Észak-Magyarország, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-11 / 59. szám

T971. mére. 1*1., csiftörtok eSTAKfMAOYARORSZAG 3 T * M f mm f mm f „Igazi üzem epul Mezőkövesden Több mini százmilliós beruházás — 1200 négyzcíméteres gyártócsarnok — A „próbaüzem" már lennel Egyetértésben a lakossággal A tanács vb miskolci lakásügyi rendeletéről Az új lakástörvénnyel, a lakásé llá lás új rendszerével, a lakásbérlettel kapcsolatos ki adványok, sajtópublikációk ma alighanem a legolvasot­tabb nyomtatott anyagok kö­zé tartoznak. A különleges érdeklődés érthető. A lakos­ság életszínvonalának alaku­lását erősen befolyásoló ren­deletről, tényekről van szó. Igen nagy az érdeklődés azok körében is, akik már kellemes, kulturált, a kor igényeinek megfelelő, meleg családi otthonban tudhatják magukat, de még nagyobb azok érdeklődése, akik la­kásra, otthonra vágynak. S itt elsősorban a fiatalok, a fészekrakók a legérdekelteb- bek, együtt azokkal, akiknek jelenlegi körülményeit sür­gősen meg kell változtatni. Helyi döntések A jogszabályok számos esetben a helyi tanácsokat, illetve a végrehajtó bizottsá­gokat hatalmazzák fel, hogy a városok és községek, a te­lepülések helyi adottságainak megfelelően szabályozzanak egyes kérdéseket. A helyi döntések egy része természe­tesen érinti a dolgozók anya­gi helyzetéi. Miskolc város Tanácsának Végrehajtó Bi­zottsága — egyetértésben a városi pártbizottsággal — el­készítette Miskolc lakásügyi alkotmányának tervezetéi, amelyet a tanács vb norma­tív határozatként el is foga­dott. Tekintettel azonban arra, hogy a tervezeten tovább dolgoznak, nagy felelősséggel finomítják, a teljesség igénye nélkül kívánunk szólni a vá­ros lakosságát közelebbről érintő, néhány fontos kérdés­ről. Az már ismeretes, hogy külön lakásügyi hatóság ala­kult, amely a Miskolc I. ke­rületi Tanácson belül műkö­dik, munkájában az egész városra kiterjedően. Hama­rosan fel kell újítani az ed­dig beadott, és ki nem elé­gített lakáskéreimekel — en­nek időpontjáról a lakosság a tanácsoknál és a sajtón ke­resztül értesül. Lényege­sen egyszerűsödik az igénylő- ívek adminisztrációja. Ä ta­nács az anyag feldolgozásá­nál segítségül hívja a tudo­mányt, a komputert is. Ter­mészetesen a gép csak esz­köz. A döntéseket emberek, a lakosság minden rétegét képviselő társadalmi bizott­ság hozza. Ezek a bizottsá­gok a helyszínen egyenként vizsgálják meg az igényjo- gosultságot. Ez a biztosíték arra, hogy a továbbiakban az eddiginél is igazságosabb lesz a lakáselosztás. Helyes arányok A tanács döntését minden tekintetben világos gondol­kodás jellemzi. A miskolci lakásügyi alkotmány egyik pontja így szól: A lakáski­utalási és a lakásértékesítési névjegyzéken szereplők igé­nyeinek kielégítésére a lakás­ügyi. hatóság rendelkezésére bocsátott lakások legalább fío százalékát fizikai, illetőleg a termelést közvetlenül irányí­tó műszaki dolgozók részére kell biztosítani, és legalább 25 százalékot a fiatal, háza­sok elhelyezésére kell fel­használni. A rendelkezés telje, har­móniában van a szociálpoli­tikái célkitűzésekkel. A ta­nács a lakástörvény szociál­politikai kedvezményeiről hasonlóan, a helyi adottságok figyelembevételével határo­zott. így például lehetővé te­szi, hogy a városban élő fia­tal házasok közül — a szo­ciális körülmények messze­menő figyelembevételével — azok is tanácsi bérlakást igé­nyelhessenek, akiknél gyer­mek ugyan még nincsen, s ezért jövedelmük a havi 1 főre jutó 1400 forintot meg­haladja. Helyi elv az is, hogy a jövedelem kiszámítá­sánál figyelembe veszik azoknak az eltartottaknak a számát, akik az igénylővel nem élnek ugyan egy ház­tartásban, de minden kétsé­get kizáróan igazolni tudják, hogy a szülőknek, vagy más közeli családtagnak nyújtott Segítség csökkenti átlagjöve­delmüket. ij fogaimák Külön figyelmet érdemel az a rendelkezés is, hogy a lakásigény mértékében mi­kor léphetik túl a rendelet­ijei! előírt határt. Elsősorban érthetően egészségügyi okok miatt. Ezt követően vannak bizonyos foglalkozások, hiva­tások. ahol szükséges #/. ott­honi különszoba. Többek kö­zött tudósokról, egyetemi ta­nárokról, írókról, művészek­ről és kiemelkedő társadal­mi munkásokról van szó. Hasonlóan meg kell jegyezni az űj fogalomként jelentkező, úgynevezett tanácsi értékesf- lésü (volt szövetkezeti lakás) elosztásának, vételének ren­delkezését. Miskolc város te­rületén az kaphat tanácsi ér­teke \sü lakást, aki megfe­lel a jogszabályokban megál­lapított feltételekne' és az 1 főre kiszámított havi jöve­delme nem haladja meg a 2500 forintot. Természetes azonban az is, hogy azok a .szociálpolitikái elvek, amelyek a tanácsi bérlakás juttatásánál megha­tározottak, itt is érvényesül­nek. A miskolci lakásügyi al­kotmány teljes összhangban van a párt és a kormány ha­tározatai álapján megjelent jogszabályokkal, és harmoni­kusan találkozik a város la­kosságának érdekeivel is. Csengőn Ervin A csaknem húszezer lako­sú nagyközségnek, a városi rangra pályázó Mezőkövesd­nek régi fájdalma, hogy nincs egyetlen „igazi” ipari üzeme sem. Nem lebecsülése ez a helyi kis műhelyekből, szövetkezeti részlegekből ki­alakult, összességében ma már több száz dolgozót fog­lalkoztató valóságos gyá- racskáknak, de valódi üzem­szerű munkahelynek még egyikük sem nevezhető. Kisrészben máris teljesült, s 1973-ra teljes egészében valóra válik Mezőkövesd régi kívánsága: a nagy­üzem. Az egeriövöi út. mentén, egy ötholdnyi terület hátsó ré­szében már az elmúlt év jú­liusa óta termel a Budapesti Az. Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség a közelmúlt­ban 11 megye es a főváros 700 üzletében ellenőrizte a kenyér csomagolását. A megfelelő előkészítő in­tézkedések ellenére a bolti ellenőrzések 25 százalékánál tapasztaltak hiányosságot, a rendelettől elférő gyakorla­tot. HÁROM EVE MAR, hogy Termelőszövetkezeti Kereske­delmi Iroda alakult me­gyénkben, pontosabban: Mis­kolcon, amelyet a Dél-borso­di Termelőszövetkezetek Te­rületi Szövetsége hozott lét­re. Az első irodának azonban csak 25 termelőszövetkezel volt a tagja, elsősorban a Kismotor- és Gépgyár íiók- üzeme. De ez még csak amo­lyan ideiglenes „próbaüzem”. A jelenlegi 170 alkalma­zott itt és régben Buda­pesten tanulja a forgá­csoló szakmákat, ismerkedik a gépekkel. A már üzemelő, a motorgyár­táshoz, a járműprogramhoz szükséges különböző alkatré­szeket gyártó kis üzemcsar­nokot és a szükséges szociá­lis létesítményeket, az ide vezető utat hatmillió forintos költséggel alakították Id. A Budapestről hozott gépi be­rendezések értéke is iegalább ugyanennyi. A nagyja, az „igazi” üzem építése azonban még hátra van, de a munkálatok már­is megkezdődtek. Mezőkö­vesden hamarosan kiállítják, Az OKI vizsgálata szerint a vállalatok és a szövetkeze­tek nem kielégítően ellen­őrzik a miniszteri rendelet végrehajtását. A vizsgálatok alapjai! a kereskedelmi felügyelőségek 126 szabálysértési eljárást indítottak, s 82 dolgozóra összesen 22 200 forint pénz­bírságot szabták ki. miskolci, mezőcsáti és mező­kövesdi járásokból. A kezdeményezés jó volt, a kivitelezés, a megvalósítás mái* kevésbé sikerült — első­sorban a vezetés hiányosságai miatt. A dél-borsodi TESZ 1969 decemberében felül is vizsgálta az akkori kereske­delmi iroda működését és megtette a szükséges intéz­kedéseket. Segítettek az iro­da munkájának átszervezésé­ben, illetve egy úgy, az egész megye területére kiterjedő Termelőszövetkezeti Kereske­delmi Iroda létrehozásában a megyei pártbizottság és a megyei tanács, valamint a területi tsz-szövetségek veze­tői is. Biztosították az új iroda működésének megfelelő vezetési feltételeit is. 1970. április 29-én a megye 61) ter­melőszövetkezete alakította meg az új, s immár kitünően működő Termelőszövetkezeti Kereskedelmi Irodát. A Borsod megyei l'K I így csak most tarthatta meg el­ső zárszámadását. Az alaku­lás és a megindulás nehézsé­géiről. s az elmúlt év ered­ményeiről Létray Béla igaz­gató számolt be az igazgató tanács tagjainak tegnap, március 10-en délelőtt Az iroda .illa) 1970-ben lebonyo­lított áruforgalmazás értéke összesen 13 millió forint volt. Olyan eredmény ez, amilyen­re egy evvel ezelőtt, vagy az iroda újjászervezésekor és kibővítésekor még senki se mert gondolni. ISMERTETTE az igazgató az áruforgalmazás főbb téte­leit is. Többek közt: 8 mil­lió 600 ezer forint értékű mezőgazdasági erőgépet, munkagépet és járművel sze­reztek be, s adtak el a ter­melőszövetkezeteknek. A ler- ményforgalmazás ért ékössze­ge 7 millió 800 ezer forint volt. Allatértékesitésse] 4 mi Ilié 900 ezer forintot for­galmaztak. Zöldség- és gyü- | iliölcsfélék értékesítésével 4 I millió 600 forintot forgafmaz- I bak. De foglalkoztak építő­mindenkinek bemutatják az uj gyár nagyon szép makett­jét. A napokban az elsők között volt alkalmunk gyö­nyörködni ennek a több mint 100 millió forintos beruhá­zásnak a miniatűr másában. Elég talán elmondani róla annyit hogy 4200 négyzetméteres, ha­talmas gyártócsarnoká­ban több tíninl 500 ipari munkást alkalmaznak majd. Minden épületrész, minden gép a legkorszerűbb lesz. Az országúira néző, négy szin­tes központi épületben kap­nak majd helyet az irodáik, az üzemi konyha, az étterem, a női es férfi öltözők és für­dők. Lesz az új üzemben szép orvosi rendelő is. Több száz méter mélyre fúrt saját kút biztosítja majd a vízel­látást. Érdemes megemlíteni, hogy Mezőkövesd első „igazi” üzemét a. helyi építőipari szövetkezet dolgozói épí­tik. A Borsod m ~ gyei Ta­nács 19,5 millió forinttal járult hozzá a nagyköz­ségnek ehhez az ipartele- pitéséhez. Ami a „próbaüzemben” folyó termelőmunkát illeti, a Kismotor- es Gépgyár szak­emberei nagyon elégedettek az eddigi eredménnyel. Di­csérik a mezőkövesdi és kör­nyékbeli újdonsült ipari munkások szorgalmát, ügyes­ségét. tn. aA anyagok, fagyártmányok, ka­vics és homok forgalmazásá­val is. Fuvarozással közel kétmillió forint összegű for­galmi bevételt biztosítottak. A TKI kezdeményezésére, a megyei tanács vezetőinek segítségével az elmúlt év tavaszán alakult meg a Mis­kolc környéki termelőszövet­kezetek közös társulása az­zal a céllal, hogy Miskolc város lakóinak a korábbinál több zöldséget és gyümölcsöt biztosítanak. Később Kazinc­barcika és Űzd városok veze­tői is kérték az irodát, hogy a Miskolcot ellátó tsz-társu- lás adjon zöldséget és gyü­mölcsöt a megye e két nagy ipari városának is. A Borsod megyei TKI, a Miskolc városi Tanács és a Lenin Kohászati Müvek ve­zetői megállapodtak — közös költséggel — egy új. korsze­rű vásárcsarnok felépítésében is A vásárcsarnok Diósgyór- vnsgyárban épül fel. összesen mintegy 12 millió forint költ­séggel A pontos cs résztele* zár­számadás. beszámoló után Létray Béla igazgató ismer­tette a l'K! 1971. évi tervéi, amely az eló/.ó évinél sokkal gazdagabb. Összesen 60 mil­lió forint értékű forgalma­zást tartalmaz. Ebből legna­gyobb összegű a terményfor­galmazás 20 millió forint ér­tékben. s ez elsősorban sörár­pa lesz. A gépek forgalmazá­sát 15 millió forint összeggel tervezik. És 1971-ben 10 millió forint értékű zöldsé­get és gyümölcsöt szállítanak elsősorban Miskolc, de Ka­zincbarcika és Ózd városok piacaira is AZ IGAZGATÓ zárszám­adási beszámolója után Káló Tibor ellenőrző bizottsági elnök jelentését hallgatták meg. Az igazgató tanács egy­hangúan elfogadta es jóvá­hagyta a Borsod megyei Ter­in el ős zövetkezeti Kereskede 1 - mi Iroda első zárszámadását és az 1971 évi pénzügyi ter­vét. (sz. j.) Két kongresszusi zászló, három kiváló cím Kitüntetések kisipari szövetkezetekben .19 millió forintra teljesítették A Borsod megyei K1SZÖV vezetősége tegnap, március 10-én, szerdán ülést tartott. Több napirendi pont között értékelte a kisipari szövet­kezetekben lezajlott kong! resszusi versenyt. A szövet­kezetek kongresszusi fel­ajánlásaként 30 millió lóriul értékben ígértek több szol­gáltatást. árutermelést, s ezt majdnem a duplájára. 59 millió forintra teljesítették. Különösen szép eredményi ért el ebben a Sátoraljaúj­helyen levő líeyyal in Ruhá­zati Szövetkezet, főleg az exporttermelésben, a Miskol­ci Textilkonfekció Szövetke­zet az exportfeladatok telje­sítésében. a belkereskedelmi igények kielégítésében. Mind­két kollektívát a KISZÖV vezetősége által alapított kongresszusi zászlóval tün­tették ki. A vezetőség döntött a ki­váló cím odaítélésében is. A megye kiváló kisipari szö­vetkezete címmel tüntette ki a Borsod megyei Fodros Szövetkezetei, a szolgáltatás­ban kifejteti tevékenységé­ért, a hálózat fejlesztéséért, korszerűsítéséért, a szocialis­ta versenymozgalmakban el­éri. eredményekért.. A Mis­kolci Kárpitos Szövetkezel a következetes, a saját, erőből történő műszaki fejlesztés révén évről évre eredménye­sebben elégíti ki a lakosság igényei! A modern lakáskö­rülményeknek megfelelően dolgozza ki az u.j ülő- és fekvőbú tor-típusokat, amelyek igen nagy népsze­rűségnek örvendenek. így méltán érdemelte ki e ki­tüntetési a Mezőkövesdi já­rási Építőipari Szövetkezet­tel egyetemben. A mezőkö­vesdiek jelentős erőt fordí­tanak a gépesítésre, ennek segítségével tudják megol­dani a társas- és magashá­zak építését. A lakossági épí­tésben elért eredményt kü­lön aláhúzza, hogy e kollek­tíva az árvízkárosultak segí­tése érdekében Méhteleken 20 családi háza! épített. 15 millió utasért... . Évente 15 millió utast szállít 150 autóbuszával a 3. sz. Vo­lán kazincbarcikai üzemegysége. A helyenkénti rossz, utak alaposan megviselik a járműveket. Képünkön: az Üzemegy­ség ja v i tőré szí cg ének dolgozói új rugót szerelnek be. Foto: Szabados György. Ellenőrzik a kenyér eső m ago Iá sá l Az első zárszámadás Zl millió forintos forgalom az elmúlt évben

Next

/
Thumbnails
Contents