Észak-Magyarország, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-06 / 55. szám

1971. márc. 6., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 A direkttermő végnapjai Tokaj A Sátoraljaújhelyi járási Tanács mezőgazdasági osztá­lya átfogó vizsgálatot foly­tatott a hegyaljai zárt borvi­dékhez tartozó szőlőkben a direkttermő fajták kiirtására, illetve átoltására vonatkozó törvényerejű rendelet végre­hajtása ügyében. A történel­mi borvidéken az 1885-ben kezdődött filoxeravészt kö­vető első rekonstrukció idő­szakában részint már ame­rikai eredetű, filoxerának ellenálló alanyokra telepítet­ték a máig meghatározó fő fajtákat, a furmintot, a hárs­levelűt és a muskotályt. A/, új telepítési technológia azonban — nagy munkaigé­nyessége és költségessége miatt — a kevésbé tehetős kistulajdonosok körében nép­szerűtlen volt, és sok szőlős­gazda inkább az értéktelen, de olcsóbb direkttermő fajtá­kat telepítette be szőlőjébe „ Hóim' -szagú borok Különösen veszélyes mére­tűvé vált az egészségre ká­ros direkttermő szőlők elsza­porodása az első világhábo­rút követő, gazdaságilag ne­héz időszakban, amikor az alacsony borárak nem ösztö­nözték a termelőket költs - ges telepítésekre, és a pótlá­sokat. felújításokat direkt­termő fajtákkal végezték. A járás területén a zárt borvidékbe sorolt községek — Bodrogolaszi, Erdőhorváti. Hercegkút, Károlyfalva, Ma)<- koshotyka, Olaszliszka, Tolcs- va és Vámasújfalu — szőlői­ben ekkor terjedtek el az ol­csó, de kártékony delavári, otello, noah és jaques fajták. A belőlük szűrt bort jelleg­zetes „róka”-szaga árulja el, s különösen veszélyessé te­szi, hogy mérgező metilalko- holt és egyéb, kel'ameüen hatású erjedési végterméke­ket is tartalmaz. Az értékes szőlők mustjához keverve megfertőzi, exportálásra al­kalmatlanná teszi a minőségi borokat is. Ezért írta elő a borgazdálkodásra vonatkozó törvényerejű rendelet, hogy mindenekelőtt a zárt; borvi­dékeken kötelező nemes faj­tákkal átoltani, vágy kivágni a direkttermő szőlőtőkéket llivalalos felszólítások Az újhelyi járás nagyüze­mi szőlőiben e tekintetben nem voltak problémák. A háztáji kezelésben és az egyéni tulajdonban levő sző­lőkben azonban már elég nágymérvű volt a fertőzés. Ezekben a szőlőkben kezdet­ben akadozva haladt a di- rekttermő fajták felszámolá­sa. A mezőgazdasági szak- igazgatásnak gyakran körül­ményes munkát kellett vál­lalni azért, hogy számottevő eredményeket érjen el e te­rületeken is. Mindenütt fi­gyelmeztették a tanácsok a tulajdonosokat, télen a di­rekttermő szőlők kivágására, tavasszal az átoltásokra. A fertőzött ültetvények gazdá­it személyenként, hivatalosan felszólították törvényszabta kötelességük teljesítésére. Súlyosabb esetekben sza­bálysértési eljárással érték el, hogy a tulajdonos kivág­ta vagy átoltotta haszontalan tőkéit. Népszerűsítették az OTP hitelakcióját, amely új telepítésekre, vagy a kiöre­gedett ültetvények pótlására kedvezményesen biztosítja a szükséges összegeket, A tsz- ek és a szakszövetkezetek se­gítségével gondoskodtak a termelők által igényelt, jó minőségű szaporilványok, va­lamint a szükséges járulékos anyagok nagy tételben való, jutányos beszerzéséről. Csökken a leríőxölíség Mindennek hatására pél­dául Erdőhorvátiban, ahol 10 éve még a szőlőterület 13 százaléka volt fertőzött di­rekttermő fajtákkal, a múlt év végéig az arány a veszé­lyeztetettség határa alá, 2,7 százalékra csökkent, Bodrog­itágy óbbak a lehetőségek Foglalkozása: anyagbeszerző AZT MONDJÁK, az egyik leghálátlanabb munka az anyagbeszerzőké. Igaz, az új gazdaságirányítás következ­tében javult a helyzetük. Nagyobbak a lehetőségek. Néhány lépcsőfokkal keve­sebbet kell megtenniük, amíg az igényelt anyaghoz jut­nak. Évekkel ezelőtt a vál­lalatok adott keretből gazdál­kodtak. Ebből igényeltek a felhasználók. Az anyagbe­szerzők, illetve a közgazdá­szok. a vezetők mindannyi­szor a mennyiségről tárgyal­tak. Az új gazdaságirányítás lehetővé tette, hogy ez a szemlélet megváltozzék. íme a módosult, általános formula. A vevő jelentkezik; megrendel valamilyen termé­ket a gyártótól. A gyártó ter­vet készít, programozza a munkát, meghatározza a szállítás határidejét. Elké­szül a műszaki terv — a műszaki anyagnorma. Az anyagbeszerző — gazdasági oldalról — felméri az anyag­normát a szükségletet, s dönt a rendelésről. Az anyagbeszerző állapítja meg: a rendelésből mit lehet a ha­zai piaco.n megkapni. Piac­kutatás után elkészíti a hi­vatalos rendelést, s azt a készletező vállalathoz, a gyártóhoz, vagy a külkeres­kedelmi céghez • juttatja. Ez­után következik a visszaiga­zolás. Három változat van’ elfogadják a rendelést, visz- szautasitják. vagy javaslatot tesznek a módosításra. Nem érzékeltettük, meny­nyi buktatója van e felelős­ségteljes munkának. A Mis­kolc* Műanyag feldolgozó Vállalat anyagbeszerzője. Ccczi György például heten­te legalább két alkalommal a fővárosba utazik. December óta gyakorlatilag eredmény­telenül járja a készletezőket, termelőket, értékesítőket, nem tud úgynevezett M—8-as anyacsavart szerezni a már csaknem ekészült termé­kekhez. Pedig a bútoripari vállalat már sürgeti a mű­anyagfeldolgozót. Az anyagbeszerzők egyik legnagyobb gondja, hogy szá­mos termelő monopolhelyzet­ben van. Nincs konkurren- ciája. Éppen ezért nem tesz­nek eleget a megrendelés­ben foglalt határidőnek. A fekete bakelit a műanyagfel­dolgozó vállalatoknak egyik rendkívül fontos alapanya­ga. Ezt az Egyesült Vegyi­művek állítja elő. Gyártmá­nyukat egy már 40 éve mű­ködő gépen készítik. Bár­mennyire is jó a kapcsolat a két vállalat között, több­ször előfordul, hogy nincs fekete bakelit. Az országos igényeknek a készletező csak a 25 százalékát képes kielé­gíteni. Így nem egyszer a miskolci vállalat is külföld­ről. Csehszlovákiából szerzi be az alapanyagot. Ez pedig drágább. És természetesen a késztermék is többe kerül, ha külföldi alapanyagból ké­szül Géczi György kisebb meg­szakítóssal 20 éve dolgozik ebben a szakmában. Ügyfe­lei, üzletpartnerei ismerik, és a legtöbb helyen segítik munkájában. Általában te­herautóval utazik Budapest­re, s rakomány nélkül talán még egyszer sem jött vissza. AZ ANYAGBESZERZŐK a vállalatok nélkülözhetetlen emberei, gyakran tőlük függ, hogy teljesíthetők-e a ter­vek. Munkájukat megbecsü­lés illeti. Gergely László olasziban a korábbi 4 száza­lékról 0,1 százalékra. Olasz- liszkán is több tízezer tőkét oltottak ót. illetve vágtak ki ez idő alatt, s a fertőzöttség mór csak 0.2 százalékos. A céltudatos intézkedések következményeként a járás egész területén olyan ala­csony fokra csökkent a di­rekttermő szőlővel való fer­tőzöttség, hogy az mór nem veszélyezteti a termelt bor minőségét. — ez A telep múltjával, szüle­tésével, társadalmunk hős­korszakához kötődik. Ala­csony, hosszú épületeinek fa­lait az ötvenes évek elején, a kohászat nagy rekonstruk­ciójának kezdetekor emelték Ideiglenesen. néhány évre munkásszállásnak. S immár teljes két évtized múlik el fölöttük. Ezalatt emberek ez­Hogyan tovább? Az általános vagy a középiskola utolsó évét befejező fia­talok gyakran nem tudják eldönteni, milyen pályát válasz- szanak. Az is előfordul, hogy többféle elképzelésük van, és rátermettségük is több irányú. A Fővárosi Pályaválasztási Intézet ezeket a gondokat óhajtja csökkenteni. Az intézet tanácsadását igénybe vevő fiatalok az esetek többségében bizonyságot szereznek alkalmasságukról és a „hova tovább'’ kérdésében könnyebben határoznak. Az intézet csoportos (iskolai) és egyéni jelentkezés alap­ján foglalkozik a fiatalokkal, az intézet munkatársai korsze­rű berendezéseket vesznek igénybe a vizsgálatoknál. Ké­pünkön: A pszichológiai laboratóriumban Bozi Zoltán vizs­gáztatja az egyénileg jelentkező Fehérvári László gimná­ziumi tanulót. íj üzleíházak a falvakban A Sajókaza és Vidéke Ál­talános Fogyasztási és Érté­kesítő Szövetkezet, miután kitűnő eredménnyel zárta az 1970-es évet, jelentős tervek­kel kezdte a IV. ötéves terv­időszakot. Ebben az idő­szakban az elmúlt esztendei 77 millió 400 000 Ft-os forgal­mat csaknem megkétszere­zik. A növekvő és választé­kos árubeszerzésen kívül. II millió forintos beruházás­sal új üzletházakat és ABC áruházakat építenek. Nagv- barcán például másfél mil­lióért épül új üzletház. Ka­zincbarcika pedig 3 millió forintért új ÁBC-áruházat kap. 2,5 millió forintba kerül a dédestapolcsányi ÁBC- áruház is. Az új üzletek építésén kí­vül tervszerűen és folyama­tosan gondoskodnak a meg­levő hálózat felújításáról és karbantartásáról. A szövet­kezet eddigi gazdálkodásá­val is jó alapot teremtett tervei megvalósítására. Ta­valyi jövedelmük meghalad­ta a kétmillió forintot, a IV. ötéves terv végére pedig el­érik az évi 3.5 millió forin­tot. Az IBUSZ külföldi (ársasutazási ajánlata. DVTK—Celik KK labdarúgó visszavágó mérkőzés: 3 napos társasutazás autóbusszal Szegedről. Időpontja: április G—8. Részvételi díj: kb. 820 Ft-f-költőpénz. Jelentkezési határidő: március 15. Jelentkezni bet: IBUSZ Utazási Iroda, Miskolc, Szé­chenyi u. 5fí. Telefon: 35-150. 16-440. reinek adott otthont, s szá­zaknak ad ma is. 1960 után az építőipar, a MÁV és a kohászat vidéki dolgozóit nagyobbrészt fel­váltották azok a családok, amelyek a nyolc részre osz­lott házakban kaptak szolgá­lati. vagy szükséglakást az LKM-től. A lakásokat legfel­jebb csak harmadosztályúnak lehetett nevezni. De akkor legalább még béke volt a Béke-szállón. A telepen van egy élelmi­szerbolt, egy fodrászüzlet, egy cipészműhely és egy or­vosi rendelő. De nincs klub­terem, nincs fiókkönyvtár, nincs cukrászda és nincs ját­szótér sem. Az utak közül is csak egy aszfaltburkolatú. Az, amelyik kettészeli a ..ba­rakkvárost”. A többi csak azért jobb a földúttól, mert tavaszonként vékony réteg zúzott követ kap. A sár ellen azonban ez sem sokat jeleni. A rendezetlenséget csak fokozza az utcákon itt-ott látható szemétkupac. Télen ide nem, vagy csak nagyon ritkán és nehezen jut ki a köztisztasági vállalat egy-egy autója. A kukásedények pe­dig hamar megtelnek. A környezet sivárságát csak az ajtók előtti lugasok, az agyagos, köves földből te­remtett kis kertek enyhítik. — Milyen itt az élet? — kérdez vissza az egyik törzs­lakó. — A rendőrség min­dennapos vendég a telepen. Persze, mi kértük, hogy jöj­jenek. S nekünk az lenne a legjobb, ha mindig, a nap minden órájában itt lenné­nek ... — Szomszédomnak vala­melyik este - elloptak két tyúkját — veszi át a szót egy másik lakó. — Ráadásul rongálnak is — mondja felháborodottan egy asszony. — A kertekből kitépdesik a virágokat, az utcai lámpákat leverik, és sorolhatnám a végtelenségig. Szólni nekik? Isten ments! Amikor dr. Imre István körzeti orvost kérdeztük," csak ennyit mondott: — Kérem. Alig néhány napja, hogy betörtek a ren­delőbe . . . A Béke-szálló életének ret- tegetöi a Gordonból, a Te­temvárról és Csorba-telepről költöztek ide az elmúlt évek­ben. Egyik pillanatról a má­sikra természetesen nem változtak meg. Nem tudtak beilleszkedni az új környe­zetbe.. Nem azért, mert nem fogadták be őket az itt élő gyárimunkások és családjaik. Az évszázados vadonélés után néhány év kevés a szo­cialista együttélés szabályá­nak megtanulásához. Ez azonban csak magyarázat, de nem felmentő ok. S ettől a magyarázattól nem lesz nyugodtabb, könnyebb és szebb a több' család élete. Pedig nagyon várják már sorsuk jobbrafordulását... A Béke-szállón egészségte­lenek, vizesek a lakások. Közfalaik rogyadoznak. A szél bepermetezi az élés­kamrák szellőzőin a gyár szürke porát, amely vóko- nyan-vastagon ül a polcokon, u befőttes üvegek celofán sapkáján, s a kitett lábosok fedőin Néha erre száll a sa­lakhányó és a tömörítő fojto­gató, kénes lehelete is ... A Szinva túlsó oldalán, a Győri-kapuban épül a mo­dern Miskolc. Kétszáz mé­terre a Béke-szállótól. A Béke-szállótól, amelynek ré­gi lakói sokszor fordulnak arccal a magas házak, az új felé. Gyermekeik már ott ta­nulnak, a házgyári lakótelep új iskolájában. S talán, még felnőttek sem lesznek, ami­kor majd ők is új, magas házakban fognak lakni. Ami­kor a Béke-szálló már csak emlék lesz. S akkor már nem titkolják el nevüket, mint most tették szüleik, a Béke-szálló régi lakói... Bíró Péter Divat” lett a Balaton A balatoni idegenforgalom gazdái és a külföldi társas­utazási irodák máris „be­táblázták” a főszezonra a tó­parti nyaralóhelyek egy ré­szét. A SIOTOUR eddig fél­millió vendégnapra kötött szerződést különböző hazai és külföldi idegenforgalmi szervekkel. A déli partra a legtöbben Csehszlovákiából, az NDK-ból és a Német Szövetségi Köztársaságból érkeznek. Az északi part nagy szál­lodáiban a helyek mintegy 80 százalékát a főidényre már előre lekötötték a kül­földi érdeklődök. Ez évben április elején kezdődik a kora tavaszi sze­zon: április 6-án megnyit­ják a balatonfüredi Anna- bella-szállót. ahol ekkor vár­ják az első népesebb kül­földi csoportot. Húsvétra el­sősorban osztrák vendégeket várnak az északi part szál­lodáiba. Szép üveg, jó üveg... a joghurt jó étel — olvasható a túzfalreklámo- /-\ kon. hallható a fővárosi KÖZÉRT áruajánlatai között, reggelenként a rádióban, meg Miskol­con is, a fűszer-csemege boltokban. Az utóbbi helye­ken egyre nagyobb mennyiségben található, s minden bizonnyal oka a magnövekedett árukészletnek a jog­hurtot tartalmazó üveg. Szép üveg, jó üveg. nehezen törik, jól mosható. Pi­ci-pici hibája van: alkalmatlan arra a célra, amire használják. Ennek az üvegnek ugyanis annyira szűk nyaka van. hogy egy normál méretű kávéskanál — nem mokkás! — sem fér bele No. már most! A jog­hurtot évszázadok óta táplálkozás céljára állítják elő. De az ilyen üvegbe töltött joghurtnak csak egy része fogyasztható el — mokkáskanállal — mivel nem lehet hozzáférni. Amennyihez hozzá lehet férni, azzal is kellemetlenül összekeni magát az ember. Valaha használtak nálunk olyan joghurtos üvege­ket, amelyek direkt ezért készültek, öblösek voltak — és fogyott a joghurt. Arra is rájöttem, hogy mostaná­ban nálunk sok mindenért fizetnek. Talán újítási di­jat kapott az is, aki kitalálta ezeket az üvegeket? A kapott pénzt úgy hasznosíthatná a legjobban, ha a teljes összegért joghurtot vásárolna — mostani üveg­ben. Gondolom, ennek elfogyasztása olyan hatással lesz rá, hogy nem támad még egy ilyen — a legeny­hébben szólva is menlevö ötlete — hegyes — Átmeneti lakótelepen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents