Észak-Magyarország, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-04 / 53. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1971. mórc. 4., csütörtök Csengetés p/asztm se/ Bénu/tsBgAbó/. A p/s Bódog Barcsl a'// ad AJTÓBAN. HJl yJiOCJU^ a VIMELUX! Alkatrészhiányból adódó 1 héten túli javítás esetén CSEREÓRAT BIZTOSÍTUNK! Szervizünk címe: VIMELUX Miskolci Finommechanikai Javító Vállalat, Miskolc, I. Kossuth u. 4. Telefon: 35-541 Szabadpolcos könyvtár Bogácson Bogácson évről évre több látogatója van a könyvtár­nak. A községben most nagy öröm érte a könyvbarátok népes táborát. A bogácsi könyvtárat teljesen felújít­ják. Tegnap, kedden utaztak el a fővárosba az illetékesek, hogy megvásárolják a könyv­tár új bútorait, berendezése­it. Az eddigi zártpolcos rend­szer helyett sokkal áttekint­hetőbb, a kiválasztást meg­könnyítő szabadpolcos rend­szerűvé alakítják át a könyv­tárat. A megyei tanácstól 50 ezer forintot kapott Bogács közkedvelt kulturális hajlé­kának, a könyvtárnak kor­szerűéi lésére. BO.JCSUR JÓZSEF ES IMRE GABOR REGENYÍ NYOMÁN IRTA! cs. HORVÁTI TIBOR RAJZOLT/ SEBOK IMRE A bejelentéstől számított 1 HÉTEN BELÜL megja­vítja meghibásodott óráját érintett témák a filmen kí­vüli polémiák témáiul is kí­nálkoznak. Az éleihez iái sok... Olasz—francia bűnügyi filmként hirdetik a most be­mutatott zavaros, logikátlan, nem egy helyen visszataszító naturalizmussal is operáló készítményt, amely Az élet­hez túl sok... címet vise­li. — nem tudni miért. Ék- szerrablás, sok-sok kegyetlen verés, gengszterbanda, csá­bító hölgy és sok egyéb sze­repel benne, csak éppen a bűnügyi történetekhez szük­séges logikai következetesség hiányzik, s azt mindenféle olcsó hatáseszközzel próbál­ják pótolni. Színvonaladon munka, csak nagyon igény­telen időtöltésre való. S bi­zonyít is valamit: azt, hogy tehetséges ember fiának len­ni önmagában kevés: ezt iga­zolja a filmben Chaplin fiá­nak példája. Az elítéltek kastélya A hét harmadik filmje ro­mán háborús kaland film. A második világháború végén egy szlovákiai kastélyban visszamaradt néhány SS-ka- tona és felszabadító román katonák harca a film témá­ja, s felvonulnak benne az ilyen filmekben megszokott összes motívumok. Sok újat nem ad, enyhén izgalmas. Benedek Miklós /,<76z baj i/AN Anna nén/' UE"tror meg JELEN.’ NA/UNP A RENDŐRSÉG. i/A/AR/ E/APg/EA | NEW* A HO/NAP/ GVŐ/ÉST. Fe/TÚRTAh A/ ÉGÉS A HAJAT. IAC/T KÉPESRE KERTEN. Aj ötöD/m ... Bement, HOGy mjo A napokban fejeződött be az. a zenei ismeretterjesztő so­rozat, amelyet a Borsodi Szénbányák szakszervezeti bizottságának kultúrbizotlsá ga szervezett és tartott meg hat bányatelepen, illetve bá­nyászoktól lakott községben. A sorozat két évadon keresz­tül tartott. Az 1969—7ü-es évadban a preklasszikus, a klasszikus, a romantikus és a modern zene szerepelt egy-egy rendezvény témá­jaként, s így az elő­adássorozat hallgatói Mon- teverditől Purcellen, Scar- lattin át Haydn, Mozart, Bach, Beethoven megismeré­sével eljutottak Schuberthez, Mendelssohnhoz. Schumann- hoz, Chopinhez. Liszthez. W agnerhez, Csaj kovszki jhoz, Verdihez, Strausshoz, Pucci nihez, Debussyhez, Bartók­hoz, Kodályhoz, Gershwin­hez. A második évadban, az 1970—71-esben a magyar népdal, az opera, az operett, valamint a musical és a sanzon szerepelt a program­ban. Perényi István, a Borsodi Szénbányák kultúrbizottsá- gának vezetője adott tájékoz­tatást az ismeretterjesztő so­rozatról : — Edelényben, Ormosbá­nyán, Sajószentpéteren, Ru- dolftelepen, Alberbtelepen és Kurityánban rendeztük meg ezeket a zenei ismeretter­jesztő sorozatokat. Mind a hat helyen kétszer négy elő­adást tartottunk. A tervek szerint klubfoglalkozás kere­tében rendeztük meg az elő­adásokat, de például Rudolf­telepen olyan nagy volt az érdeklődés, hogy a klubte­remből a nagyterembe kel­lett átvinni a rendezvényt. Az egyes foglalkozások 70— 00 percesek voltak és azok­nak keretében a hallgatóság az ismertetett kor zenekul­túrájának kialakulásáról, leg­több jellemző vonásairól, az akkor élt zeneszerzőkről és költőkről, azok munka - 1 ról kapott tájé ''zU '.sl. Minden alkalommal hat- nyolc énekszám, három-nigy önálló zongoraszóm, ugyan­ennyi vers szerepelt a prog­ramban, és természetesen Jaz összekötő előadás, amely részben bevezette az estet, részben összekötötte az egyes darabokat. — Kik mutatták be a mű­sorokat? — A Miskolci Nemzeti Színház három művésze és egy zenetanár voltak az is­meretterjesztő sorozat állan­dó szereplői. Várhegyi Már­ta és Rózsa Tibor színmű­vészek, a színház ismert énekesművészei mutatták be az énekszámokat, Kendefíy Gyula a verseket, és rész­ben ő mondta el az össze­kötő szöveget, a műsorok ze­nei szerkesztője, pedagógiai irányítója, zongoristája pe­dig Váradi Emőke zenetanár volt. Mindnégyen rendkívül lelkesen járták a vidéket, színvonalas, értékes előadá­sokat adtai;, minden dicsére­tet megérdemelnek. Munká­juk teljesen kollektív volt. s így az elismerés is mindnyá­juknak jár. — Milyen volt az érdek­lődés a rudolftelepi tömeges látogatottságon kívül. cs kikből állt. a közönség? — Harmincfős látogatott­sággal kezdtünk, és végül mindenütt igen megeme'ke- ciett a szám. olyannyira, hogy Edelényben a második évben már bérleti rendez­vényként tudtuk meghirdetni ezt a sorozatot. A látogatók általában bányászok, illetve családtagjaik voltak, felnőt­tek és fiatalok egyaránt. .Ál­talában igen jól fogadták. A fiatalok érdeklődése különö­sen Ormosbányán, Kurityán­ban és Edelényben volt ki­emelkedő. — Mit gondol Perényi elvtárs, nem kellene-c szim­fonikus zenekari, vagy ka­marazenei. koncertekkel pró­bálkozni, különös tekintettel, hogy Miskolcon van szimfo­nikus zenekar? — Ezen érdemes gondol­kozni. A következő évadban ugyanilyen ismeretterjesztő keretben opera-keresztmet - szeleket szeretnénk bemutat­ni, és utána megpróbálhatjuk esetleg a zenekari koncertek szervezését is. (bm) Fizikaoktatás magasabb szinten Kovács András filmjét nemcsak a híre előzte meg, hanem a forgatókönyvének elolvasása is. Mini ismere­tes, a MOKÉP igen magas példányszámban közreadta a film forgatókönyvét, minden1 bizonnyal azért, hogy a rend­kívül intenzív együttgondol­kodást kívánó müvet az ér­deklődő a megtekintésen túl is megismerhesse, egyes szö­vegrészeit az egyszeri hallást meghaladóan ismételten elol­vashassa. Már ez a jelenség is előrevetítette: a Staféta nem tartozik a könnyen szó­rakoztató, a könnyen emészt­hető filmek közé A stafétafutásnál. vagy magyarul a váltófutásnál a stafétabot átvétele előtt már húsz méterrel el kell indul­nia annak, aki át fogja ven­ni. s együtt, egyenletes tem­póban kell futni azzal, aki­től átveszi. Így oktatja a fu­tó fiatalokat a főcím előtt egy testnevelő tanár. A film egésze pedig többek között azt kívánja bizonygatni, hogy ez az együttfutás bizony a társadalomban ritkán lelhető fel. Nemzedéki ellentétekről szól a film, fiatalokról, akik türelmetlenek, akik az idő­sebbektől a státusokat, pozí­ciókat, beosztásokat ugyan átvennék máris, de az együtt- hatadásra nem képesek azon a bizonyos kis távon sem. Sajnos, a nemzedéki viía a filmben meglehetősen egyol­dalú. Fiatalok vitáit hallgat­juk, köztük találunk konfor­mizmusra hajlarhosat, okta­lanul lázadót, Nyugat-imá­dót, realitásokkal nem szá­moló, valami idealizált álla­potokat vágyót és nem is egy olyat, aki csak úgy bele­él a világba. E fiatalok vi­táiból a nemzedékváltás, az egyetemi konformizmus, és nem utolsósorban oktatási rendszerünk jó néhány fo­gyatékossága érintőlegesen a néző elé tárul, szó esik még a nyugati diákmozgalmaknak a magyar diákságra gyako­rolt hatásáról is. Mindezek azonban csak olyan mélység­gel kerültek a filmbe, hogy a nézőt tájékoztassák: ilyen gondok adódnak. S mert túl sokról akart az alkotó szólni. kevésről tudott érdemben be­szélni. A sok mondandó minden­képpen ' gyengíti a film hatá­sát, kifejezési formái sem alkalmasak, hogy nagyobb közönségtömegek érdeklődé­sét felkeltsék. A látszólag cinema verité eszközökkel, a valóságban azonban túlzóit kiszámítotlsággal filmre veti dialógus- és polémiasorozat fárasztó, a láthatatlan ren­dező többszöri belekérdezése a filmbe valamiféle riport- jelleget kölcsönöz a Stafétá­nak. A képi ' megformálás szinte teljesen másodlagos, annyira a dialógusok ural­kodnak, el a filmen. Sok-sok érdekes epizód, különösképpen a monori gimnázium igazgatójával ké­szített interjú figyelmet ér­demel, nagyon sok részigaz­ság elhangzik a filmben, s nem egy helyen Kovács And­rás híres Nehéz emberekjé­nek szívós igazságkeresése idéződik fel a nézőben, de míg ott a problémákat az élet produkálta, a Stafétában a valóságos mag köré művi úton felnövesztett nemzedélci ellentétek szolgálnak élő és álviták alapjául. A pedagó­gustársadalom, a fiatal ér­telmiség és az egyetemi, fő­iskolai ifjúság körében bizo­nyára nagyobb érdeklődésre tarthat számot e film. mint a társadalom más rétegei­ben, az egyes részleteiben felvillantott gondokra azon­ban másoknak is érdemes odafigyelni. Színészi munkáról keveset szólhatunk. Alig találunk színészt, többségben civil fiatalok formálják saját ma­gukat. Kovács András új filmje a társadalom egyes ré­tegeiben bizonyára vitákat eredményez, mert a benne Szociális-kulturális témájú vizsgálatok A megyei Népi Ellenőrzé­si Bizottság szociális és kul­turális szakosztálya a Heve­si Iván filmklubban tartot­ta meg értékelő és progra­mozó értekezletét. Szebeni Győző, a Moziüzemi Vállalat igazgatója ismertette a me­gyei filmszínházak jelenlegi helyzetét és problémáit. A/j értekezlet megvitatta a láto­gatottság változásának okait, a filmtémák és feldolgozásuk színvonalát, arányait, a né­zők ízlésigényének fejleszté­si lehetőségeit. Foglalkoztak a filmszínházak anyagi ellá­tottságának és műszaki fej­lesztésének nehézségeivel. A vita során több érdemleges javaslat hangzott el. Elhatá­rozták, hogy a filmszínházak ügyében 1967-ben végzett vizsgálatuk alapján utóvizs­gálat formájában ellenőrzik a megtett javaslatok realizá­lását. A szakosztály 1970. máso­dik félévi tevékenységéről dr. Kuzmányi Gusztáv szak­osztályvezető számolt be, is­mertetve a legjelentősebb vizsgálatok eredményeit. A szociális-kulturális szak­osztály 1971. évi munkaterve sok újabb, társadalmilag je­lentős vizsgálati célt tűzött maga elé, amelyeknek meg­valósításával számottevően kívánnak hozzájárulni me­gyénk szociális, kulturális életének továbbfejlődéséhez. (Folytatás az 1. oldalról) jesen világossá nem válik a téma. A régi tankönyv az anyag sűrítményét adta, a most készülő pedig sok pél­dával, illusztrációval igyek­szik messzemenő segítséget nyújtani. — Szabad megtudni, hogy professzor űr min dolgozik jelenleg? —- Monográfiát készítek a relativitás-elméletről. Művem az Akadémiai Könyvkiadó gondozásában jelenik meg, angol nyelven. Több minden­re jut idő mostanában, amió­ta nem igazgatója, hanem tudományos tanácsadója va­' 4 Anna peső este Crrez/p haja A /avasban S/OvAT/an csend r/JGADJA Barabás adjunktus vitája a diákokkal gyök a Központi Fizikai Ku­tató Intézetnek. Sok örömöm telik abban is, hogy segít­hetek a fizikát kedvelő kö­zépiskolásoknak. * És egy vélemény az osz­tályból a nevezetes fizikaóra után: — Nagy izgalommal vár­tuk Jáhossy professzort. Mit mondjak, emlékezetes élmény volt ez a találkozás nekünk, akiknek kedvenc tantárgyunk a fizika, és az ő könyvéből tanulhatunk. Azt hiszem, iri­gyel most minket az egész iskola. IcvaV---------------------------. U/R /E/EM ESZÉBE ZtR ti KA/AM/... A BÉMÜU? \ EÖL EGÉSZ TESTE E: ZSIBBAD.. rFilmjegyzet { S Preklasszikusok és musicalek bányatelepe’< e rn

Next

/
Thumbnails
Contents