju­A megyei pártbizottság el­ső titkára értékelte a kül­döttértekezlet beszámolóját. Elmondotta, hogy a szakszer­vezeti munka az utóbbi hó­napokban megélénkült. Eh­hez az 1971. május 4.-ére összehívott XXII. kongresz- szus előkészületei, a szak­szervezeti választások adták a keretet, míg a növekvő po­litikai aktivitást az MSZMP X. kongresszusa nyomán ki­alakult politikai légkör ered­ményezte. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezeti tag­gyűlések beszámolóiban és a viták során szinte minde­nütt hivatkoztak a kongresz- szusra és a megyei pártér- tekezlet megállapításaira. A szakszervezeti választá­sok tapasztalataival kapcso­latban a megyei pártbizott­ság első titkára megállapí­totta, hogy a beszámolók többsége a szakszervezeti munka valóságos feladatai­val foglalkozott. Számot ad­tak arról, hogy az elmúlt években a választott vezetők és testületek hogyan képvi­selték a dolgozók érdekeit, hogyan vonták be a munká­sokat és alkalmazottakat a gazdasági feladatok megoldá­sába. mit tettek a szocialista munkaverseny, a brigádmoz- gálom szervezéséért. Elemző­én. de még nem elég önkri­tikusan szóltak arról, hogy a szakszervezeti bizottságok, a tisztségviselők hogyan éltek hatáskörükkel. . jogaikkal, mit tettek az üzem) demok­rácia fejlesztéséért, a jó munkahelyi légkörért. A pártszervezetek figye­lemmel kísérték a választáso­kat, érdemi segítséget nyúj­tottak a szakszervezeti vá­lasztásokhoz. szak szervezeti leladatok A továbbiakban dr. Bodná' Ferenc elvtárs szólt arról, hogy az elmúlt évek során erőteljesebben kialakult a szakszervezetek sajátos arcu­lata. A választások során a szakszervezeti munkát ke­vesebb bírálat érte. mint ko­rábban. ami a munka javu­lását. a szakszervezetek te­kintélyének növekedését jel­zi A szakszervezetek javuló tevékenysége a párt tekinté­lyét Is növelte, A feladatok jobb megoldása hatékonyan biieumi. kongresszusi fel­ajánlásainak teljesítése és túlteljesítése nagymértékben hozzájárult, hogy csökkenje­nek a gazdálkodás problé­mái. javuljon a hatékonyság és nőjön a vállalatok nyere­sége. A mozgalom jól szol­gálta a lakásépítési program és más társadalmi célkitűzé­seink megvalósítását is. A beszámoló foglalkozott a szakszervezeti szervek terve­zőmunkában való részvéte­lével, ezzel kapcsolatban az üzemi demokrácia mind szé­lesebb kibontakoztatásával. Meg vannak a feltételei, hogy a szakszervezeti szer­vek — a dolgozók képvisele­tében — megfelelő tekintély- lyel és felkészültséggel ren­delkezve, partnerei legyenek a gazdasági vezetőknek. Szó esett a dolgozók élet- írt munkakörülményeinek ja­vítását szolgáló érdekvédelmi tevékenység eredményeiről is. Különösen fontos, a nők és az ifjúság helyzetének ál­landó javítása. Borsod me­gye lakosságának jövedelme az elmúlt években jelentősen emelkedett. Nőttek a bérek szolgálja a párt és a töme­gek kapcsolatának erősítését A szakszervezeti munka fejlődésének elismerése mel­lett sok kritikai megjegyzés, érdemibb, aktívabb, követ­kezetesebb ügyintézést sür­gető figyelmeztetés is el­hangzott a vezetőségválasztá­sok során — mondotta a megyei pártbizottság első titkára. Utalt arra, hogy több helyen bírálták az üze­mi demokrácia formális vo­násait, egyes gazdasági ve­zetők magatartását. Kritikai észrevételek hangzottak el a bérek, a jövedelmek és az életszínvonal, illetve az árak alakulásával kapcsolatban is. Sokan hiányolták a nők egyenjogúságára, az egyenlő munkáért egyenlő bér elvé­nek betartására vonatkozó elvek gyakorlati megvalósítá­sát. Ezekkel kapcsolatban igen nagy felelősség hárul a szakszervezeti szervekre. Magasabb színvonalon Dr. Bodnár Ferenc elvtárs értékelte az SZMT munká­jának színvonalában meg­1 — és bár még nem eléggé — sikerült előrelépni a szocia­lista bérezés elveinek érvé­nyesítésében is. A dolgozók közvetlen ér­dekvédelmét szolgálja, a szak- szervezet munkásvédelmi te­vékenysége is. A megye üze­meiben általában javultak a munkakörülmények, s a biz­tonságtechnika fejlesztésére csupán 1970-ben, több mint 600 millió forintot fordítottak a vállalatok. Az SZMT vezető titkára végezetül a következő évek legfontosabb feladatairól, többek között az új1 kollek­tív szerződések előkészítésé­ről és a középtávú tervek el­készítésében való közremű­ködésről szólt. A számvizsgáló bizottság jelentését Rónai László ter­jesztette elő, majd a küldött- értekezlet megkezdte a be­számolók és a határozati ja­vaslat feletti vitát. A tegnapi vitában több mint 20 küldött kért szót. Nagy érdeklődés kísérte dr. Bodnár Ferenc elvtársnak, a megyei pártbi­zottság első titkárának be­szédét. tületi ülések légköré demok­ratikus, őszinte és kritikus. A két megyei küldöttértekezlet között végrehajtott kádercse­rék kedvezően éreztetik ha­tásukat. A megyei pártbizottság el­ső titkára ezután az alsóbb szintű szakszervezeti szer­vek tevékenységének fejlő­dését értékelte. A szakszerve­zeti szervek általában érvé­nyesítik hatásköreiket, külö. nősen a döntési és az egyet­értési hatáskör érvényesítésó ben érlek el „sok eredményt A véleményezési, ellenőrzé­si és kifogásolási hatáskör — különösen a vétójog — érvé­nyesítésében azonban mé“ számos probléma adódik. Dr. Bodnár Ferenc szólt a szakszervezeti munkában meglevő fogyatékossá “okról Több szakszervezeti szervnél tapasztalható bátortalanság­ra és túlzott óvatosságra hív­ta fel a figyelmet A jövőben tovább kell javítani az irá­nyítást a szakszervezeti moz­galom minden szintjén erő­sítve a kollektív vezetést és a személyes felelősséget. Jobban be kell vonni a vá­lasztó testületek tagjait a testületi előterjesztések, dön­tések előkészítésébe, a hatá­rozatok végrehajtásába és el­lenőrzésébe. Nagyobb lelelősséggel A továbbiakban a megyei pártbizottság első titkára rá­mutatott, hogy jelenleg a munkásosztály egysége szem­pontjából az osztályon belüli műveltségi és képzettségbe­li különbségek jelentik a legnagyobb gondot. Nagyobb figyelmet kell fordítani a felnőttoktatásra, s arra, hogy a rendelkezésre álló anyagi feltételek ne szűk rétegek, hanem a dolgozó tömegek művelődését szolgálják. A X. pártkongresszus elvi­leg is továbbfejlesztette ál­láspontunkat arról, hogy a szakszervezetek milyen sze­lepet töltenek be szocialista társadalmunkban. A munkás­osztály aktivitásának, a szo­cialista demokrácia fejleszté­sének feladatai egyaránt amellett szólnak, hogy még tudatosabban kell építeni a szakszervezetekben dolgozó kommunisták munkájára, a mozgalom erejére — mondta dr. Bodnár Ferenc. Szólt a szakszervezetek te­rületpolitikai munkájának fontosságáról, majd a szak- szervezetek megnövekedett önállóságából adódó felelős­séget hangsúlyozta. A jövő feladataival kapcsolatban el­sősorban a vállalatok IV. öt- j éves terveinek elkészítésében való közreműködéséről, és ezzel kapcsolatban az üzemi demokrácia további szélesí­téséről. " Foglalkozott a kollektív szerződések előkészítésének feladatával, majd a munka­verseny fő célkitűzéseit vá­zolta. Az erőfeszítéseket há­rom alapvető célkitűzésre kell összpontosítani. Az egyik: a lakásépítési prog­ram megvalósításának előse­gítése. A másik a vállalati munka- és üzemszervezés színvonalának javítása, a ter­melékenység emelése. A harmadik, a fogyasztási cik­kek minőségének-javítása, a lakosság .jobb áruellátása, a hiánycikkek körének szűkí­tése. Ehhez jelentős segítsé­get adhat a „Dolgozz hibát­lanul” mozgalom széles kö­rű elterjesztése megyénkben. Befejezésül dr. Bodnár Fe­renc néhány időszerű kér­désről szólt. Kiemelte az ér­dekvédelmi tevékenységet. A Párt politikájára, a X. párt- kongresszus és a megyei párértekezlet határozataira, a törvényekre és a különféle szintű szakszervezeti határo­zatokra hívta fel a figyel­met. A munkafegyelemmel kap­csolatban hangsúlyozta: a fegyelmezetlenség nem szű­kíthető le a fizikai dolgozók­ra. Fegyelmezetlenség az is, ha a vezető nem gondosko­dik a gépek tervszerű kar­bantartásáról, a feladatait túlóráztatással oldja meg. Ha nem teljesíti kötelezettségeit, ^zó’* a szociális juttatások fontosságáról, és a szocialis­ta bérezés ■ inele követke­zetesebb érvényre juttatásá­ról is. Beszédét azzal fejezte be, ho»’r a kongresszusi ha­tározatok magvalósítása kez­detét vette. Arra kérem a megyének szakszervezeti mozgalmában dolgozó kommunistákat, akti­vistákat, hogy még nagyobb felelősséggel, tevékenységük további javításával végezzék fontos társadalmi feladatai­kat. Erre kötelezi a szakszer­vezeteket pártunk X. kong-, resszusa és a tagság bizalma. A szakszervezetek megyei küldöttértekezlete ma dél­előtt folytatja munkáját. A tanácskozás vitáját vasárna­pi számunkban ismertetjük. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa, az MSZMP Párttörténeti Intézete, a Ma­gyar Történelmi Társulat, a Magyar Agrártudományi Egyesület, a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat és a Békéscsabai Achim Emlékbi­zottság pénteken a Magyar Tudományos Akadémián tu­dományos ülést rendezett a nagy magyar parasztpoliti­kus Achim L. András szüle­tésének 100. évfordulója al­kalmából. Az emlékülésen jelen volt Achim L. András leánya, s küldöttséggel kép­viseltette magát Békéscsaba. Ember Győző akadémikus­nak, a Magyar Történelmi Társulat elnökének megnyitó szavai után dr. Király István, a Magyar Tudományos Aka­démia dunántúli intézetének tudományos munkatársa, az ismert Achim-kutató tartott Az 1971-es év első felében — hiteles adatokkal ponto­san meg nem határozható időpontban — esedékes Dó­zsa György születésének 500. évfordulója. Ebből az alka­lomból pénteken a Parla­ment delegációs termében politikai, társadalmi, tudo­mányos és kulturális életünk kiemelkedő képviselői érte­kezletet tartottak, amelyen A/ 1/1971. (II. 8.) EVM. sz. renúelel IBI. paragrafusában fog­laltak szerint a korábbi lakás­igényléseket legkésőbb 1971. áp­rilis hó 30. napjáig megújíthatja az, aki lakásigénylését továbbra is fenntartja. Miskolc város I—III. kér. Taná­csa V. B. I. fokú lakásügyi ha­tósághoz 1971. március hó íl-ig benyújtott lakásigényléseket. a/ alábbiak szerint lehet megújí­tani : A lakásigénylés megújítására a v „Adatlap lakáslggnyléstie/" elnevezésű nyomtatvány szolgál. Az adatlapot 1971. március hó 10-1 éji kezdődően a Borsodi Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vállalat miskolci dohányboltjaiban 1 fo­rintos áron lehet beszerezni. A kitöltött és aláirt adatlapokat — függetlenül attól, hogy a korábbi lakásigénylést az igénylő melyik kerületi lakásügyi hatósághoz nyújtotta be — az alábbi címre kell postán bérmentesített levél­ben elküldeni: Miskolc város I. kerületi La­kásügyi Hatósága. Miskolc. 1. Vörösmarty u. 111. sz. 1971. április i-től ugyanis ;> Központi Lakásügyi Hatóság Mis­kolc város I. kér. Tanács V. B. hivatalának szerveként működik Korábban a II. és HL kerületi Tanács V. B. lakásügyi hatóság­hoz taenvúltott lakásigénylcsek az 1. kerületi I. fokú lakásügyi .hatósághoz kerülnek át. A megújított igénylésen ille­téket leróni nem kell. 1971, március hó 10-e után az új lakásigényléseket ugyancsak az ..Adatlap lakásigény leshez” elnevezésű nyomtatványon lehet benyújtani. Miskolc város 1. ke­rületi Lakásügyi Hatósághoz. Az új igénylésekre 30 forintos ok­mány bei veget kell felragasztani. Az' adatlap kitöltéséhez az alábbi tájékoztatást adjuk: Az adatlapon szereplő kockák­ba, továbbá ..A lakásügyi ható­ság záradéka” elnevezésű részbe beiegvz.ésl eszközölni nem sza­bad. Az adatlapnak ezeket a ré­szeit a lakásügyi hatóság tölt1 ki A? ..első lakásigénylés tkta- tósz.áma” elnevezésű rovatba an­nak a levélnek az iktatószámá' kell bejegyezni, amelyet a la­kásigénylő a legrégibb lakás- igénylésre kapott a lakásügyi ha tóságtól. Az I pont alatt folyamatos munkaviszonyként csak a meg­szakítás nélküli, miskolci mun­kaviszonyt lehet, bejegyezni. Ez a helyzet a miskolci állandó helybenlalíásra vonatkozó adat bejegyzésével kapcsolatb.an Is. A kereső családtagok közé nem kell bejegyezni az igénylő, vala­mint házastársa (élettársa) ada­tait, hanem csak azokét. akik rajtuk Icívtil a családhoz tartoz­nak és önálló keresettel rendel­keznek A II. pom alatt az igényli valamint családja jövedelmi és vagyoni viszonyai szerepelnek Az Igénylő: a házastársa (élet- társa) továbbá az egyéb kere­ső családtagok havi átlagjöve­delmét a munkaadó megfelelő igazolásával kell bizonyítani és az igazolást a benyújtandó adat­laphoz csatolni kell. előadást Achim L. Andrásról, a demokratikus parasztpoliti­kusról. Egyebek közt szólt arról, hogy Achim 1906. már­cius 17-én alakította meg pártját, a parasztpártot, amelynek radikális program­ját ugyahubban az évben az országgyűlésben benyújtott földreform javaslata tükrözi. Ez volt az országban az első földreform-javaslat, amely a kiváltságait féltő uralkodó feudális nagybirtokos osztály dühödt ellentámadását hívta lei. Achimot petíció útján megfosztották mandátumától, őt magát politikai jogaitól. Achim pártjának létrejötte a nagybirtokrendszer és a feu­dális maradványok felszámo­lásáért folytatott harcon túl azt is jelentette, hogy a pa­rasztság hozzáfogott politikai egyenjogúságának kivívásá­hoz. megvitatták az évfordulóval kapcsolatos tennivalókat. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöke be­szélt Dózsa György történel­mi tetteiről. Az értekezleten széles körű társadalmi bizottság alakult a következő években esedé­kes ünnepségek előkészítésé­re. A III. pont alatti kérdésekre az igényló ős családja egészség- ügyi körülményeire vonatkozó kérdéseket tartalmazzák. A be­tegségre vonatkozó adatokat ha­tósági orvost (kezelő sznkorvosi) igazolással kell bizonyítani, ki­véve, ha az igénylő ezt koráb­bi igényléséhez már csatolta. A IV. pont alatti kérdések az igénylő és családja lakásviszo­nyaira vonatkoznak. Az l/a. ponl alatti rovat akkor töl­tendő ki, ha az igénylő ren­delkezésére áll az épület elbon­tását elrendelő jogerős építési hatósági határozat. Ennek számát feltétlenül be kell jegyezni. A;- V'. pom alatti rész kérdései arra vonatkoznak. hogy az igénylő milyen lakásellátási for­mában kéri Igényének kielégíté­sét. F. rovat kitöltésére különö- >'.’ii nagy figyel piet kell fordí­tani. A korábbi szövetkezeti la­kások elnevezése ugyanis meg­változott. Aki korábban szövet­kezeti lakásnak nevezett lakás­ellátási tonnában kéri igényel­nek kielégítését, az a c) pont alatti szöveget húzza alá. mert a korább) szövetkezeti lakás el­látási formának az új lakásügyi iogszabályok szerint a ..tanácsi értékesítésig lakás” felel meg A d) nőni alatt} szöveget L.la­ka s»*oítÖ szövetkezell lakás”), annak kell aláhúzni, aki mások­kal társulva, maga kíván — ál­lami támogatással — svOvet, kezet! lakást énítrn* ,, Lakáscsere vei” abban az eset­ben kérheti az Igénylő Igényének kielégítését, ha olyan tanácsi bérlakásban lakik, amelyet más l 'kás kiutalása esetén a lakás­ügyi hatosáénak kiürítve átad. Személyi tulaldonban álló lakás bérlője ebben a formában nem kérheti Igényének kielégítését, mert. a személyi tulajdonú laká­sokra vonatkozó tanácsi rendel­kezési Jog az új lakásügyi sza­bályok alapján ítm. túllus hó i- ével megszűnik és ezért a meg­üresedő lakást a lakásügvi ható­ság igénybe yenni nem tudja A I a v á s j r n v i é o' megújításának idŐnonHa a lakáfdut tatás Idő- nőni iát nem befolyásolja. Semmi hátránnyal nem jár tehát, ha az igénylő lakásigénylését 1071. áp­rilis hó 30-in bármelyik napon küldi meg n lakásörfvt hatóság részére A lakásügyi hatóság u/ adatlap megérkezéséről az igénylőt né­hány napon belül értesíti és köz- ii a megújított igénviés nyilván­tartási számát. Minden olyan esetben, amikor az Igénylő sze­mélyesen. vagy levélben fordul lakásügyével kapcsolatban kü­lönböző szervhez, különösen pe­dig a lakásügyi hatósághoz, a nyilvántartási számot feltétlenül közölje, mert ezzel az Ügyinté­zési r#VOr«lfHa ''c tWtnp.tnhty 1r.„ szí. Az I—III in ' lana«?*- \ B. igazgatási osztályai az adatlapok kitöltésevet kapcsolatos tudni­valókat ismerik és szükség ese­tén n kitöltéshez segítséget ad­nak a lakásügyi fogadónnnnkon. Miskolc város Tanácsa V, B. II. fokú Lakásügyi Hatósága Növekvő politikai aktiv Dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának első titkára köszönti a tanácskozás részvevőit mutatkozó fejlődést. A les­Dózsa Dföf-iiiÉÉzoítsátj alatt Közérdekű közlemény a miskolci lakásipénvlések merni Utasáról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents