Észak-Magyarország, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-28 / 74. szám

1971. márc. 28., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG Ka végeznek, visszatérnek Borsodi Hálálok találkozója a Debreceni Orvostudományi Megyénknek a negyedik öt­éves terv időszakában és az ezt követő évek során is egy­re több szakemberre lesz szüksége. Nemcsak a termé­szetes utánpótlásról kell gon­doskodni. hanem a dinami­kusan fejlődő ipar, közleke­dés, kereskedelem és más népgazdasági ágak szakem­berszükségletéről. megyénk fejlődő egészségügyi és szo­ciális ellátottságának szak­emberigényei röl is. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága mindezeket fi­gyelembe véve már koráb­ban elhatározta, hogy — a széles körű társadalmi ta­nulmányi ösztöndíj-rendsze­ren kívül — szorosabbra fűzi kapcsolatait az ország egye­temein és főiskoláin tanuló borsodi fiatalokkal. A megyei tanács vezetői, vezető mun­katársai rendszeresen felke­resik őket, tájékoztatják me­gyénk általános helyzetéről, fejlődéséről, szakemberszük­ségleteiről. Tavaly a megye és Miskolc vezetői — a Borsod—Miskolc Budapesten rendezvénysoro- zaiton — már találkoztak a főváipsban tanuló borsodi fi­atalokkal. A találkozó, a szí­vélyes baráti eszmecsere nagy' sikert aratott. Különö­sen a végző, a pályakezdő, az elhelyezkedési lehetőséget fürkésző egyetemisták és főiskolások örültek a borso­di vezetők látogatásának, tá­jékoztatójának. Hetvenes; v orvos kellene Megyénk nagy szakember­szükségletét jelzi egyetlen Iriss adat is: hetvenegy or­vosi állás azonnal betölthe­tő lenne... Valószínűleg ez is közre­játszott abban, hogy Varga Gáborné, a megyei tanács vb-elnökhelyettese. dr. Pav- lvák Pál megyei főorvos, és Csikós Istvánné dr. a megyei tanács személyzeti és okta­tási osztályának vezetője, va­lamint az érdekelt osztályok főelőadói a minap Debrecen­be utaztak, hogy találkozza­nak a Debreceni Orvostudo­mányi Egyetemen tanuló borsodi fiatalokkal. Varga Gáborné és dr. Pavlyák Pál is hangsúlyozták, hogy e ta­lálkozó célja nem valamiféle munkaerő-toborzás, orvosi o- borzás, hanem elsősorban unnak a sokszálú kapcsolat­etemen nak az erősítése, amely az itt tanuló borsodi fiatalokat me- gyénkhez. és Miskolchoz fűzi. Mindezeken túl természete­sen a megye vezetői öröm­mel fogadnák, ha az egyete­men tanuló borsodi’ fiatalok diplomájuk megszerzése után is ragaszkodnának szűkebb pátriájukhoz, és nemcsak azok térnének vissza, akiket társadalmi tanulmányi ösz­töndíjuk erre kötelez. — Megyénk községei, vá­rosai, üzemei szeretettel vár­ják vissza a fiatal szakem­bereket. s a megye vezetői messzemenően segítik is őket a pályakezdés gondjai­nak, problémáinak megoldá­sában — mondotta a megyei tanács vb-elnökhelyettese. Borsodi lehetősének A szülészeti klinika előadó­termében dr. Pavlyák Pál több mint negyven orvostan­hallgatónak tartolt tájékozta­tást Borsod megye és Mis­kolc egészségügyi helyzetéről, várható fejlődéséről, egész­ségügyi szakember-szükség­letei röl. Egyebek közt el­mondotta, hogy megyénk egészségügyi ellátottsága az utóbbi években dinamikusan fejlődik. A hatvanas évek elejétől működő Szentpéteri kapui egészségügyi kombinát, Miskolc más egészségügyi in­tézményei a nemrég elkészült kazincbarcikai, korszerű kór­ház, az ózdi, a sátoraljaúj­helyi és más kórházak, vala­mint a megye kiterjedt kör­zeti orvos-hálózata a megnö­vekedett szakorvosi, üzem­orvosi és körzeti orvosi ren­delési órák száma egyre több orvos, főleg szakképzett or­vos alkalmazását teszi szük­ségessé. A nagy létszámú megye és megyeszékhely ro­hamos fejlődése megköveteli, hogy az egészségügyi ellátás szintjét is a jelenleginél ma­gasabbra emeljük — mon­dotta a megyei főorvos, majd részletesen is vázolta, hogy megyénkben, a IV. ötéves terv időszakában milyen új egészségügyi létesítmények megépítésére és milyen re­konstrukciós munkákra kerül sor. — A IV. ötéves terv idő­szakában olyan egészségügyi fejlesztésre kerül sor, amely a későbbieknek is alapját képezi majd. Mindezektől függetlenül a megyében je­lenleg is 71 orvosi állás vár betöltésre, ebből 18 körzeti Szépítik a szórakozóhelyeket Termelési tanácskozás a Miskolci Vendéglátói pari Vállalatnál A Miskolci Vendéglátóipari Vállalat a napokban tar­totta termelési tanácsko­zását a Katowice étterem­ben. Jelen voltak a megyei és városi tanács kereskedel­mi osztályainak és a KPV- DSZ megyei bizottságának képviselői. A vállalat elmúlt év eredményeiről, gondjai­ról, az idei év feladatairól készített beszámolót dr. Ma­kai Tibor igazgató ismertet­te. Az előfizetéses etelforga- lom az év során két és fél­szeresére, a hűsítőitalok for­galma pedig az előző évinek négyszeresére emelkedett. A szeszes Italok fogyasztása jó­val kisebb ütemben növek­szik. ami helyes üzletpoliti­kára vall. A vendéglátóipari vállalat három irányú fejlesztési programot követ: éttermek­kel. szórakozóhelyekkel el­látni az új városrészeket, korszerű egységeket létesíte­ni a szanált boltok helyén és házi boltokat nyitni a peremrészeken. A vállalat igazgatója az áruellátás több orvosi. 13 közegészségügy 1, 6 üzemegészségügyi, 9 tüdö- gvógyintézeti és 25 kórházi segédorvosi állás. Kórháza­inkban szinte minden szakon van egy-kél. a belgyógyásza­tokon és a sebészeteken 5—7 betöltésre váró segédorvos) alias ... Széles körű érdeklődés A megyei főorvos tájékoz­tatója után csaknem húsa kérdést tettek fel a jelenlevő hallgatók: — Milyen konkrét lehető­ségek nyílnak az idén vég­zők elhelyezkedésére? — Hány szigorlót tudnak fogad­ni a miskolci kórházak? —1 Hánynak tudnak szállást biz­tosítani? — Milyen kedvez­ményeket kapnak a körzeti orvosi állásokba pályázok vidéken? — Az új tanácstör­vény következtében nem lesznek-e kiszolgáltatva a he­lyi tanácsok önkényeskedésé­nek? — stb., stb. Mint a kérdésekből kide­rült. a borsodiakon kívül jó néhányan más megyékből is jelen voltak ezen a talál­kozón. Kérdéseik lénye­ge az volt: lehetőség nyílik-e Borsod megyében az ő elhe­lyezkedésükre is? . A baráti találkozó szerve­zői és részvevői természe­tesen minden kérdésre vála­szoltak. A szívélyes eszme­cseréből az is kiderült, hogy a Debrecenben tanuló borso­di fiatalokat erős szálak fű­zik a borsodi tájakhoz, em­berekhez. s ha végeznek, szinte kivétel nélkül ide tér- | nek majd vissza. Csépányi Lajos Szállítás — élüsem szinten Az igazgató irodájának falán, az oklevelek sokasá­ga között élüzem zászló dí­szeleg! Az egység az 1969- ben végzett munkájával ér­demelte ki. A 3. sz. ÉPFU tavaly ismét élüzem szinten dolgozott, ezen túlmenően a szocialista egység cím váro­mányosa is. 10 százalékkal több áru — 1979-ben 70 millió 812 ezer tonna kilométert telje­sítettünk — mondja lalnárt József, az egység igazgatója. — Ez a tervezettől 22. az előző évitől 40 százalékkal több. — Mi a nagy fejlődés ma­gyarázata? — 1970 januárjában 351 jármüvünk volt Év közben mintegy 100 új kocsit kap­tunk. Az új kocsik nemcsak számszerüségben. hanem raksúlykapacitásban is növe­kedést jelentettek. Beszerez­tünk 8—10 tonnás pótkocsi­kat. Nyékről Déldául renge­teg kavicsot szállítunk Deb­recenbe. Csaknem valameny- nyi kocsihoz van pótkocsi, s így a szállítás megduplázó­dik. Egyszerre Ifi tonna anyagot tudunk szállítani. — A gépkocsivezetők zö­me becsületesen helytáll a munkában. Ezenkívül jo szervezettségre, irányításra van szükség. A jó munkát, a jó szervezést az eredmé­nyek is alátámasztják. A 3. sz. ÉPFU-nál szilárd törzsgárda alakult ki. A dol­gozók 65—70 százalékát te­szi ki. És országos szinten is itt van a legtöbb olyan dolgozó, aki immár 20 éve dolgozik a vállalatnál. Kckonsírukeió. műszaki fejlesztés A vállalat az oiszágos igényeknek, a párt politi­kájának megfelelően alakí­totta ki gazdaságpolitikáját. 1970-ben nagy rekonstruk­cióhoz kezdtek, amelyre 300 millió forintot szánnak. Eb­ből már tavaly 100 millió forintot költöttek gépkocsik beszerzésére. A vállalat 750 —800 kocsijából Miskolc 250 darabot kapott, amelyből 100-at fejlesztésre. 150 jár­művet pedig régi kocsik lecserélésére fordítottak. — 1969-ben — mondja Lénárt elvtárs — a iármü- vek életkora átlagosan 6 és fél év volt. Az elmúlt év decemberére a kocsik „meg­fiatalodtak". átlagos életko­ruk 2 és fél évre csökkent. Jármüveink száma most már megközelíti az 500-at. mivel ez évben már 70 ko­csit kaptunk. Ennek fele 12 tonnás, nagy kapacitású jár­mű. középtávú program A vállalat felkészült a IV. ötéves tervidőszakban ese­dékes célkitűzések megvaló­sítására. Ennek megfelelően készítette el középtávú fej­lesztési tervét, A célkitűzés szerint 5 év alatt 2 ezerről 2600—2700-ra növeli a jár­müvek számát. Miskolcra — a kiemelt beruházások igen nagy feladatokat rónak. Megvalósításához 600—650 darabra fejlesztik az üzem­egység járműállományát. Voltaképpen az elmúlt év eleji állapotokhoz viszonyít­va a IV. ötéves tervidőszak végére majdnem dupla mennyiségű jármű lesz a miskolci egységnél. Gyorsan fejlesztik a leninvárosi ki- rendeltséget. Itt jelenleg 35 kocsi van, a jövő év tava­szán már 100 gépkocsival dolgozhatnak. Ez az olefin­programmal, az új erőmű építésével, a város lakás- programjának megvalósítá­sával függ össze. Intenzív járműfejlesztést kíván a HCM rekonstrukciója is. Duplázódás Említettük, hogy az el­múlt évihez viszonyítva a IV. ötéves tervidőszak vé­gére a gépkocsik száma majdnem megduplázódik. Ez a duplázódás több vonatko­zásban fordul elő. 1975-re termelési értékük a jelenle­ginek mintegy duplája. 400— 450 millió forint lesz. és ha­sonló arányú fejlődéssel szá­molnak a nyereségben. Számolnak a létszám nö­velésével is. A jelenlegi 1500 helyett 1975-ben 1800-an dolgoznak majd az egység­ben. A 3. sz. EPFU-nak új köz­pontra van szüksége nagy teladatai megoldásához. Igaz, az építés immár a harma­dik éve „folyik", csak ép­pen igen lassú az ütem. Az egységben keserű iróniával jegyzik meg. „járműveink 99 százaléka az építőipari se­gíti. Az építőipart a jövő­ben még jobban akarjuk tá­mogatni. Joggal várjuk, hogy hasonló lelkiismeretes­séggel segítsen az építőipar is a mi gondjaink megoldá­sában." Csorba Barnabás A bányászok jelöltje hiányosságára hívta fel a figyelmet. Javasolta, hogy az idén rugalmasabban, több beszerzési forrást igénybe véve küzdjenek a szakembe­rek az áruhiány ellen. A továbbiakban az ésszerű gazdálkodásról esett szó. Az idei év hálózatfejlesztési programjaként felújítják a Napsugár cukrászdát, elké-1 szttik a Polónia-komplexum terveit, továbbá a lehetősé­gekhez mérten gépesítik az éttermeket, a presszókat, pótolják a hiányzó állóesz­közöket. Különös gondot kí­vánnak fordítani az éttermek belső képének szépítésére. Dr. Makai Tibor végezetül megköszönte a vállalat dol­gozóinak derekas helytállá­sát a „Vendégül lát Borsod", a junior Európa-bajnokság és egyéb, nagy rendezvénye­ken. A továbbiakban ismer­tették a tavalyi munkaver­seny eredményeit, értékelték a szocialista brigádmozgal- mat A hozzászólások után jutalmakat oszlottak ki a ki­váló dolgozók, szocialista bri­gádok között. Amíg beszélgettünk, az járt eszembe, hogy egyszet Marxtól megkérdezték, véle­ménye szerint mi a boldog­ság. Marx így válaszolt: „A boldogság nem más, mint harc”. Mráz Tibornak is ez a kedvenc köszöntése. „Harc.” Es ez egyáltalán nem vélet­len. Az Ózdvidéki Szénbá­nyák Királdi Bányaüzeme robbanóanyag raktárosának az egész eddigi élete harc volt. Fiatalemberként, a hon­védségnél találkozott a moz­galommal, aztán mint tobor­zott bányász, Királdon lett igazi munkás, bányász és a kommunisták nagy családjá­nak tagja. A vájártanfolyam után sikeresen levizsgázott a robbantómesteri tanfolyam anyagából is. És ő volt an­nak a 11 bányásznak egyike, akik a szovjet példa nyomán, talán elsőként az országban, kommunista brigádot alakí­tottak, s ezzel elültették az azóta már terebélyes fává nőtt szocialista brigádmozga­lom magvát. Úttörő volt a szerepük ab­ban az értelemben is, hogy brigádjával főleg feltárási, előkészítő célú elővájásokon dolgozott. A mindennapos fá­rasztó bányamunka mellett keményen tanult, és Elvé­gezte a bányaipari techniku­mot. A munka és a tanulás mellett pedig fáradhatatlan és szerény harcosa volt tár­sadalmunknak, mint ahogy ' most is az. Községi tanács­úig, népi ülnök volt. egy idő­ben az üzemi pártalapszerve- zel titkáraként és a járási pártbizottság tagjaként tevé­kenykedett. 1964-től tagja a vállalati párt-végrehajtóbi­zottságnak, az üzemi csúcs- vezetőségnek és elnöke a Ha­meg országgyűlési képviselő­vé Borsod megye 5. számú választókörzetében. Az or­szággyűlésben, annak keres­kedelmi bizottságában is be­Mráz Tibor zafias Népfront ózdi Járási Bizottságának. 1967 tavaszán választották (Laczó József felv.) csülettel szolgálta elveit és választóit. Ezért hát az a bizalom, amely újbóli jelölé­sében Királdon és Borsodbó- tan megnyilvánult. Megyénk 11. számú választási körzete, amelyhez 20 község tartozik. Mráz Tibort jelöli a válasz- • tási listára. A jelölögyüléseken slhang- zott beszédekből, hozzászólá­sokból két mondatot érdemes kiemelni. Az egyiket Mráz Tibor mondta, akit ieiöltck. Így hangzott: „Elsősorban ne személyemet nézzék, hanem a politikát, amelyet képvi­selek. s amelyet az élet, mindnyájunk élete szinte napról napra igazol." A má­sik mondatot, ami feljegy­zésre méltó, a jelolögi ülés egyik részvevője, egy válasz­tópolgár mondta: „Arra kér­jük jelöltünket, hogy ha is­mét elfoglalja helyét a Par­lamentben. ne felejtkezzen meg róla, honnan került oda, mert azt csak mi. bányászok tudjuk igazán, hogy hosszú volt az út. amíg a föld alól. a bányából a napfényre ke­rültünk.” Ezt az útravalót mát ko­rábban. egy egész életre ma­gába véste Mráz Tibor. Ke­ményen dolgozik, mint bá­nyász. fáradhatatlanul tévé- kenvkedik közügyekben, és közben tanul. Most a törvé­nyeket tanulmányozza, mert, mint mondani , szokta, csak úgy képviselheti választóit sikeresen, ha pontosan isme ri a jogokat, a kötelessége­ket, s így tudja a lehetősége­ket is. És ha még marad egy kis szgbad ideje, fiával és kislá­nyával kimegy sétálni az er­dőbe. Mert ők is igénylik, hogy megfogja kezüket. O. J. V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents