Észak-Magyarország, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-24 / 70. szám

1971. mórc. 24., sierdo ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 H I «• I rr rr ’s f Jelologyulesen Art hiszem, nem mondok újat: a jelölőgyűlésekről szó­ló tudósításaink olykor igen szűkszavúak. Előfordul, hogy a közismerten fontos ese­ményről az újságban másnap csak rövid kommünikét ol­vashatunk, amely csupán a lényég közlésére, a lakosság friss tájékoztatására törek­szik. S az újság, a tudósítás ilyenkor nem is igen vállal­kozhat többre. Részben a je- lölőgyülések nagy száma, főként pedig egyik-másik gyűlés késő estébe nyúló, vitatkozó jellege miatt. Pe­dig tudjuk, éppen az ilyen vitatkozó, „elhúzódó jelölő­gyűlések kívánnának részle­tesebb betekintést azok szá­mára is, akik különböző okok miatt -j- elfoglaltság, rendel­kezésre/ álló termek szűkös befogadóképessége, stb. — nem lehettek jelen. A J). számú választókerületben Itt van például a 8. sz. vá­lasztókerület jelölőgyűlése, amely március ltí-án este Felsőzsolcán zajlott le, s amelyről ma egy hete la­punkban olvashattunk. A rö­vid tudósításból megtudhat­tuk, hogy itt Kiss Lásziónét, a helybeli Lenin Tsz tagját es Nagy Istvánnét, a Haza­fias Népfront Miskolc járási Bizottságának titkárát jelöl­ték országgyűlési képviselő­nek. Vagy is kettős jelölés történt. A jelenlevőik összetétele, maga a jelölés és a vita, vé­gül pedig a döntés részletei azonban igen érdekesen ala­kultak. „Éljen Nagy Istvánné1’ A felsőzsolcai jelölógyülé- sen 12 község — több mint 27 ezer lakosának — képvi­seletében 227-en vettek részt. A jelenlévők többsége ter­mészetesen helybeli lakos volt, vagyis Felsözsolca vá­lasztópolgárait képviselte. A többi érdekelt köaségből mindössze egy-két küldött volt jelen. S itt mégis az történt, hogy — bár a Haza­fias Népfront Borsod megyei Bizottságának javaslatát a felsőzsolcai születésű és lakos Kiss Lászlóné személyére so­kan helyeselték és el is fogad­ták — többen kifejezetten ragaszkodtak hozzá, hogy Nagy Istvánnét is — aki ko­rábban már volt e választó- körzet országgyűlési képvi­selője — vegyék fel a jelölő­listára. Kiss Lászlóné meleg Han­gú ajánlása után a vitában elsőként Böcs község küldöt­te kért szót. Elmondotta, hogy községe Hazafias Nép­front bizottsága nevében i.s helyesli azt a programot, amelyet előzőleg a gyűlés szónoka ismertetett, s ame­lyet a parlamentbe kerülő képviselők választóikkal együtt meg akarnak valósíta­ni. Elismerte, hogy a nép­front megyei bizottsága al­kalmas személyt -terjesztett elő e program képviseletére, mégis javasolta, hogy Nagy Istvánnét — a korábbi or­szággyűlési képviselőt — is vegyék fel a jelölőlistára. Mint mondotta: Nagy Ist­vánná eddigi tevékenysége, képessége és emberi maga­tartása egyaránt garancia, számunkra, hogy megválasz­tása esetén a jövőben is jól képviseli érdekeinket, a dol­gozó emberek érdekeit. A bocsi küldött felszólalá­sát spontán taps fogadta. Aztán a további felszólalók többsége — közte több felső­zsolcai is — lényegében meg­ismételte, amit a bocsi kül­dött mondott. Többen közü­lük szenvedélyesen érveltek, valóságos „kortesbeszédet" mondtak Nagy Istvánné mel­lett. A hernádnómeti felszó- !"’c például hangsúlyozta, hogy községe és termelőszö­vetkezete nevében beszél, de személyes érzelmeit is kife­jezi, amikor mondanivalóját ezekkel a szavakkal fejezi be: éljen Nagy Istvánné! Kiss Lászlóné melled Persze az is az igazsághoz tartozik, hogy Kiss Lászlóné mellett is több — elsősorban felsőzsolcai — felszólaló ér­velt. Elsőként éppen Szó Ist­ván, a helybeli római kato­likus plébános, a Hazafias Népfront megyei bizottságá­nak tagja mondotta el, hogy örömmel tölti el szívét Kiss Lászlóné jelölése. Becsületes, tisztességes családi életet élő asszony, akit a tsz-ben is sokan ismernek, becsülnek. Tudják róla, mennyire szí­vén viseli a közös gondokat. — Persze, nekem, mint a Hazafias Népfront, megyei, bizottsága tagjának egyfor­mán fáj, bármely ujjamat harapom is meg — mondot­ta a felszólaló —, mert mind­két jelöltet alkalmasnak tab­lóm. Nem szólva tehát Nagy Istvánné jelölése ellen sem, azt javaslom, hogy vegyük T a vaszodik fel a, listára mindkét jelöltet, cs döntsön a demokratikus szavazás — mondotta a to­vábbiak során. Ezt követően még 4—5 fel­szólalás hangzott el hasonló értelemben, sőt — néhány esetben szinte érezni lehetett a zsolcai felszólalók lokál­patriotizmusát — kifejezet­ten Kissné mellett. . Döntsön a szavazás! A jelölőgyülés elnöke — helyt adva a választópolgá­rok kívánalmainak — végül is mindkét javasolt személyt szavazásra bocsátotta. Ennek során Kissné 107, Nagyné pe­dig 132 szavazatot kapott, s — tekintettel arra, hogy a listára kerüléshez a jelenlé­vők egyharmadának szavaza­ta is elengendö (és ennél mindketten jóval többet kap­tak) Kiss Lászlóné és Nagy Istvánné is ott lesz majd a 8. sz. választói kerület or­szággyűlési képviselőjelöltjé­nek. listáján. A döntés joga természete­sen — április 25-én — köz­vetlenül és titkosan az érde­kelt választópolgároké lesz. Csépányi Lajos A pingvinek zsírjában is kimuíaíhaíá Tíz megye egészségügyi vezetői és növényvédelmi szakemberei tanácskoztak kedden Balatonalmádiban. A növényvédőszerek hasz­nálatának veszélyeire fi­gyelmeztetett. az értekezlet. A nehezen bomló, az élő szervezetben felhalmozódó DDT kártétele ma már nem vitatott. A szer maradvá­nyai a világ minden részén megtalálhatók: már az Észa­ki-sarkon élő pingvinek zsírjában is kimutatták. Napjaink növényvédőszerei többségükben szerves fosz- forésrter hatóanyagot tártál, maznak. Ezek a szerek táv­lati hatásukat tekintve ve­szélytelenek, hiszen nyom­talanul eltűnnek az élő szer­vezetből. Pillanatnyi hatá­suk azonban halálos lehet, hiszen ezek gyorsan ható mérgek. Felhasználásuk rendkívüli körültekintést és szakszerűséget igényel. A mezőgazdasági üzemekben 10 000 növényvédelmi szak­ember már hozzáértéssel végzi ezt a fontos munkát Oda is figyelnek „p Borsodi kő Hajdé-Biharnak A Vörös Csillag Tsz három és fél ezer holdas gazdasága minden területén megindult a munka. A kétezer lörzscs li- Itutcleprn az idén (i7 ezer tojást várnak. A több holdas öntözött kertészetben pedig megkezdték a tavaszi növények pikirozását. a biol'utéses hollandi ágyak készítését es a pa­lántanevelést, Kénünkön: Barabás Zsigmondit* es Janaszek -fviliit, pikirozzák a karalábét A dolog lényegeben olyan könnyű, mint az egyszer­egy. Nem kell hozzá mate­matikai zsenialitás, hogy bárki számítások alapján megállapítsa: a termelőszö­vetkezetekben az üzemi utak megépítése a mezőgazdasági gépek élettartamának meg­hosszabbodását eredménye­zi, és az útépítési költség rövid időn belül megtérül a gépek javítási és üzemelte­tést költségeinek csökkenésé­ből. Tudja ezt mindenki, aki ismeri a rossz útviszonyok káros hatását a gépeikben és azok üzemeltetési költ­ségeiben. A nem túlságosan bonyolult számítást azonban még kevés borsodi termelő­szövetkezetben végezték el. S még kevesebb az olyan közös gazdaság, ahol csele­kedtek is, azaz megépítet­ték az üzemi utakat. A szomszédos Hajdú-Bi- har megyében valamennyi tsz-ben elkészítették az ilyen számításokat és egy­öntetű az elhatározás: a le­hető legrövidebb időn belül megépítik az üzemi utakat. Jól jön ez a Borsod megyei tcrmelőszövelkezeiekmek is. Egyrészt talán ügy is, hogy' tanulnak a szomszédoktól, és követik példájukat. Más­részt — és elsősorban — viszont úgy, hogy miután 1-lajdű-Biharban nincs kő. a tsz-ek megbízták a METEV- et (az ottani tsz-kereskedel- mi irodát), hogy szerezze be az útépítéshez szükséges kü­lönböző fajtájú és méretű követ. A METEV borsodi part­neréhez, a Termelőszövetke­zetek Kereskedelmi Irodájá­hoz fordult, hogy a borso­di tsz-ek adjanak Hajdti- Biharnak követ. Hamar meg is találták a közös nevezőt. A hajdú-bihari METEV és az érdekelt termelő- szo vet kezetek képviselői el­jöttek Borsodba, sőt, fel­keresték a kőbányászattal foglalkozó termelőszövetke­zeteket is. A látogatás olyan jól sikerült, hogy a hajdú-bihari és a bor­sodi tsz-ek képviselői azonnal, mindkét oldalra előnyös szállítási szerződése­ket kötöttek. A hajdú-biha­ri termelöszövelkezeték üzemi útjait tehát borsodi köböl építik meg. A kő gyors kitermelése, osztályozása és felrakása vi­szont nagyobb összegű gépi beruházást követéi a borso­di tsz-ektöl. Biztosítani kell a nagyüzemi termelést. A szükséges gépek vásárlására azonban Borsodban nincs elegendő pénz. A követ vá­sárló hajdú-bihari tsz-ek vi. szont. segítenek a borsodiak­nak. A vételár egy részét előre átutalják a kőbányá­val rendelkező partnerek­nek. hogy azok megfelelő gépeket vásárolhassanak. Az ilyen együttműködés igazán korretet es kölcsönösen elő­nyös. A kő, a kavics a homok, a márvány', a mész. a fa­anyagok és a fagyártmá­nyok sajátosan borsodi ter­mékek. Hajdú-Bihar t-sz-ci a METEV utján ezeket is vásárolják a Borsod megy'ei termelőszövetkezetektől Jól alakul az együttműködés Szabolcs, Csongrád es Fejér megyéikkel is. Ezek a me­gyék nagy mennyiségű kö­vek:, kavicsot, homokot, már­ványt, meszel, es faterméke­ket rendeltek a borsodi ter­melőszövetkezetektől a TKI bonyolításában. A megkötött üzletek nemcsak újabb be­vételi forrásokat jelentenek a borsodi tsz-eknek. hanem lehetővé teszik az építő­anyagok kitermeléséhez szükséges, korszerű gépek megvásárlás»! is. (sz.. j.) , árttagságunk aktivitását mutatja, hogy a X. kong­resszusra való felkészülés során Miskolc város te­rületén csupán a felsőbb pártszervekhez 608 észre­vétel és javaslat hangzott el a párttagság részéről. Ezenkí­vül több ezer javaslat, észrevétel született: a helyi munka megjavítása céljából." E megállapítás olvasható abban a jelentésben, amelyet az MSZMP Miskolc városi Végrehajtó Bizottsága megvita­tott a X. kongresszus előkészítése során elhangzott kritika) észrevételek és javaslatok kapcsán. Az, hogy csupán Miskolc területén 608 olyan javaslat hangzott el, amelyeknek megválaszolására a felsőbb szervek illetékesek, ezen túl, több ezerre tehető a helyi, úgynevezett „házon belüli'' témák száma, egyfajta bizonyítéka a párttag­ság aktivitásának. A számszerűségen kívül ezt. bizonyította az a vita is, amely cgy-egy' taggyűlésen kibontakozott. Fele­lősség, tárgyilagosság és feltétel nélküli bizalom csendült ki a hozzászólásokból. Érdemes megemlíteni, hogy' az augusztusi taggyűléseken jobbára helyi jellegű politikai és gazdasági témák kerülte, napirendre, a szeptemberi tanácskozásokon pedig már nem­csak a város, vagy a megye gondjairól esett szó, hanem országos problémákat is megvitattak. Jó érzés volt hallani tapasztalni a felvetések, a kritikai észrevételek tárgyilagos­ságát, realitását, a segítőszándékot. Az imént említett taggyűlések óta hónapok teltek el. Az akkor elhangzott javaslatok nem veszítettek értekükből, sót, nagy részük megvalósításával számos helyen csökkent a bü­rokrácia, polgárjogot nyert a gazdaságosságra törekvő szem­lélet, konkrétabb, eredményesebb lett. a politikai és a gaz­dasági munka, következetesebb a technológiai és a munka­fegyelem iránti igény. Más szóval, nemcsak maghallgatást nyertek a taggyűlések vitáiban elhangzottak, hanem tételes intézkedés céljából eljutottak a címzetthez. M indenképpen dicséretre méltó az a felelősségérzettel párosuló tevékenység, amely c témák kapcson jelle mezle a városi partbizottság osztályait, és végrehajtó bizottságát. S ez maris egyfajta garancia ra, hogy minden észrevétel megfelelő szinten — intézkedési jogkörrel btro testületek, vagy személyek asztalára kerül. 1 taggyűléseken elhangzott, javaslatok, udvarias hangú levelek melléklete kent jutottak — mintegy 70 darab — a Miskolci, városi Ta­nács különböző szerveihez. De hasonlóképpen kerültek el az észrevételek a párt Központi Bizottsága, a felsőbb altatni szervek, a megyei pártbizottság, az SZMT, vagy a KTSZ-in- zottság illetékes szervéhez. Említést érdemel, hogy az ope­ratív intézkedéseket igénylő megjegyzéseken kívül akadtak olyan észrevételek, amelyek munkastílus- vagy módszerből témákkal foglalkoztak. Ezek hasznosítására, alkalmazására a napi politikai munkában került sor. Az illetékesseggel bíró szervek és testületek vaiasza: több­ségükben már visszajutottak a javasla (tevőkhöz. Ha valahol mégsem, ott nyiJvántartják a késedelmet. Nem lehet meg­feledkezni ezekről., mert kettős a kontroll. Egyrészt a hiva­talos szervek ellenőrzik, hogy' érdembeli intézkedés történ­jen, más-részt a javaslattevők is svamon tartják, mert, nem kaptak választ. S ha úgy érzik, valahol elfektetik ügyüket — bár ez a legritkábban fordul elő —, néhány soros „emlé­keztetőt” küldenek. A pártszervezetek vezetőségei többségükben a taggyűlése­kén elhangzott, saját területüket érintő javaslatokat a reze- tősegi üléseken vitatták meg. Kialakították állásfoglalásu­kat. Kévés esetben kezelték felszínesen az elhangzott észre­vételeket. zért állapíthatta meg, mintegy összefoglalóul a part- végrehajtóbizottság ülésén elnöklő dr. Havasi Béla első titkár, hogy' pártbizottságaink és pártalapszervc- zcicivk a X. kongresszus szellemében foglalkoztak a felve­tésekkel, javaslatokkal. Ezért érzik a párttagok, hogy' ma már nemcsak fórumot biztosítanak véleményük elmondásá­ra, hanem oda is figyelnek ezekre a véleményekre. Paulovils Ágoston E A gazdaságosság érdekében Versenycélkitűzések a cementgyárban Jo eredményekkel zárta az elmúlt esztendőt a Hejőcsabai Cementgyár kollektívája. Eredeti tervüket több mint öt százalékkal túlteljesítették; év végéig mintegy 15 ezer ton­na cementet gyártottal': terven felül. A hejőcsabai gyár által adott többlet is segített, enyhíteni az építőipar ellátási ne­hézségeit, s hozzájárult az árvízkárok helyreállítási mun­káihoz is A cementgyár termelési eredményeihez nem kis rész­ben járult hozzá az üzemi kollektívák, a szocialista bri­gádok nemes versengése. A szocialista brigádmozgalom­ba az elmúlt évben a gyár 62 brigádja nevezett be. A jubileumi munkavenseny-so- rozatban, majd a kongresszu­si versenyben a legtöbb bri­gád maradéktalanul teljesí­tette vállalásait, s a beneve­zettek nagy' része — 56 bri­gád — elny'erte a megtiszte­lő szocialista címet. A gyár hét üzeme a szocialista cím­ért kelt versenyre egymás­sal, közülük hat teljesítette a feltételeket. Az 1971-es esztendő fel­adatai újabb próbák elé ál­lítják a Hejőcsabai Cement­gyár kollektíváját. A meny- nyiségá célkitűzések teljesíté­se biztosítottnak látszik: 446 ezer tonna cementet és 112 ezer tonna meszet kívánnak gyártani év végéig. A gyár jelenlegi technológiai beren­dezései nem teszik lehetővé a cement.lei-mc 1 és további, na­gyobb mértékű növelését. A tervezett mennyiség teljesíté­sere azonban ez a kollektí­va — az eddigi eredmények­ből ítélve — feltétlenül ké­pes. A gyár legfontosabb célki­tűzésé most: a gazdasagosság fokozása. Lényegében a ta­valyival azonos mennyiséget gyártanak, a nyereséget azonban az előző évinek mintegy kétszeresére, 20 mil­lió forintra szeretnék növel­ni. Az árat természetesen nem változtathatják meg. Így a nyereség növelésének egyedüli módja a ráfordítá­sok csökkentése lehet. Március elején műszaki konferenciát tartottak a ce­mentgyárban, itt fogalmazód­tak meg először a kollektíva előtt az esztendő legfonto­sabb feladatai. Növelni kell a termelékenységet, meg kell teremteni a gazdaságo­sabb gy'ártás, a költségek csökkentésének feltételeit. Elsősorban az állóeszközök fenntartási költségeit lehet csökkenteni, ezek az elmúlt esztendőben túlságosan ma­gasak voltak. A gyár gazda­sági vezetői többek között az anyag takarékosságra, a be­rendezések tervszerűbb ja­vítására , karbantart ására hívták fel a figyelmet. A műszaki konferenciát az üzemek termelési tanácsko­zásai követték, ltl á műsza­kiak már az üzemi kollektí­vákkal, a szocialista brigá­dokkal beszélték meg a ten­nivalókat. A tanácskozásokon sok brigád tel) verseny válla­lásokat ; elfogadta, magáénak tekinti a gyár célkitűzéseit. A versenycélkitűzések kö­zéppontjában a gazdaságos­ság áll. A szocialista brigá­dok, az üzemek kollektívái elhatározták, hogy a maguk területén mindent elkövet­nek a termelékenység foko­zásáért. a költségek csökken­téséért, a gazdaságosság fo­kozásáért . * A szocialista munkaver­seny célkitűzéseihez már a brigádok több mint 60 száza­léka csatlakozott. A gyár kol­lektívája szeretné elnyerni a szocialista munka gyára cí­met. Többek között vállalták a programok maradéktalan betartását, a cementgyártás tervének 2000 tormás túltel­jesítését. A felhasznált túl­órák számát az elmúlt évi-, hez képest 10 ezerrel szerel­nék csökkenteni. I . T.

Next

/
Thumbnails
Contents