Észak-Magyarország, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-04 / 53. szám

ESZAK-MAGYARORSZÁG 2 1971. mórc. 4., csütörtök Közel-Kelet Közvetítési kísérlet Bejrúti kormányforrások­ból származó hír szerint Li­banon külügyminisztere fel­kérte a négy nagyhatalmat, kényszerítsék Izraelt olyan ígéretre, hogy hajlandó ki­vonulni valamennyi meg­szállt arab területről, és ez­zel mentsék meg a kudarctól a közel-keleti diplomáciai erőfeszítéseket. Khalil Abu- hamad külügyminiszter fo­gadta külön-külön az Egye­sült Államok, a Szovjetunió, Anglia és Franciaország nagyköveteit, és hangsúlyozta nekik, mennyire fontos, hogy valamilyen lépés tör­ténjen a tűzszünet vasárnapi lejárta előtt. Libanon ezzel a lépésével a szovjet kormány vasárnapi nyilatkozatára reagált, ame­lyet hétfőn nyújtottak át a bejrúti külügyminisztérium­ban. A kambodzsai népi erők nagyszabású katnnai akcióra készülnek Amerikai repülőgépek In­dokínában nagyméretű akció­kat hajtanak végre. Laosz- ban és Kambodzsában harco­ló, közel 40 000 dél-vietnami katona támogatására. A saigoni amerikai pa­rancsnokság szerdán hivata­losan bejelentette, hogy kora reggel egy amerikai vadász­bombázó észak-vietnami te­rületet támadott, s ennek so­rán kilőtt egy Shrike típusú levegő—föld rakétát. A je­lentés azt állítja, hogy a „vé­delmi reakció” és a „jogos önvédelem” jegyében zajló akciót azért hajtották végre, mert a VDK légvédelmi be­rendezései „a . Laoszban te­vékenykedő B—52-esek ellen fenyegetést jelentenek”. Zavargások Daccáhan Az ENA kelet-pakisztáni hírügynökség szerdai tudósí­tásában „csatatérnek” nevez­te Daccát, ICelet-Pakisztán fővárosát, ahol — a kijárási tilalom ellenére — szerdá­ra virradó éjszaka is folyta­tódtak az utcai tüntetések és zavargások. A katonaság le­zárta a város repülőterét, s mint már jelentettük —■ minden légijáratot leállítot­tak.' Az ENA hírügynökség szerint a zavargásoknak ed­dig két halálos áldozata és 51 sebesültje van. A pakisz­táni helyzettel foglalkozott szerdai számában a londoni Daily Telegraph is. A lon­doni lap végül bizonyos je­lek alapján lehetségesnek tartja, hogy a hadsereg erő­szakot fog alkalmazni Pa­kisztán egységének megőrzé­sére. Dél-Laoszban tovább foly­nak a heves csaták a beha­tolt dél-vietnami intervenci­ós csapatok és a népi erők között. Kambodzsában is megélén­kültek a harcok. Saigonban egy dél-vietnami katonai szóvivő közölte, hogy február 4. óta Kompong Chamtól ke­letre hadműveletet folytató I dél-vietnami egységek egyre j nagyobb ellenállásba ütköz­nek. A Phnom Penh-i kor­mányzat szóvivője azt jelen­tette, hogy a partizánok a fővárostól nyugatra levő Kompong Speu tartomány területén a szerdára virradó éjszaka a kormánycsapatok három megerősített állása el­len intéztek támadást. A kormánycsapatok Phnom Penh körül folytatják átfésü­lő hadműveleteiket. A kam­bodzsai főváros hivatalos kö­rei egyébként attól tartanak, hogy a népi erők március 18-ra, a Szihanuk államfő el­len végrehajtott puccs első évfordulójára nagyszabású katonai akciókat készítenek elő. Tizenkilenc tonna nyomtatvány A Nyomtatványellátó Vál­lalat felkérésére soron kívüli és rendkívül gyors, megbíz­ható munkát végeztek a Közlekedési Nyomda dolgo­zói. Péntekre, s így határ­idő előtt befejezik a lakbér­változással érintett mintegy 700 ezer bérlakás új lakbé­Erőviszonyok a csatorna partján V asárnap, március 7-én lejár az a tűzszünet, amelyet Jarring ENSZ- födelegátus közvetítésével az arab államok és Izrael kö­töttek. A napokban, vált bi­zonyossá, hogy Izrael maga­tartása kudarcra ítélt minden békés megoldási kísérletet. Szadat egyiptomi elnök va­sárnapi nyilatkozata — bár nyitva hagyja az ajtót a bé­kés megoldás felé —, már arra utal, hogy Egyiptom és a vele szövetséges arab ál­lamok nem vállalnak egy negyedik, semmi gyakorlati eredményt nem ígérő tűzszü­netet. Hasonló értelemben beszélt az arab-kelet egvik legradikálisabb- államférfija. Kadhafi líbiai elnök is. Valamennyien emlékezünk rá, hogy a hatnapos háború idején, az 1907. június 6-a utáni napokban milyen gyors katonai sikert ért el Izrael. Érdemes néhány pillantást vetni rá, milyenek most az erőviszonyok a Szuezi-csa- torna partján, annak a 170 méfer széles folyóvíznek két oldalon, mely az Atlan'i- óceán u’r.n a kapitalista vi­lág legfontosabb közlekedő útvonala. A csatorna fontos­ságát hangsúlyozandó, elég annyit mondani, hogy a ka­pitalista országokban feltárt olajkészleteknek több mint kétharmada az arab orszá­gokban található, s ezeket naponta 1200 tankhajó szál­lítja Európába, ahol Nyugat- Németország. Olaszország és Belgium mindössze 65 napra való olajat képes tartalé­kolni. A Szuezi-csatorna két partján kiépített arab és iz­raeli állásokban felegyene­sedve járnak a katonák, augusztus óta nincs fegyver­zaj. 1967 nyara óta viszont jelentősen megváltoztak a térség katonai erőviszonyai. Ez elsősorban abban mutat­kozik meg, hogy Egyiptom napjainkban a földkerekség egyik leghatásosabb légvé­delmi rakétapajzsával ren­delkezik. s e pajzs lehetet­lenné teszi, hogy az izraeli gépek átrepüljenek a csator­na fölött, aimit az elmúlt év augusztusáig igen gyakran megtettek. A Szovjetuniótól vásárolt rakétapajzson kívül Egyiptom más oldalú védel­mi rendszere is átalakult az utolsó három és fél évben, lényegesen magasabb szín­vonalú a szárazföldi erők ki­képzése. és emelkedett ezek­nek az erőknek gépesítettsé- gi foka is Hasonlóan ered­ményes erőfeszítéseket tett az Egyiptommal egyre szoro­sabb együttműködést tanúsí­tó Líbia is.i Az izraeli fegyverkezés sem állt meg az 1967-es szinten. Az Amerikai Egye­sült Államok Izrael felfegy­verzésében egy rendkívül rit­kán alkalmazót^ módszerrel élt. Korlátlanul szállít Izra­elnek hadi felszereléseket, utólagos elszámolásra. Az iz­raeli hadseregben az utóbbi időben, különösen a fiatal tisztek és altisztek között ta­pasztalható egy bomlási fo­lyamat, csökkent a harc- készsés színvonala, amin nem is lehet csodálkozni hiszen az állam gyakorlatilag meg­alakulása óta (1948). állandó hadikészültségben él t özel-Keleten 1967 júniu­sa a mai erőviszonyok alapián nem ismétlőd­het meg. az arab országok katonai felkészültsége két­ségtelenül ezt mutatja. A kérdés csupán az. hogy Izra­elben mennyi a katonai ve­zetők realitásérzéke. —s --!1 K r emek ügyintézéséhez szűk- | séges központi nyomtatvá-, | nyok, a lakbérközlési és a lakbérhozzájárulást igazoló! lap előállítását. Az összesen 19 tonnányi nyomtatványt az előzetes felméréseknek meg­felelően a megyei és buda­pesti ingatlankezelő vállala­tok várható igényei szerint csomagolják. A megyeszékhe­lyek ingatlankezelő vállala­tai március 10-től szerezhe­tik be ezeket a nyomtatvá­nyokat a XIII. kerület He­gedűs Gyula utca 16. szám alatti telepen. (Telelőn: 310- 502.) Így csaknem valamennyi megyéből az a célszerű, hogy kisebb tehergépkocsit küldje­nek a nyomtatványokért. Megyénként általában 5 má­zsa nyomtatvány szállításával kell számolni. A csomagok átvevői ne feledkezzenek meg arról, hogy nemcsak aláírással, hanem a vállalat hivatalos bélyegzőjével is igazolni kell az átvételt. A lakbérközlési űrlapot és a lakbérhozzájárulást igazo­ló lapot egyaránt 3—3 pél­dányban kell kitölteni, mert egy példányt kap a lakó, egv marad a bérbeadónál és egyet pedig országos statisz­tikai feldolgozásra kell el­küldeni az Építőipari Számí­tástechnikai és Ügyvitelgépe­sítési Vállalatnak. Néhány nap múlva jelenik meg az ÉVM—PM közös rendelkezés, amely intézkedik az űrla­pokkal kapcsolatos részletes teendőkről. Borsod-dlmúj-Zemplén megye 1970. évi eredményeiről A megyében 1970-ben a foglal­koztatottak száma az előző évhez képest mérsékeltebben. 1,7 százalékkal emelkedett. A nem mezőgazdasági ágak­ban a létszámnövekedés 2,1 százalékos volt, ebben döntő­en a nők számának emelke­dése játszott szerepet. A mezőgazdaság szocialista szektorában foglalkoztatott dolgozók száma 0,6 százalék­kal nőtt. A lakosság főbb források­ból származó pénzjövedelme 8.1 százalékkal haladta meg az előző évit. A munkabér gyorsabban nőtt, mint az egyéb bérjellegű bevétel. A mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos bevételek növe­kedési üteme az előző évinek a felére mérséklődött. A kifizetett bértömeg nö­vekedésében az átlagkerese­tek emelkedése nagyobb sze­repet játszott, mint a lét­szám növekedése. A lakosság takarékbetét- állománya 417 millióval nö­vekedett az év folyamán, s év végén elérte a 2055 millió Ft-ot. Az 1970. szeptember elsejével bevezetésre került „Ifjúsági takarékbetét”-ak- cióban december 31-ig 6486 fiatal kötött 5 évre szóló megállapodást az OTP-vel. Az 1970. évi áruellátás né­hány cikk kivételével (pl. csontos nyershús, szén, épí­tőanyag stb.) kielégítő volt. A kiskereskedelmi forgalom 12,5 százalékkal, ezen belül a vegyes iparcikkeké 18,4 százalékkal nőtt. 1970-ben is élénk volt a tartós fogyasztási cikkek for­galma. A cikkcsoport 25,4 százalékos átlagos forgalom- növekedésén belül egyes cikkek értékesítése az előző évhez képest kiugróan ma­gas volt. A fogyasztói árak az év egészét tekintve 1,5—2 szá­zalékkal nőttek. A fűtés, vi­lágítás' kivételével valameny- nyi fogyasztási főcsoportban emelkedtek az árak, legna­gyobb mértékben a ruházati cikkeknél (3 százalék) és az idényáras élelmiszereknél (4,4 százalék). A bolthálózat 92, a vendéglátóhálózat 60 egység­gel gyarapodott az év folya­mán. 1970-ben közel 6000 lakás épült. Az állami erőből épí­tett lakások nagyobb része házgyári termék, melyek túl­súlyban Miskolcon kerültek összeszerelésre. Az orvosok száma 1970-ben 45-tel emelkedett. A 10 000 lakosra jutó orvosok száma 16, az országosnál 7-tel ke­vesebb. A tárgyévben 21 új orvosi körzet létesült. A be­tegek közvetlen ellátását 332 orvosi körzet biztosítja (gyer­mekorvosi ■ körzetekkel együtt). A felnőtteket ellátó körzetek 5,4 százalékában or­voshiány miatt csak helyette­sítéssel oldható meg a beteg- ellátás. A 10 000 lakosra ju­tó kórházi ágyak száma 1970- ben 78 volt. A megyében folyó beruhá­zási tevékenységről éves szinten még nem állnak ren­delkezésre végleges és teljes körű adatok. A Beruházási Bank megyei fiókja és az OTP által íiniszírozolt taná­csi beruházások teljesített értéke 5,3 milliárd forint. A szövetkezetek 0,6 milliárd Ft- ot meghaladó összeget fordí­tottak beruházásra. A fonto­sabb beruházások tárgyévi . költségelőirányzatának közel 86 százaléka került felhasz­nálásra. A IV. negyedév folyamán az alábbi fontosabb üzembe helyezésekre került sor: ÓKÜ felüleltisztító üzem, a TVK lakkfesték és műgyan­tagyár műgyanta üzeme, a TVK polietiléngyár polimer és BCH-üzeme, és a BVK V. szintéziskor stb. A tanácsi 1970-ben meghaladta a más­fél milliárd forintot, mely­nek 88 százalékát kommuná­lis célokra használták fel. Ebből mintegy 900 millió Ft a lakásépítésre fordított ösz- szeg. A Győri kapu - dél I. ütem építése befejeződött, a II. ütemnél már 7 épületbe • beköltöztek és további 5 épü­let műszaki átadása megtör­tént. Az itt átadott lakások száma 1513 db. A diósgyőri városközpont 1—12. épületei­nek alapozási, valamint köz- művesítési munkáit végzik. A belváros rekonstrukciójá­nak és az összekötő város­résznek a programja elké­szült, a kisajátítás befejező­dött. Üzembe helyezték az új, 464 férőhelyes miskolci szo­ciális otthont. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek 574 millió Ft- ott fordítottak beruházások­ra, melyből 61 százalék építé­si, 26 százalék gépi beruhá­zás volt. Az építések 71 szá­zaléka saját, illetve tsz közös vállalkozásban valósult meg. A megyei székhelyű építő­ipari vállalatok és szövetke­zetek 1970-ben 2220 millió Ft értékű építési-szerelési munkát végeztek. Az év fo­lyamán 740 db, 100 000 Ft- nál nagyobb értékű létesít­ményt adtak át. és 697-nek a kivitelezését kezdték meg. Az év végén 427 építményen dolgoztak. Az építési igény 1970-ben tovább nőtt. Az épí­tőipari vállalatok által eluta­sított igények aránya az éves rendelésállományok közel 30 százaléka. A szocialista épí­tőiparban a foglalkoztatottak száma 7,9 százalékkal, a munkások átlagos havi kere­sete 5,2 százalékkal nőtt 1970-ben. A szocialista ipar termelé­se 1970-ben 5,9 százalékkal emelkedett. Az átlagnál na­gyobb növekedés jelemezte a nehézipart — a kohászat, a gépipar és a vegyipar dina­mikus fejlődése következté­ben — és a könnyűipart. Az élelmiszeripar termelése 17 százalékkal csökkent, a hűtő- ház-rekonstrukció és a cu­korgyár alacsony termelése miatt. Kedvező, hogy a ter­melés növekedéséhez 82,2 százalékban járult hozzá a termelékenység emelkedése. A bányászatban termelt szén mennyisége nem érte el a tavalyi szintet, viszont je­lentősen nőtt az ásványbá­nyászati termékek és ásvány­őrlemények termelése. A Borsodi Ércelőkészítő Mű ter­melése folyamatosabbá vált, így az előállított érezsugorít­~*sm­w h) m Egy barátjának lakásán, a szekrénybe rejtőzött, ott fogta el a rendőrség Jürg-Hagen Roll nyugatnémet gyermekrablót. Képünkön kihallgatásra vezetik elő a müncheni rendőrka­pitányságon Olasz döntés Az olasz állam és a szent­szék között 1929-ben megkö­tött lateráni egyezmény (kon­kordátum) nem tekinthető az olasz alkotmány részének, következésképpen az olasz törvényhozás számára a kon­kordátum pontjai nem bír­nak a normatív szabályok erejével. Ezt a fontos döntést az olasz alkotmánytanács hozta, amely a házasság fel­bontásával kapcsolatban vizs­gált meg néhány jogi kér­dést. A szocialista many mennyisége 65 száza­lékkal volt több, mint a megelőző évben. A nyersvas- és acéltermelés 4,5, illetve 3.4 százalékkal haladta meg az 1969-es szintet. A vegyipar továbbra is erőteljesen növelte termelé­séi. A III. negyedévben in­dult meg a polietilén granu­látum gyártása, 1 melyből az év végéig 5334 tonnát ter­meltek. A könnyűiparban fő­ként a faipari termékek gyártása emelkedett. Az élel­miszeripari termelést a me­zőgazdasági terméseredmé­nyek kedvezőtlenül befolyá­solták, pl. a cukortermelés 30 százalékkal volt kevesebb mint 1969-ben. Az önálló iparvállalatok és kisipari szövetkezetek sa­ját termelésű értékesítése meghaladta a 27 milliárd fo­rintot. Az értékesítésen be­lül az export részaránya az előző évi 13 százalékkal szemben 1970-ben 16 száza­lék volt. A szocialista iparban fog­lalkoztatottak száma 1,3 szá­zalékkal emelkedett az év folyamán. Legjelentősebb a növekedés a tanácsi iparban (7,3 százalékos) és a szövet­kezeti iparban (5,5 százalé­kos). A munkaerőmozgás az előző évhez képest mérséklő­dött. Az összes foglalkozta­tottak 23,2 százaléka, a mun­kások 25 százaléka cserélő­dött ki az év folyamán, a múlt évi 27,5, illetve 30,6 szá­zalékkal szemben. A munká­sok teljesített óraszáma 1,6 százalékkal, a túlórák szá­ma 41,5 százalékkal emelke­dett. iparban a kifi­zetett munkabérek és egyéb személyi jövedelmek együt­tes összege éves szinten 3849 millió Ft volt, melyből a munkabér címen kifizetett összeg 3602 millió Ft. A mun­kások havonta átlagosan 2202 Ft-ot kerestek, 4,8 szá­zalékkal többet, mint 1969- ben. A növénytermelés 1970. évi eredményei, a kedvezőtlen időjárás miatt lényegesen alacsonyabbak, mint a ko­rábbi években voltak. Külö­nösen a kalászosoknál volt jelentős a termeléskiesés: bú­zából 30, rozsból 54, árpából 44 százalékkal kevesebbet ta­karítottak be, mint az előző évben. Ebben az alacsony termésátlagok mellett szere­pet játszott a vetésterület csökkenése is. Kedvező vi­szont a lucerna és vöröshe­re termésmennyiségének (14,9 százalék és 46,8 százalék) és termésátlagának (10,2 száza­lék és 35,7 százalékos) növe­kedése. Az 1970 őszén vetett növények vetésterülete 13 százalékkal kevesebb, mint 1969-ben, mivel a száraz ősz akadályozta a talajelőkészíté­si és vetési munkálatokat. A nTegye december 31 -i szarvasmarha-állománya O.li százalékkal, sertésállománya 20,6 százalékkal volt több. mint március 31-én. A juh­állomány az állami gazdasá­gokban közel 9 százalékkal csökkent, a termelőszövetke­zetekben viszont 12,6 száza­lékkal növekedett, 1969. de­cember 31-hez képest. A termeléssel összefüggés ben a növényi termékek ér­tékesítése is elmaradt a bázis évi színvonaltól, a kenyér- gabonából a felét, burgonyá­ból pedig a háromnegyed ré­szét vásárolták fel az előző évi mennyiségnek. A borvá­sárlás szintén csökkent, 3i> százalékkal. Az állat és állati termékek közül a vágómarha értékesítése 8 százalékkal, a vágósertésé 12 százalékkal csökkent, míg a vágóborjú- értékesítés 105 százalékkal nőtt. (Ez a nagyarányú növe­kedés a fehér húsú borjú iránti kereslet emelkedéséből adódik.) Jelentősen, 20,7 szá­zalékkal nőtt a vágóbarom­fi-értékesítés volumene js. A tehéntej-értékesítés 6.3 szá­zalékos, a tyúktojásé pedig 56.4 százalékos növekedést mutat Központi Statisztikai Hivatal Borsod megyei Igazgatósága

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents