Észak-Magyarország, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-05 / 54. szám
1971. morc. 5., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Ezernégyszáz jókívánság JNőuap előtt a Miskolci Pauiutfonóban Elvszerűen, következetesebben Avatóünnepség a miskolci MÉH-telepen Másfél millió értékű Úi szociális létesítmények Bensőséges ünnepség zajlott le tegnap csütörtökön Miskolc egyik kevésbe ismert. de annál jelentősebb, a különböző iparágaknak évi 50 millió forint értékű másodlagos nyersanyagot biztosító munkahelyén, a Sa- jó-parti MÉH-telepen. Kor- s/.crű. új létesítményeket, a dolgozók szociális körülményeit megjavító helyiségeket adtak át rendeltetésének. Az avatóünnepségen Drem- iiicl I.ászlő igazgatóhelyettes üdvözölte a vendégeket, köztük dr. Havasi Hálát, a Miskolci városi Pártbizottság első titkárát, Uktor Dezsőt. a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársát. Gelb Miklóst. a KPVDSZ megyei bizottságának titkárát és Balassa •lánost. a MÉH Tröszt vezérigazgatóját. Az ünnepség részvevői ezután megtekintették a központi telepei, majd az irodaház új szár- maiban helyet, kapott, más- lei millió forintos költséggel épült szociális létesítményeket. Száz dolgozót vár itt szép öltöző, zuhanyozó, az alagsorban pedig anyagraktárral gazdagodlak. Molnár Sándor, a Borsod megyei MÉH Vállalat igazgatója adta ói a telep dolgozóinak az új létesítme Ardö Lászlóné és Fekete Margit, a nőnapon kapják meg megérdemelt, kiváló dolgozó kitüntetésüket A nőnapi ünnepségek hamarabb szoktak elkezdődni a Miskolci Pamutfonóban. Itt minden ledolgozott 6 nap után 2 pihenőnap jár. így az a helyzet, áll elő, hogy éppen március 8-án, a nemzetközi nőnapon valamelyik műszak .'100 dolgozója otthon tartózkodik. Őket előbb köszöntik a férfiak. 1400 jókívánság hangzik el ezekben a napokban a gyárban. Ösz- szesen ennyi nődolgozó tevékenykedik az üzemben példamutató szorgalommal, helytállással. Sokszor elmondtuk, de nem lehet elégszer szóvá tenni a munka utáni második műszak gondját. Otthon, mint háziasszonyok, még egy egész sor szakmában tevékenykednek: szakácsnők, felszolgálók, varrónők, beteg- ápolók, gyermeknevelők cgy- szomélyben. A gyárvezetés gondoskodása a fonónőkről igazán példamutató. Milliókat költenek műszaki fejlesztésre, öltözőkre, a munkakörülmények megjavítására. Napjainkban gépesítik a leszedés nehéz fizikai munkáját. S a helybeli újítók találmánya, a le- szedőgép rövidesen dolgozni fog. Pénzsegélyt kapnak a gyermekes édesanyák, itt úgyszólván minden szülő nő , igénybe veszi a gyermekgon- j dozási segélyt. A napokban | vezették be a nőgyógyászati j szakrendelést, a már megle- | vő üzemorvosi és fogászati rendelés mellett. Hamarosan új műszálas munkaköpenynyel cserélik fel a régieket, hogy a munkahelyen is csinosuk, szépek legyenek a nők. Á vezetésben is ott találjuk őket, hiszen a párt-, a KISZ-, az szb-titkár nő. s ugyancsak nőkre bízzák a művezetést és üzemrészvezetést is. Magasabb színvonalon akarjuk építeni a szocializmust, úgy, ahogyan a X. pártkongresszus jelölte meg — hangoztatják a íonónök. És mindjárt hozzáteszik elképzeléseiket is. Manapság a technológiai és gazdasági fejlődés ütemét végső soron a dolgozók szakképzettsége szabja meg. Az elkövetkezőkben a legfontosabb helyre kerül az oktatás, a szakmai képzés és az általános műveltség emelése. Vannak problémáik is. Most például gyenge az alapanyag, küszködnek a minőségi mutatók tartásáért. Mégis, az üzemben nincs kapkodás, hanem nyugodt megfontoltság jellemzi a munkát. Ezt a nyugodtságot táplálja az is, ami a textiliparról elhangzott Kádár János elvtárs kongresszusi zárszavában: „Ami a textilipart illeti: aki ismeri az új IV. ötéves népgazdaság-fejlesztési tervet, az tudja, hogy a. magyar textiliparnak komoly jövője van. Nagyará- nyii rekonstrukciót tervezünk, és ez meg is fog valósulni. E rekonstrukció nemcsak a termelőeszközök modernizálására terjed ki, hanem az ott dolgozók helyzetének javítására is. A magyar textilipar népgazdaságunk erős, egészséges, a jövőben gyorsan fejlődő ágazata. lesz, és szükséges, hogy ennek megfelelő legyen az ott dolgozók helyzete is." Ezért a ragyogó perspektíváért. a íonónök már most elkezdték a harcot. Szívvel- lélekke] dolgozva, ahogyan 15 éven át tették. Buda István Fotó: Szabados Uj „A munka szerinti elosztás szocialista elvét következetesebben keil érvényesíteni.” (Az MSZMP X. kongresszusának határozata.) A pártszervezetek információs jelentései jelzik — de személyesen is tapasztaljuk, hogy a jövedelemelosztás különböző kérdései — több tsz-ben, üzemben, munkahelyen — intenzív beszéd- és vitatémák. Ilyenkor, a tsz-zárszámadá- sok időszakában és a vállalati nyereségrészesedés kifizetésének közeledtével évről évre visszatérő jelenség ez. Néhol „évközben is" szóba kerülő témák a jövedelemarányok, a fizetés, a premium mértéke, s az eloszlás módja. Tulajdonképpen ez terme szeles, hisz amíg a bérből • s fizetésből, vagy ahogy mondani szoktuk „piacról élő" emberek lesznek — márpedig sokáig lesznek —, addig ezek a kérdések „örökzöld” vitatémák. A felmerülő ke désekre pedig — ott. ahol ezek éppen szóba kerülnek — minduntalan válaszolni kell. Őszintén, tárgyilagosan. Ragaszkodva az elvekhez, s a valóban bérből és fizetésből, vagyis a munkából élő becsületes emberek i gazság - érzetéhez. A kettő rendszerint szinkronban is van. A szocializmus alapelve világos: mindenki képességei szerint, mindenkinek munkája. szerint. — Ennek hely ességét, igazságosságát — tapasztalataink szerint — sehol sem vitatják. És nem is vitathatják, mivel a szocializmus anyagi-technikai bázisán, fejlődésünk jelenlegi szakaszában más elvet — mondjuk a kommunizmus szükségletek szerinti elvét — még nem lehet: megvalósítani. A vila ott, és akkor keletkezik. ahol és amikor a gyakorlatban mellőzik. vagy más szóval szólva „megsértik” a szocializmus alap- elvét. Éspedig ennek bármely oldalát sértik meg. Tehát akkor is, ha mondjuk egy munkahelyen — rendszerint kényelmi okokból — nem követelik meg mindenkitől, hogy beosztásában képességei. legjobb tudása szerint és fegyelmezetten dolgozzon; s akkor is, ha a jövedelemviszonyok — a munkabér. a fizetés, a prémium, avagy éppen az év végi nyereségrészesedés — arányai bármilyen szubjektív okok miatt is nem a tényleges munka, a tényleges teljesítmény. a mindennapos helytállás mértékétől függően alakulnak. i»;j cg kell mondani őszintén. * P hogy a becsületesen dolgozó emberek igazságérzetével — vagy ahogyan mondani szoktuk, az egészséges munkásközvéleménnyel — sehol sincsen baj. Sőt. az elvekhez éppen ók ragaszkodnak. s elsősorban az ö igazságérzetüket sérti az is, ha valaki az adott munkahelyen kevesebb, rosszabb, fegyelmezetlenebb munkáért >s ugyanúgy es ugyanannyi fizetést, prémiumot, nyereségrészesedést kap. mint aki ugyanott a képességei, legjobb tudása szerint, kitartó •szorgalommal és fegyelmezetten dolgozik. A helyzet igen jó ismerenyeket. Elmondotta, hogy a kedvezőbb munka- és szociális körülmények mennyire segítik az itteni fontos tevékenységet. Az elmúlt évben csupán ez a telep közel 14 ezer tonna szénacélt. adott a kohászatoknak, s az itt feldolgozott hulladékpapír minden tonnája 24 dollárt jelent a népgazdaságnak. Az elmúlt évben, a 2001) tonnás exportot figyelembe véve ez 48 ezer dollárt jelentett. Balassa János, a MÉH Tröszt vezérigazgatója országos méreteiben ismertette c fontos szervezet jelentőségét. Elmondotta, hogy a MÉH évente 2,2 millió tonna másodlagos nyersanyagot ad az iparnak. A negyedik ötéves terv során a telepek fejlesztésére, a nehéz munkák gépesítésére, a miskolcihoz hasonló szociális létesítményekre 490 millió forintot irányoztak elő. Gelb Miklós, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára a szakszervezet nevében fejezte ki elismerését a munkakörülmények megjavítását szolgáló törekvésekért, majd a dolgozók nevében Molnár József, a központi telep vezetője vette át, s köszönte meg az új szociális létesítményekéi. Győrött március végére elkészül az új Rába-híd. A Hídépítő Vállalat dolgozói a tervek szerint április 4-rc kívánják átadni a 180 nt hosszú. 13 méter széles új Rába-hidat. Győrött az E 5-ös főútvonalat ki egyenesíti, illetve 1 km-es útszakasszal megrövidíti az uj híd. Az új híd építési köllsége 11 millió forint. Tervek, feladatok a TVK-han Az idei beruházási feladatok közül elsőnek az olefin- programra való lelkétszülésl említhetjük. A nagy gyár építése a TVK. s egyben az egész magyar vegyipar leg jelentősebb egyedi nagybe ruházása lesz. Ezenkívül számos, sajái erőből történő beruházás bonyolítását kell elvégezniük. Az egyik fontos célkitűzés, hogy a festékgyár 100 százalékos bővítése 1871-ben befejeződjék és a mii- gyantaüzem után az új bedörzsölő üzem is megkezdje a termelést. Fontos vállalati beruházásnak tekintik a nitrogénmű- tráeva-gyár kilencedik sav üzemi egységének felépítését is. Ammónnitrátbol az idei tervfeladat 35 ezer tonnával haladja meg a mull év i előirányzatot. Az ammóniatermelés növelése szintéin nagy erőpróba elé állítja a gyár dolgozóit. A terv ugyanis több mint 23t> ezer tonnát ír elő. Ez azt jelenti, hogy 1371-ben az előző évinél In ezer tonnával több ammo niát kell majd előállítani A vállalat (eljes termelési értéke az 1970. évi 3 milliárddal szemben az idén eléri a 2 milliárd 510 millió forintot. A TVK legdinamikusabban fejlődő üzeme a mű- anyagfeldólgozó gyár. amely jelenleg 35U—300 dolgozol — köztük igen sok női — foglalkoztat. Az elmúlt évben 7200 tonna késztermék hagyta el a két üzemet. A termelési érték kereken 250 millió forintot tett ki. 'A nagy műanyagprogramból az ez évre előirányzóit beruh,izási . feladat megvalósítása közel 100 millió forint értéket reprezentál. A tervek szerint 1371-ben harminc tóliagyártó gépsort helyeznek üzembe. Így lehetővé válik, hogy jövőre 20 ezer tonnára növeljék a mű- anyagfel dől gozó gyér kapacitását. híd a Rábán lében és az a lapé Ív ékkel összhangban ezért is jogos es nagyon időszerű a X. pártkongresszus határozatainak követelménye: „A munka szerinti elosztás szocialista elvet következetesebben kell érvényesíteni. Elkerülhetetlen, hogy az egyes ágazatok, munkaterületek dolgozóinak átlagkeresete közölt eltérések legyenek. Minden ágazaton belül is szükségszerű a különbség az egyes dolgozó kategóriák kereseti szintje között a szakképzettségük színvonalától, fizikai igénybevételüktől és más tényezőktől is függően. A szakmán belül pedig jelentős kereseti szintkülönbségnek kell lennie az egyes dolgozók jövedelmében. begyakorlottságuk, tehetségük, szorgalmuk, munkafegyelmük, lel jcsit menyük szerint. Ennek az eddigieknél. következetesebben kell megvalósulnia.” Ez tehát az elvi útmutatás u jövedelemeloszlásra, annak módjára és arányaira vonatkozólag. Most is, a zárszámadások és a nyereségrészesedés fizetésének időszakában. amikor több szó esik róla. de egyébként is. Következésképpen a pártszervezeteknek — és nem is csat-; a pártszervezeteknek — ennek szellemében, az elvi követelményekhez mindenkor ragaszkodva kell válaszolniuk a jövedelemelosztást érintő különböző kérdésekre. A választ. megkönnyíti, hogy a vállalati kollektiv szerződések is — szinte kivétel nélkül — az elveknek megfelelő útmutatást nyújtanak a munka díjazására, a jövedelemarányokra, a nyereségrészesedés felosztására, sőt még a jól végzett munka erkölcsi elismerésére vonatkozólag is. Hiba, hogy — bár a kollektív szerződések a vállalatok alaptörvényei — ezek rendelkezéseit néhol a vitatkozók nem ismerik, vagy a jövedelemelosztást érintő különböző kérdések vitái során nem mindig veszik figyelembe. Bizonyára kevesebb kérdés és vita merülne fel ezzel kapcsolatosan, ha a szakszervezetek is nagyobb gondol fordítanának a vállalati kollektív szerződés előírásainak széles körű ismertetésére. függetlenül attól, hogy megkötésük előtt a tervezetet. az érdekeit dolgozókkal annak idején megvitatták. Ahol pedig a kollektív szerződések előírásainak megszegésével, elvtelen kivételezésekkel találkoznának, olt a szakszervezeteknek joguk van azokat, meg is vétózni. A jövedelemviszonyokat — löleg a jövedelemarányokat — vitatva felmerülnek olykor. úgy tűnik, jogos kifogások is. Oivan kérdések például, hogy miért lehetnek jobb keresett viszonyok, miért fizethetnek például több nyereségrészesedést egyik- másik — népgazdasági hatékonyságukat tekintve aránytalanul kisebb jelentőségű — ktsz-ekben. kis vállalatoknál, mint mondjuk a legnagyobb üzemekben? Vagy egyik-másik szakmában miért lehetnek a fizikai és szellemi dolgozók döntő többségének átlag-jövedelemszintjétől lényegesen eltérő, aránytalanul magas, személyi jövedelmek? Ezek megválaszolására itt nem vállalkozhatunk. Nemcsak azért mert minden egyes kérdés konkrét felvetést és választ kívánna, hanem azért sem. mert jövedelemviszonyaink bonyolultabb összefüggéseiről, itt-ott. tényleg nemkívánatos jelenségeiről van szó. Az illetékesek keresik c tényleges ellentmondások feloldásának módját, s remélhetőleg találnak is megoldást. B izonyos, hogy a X. párt- kongresszus határozatai sem véletlenül hangsúlyozzák: a munka szerinti elosztás szocialista elvet következetesebben kell érré. v ycsiteni! Csépáttyi La jo«
